Magyar Szó, 1923. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1923-06-02 / 124. szám

ARA 40 KORONA EGER * 1923. JUNIUS HÓ ^2<?MÁSODIK ÉVFOLYAM m24* SZÁMSZOMBAT MAGYAR SZÓ HEVESVÁRMEGYE KÖZSÉGI, KÖZGAZDASÁGI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS POLITIKAI NAPILAPJA 1 Hetesm, Földin, Szövetségnek es Gazdasági Egyesületnek A HEVESMEGYEI MOLNÁR-SZÖVETSÉGNEK AZ EGRI IPARTESTEK ETNEK te több hevesmegyei ipari-és kereskedelmi testületnek HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. A MAGYAR SZÓ és a HEVESMEGYEI COMPASS szerkesztőssé Gyöngyös­i EGER | Hatvan Kiadóhivatal és nyomda: EGRI NYOMDA R.-T. Eger, Gimnázium-utca, 3. sz. Lapvezér: UAYER JÁNOS. ❖ Ffiszerkeert«: SZABÓ GYULA. IDŐSZAKI ELŐFIZETÉSI DÍJ az esetleges pótdíjak felszámíthatása fenntartáséra Egy hónapra 909 K. Három hónapra 2609 K. -------, Egyes szám ára 40 korona. -----­Hirdetések □%,­ 5 K Kishirdetések szavanként 1 5 K Hivatalos cseh vélemény a cseh-magyar viszonyról. Prágából jelentik: A félhivatalos „Csehkoslovenska Republika“ leg­utóbbi számában vezércikkben fog­lalkozott a cseh—magyar viszon­­nyal „Középeurópa békéje és Magyar­­ország“ címen. A cikkben többek közt a követ­kező a szó szerinti vélemény: „Ma­gyarországgal szemben várakozó álláspontra helyezkedünk és meg­várjuk azt az időt, amig Budapesten is belátják, hogy csak a béke és nyugalom eszközeivel lehet valamit elérni. (?) A budapesti kormánynak meg kell szüntetni mindazt, ami Magyarországot a kisantanttól el­választja. Mi eddig is tanújelét adtuk an­nak, hogy a béke és a normális vi­szony helyreállítása nekünk annyira fontos. Benes külügyminiszter csenek jóindulatát nem egyszer han­a­goztatta a prágai parlamentben, mindig visszhang nélkül. Az egyik félnek jóslata az állandó béke meg­teremtése körül tehát nem elég. A megértéshez mindkét fél jóakaratára van szükség, hogy az igazi béke helyreállhasson. (K. E. K.) Országos kongresszusra készül­nek a vidéki kisiparosok. Budapest, 1923. junius 1. A vidéki iparosság országos kon­gresszusra készül, melyen a fővá­rosi kézmüiparosok testületei is képviseltetik magukat. A konges­­szus előkészitő munkálatai nagyrészt befejeződtek úgy hogy minden valószínűség szerint a nagygyűlés dátumát június első vasárnapjára jelöli meg az előkészítő vegyesbizott­ság. A kongresszus tárgya az ipari hitel kérdésének elintézése, állásfog­lalás a közmunkák megindítása, a vámellenőrzés egyszerűsítése és az ipartörvény módosítása mellett. A pápa összehívja a félbeszakított ökuméniai zsinatot. Róma, 1923. junius 1. (MTI.) A Wolf-ügynökség jelenti, hogy a pápa összehívja az 1870 ik évben félbeszakított ökuméniai zsi­natot. A zsinat összehívásához szük­séges előkészítési időt két évre ter­vezik és 3000 püspök vesz részt rajta. Az egri iparosok saját erejükből építik fel székházukat. Havonta egynapi munka a székházért. — A vasárnapi rendkívüli köz­gyűlésen határoznak az egri iparosok. Eger, 1923. június 1. — Saját tudósítónk jelentése. — Az egri Ipartestület szakosztályai­nak vezetői csütörtökön délelőtt az Ipartestület hivatalos helyiségében megbeszélték az új székház építésé­nek tervét. A legnagyobb kétség nyilvánult meg a szakosztályok ve­zetőinek részéről, mert úgy tervezik, hogy az egri iparosok a saját ere­jükből még ebben az évben felépítik a sokáig vajúdó székházat. A megbeszélés szerint azok az egri iparosok, akik nem építő szak­emberek, havi egy munkanap telje­sítményét áldozzák a székházra pénzértékben, az építőiparosok pedig a dologi kiadásokra vállalkoznak. Ezt a tervet június 3 án, vasár­nap, a rendkívüli közgyűlésen ter­jeszti az Ipartestület vezetősége az iparosok elé és ha elfogadja a köz­gyűlés, akkor az építkezést a közeli napokban meg is kezdik. A mai nehéz viszonyok között egyedül ez a megoldás vezet célra. Remélhető, hogy ezen az úton az iparosok végre-valahára, a saját ál­dozatkészségükből méltó székházat építenek maguknak. IIC1I IC3MCDIIC3 IIC3 IICDIICIIC7(IICZ)HCDIICDIICDIIC3 IIC3 IIC3 IIC7 ± UIC3IIC< Négy embert ölt meg a rákosszentmihályi gyilkos. Lachman Andrást, Földes Gyulát és Földes Lőrincnét egy napon gyil­kolta meg Molnár Tóth József. — Másnap az öregasszonnyal végzett. — A hullát 50.000 koronáért rejtették el Kispesten. — Töredelmes vallomást tett a tömeggyilkos. Budapest, 1923. június 1. (MTI. A MOT­ jelenti: Megírtuk, hogy Rákosszentmihályon a János­­utca 52. számú ház­imosókonyhájá­­ban elásva találták Földes Gyula 16 éves fiú holttestét, ami egy pléh­­dobozba volt zárva. A rendőrorvosi megállapítás szerint Földes Gyulát agyonlőtték. A gyanú azonnal Mol­nár Tóth József ellen irányult, akit el is fogtak. A csendőrségtől bilin­csekkel a kezén megszökött, de egy kukoricásban megtalálták és újra el­fogták. A gyilkos már beismerő val­lomást is tett, melynek alapján meg­találták az öreg Lachman András holttestét, amely mélyebben volt elásva és mész közé volt helyezve. Lachman szive felett lőtt seb volt. Molnár azt állította, hogy az öreg­embert nem ő, hanem a felesége és leánya gyilkolták meg. Ezt azért tették, hogy az öreg ember pénzét megszerezzék. Ugyancsak a rákosszentmihályi házban, annak kertjében egy virág­ágy alatt elásva találták Földes Lőrincnét. Molnár Tóth József be­ismerte, hogy a fiatalt asszonyt ő gyilkolta meg. Házasságot ígért neki, s hogy vagyonát és szülei vagyonát megszerezze, azután végzett vele, lelőtte. Az öregasszonyt is meggyilkolta, ezt hurokkal fojtotta meg, holttestét ládába tette (s bútorok között át­szállította Kispestre a Rózsa­ utca 30 számú házba. Ebben a házban la­kott Molnár évekkel ezelőtt. Vallo­­­­másában elmondotta, hogy a ház tulajdonossa Szegedi Antal és annak három fia tudtak arról, hogy holt­testet vittek a házukba , hogy abba beleegyezzenek 50 ezer koronát adott nekik. A rendőrség a holttes­tet meg is találta. A rendőrség Szegedi Antalt, két fiát és egy leányát Máriát őrizetbe vette. A nyomozás eddigi adatai szerint Molnár egy hónappal ezelőtt követte e­­l gyilkosságot. Az öreg embert, a gyermeket és a fiatal asszonyt egy napon gyilkolta meg. Az öregasszonyt egy nappal később azért gyilkolta meg, hogy a család vagyonát megszerezze. A gyilkos kihallgatása még folyamatban van. I JÖN! Hazudik a muzsikaszó. JÖN ! Dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata az egri állami polgári leányiskola fenntartásáról. Eger, 1923. junius 1. jelentettük már, hogy Eger város képviselőtestülete a kultuszminiszter leiratával szemben az állami pol­gári leányiskola fenntartása mellett foglalt állást és megbízta Nagy Já­­­nos dr. nemzetgyűlési képviselőt és Trak Géza h. polgármestert, hogy együttesen járjanak el ez ügyben az illetékes fórumok előtt. A Magyar Szó munkatársa tegnap fölkereste a Budapestről hazaérkezett képviselőt, aki kérdésünkre a következőket vá­laszolta : „Éppen tegnap voltam Dulovics miniszteri tanácsos úrnál ebben az ügyben tárgyalni. Meggyőződtem arról, hogy az egri polgári leány­iskola megszüntetése az ország pénz­ügyi politikájával van összekapcsolva. Nemcsak az egri állami polgári leány­iskolának, hanem más középiskolák­nak, gimnáziumoknak megszüntetése is tervbe van véve ott, ahol a lét­szám nem kielégítő. Ez a terv nem mostani keletű, a kultusz­kormány még ősszel programúiba vette és az illetékes iskolákat az államtitkár személyesen is megtekintette, mint ahogy tényleg Petry Pál államtitkár az ősz folyamán Egerben is járt éppen ebből a célból. Én kész vagyok a magam részé­ről az iskola érdekében továbbra is mindent megtenni, de úgy látszik, itt elvi döntéssel állunk szemben. Zita királyné új lakóhelye• Madrid, 1923. június 1. (MTI.) Zita királyné június 6-án állandó tartózkodásra családostól a nemrég vásárolt Le­queuoi kastélyba költözik. A csehek világítótornyok­kal őrzik a határt. Prága, 1923. június 1. (MTI) A Cseszkoszlovenszka Republika közli: Az állam védelmé­nek érdekében szükséges lett a köz­társaság határain s főleg pedig a hegyszorosokban világító­tornyok felállítása hogy a határon éjjelen át repülő aeroplánok kutatását meg­könnyítsék. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium­». 3. sz.

Next