Magyar Szó, 1923. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1923-05-29 / 121. szám
ÁRA 40 KORONA EGER * (923. MÁJUS HÓ *29* MÁSODIK ÉVFOLYAM © 12 I* SZÁM KEDD MAGYAR SZÓ HETESVÁRMEGYE KÖZSÉGI, KÖZGAZDASÁGI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS POLITIKAI NAPILAPJA 1 Becski, Földm. Szövetségnek és Gazdasági Egyesületnek A HEVESMEGYEI MOLNÁR-SZÖVETSÉGNEK AZ EGRI IPARTESTÜLETNEK is lökő hevesmegyei ipari-és kereskedelmi testületnek HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. A MAGYAR SZÓ és a HEVESMEGYEI COMPASS szerkesztőségei IDŐSZAKI ELŐFIZETÉSI DÍJ Gyöngyösi EGER j Hatvan kiadóhivatal és nyomda: EGRI NYOMDA R.-T. Eger, Gimaszillo-utca. 3. o. Lapvezér: BAYER JÁNOS. ♦ FSszerkeMZtő: SZABÓ GYULA. az esetleges pótdijak felszámithatása fenntartásivá Egy hónapra 990 K. Három hónapra 2600 K. ------ Egyes szám ára 40 korona. - — Hirdetések 5 K Kishirdetések szavanként 15 K Üdvözlet Bethlen Istvánnak. Bethlen gróf miniszterelnök nem óhajtott semmi ovációt nagy útjáról hazaérkeztekor s elhárított minden ily irányú kisérletet. De az elől nem zárkózhatott el, hogy politikai hívei, az egységes kormányzópárt körében kifejezésre jusson az öröm és megelégedés a magyar kormányelnök külföldi missiójának sikere fölött. Ahhoz az avéhoz, mely Bethlen István grófot itt, csütörtök este fogadta, a nemzeti közvélemény üdvözlete ad országos viszhangot. És méltán, mert Csonka-Magyarország vezérlő államférfiának jelen teljesítménye fölé múlja méretekben, nehézségekben és történeti súlyban mindazt, amik a háború előtti egész Magyarország miniszterelnökei az utolsó 50 év során a közügynek szolgáltak. Volt azok közt sok fényes elme s voltak fényes teljesítmények is. Elég az újabbak galériájából Wekerlére, Székre, Bánffyra, Khuers- Héderváryra, a régebbiek közül Tisza Kálmánra és Lónyay Menyhértre emlékeztetnünk. De korszakos, történelmi cselekedet csak háromnak jutott: egyik Batthyány Lajos gróf, ki 1848-ban a parlamenti alkotmányhoz a királyi szentesítést kiharcolta, a másik id. Andrássy Gyula gróf, ki 1867-ben a dualisztikus berendezkedés alkalmával megvédelmezte a magyar közjogot s a nemzeti érdekeket. A harmadik Tisza István gróf, ki 1915-ben kiküzdötte a német nagyvezérkartól, hogy az orosz invázió ellen Magyarország oltalmára segítő erőket küldjön. Az ő teljesítményükhöz mérhető az a misszió, amit az ország szolgálatában most Bethlen István gróf vállalt és jó sikerrel betöltött. De az utóbbinak stílusa nagyobb, összetétele bonyodalmasabb s a megoldás is bizonnyal nehezebb feladat volt. A méretek összehasonlításából kiderült, hogy Batthyánynak 1848-ban, id. Andrássynak 1867 ben csakis Ausztriával, a Habsburg-házzal, ennek udvarával, tábornokaival, bürokráciájával s tartományaival volt leszámolni, végezni valójuk, Tisza Istvánnak pedig egyedül a német főhadiszálláson voltak Vilmos császárral és katonai tanácsadóival nehézségei. Bethlen István feladata ellenben kiterjedt egész Európára, hogy koncepciójával a francia, angol és olasz mentalitás előtt Magyarország érdekeit biztosíthassa. Ami a nehézségeket illeti, azokban szintén Bethlen éri el a nagyobb rekordot, sőt — úgy látszik — siker dolgában is. Batthyány Lajos tragikai hősévé lett annak a borzalmas drámának,amibe az ország 1849 ben sodródott. Andrássy megfundálta ugyan a kettős monarchiát, de az alapzat folyvást ingadozott, vagy roskadozott, szüntelenül tatarozni kellett rajta s a világháború elvesztése után végkép összeomlott. Tisza Istvánnak sikerült a német fegyveres támogatást megszereznie az uzsoki betörés napjaiban, de ezzel csak válságos hadi helyzet jobbrafordulását érhette el, maga a háború már akkor veszendőben volt. Bethlen feladata nagyobb stilű: neki Magyarországot az új Európával kell összhangzásba hoznia, hogy pozíciót nyerjen, hitelt szerezzen, a boldogulás új lehetőségeit biztosítsa az ország számára tenger nehézség közepett a gonosz külső ellenségek elgáncsoló törekvéseivel szemben. Ily viszonyok között birkózni meg sikeresen a feladattal, a legnagyobb teljesítmény, amit magyar államférfi két emberöltő óta felmutathatott. CI>liCDilCDHCDiICDIICDIICDIICDIICDIICDIICPiianCDIICDIICDIICDIICDIICDi Bethlen István gróf magyar miniszterelnök bekapcsolódott az európai ügyek intézésébe. A Times cikke Bethlenről. London, 1923. május 28. (MTI) Az angol sajtó még mindig élénken foglalkozik a magyar ügyekkel és sajnálattal regisztrálja azt a körülményt, hogy a magyar külföldi kölcsön a franciák merev álláspontja következtében hajótörést szenvedett. A „Times“, amely megelégedéssel emlékszik meg arról a körülményről, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök helyzete megszilárdult, azt annak a barátságos fogadtatásnak tulajdonítja, amelyet a magyar miniszterelnököt a nagyhatalmak három fővárosában, kiváltképen pedig Londonban fogadták. Bethlen sikert ért el az által, hogy bekapcsolódott az európai ügyek intézésébe olyan kiváló módon mely minden tekintetben hízelgő. Véleménye szerint Bethlen gróf külföldi utazása után magával vitte a szükséges erőt Magyarországra, ahol képes lesz a belső problémákat megoldani és a parlamenti helyzetet tisztázni. pp i I CD 11 CD 1 i CPTTCD MCPHOItCPliCDnCPIlCPtíCPIlCPMCPMCPnCPUCPII CP~TÍ „Lejáratjuk a jogtalanul viselt keresztény jelvényt“ Ezekkel a szavakkal fejezi be Bangha páterék lapja, az Uj Nemzedék, vasárnapi kéthasábos vezércikkét. A keresztény kurzus legitimista sajtója így ír Nagyatádi Szabó Istvánról: „ ... egy osztályuralmi és kortes alapon álló földmives miniszter fejébe vette, hogy minden más szempont mellőzésével a szavazó kisgazdákat fogja gazdagítani a termelés, a középbirtokosok és a zsellérek egyenes megkárosításával s egy millió hold nem létező földnek kinálgatásával bolsevizálja a falut. Az országnak nem kortesfogásokból élő dilettánsok kellenek s főleg a mai viszonyok között épen a földmivelésügyi tárca élére nálunk európai műveltségű s látkörű szakemberek kellenének. Ellenben semmit sem lehet tenni, mert a szent demokrácia nevében, mely mindig annyit jelentett, hogy az ostobák uralkodnak azon a címen, mert többen vannak, a legfontosabb nemzetépítő tárca élén már negyedik éve olyan „szakember“ ül, aki a maga jól kicsiszolt paraszti fifikáján kívül egyebet nem sokat hozott az Országház téri palotába. Az, hogy valaki eltanulta a külső s óvatos politikai frázisokat, hogy nyilatkozni tud a „helzetről“, hogy Hévízre kívánkozik, ha „aromás“ a lába s hogy forradalmasító fogásokkal egy osztály erejét képviseli, amellyel fenyegetőzni lehet: mindez még nem szakképesítés egy agrárország legfontosabb kérdéseinek, többtermelésének és földbirtokpolitikájának legfőbb intézésére.“ Ennyit tartottunk érdemesnek közölni az „Uj Nemzedék“ vezércikkéből. Ebből is láthatod magyar falu, magyar paraszt, hogy ki a barátod és ki az ellenséged. Ebből is ítélhetsz szegény magyar nép és megtudhatod, hogy a kereszt védjegyes cégér alatt téged a keresztényt és a neked keresztényül jót akaró miniszteredet éppen azok akarják legjobban elgáncsolni, akik a kereszténységből kurzust csináltak s négy esztendeig bár minden hatalmuk megvolt, hogy a kereszt szeretetének jegyében rendezzék be ezt az országot, de ők csak szavalni, csak beszélni tudtak. Ha gróf Hadik Jánosék tiltakoznak a földreform ellen, azt mindannyian megértjük és természetesnek találjuk A magáét védeni mindenkinek juSSz. De hogy Bangha páterék, Haller Istvánék lapja, az Uj Nemzedék, melynek némelyes köze állitólag a keresztényszocializmushoz is volna, támadnak a földreformnovella készítői?, a földmivelésügyi miniszter személye ellen, az már több mint csodálatos. Vajjon nem osztály gyülölet-e ez a hang, valami fekete osztály gyűlöleté? . . . Vájjon mit szólt volna a názáreti ács Fia, a demokrácia ilyen meghatározása ellen. Nem megtagadja-e keresztet az, aki a demokráciát az ostobák uralmának vallja? Nem vak-e az az ember, aki ezt le meri írni ma Európában ? Igaz, nagyon igaz ennek a vezércikknek utolsó mondata, bár ők nem úgy értelmezik: „--------------lejáratjuk a jogtalanul viselt keresztény jelvényt“. Békés egyezség a törökök és görögök között. A pattanásig feszült török és görög válság békésen ért véget. A törökök és görögök megegyeztek. Izmed basa és Veniselose kézszorítással váltak el egymástól. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadó hivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium«. 3. *z. •*.