Magyar Szó, 1923. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-24 / 18. szám

MAGYAR SZÓ A Holland szocialisták tiltakozása a Ruhr-vidék megszállása ellen, Berlinből jelentik: Azr.sterdami jelentés szerint a hollandi munkás­ság utrechti kongresszusán az elnök bejelentette, hogy a holland parla­ment szocialista frakciója a ruhr­­vidéki eseményekkel kapcsolatosan meginterpellált a kormányt és fel­­­hívta, hogy lépjen a Nemzetek Szö­vetségével érintkezésbe a Ruhr vidék bonyodalmának megoldása érdeké­ben. K. A Német Birodalmi Bank nem folyósítja a Ruhr-vidéki bányászok fizetését. — A Magyar Szó telefonértesítése. — Berlinből jelentik: A Berlinben székelő Német Birodalmi Bank k­or­­mányutasításra beszüntette a Ruhr­­vidéki bányászok fizetéseinek folyó­sítását. Ezzel kapcsolatosan­­ a párisi Petit Parisienne hivatalos helyről szerzett értesülés alapján közli, hogy a francia kormány további rend­szabályokat léptet életbe akkor, ha a Német Birodalmi Bank a bányá­szok munkabéreinek kifizetésére szük­séges összegeket nem folyósítaná. Ez esetben a szövetségesek a meg­szállott területeken lévő bankokat fogják a szükséges összeg előterem­tésére kényszeríteni. NAPI HÍREK 1923-ik év mű­ 1-ső hónap 9 Január no Bold.-assz.hava 14-ik hét) (31 nap) SZERDA R. kath.: Tinist pk, vt. napja Protest.Gör.-kath Görög-or Izrael naptár naptár Jan. 11. 5583. év Tádé Xene Teodórap 7. Seb. Nap kelte 7 óra 39 p., nyugta 4 óra 45 p. Hold kelte 10 őrs 53 p., nyugta d. e. 2első negyed 25-én, © holdtölte 1-én, 1 utolsó negyed 8-án, mujhold 15-én. MA, SZERDÁN este 7 órakor az Egri Műkedvelők Köré­nek választmányi ülése a főreáliskolá­ban ; — éjjel gyógyszerek csak Preszler Annia Fő­ utcai gyógyszertárában kaphatók; HOLNAP, CSÜTÖRTÖKÖN a Magyar Szó este á órakor jelenik meg, EGER * 1923. JANUÁR HÓ *24* SZERDA Csakis olyan közérdekű cikket, felszólalást, vagy figyelmeztetést közlünk, amelyet a szerkesztő­bizottság a közlésre alkalmasnak talál. 3. OLDAL — Az egri helyőrség rangosztályba nem soroló havidíjasai és hivatásos altisztjei február 3 án a Korona szálló összes termeiben a honvéd­zenekar közreműködésével zártkörű táncestélyt rendeznek a Horthy­­akció javára. — Az estély védnökei Juhász László tábornok, Zalán An­tal ezredes, Szita Mihály főtanács­nok és Kotzka Ágoston őrnagy.­­ A jégen nagy, rőttényű lámpák alatt, acélosan fekete háttér mozgó, ívelő, libbenő sziluettjei írnak kö­szöntést a télnek. Hópehely-lányok, fehér hósapka alól kacagó szemek, halványsárga, üdekék foltok . . . Finomhegyű tűvel rajzolta valaki őket. Csöppségek tipegnek a párok körül apró, csillogó korcsolyákon. Kipirulnak az arcok a tél friss sza­vára, kipirulnak a süvek, játékos lesz a láb, a kedv. Bortalan mámor, tréfás etet. Hátul, a vadgesztenye­fák közt Hóapó jár és szívből, iga­zán, széle­sen kacag. — Új helyettes pénzügyigazgató. A pénzügyminiszter Koritsánszky Sándor pénzügyi főtanácsost helyettes pénzügyigazgatóvá nevezte ki. — A tiszafüredi Népfőiskola A napokban megemlékeztünk arról a szép kulturális munkáról, ami a tiszafüredi Népfőiskola keretében Nyitray György református kántor tanító szakavatott, buzgó vezetése alatt folyik. Most értesítik szerkesztő­ségünket Tiszafüredről, hogy a to­vábbképző tanfolyamon igen szép munkát fejtenek ki a közleményünk­ben említetteken kívül Balogh Gábor községi főjegyző, Fremkó Ferenc m. kir. járási állatorvos, valamint a női tanfolyamon Balkay József­né okleve­les gazdasági szakm­ilónő.­­­ Az Egri Torna Egyesület f. hó 18 án tisztújító közgyűlést tartott, melynek eredménye a következő: Díszelnök Weinberger Zsigmond, elnök dr. Szabó Jenő, alelnökök dr. Balázs Jenő és Preszler Ármin, főtitkár Szász Imre, titkár Klein Imre, jegyző Fenyő La­jos,pénztáros Deutsch Simon, ellenőrök dr. Berkes Dezső és Schiffer Sándor, ügyész dr. Föl­des Sándor, orvos dr. Preszler Gyula, úszószakosztályvezető Révi Pál, vá­lasztmányi tagok: Braun Miklós, Brachm­nn Sándor, Czilag Zsig­­nond, Fekete Sima, Fischer Miklós, Grossz Béla, Gros­z István, Greins­­berg Ferenc, Klein Ödön, Lazarovits Imre, Lőw Nándor, Mezei József, Weiszmann László.­­ A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy feb­ruár hó 10 én nagyszabású álarcos­bált rendez a Koronában. — Petőfi-ünnepély a Keresztény Szociális Egyletben. A keresztény szocialista szakszervezetek és az Egy­let folyó hó 2- án, vasárnap dél­után 4 órakor Petőfi ünnepélyt ren­deznek, melyen az ünnepi beszédet Bárdos József dr. főgimnáziumi ta­nár tartja. Az ünnepély többi szá­mát Petőfi költemények szavalása, énekkari előadása és tárogató szám tölti ki. Belépődíj nincs. — Egy álujságiró szélhámossága a Tiszántúli Hírlappal. Feltünő volt, hogy a mai cemuranélküli világban a debreceni Tiszántúli Hírlap, mely Pálfy József szerkesztésében a leg­jobb, a legkomolyabb és legtartal­masabb vidéki lapok egyike, első oldalán fehéren jelent meg. Mint ma értesülünk, egy Baják­’ álnevű szél­hámos, hírlapírónak adta ki magát és Érmihály­falva visszacsatolásár­ól fantasztikus híreket irt a lap részére, a határmegállapító bizottság köze­gének adta ki magát. A szerkesztő­ség az utolsó pillanatban észrevette a szélhámoskodást és nem engedte kinyomatni a cikket. — Halálos szerencsétlenség a bukaresti arzenálban Bukarestből jelentik : Su­gos szerencsétlenség tör­tént a minap a bukaresti arzenálban egy ellenőrzési szemle alkalmával. Ismeretlen okból felrobbant egy gyújtóbomba, amelynek szilánkjai két katonát azonnal megöltek, ötöt súlyosan megsebesítettek. A vizsgá­latot megindították. — Megszüntették a nagyváradi premontrei főgimnáziumot. Nagyvá­radról jelentik : Egész Erdély társa­dalmát felháborította a román köz­­oktatásügyi miniszter legújabb intéz­kedése, amellyel elrendelte a nagy­váradi premontrei főgimnázium be­záratását. A rendelkezés 800 diákot foszt meg az iskolától. — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület március 17., 18. és 19 ik napjain rendezi a díjazással egybe­kötök XXXII. országos tenyészállat­vásárát és gépkiállítását az országos tenyész és haszonállat-vásártelepen. Felhívjuk ennélfogva a vármegyei gazdák figyelmét, hogy egyrészt el­adó tenyészállataikat a vásárra be­jelentsék, másrészt tenyészállat szük­ségletük beszerzése végett a vásárt mint vevők felkeressék. A bejelentési ivekért érdeklődők forduljanak egye­nesen az Országos Magyar Gazda­sági Egyesülethez. Budapest, IX., Köztelek­ u. 8. — Szerencsétlenül járt bányász. Kedden reggel 9 órakor a ménes­­béii kőbányában Ruzsik József 25 éves bányamunkásra egy hatalmas kő szakadt rá, amely összezúzta az arcát és a bal lábát. Súlyos sérülései­vel az Irgalmasok egri kórházába szállították. A Petőfi- ünnepek a Felvidéken. Pozsonyból jelentik. Az elcsatolt Felvidék magyar városaiban a leg­utóbbi napokban nagy sikerrel tar­tották meg a Petőfi ünnepélyeket. Így Léván január 21 án tartottak nagyszabású ünnepélyt a város nagy kaszinójában. Rimaszombat magyar­sága 13 án adózott a halhatatlan költő emlékének. (K) — Ausztriában készítik az uj bol­gár ércpénzt. A Berndorfi Fémáru­­gyár r. t. megbízást kapott a bol­gár kormánytól arra, hogy 80 millió leva értékű ércpénzt készítsen. Az új ércpénz réz és aluminium ötvö­zetből fog készülni. — Visszahelyezik a szabadkai magyar bírákat állásukba. Belgrád­­ból jelentik . A legutóbbi miniszter­tanácson a legaktuálisabb kérdések között tárgyalás alá került a részben elhelyezett, részben elbocsátott ma­gyar bírák ügye is, melyben döntő­­határozat történt. Eszerint, mint ahogy illetékes helyen kijelentették, megoldást nyert a szabadkai bírák ügye, akiket mind visszahe­veznek régi állásaikba. — Orosz —német együttérzés. Ber­linből jelentik: A Berlinben élő oro­szok oly módon fejezték ki a né­metekkel való rokonérzésüket, hogy az orosz szilveszter és újév napján nem tartottak mulatságokat, ellenben részt vettek a francia megszállás alkalmából rendezett gyásztünteté­­seken. A kisgazda talajmű­velése kap­csolatban a gyomirtással Tanácsok kisbirtokosoknak és nem hivatásos gazdáknak az okszerű ta­lajművelés terén. irta: Udvardy Cserna Jenő, a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület titkára. (Folytatás) A gazda meg hol az eget nézi, hol a kukoricát, de sem eső nem akar lenni, sem a kukorica nem bújik. Akkor aztán vég­eredményben mindenki hibás, csak az nem, aki a rossz mun­­­­kát végezte: maga a gazda. De­­hát gazda uram! Miért szárítja ki a földjét végképpen először azzal, hogy ősszel nem szánt, másodszor meg azzal, hogy ta­vasszal szánt? És szegény ku­korica mitől keljen ki? Hiszen ha a nagy rögök esőt kapnak is, az az esővíz hamar leszalad a föld mélyébe a nagy réseken, de a rögközökön ugyan­olyan hamar el is párolog. Ilyenkor aztán terem 3 mázsa kukorica egy holdon — de csövesen! Mindennek a koronája végül, hogy a gazda elhatározza, hogy több földet fog vásárolni, akkor több termése lesz. Ha aztán a föld egyszer rögös maradt, az nagyon sokára, 3—4 évre heveri azt ki. Hogyan le­hessen ilyen talajnál betartani azt a törvényt, hogy a magnak olyan apróra művelt földbe kell kerülnie, amilyen nagyságú ő maga? Jövő évben árpát vetünk bele és az sem hoz többet há­­­­rom mázsánál. A kapás növény tarlóját, ha az töltögetve volt, lehetőleg a töltögetés irányára keresztben megfogásoljuk, h­ogy a töltögetés nyomán maradt bakházakat el­egyengessük. A boronálás után­­ azonnal szántunk. Ez aztán ta­vaszig így marad. Tavasszal, amint a teteje megpirkad, esz­közkészség és talajminőség sze­rint fogasolunk, grubberolunk, vagy extirpálunk, utána pedig a tavaszi kalászost tesszük a földbe. Ez az okszerű gazdálkodás alapja egy kisbirtokosra nézve. Ha ezt a fonalat a gazda követi, nem tévedhet és csak akkor látja meg hogy téves, hiányos gazdál­kodásával évek óta mennyi pénzt dobált ki az ablakon. Ta­nulhatna a mi gazdatársadal­munk a német gazdáktól, akik a magyar gazdák földjének egy tizedrészén, rettenetes rossz ta­lajokon tízszer annyit produkál­nak, mint a magyarok. Dehát a német gazda egy hektár birtokra is tart egy pár ökröt és egy pár lovat és nem arra gondol, ha egy kis pénze van, hogy földet vesz, hanem műtrágyákat vásá­rol és gépekbe fekteti a pénzét. (Folytatjuk)

Next