Szabad Vajdaság, 1945. május (2. évfolyam, 97-120. szám)

1945-05-01 / 97. szám

«. fm iósái «««erőid­léséhez és a demokrata vívmányok megszilárdítá­sához vezet. Szántsatok minden erővel a földeken, biztosítsátok a kenyeret a hősi hadseregnek és a városi lakosságnak, versenyez­zetek az ország újjáépítésének munkájában, mert ez saját java­tokra van. Szilárdítsátok meg szövetkezeti szervezeteiteket, ne V.:* véd­tétek, hogy az üzérkedők a ti munkátokból a városok mun­­kás lakosságának kiéheztetése árán meggazdagodjanak. Ai h M ma/ottak és a népi értelmiség tagjai» A. ? m ju­gos/láVja a fejlodés lehetőségét biztosítja számotokra, » fé't. dv-xfv inekuimatiá nektek a derűsebb jövő útját, azé a '■ .í vt ec. ■ Ham nem tesz .mutikusnélküliség, ahol nem­ kell képességei­tekés poómo anm arubabocsátani népellenes parazitáknak. Áflitsá­­tok lOHHivu ludast, képességet es tapasztalatot, minden erőt a nép »/.olgasataba. tartsátok csak a nép érdekeit szem előtt. Csak a­ nép hűséges szolgálatában találjátok meg saját jobb jövőtöket! Legyetek éber őrei a népi vívmányoknak. Dolgozzatok fáradhatat­­lanuul a társadalmi és kulturális fejlődésen. Harcoljatok kíméletle­nül a munkában való renyheség, a nemtörődömség ellen, harcol­jatok a régi bürokratikus módszerek ellen. Szilárdítsátok meg a szövetséget a széles népi tömegekkel, amelyekből származtok, a munkásokkal, földművesekkel! Legyetek bátor harcosai az embe­riség eszményeinek, a dolgozó nép jobb jövőjének és együttes *népi államunk kiépítésének. ifjak ÉS LEÁNYOK! A n­épfelszabadító harc négyesztömlős küzdelmeiben méltónak bizonyultatok nagy elődeitekhez, akik karddal és tollal harcoltak a Jugoszláv népek szabadságáért és függetlenségéért. Fiatalságo­tok lendületet adott a jugoszláv seregek harcainak. Rettenhetetlen bátorsággal harcoltatok az ellenséges hátországban, az elfoglalt városokban és falvakban. Nem volt nehézség, akadály, amelyet az ifjú vár­os nem győzött volna. Nem volt áldozat, amelyet az ifjúség ne vállalt volna népeink szabadságáért, függetlenségéért, jobb jövő­jéért Az ifjúsági munkászászlóaljak, munkásbrigádok a legnehe­zebb körülmények között is csodát teremtettek és biztosították a Az EGYSÉGES MUNKÁS-SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA SZERBIA EGYSÉGES NÉPFELSZABADÍTÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA HORVÁTORSZÁG EGYSÉGES NÉPFELSZABADÍTÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A SZLOVÉN NÉP­FELSZABADÍTÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA harcosoknak a győzelmet. Ti voltatok a leghevesebb ellenségei a régi rothadásnak és leglelkesebb építői a boldogabb uj életnek. Szilárdítsátok meg az ifjú nemzedék egységét, az uj nemzedék boldogabb jövőjét, a jugoszláv népek egyenjogúságának és test­vériségének zálogát. A kultúra és haladás mezején legyetek min­dig az első sorokban! Az uj Jugoszláviáért vívott harcban utat vágtatok a tudás és a szabadság felé. Az i­j, emberibb és boldo­­gabb világ, amely a népek áldozatából és a ti áldozatitokból szü­letik, a tiétek lesz! A JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓI! Vonuljatok május elsején az utcákra, terekre és nyilvánítsatok erőt, egységet és elszántságot! A demokrata, föderatív Jugoszlávia a ti vívmányotok, ti teremtettétek meg harccal, ti vagytok a táma­szai és oszlopai. Fejezzétek be a döntő harcot a fasizmus, a hazai reakció, a múlt sötét erői ellen. Legyetek mindig őrei a népfelsza­­badító harc nagy eredményeinek, őrizzétek és szilárdítsátok meg a jugoszláv népek testvériségét , szabadságunk, függetlenségünk és jobb jövőnk alapjait. Harcoljatok és dolgozzatok népeink teljes felszabadulásáért a fasiszta pestis veszedelme alól. Éljen május elseje, népeink demokratikus erőinek harci sereg­szemléje! Éljen az antihitlerista szövetség győzelme, az emberiség leg­nagyobb ellensége, a hitleri Németország fölött! Él­jenek nagy­ szövetségeseink: a Szovjetunió, Nagybritannia . ..és az Egyesült Államok! Éljen a jugoszláv népek testvérisége és egysége, mint hazánk, a föderatív és demokrata Jugoszlávia szabadságának és független­ségének biztosítéka! *~ Éljen dicső Jugoszláv hadseregünk, amely most fejezi be ha­zánk felszabadításának nagy művét! Éljen a Jugoszláv népfelszabadulás egységfrontja! Éljen a nagy győzelmek szervezője, népeink vezére, a Jugo­­szláv Hadsereg főparancsnoka, nemzeti hősünk, Tito marsal! Halál a német megszállókra és csatlósaikra! BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA EGYSÉGES N­ÉPFELSZABADÍTÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA MAKEDÓNIA NÉPFELSZABADÍTÁSÁNAK FŐBIZOTTSÁGA CRNA GORA ÉS BOKA EGYSÉGES NÉPFELSZAB­ADÍTÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA JUGOSZLÁVIA ANTIFASISZTA IFJÚSÁGÁNAK KÖZPONTI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A JUGOSZLÁV ASSZONYOK ANTIFASISZTA SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Négy éven át, éjjel és nappal, minden órában, minden gondolatunk Berlin felé­ vezetett. A partizánok puskájának­ min­den golyója Berlint célozta. Gyermek­­hőseink kezéből elhajított minden bomba Berlint bombázta.. Anyáink és nővéreink minden sikoltása, vesztőhelyre vezetett apáink és testvéreink minden gyűlölet­tel teli kiáltása, egy-egy golyó volt Berjin felé." Berlin nagyon messze volt tőlünk. Németek védték, akik tudatosan szakad­tak el az emberi közösségtől. Olaszok védték, akik megfeledkeztek arról, hogy idegenek nemességének köszönhetik sza­badságukat. Japánok védték, akik azt hitték, hogy a sárgák materiális kultú­rájával pótolni lehet mindent, ami az embert emberré és a kultúrát kultúrává­­teszi. Védték minden ország hazaárulói, a világ minden népének ellenségei; véd­tek 3.­,ok a szellemileg h­átramaradt el­rettentő példái az emberi közösségnek, akik azt hitték, hogy egy zacskó arany­­ szív helyén az embert többé teszi, akik azt hitték,­ hogy a hazugság erő­sebb az­ igazságnál és az erőszak le tudja győzni a szabadságot Berlin esküdt és szervezett ellensége mindannak, amit­ harccal és munkával szerzett • a* emberiség ősidők óta. «ni­ter* ■*■?. ember először járt kod­ákon. Berlin lövette agyon , a kragujeváei ..■gimnazistákat, Berlin lövette agyon sw* v adságharcosainkat, Berlin . gyilkolta­­meg az ere­m anyákat. Berlin rabolta el az ukrajnai vére*, gyermek pelenkákat Berlin gázokkal mérgezett, Berlin zsi­neggel akaszttatott. Berlin durva tan­kokkal gázolta le a védtelen országo­kat Védtelen rabszolgákat hurcolt­ el Berlin, hogy Gum vésze­tje őket, hogy 4 .rabszolgas tednk katonai rendekbe so­­■ rakodva is előzéket alkossanak a bosszú­állók golyói ellen. Berlin felejtett­ vg* rosokat é­s falvakat, megmérgezte és ki­rabolta őket. É* mindenekfelett hazu­dott, hazmtett"; úgy hazudott, ahogy «lég senki a' mrtétteteuiben. Berlin meg­* fá­zta az ‘-er­ méltóságot, fis­­­t ' ute töm­egtri lien­t nyírtöt­­tek. A Buaiji szép büszke volt Berlinre, mtg a VQrifRM, amelyre *?mn borza­lommal tekintettek a világ többi népei. A német nép büszkélkedett Berlinnel, amelyet annyira gyűlöltek a többi né­pek. A német nép nagy tömegeiben szo­lidáris volt Berlinnel. Szolidáris volt az egész emberiséggel szemben. A német nép nem akarta senki gyötrelmét át­érezni. A német nép nem akarta meg­érteni a figyelmeztetéseket. A német népnek nem volt se szíve, sem esze. Amikor a németek a Volgánál, a Pir­­reneusokban, Egyiptomban és (gyakor­latilag) Isztambulban voltak, a többi né­pek legjobb fiainak vérével súlyos adós­ságot vállalt magára Németország. Ezt az adósságot Berlinben nem könyvelték. Azt gondolták, több gulyánk van, mint amennyi élő a földön,­­ ugyan ki tenné elénk a számlát... A leszámolás órák mégis elérkezett. A Volgánál ma is sok a német. Halott németek. Széles e világon mindenütt halott németek tömegei és a legtöbb ott fekszik keleten. Csak német, élő német van egyre kevesebb; trapról-papra órá­ról-órára egyre kevesebb, És rövidesen még kevesebb lesz. Különböző színű zászlók alatt terro­rizálták a németek­ az egész világot és mad­arac-akcióikat háborúnak nevezték. Állandó jelszavuk ez volt: harc a­ bol­­sejfizmus ellen. Boldogítani akarták a szovjet népeket a tankjaik hernyótalpa alá gázolt német boldogsággal. Ben­nünket, többieket meg akartak védeni attól hogy a magunkéi maradjunk, ahogy önmagukéi maradtak a szovjet­népek. Ezért vásároltak meg először is egy heherfejű herceget, aki azt hitte, hogy nélküle és operett-generálisai nél­kül tűttelöp­ élet; aztán (hadüzenet nél­kül) rettenetes idhtikáikkal megölték Bemrjád életeit; rutána­ pedig a térkép­re ráírták: Európai vár• ... A mi balkáni parasztiaink tudták, hogy ez nem­ lehet így, hogy ez gonosz­­tett és őrültség. Tudta ezt­, különösen jól tudta az orosz néP. Sokan tudták Öteg a világ népei közül. Csak a német nem másé­' nem tudta, hogy hol kezdő­dik a gonoszság és nem értette, hogy mi benne az őrültség. Egyszer, talán már holnap, német intellektuelek ezrei arról irkáltsának — olyan tollakkal, me­lyeket véres szuronyokból kalapáltak át toll, hogy mivel járult hozzá Né­metország az emberiség fejlődéséhez, így lenne, ha megengednénk, hogy meg­tartsák azokat a szuronyokat, melyek a mieink melleiben lettek véresek. Sok minden van a világon, amit a né­met nép nem érzett és amit nem tud megérteni. Idő kell, hogy megmagya­rázzuk neki és, ha alaposan megmagya­rázzuk, lehet, hogy érezni is fog. Csodálatos, hogy annyi évszázadon keresztül, szláv népek közvetlen köze­lében élve, a germánok semmit sem tudnak a szlávokról. Legalább annyit tanulhattak volna meg, hogy bár a szlávság nem hódítószellemű, de igen harcias nép. Hogy nálunk értelem és érzés harmonizálnak és amit szeretünk, azt meg is védjük. Ezúttal szabadsá­gunkat — életünket! — véd­tük meg * németektől. A magunkét védve, a világ szabadságát védtük. Elérkezett a leszámolás órája. A Vö­rös Hadsereg, * becslt­ete* és sokat szenvedett emberiség hadsereg*, minden ember és minden nép havere®*, mert szabadságot hozott embereknek és "né­peknek, minden oldalról betört Berlinbe. Betört, így mondja a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnoka. Így mondja az ember, aki megszolgálta a legnagyobb, a legszebb megszólítást, melyet valaha ember kaphatott, elvtárs. Elvtársa min­dért becsületes, minden bátor embernek, akik nem sajnálták vérüket az igazsá­gért,­a szabadságért, a jobb jövőért. Betört. Ez azt jelenti, hogy elöntötte saját vérével drága emberi vérrel ön­tözött fel minden talpalatnyi földet. A vadállat a barlangjában védekezik. Be­tört! Ne felejtsétek el ti valamennyien, az egész, világon, mindenki ak­i Wif­­kén és­­joggal nevezd Sztálin marsall elvírársíttak. Igen, a Vörös Hadsereg betört Ber­linbe. Betört, -— hogy megbüntesse a gonosztevőket, hogy megsemmisítse a gyilkosokat, hogy saját nemes vérével mossa le azt a szégyent, melyet a né­­met nép okozott az emberiségnek. Katyusák törlik el az­­ Unter den Lin­dem. Hát töröljék el! A Vörös Hadsereg ágyúinak és csak a Vörös Hadsereg ágyúinak, egyedül nekik kell ezt meg­tenniük,­­ hogy értelme legyen min­dennek, emberi, emelkedett értelme. A Wilhelmstrasse lángokban áll. Onnan irányítottak kilencven újságot, negyven politikai folyóiratot, ezer röpiratot, amennyi elindult Berlinből naponként,­ hogy teletöltse a világot hazugsággal, hogy gyűlöletet keltsen az emberekben. Hát hadd égjen le a Wilhelmstrasse! Barlang. Vadállatok barlangja, amelyet a történelem során egyszer Branden­burgnak, egyszer Poroszországnak, egy­szer Harmadik Birodalomnak neveztek. Hadd égjenek el a vál­aszt­ófejedelmek­­ és káderok csontjai, azoké, akik ezt az átkozott örökséget hagyták a német népre. Hadd égjenek el az orosz ágyuk tüzében Friedrich és Wilhelm csontjai, akiknek szellemi sötétségét a német nép máig sem tudta kiheverni Ne kísértse annak a német gyermeknek álmát a ki­ben talán most, az orosz ágyak teké­ben és a házuk előtt lerogyott vörös­­harcos merev, jóságos tekintetéből fel­ébred a leendő ember, ne kísértsék Bis­marck, Hinderburs, Nitzsche és Hitler négyszögletes fejei. . És ha majd minden leégett alapjáig, ha a Spree-környéki mocsár helyén a bosszú ismét felszenteli azt a földet, melyet már régen azzá szenteltek az emberek, hogy életükben örömet, halá­lukban csöndes fekhelyet adjon,­­ its majd igazság lesz már és szabadság lesz, akkor megöleljük a puskánkat, csöndes otthonunk legszebb helybe he­lyezzük és vigyázunk rá, mint legdrá­gább kincsünkre. Vigyázunk rá, mert megbecsüljük és mert csak igazságos és becsületes ügyünkben nyúltunk hozzá és — vigyázunk rá, hogy­ kés*«* légy«» ha ismét szükség teatieirá, . 1 Y**k 10tt*8W*16S». A Vfirfis Hadsereg bünteti Berlint ftßBP» - -VRWmfíE ne mífm 1

Next