Szabad Vajdaság, 1945. május (2. évfolyam, 97-120. szám)

1945-05-01 / 97. szám

iósái «««erőid léséhez és a demokrata vívmányok megszilárdítá­sához vezet. Szántsatok minden erővel a földeken, biztosítsátok a kenyeret a hósí hadseregnek és 9 városi lakosságnak, versenyez­tetek a* ország újjáépítésének munkájában, mert ez saját java­tokra van. Szilárdítsátok meg szövetkezeti szervezeteiteket, ne V.:* véd tétek, hogy az üzérkedők a ti munkátokból a városok műn­­kas lakosságának kféheztetése árán meggazdagodjanak. Ai h M ma/ottak és a népi értelmiség tagjai» A. ? m jiigos/iáVía a feilodés lehetőségét biztosítja számotokra, » fé't. dv-xfv inekuimatiá nektek a derűsebb jövő útját, azé a '■ .í vt ec. ■ Hűm nem tesz .mutikuTiélküliség, ahol nem-kell képességei­tekéi ooómo anm arubaboesátaní népellenes parazitáknak. Áflitsá­­tok lOHHivu ludast, képességet es tapasztalatot, minden erőt a nép »/.olgaiataba. tartsátok csak a nép érdekeit szem előtt. Csak ». nép hűséges szolgálatában találjátok meg saját jobb lövőtöket! Legyetek éber őrei a népi vívmányoknak. Dolgozzatok fáradhatat­­lamii a társadalmi és kulturális fejlődésen. Harcoljatok kíméletle­nül a munkában való renyheség, a nemtörődömség ellen, harcol­jatok k régi bürokratikus módszerek ellen. Szilárdítsátok meg a szövetséget a széles népi tömegekkel, amelyekből származtok, a munkásokká!, földművesekkel! Legyetek bátor harcosai az embe­riség eszményeinek, a dolgozó nép jobb lövőiének és együttes **épt államunk kiépítésének. ifjak ÉS LEÁNYOK! A iiépfelszabaditó harc négyesztemlös küzdelmeiben méltónak bizonyultatok nagy elődeitekhez, akik karddal és tollal harcoltak a Jugoszláv népek szabadságáért és függetlenségéért. Fiatalságo­tok lendületet adott a jugoszláv seregek harcainak. Rettenhetetlen bátorsággal harcoltatok az ellenséges hátországban, az elfoglalt városokban és falvakban. Nem volt nehézség, akadály, amelyet az jff«9áf bs nem győzött volna. Nem volt áldozat, amelyet az ifjnség ne vállalt volna népeink szabadságáért, függetlenségéért, jobb jövő­jéért Az ifjúsági munkászászlóaljak, munkásbrigádok a legnehe­zebb körülmények között Is csodát teremtettek és biztosították a Al EGYSÉGES MUNKÁS-SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA SZERBIA EGYSÉGES NÉPFELSZABADITÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA HORVÁTORSZÁG EGYSÉGES NÉPFELSZABADITÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A SZLOVÉN NÉP FELSZABADÍTÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ne mífm 1 harcosoknak a győzelmet. TI voltatok a leghevesebb efleniégeí a régi rothadásnak és leglelkesebb építői a boldogabb uj életnek. Szilárdítsátok meg az ifjú nemzedék egységét, az uj nemzedék boldogabb jövőjét, a jugoszláv népek egyenjogúságának és test­vériségének zálogát. A kultúra és haladás mezeién legyetek min­dig az első sorokban! Az uj Jugoszláviáért vívott harcban utat vágtatok a tudás és a szabadság felé. Az tij, emberibb és boldo­­gabb világ, amely a népek áldozatából és a ti áldozatitokból szü­letik, a tiétek lesz! > JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓI! Vonuljatok május elsején az utcákra, terekre és nyilvánítsatok erőt, egységet és elszántságot! A demokrata, föderativ Jugoszlávia a ti vívmányotok, ti teremtettétek meg harccal, ti vagytok a táma­szai és oszlopai. Fejezzétek be a döntő harcot a fasizmus, a hazai reakció, a múlt sötét erői eüen. Legyetek mindig őrei a népfelsza­­baditó harc nagy eredményeinek, őrizzétek és szilárdítsátok meg a jugoszláv népek testvériségét — szabadságunk, függetlenségünk és jobb jövőnk alapjait. Harcoljatok és dolgozzatok népeink teljés felszabadulásáért a fasiszta pestis veszedelme alól. Éljen május elseje, népeink demokratikus erőinek harci sereg­szemléje! Éljen az antihitlerjsta szövetség győzelme: az emberiség leg­nagyobb ellensége, a hitleri Németország fölött! Él lenek nagy’ szövetségeseink: a Szovjetunió, Nagybritannía . .-és az Egyesült Államok! Éljen a jugoszláv népek testvérisége és egysége, mint hazánk, a föderatív és demokrata Jugoszlávia szabadságának és független­ségének biztosítéka! *~ Élien dicső Jugoszláv hadseregünk, amely most fejezi be ha­zánk íelszabaditásának nagy müvét! Éljen a Jugoszláv népfefszabadnlás egységfrontja! Éllen a nagy győzelmek szervezője, népeink vezére, a Jngo­­szláv Hadsereg főparancsnoka, nemzeti hősünk, Tito marsai! Halál a német megszállókra és csatlósaikra! BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA EGYSÉGES NOÉPFELSZABADfTÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA MAKEDÓNJA NÉPFELSZABADITÁSÁNAK FŐBIZOTTSÁGA CRNA GORA ÉS BOKA EGYSÉGES NÉPFELSZAB ADITÓ FRONTJÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA JUGOSZLÁVIA ANTIFASISZTA IFJÚSÁGÁNAK KÖZPONTI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A JUGOSZLÁV ASSZONYOK ANTIFASISZTA SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ftßBP» - ­VRWmfíE Négy éven át. éjjel és nappal, minden órában, minden gondolatunk Berlin felé. vezetett. A partizánok puskájának“min­den golyója Berlint célozta. Gyermek­­hőseink kézéből elhajított minden bomba Berlint bombázta,. Anyáink és nővéreink minden sikoltása, vesztőhelyre vezetett apáink és testvéreink minden gyűlölet­tel teli kiáltása, egy-egy golyó volt Bsrjtn félé." Berlin nagyon messze volt tőlünk. Németek védték, okik tudatosan szakad­tak eí az emberi közösségtől. Olaszok Védték, akik megfeledkeztek arról, hogy Idegenek nemességének köszönhetik sza­badságukat. Japánok védték, akik azt hitték, hogy 3 sárgák material's kultú­rájával pótolni lehet mindent, ami az embert emberré és a kultúrát kultúrává 'teszi. Védték minden ország hazaárulói, * világ minden népének ellenségei; véd­tek 3./,ok a szellemileg liátramaradt el­rettentő példái az emberi közösségnek, sk'k srt hitték, hogy egy zacskó arany * szív helyén az embert többé teszi; akik azt hitték,' hogy a hazugság erő­sebb az. igazságnál és az erőszak le '«dia győzni a szabadságot Berlin esküdt és szervezett ellensége mindannak, amit- harccal és munkával szerzett • a* emberiség ősidők óta; «ni­ter* ■*■?. ember először járt kotlákon. Berlin lövette agyon , a kragujcváei ..■gimnazistákat, Berlin lövette agyon sw* ^adsághareosainkát, Berlin . gyilkolta .meg az ere-m anyákat. Berlin rabolta el az ukrajnai vére*, gyermek pelenkákat Berlin gázokkal mérgezett; Berlin zsi­neggel akaszttatoít. Berlin durva tan­kokkal gázolta te a védtelen országo­kat Védtelen rabszolgákat hurcolt- cl Rert’n, hogy Gum vészé use őket, hogy 4 .rahszolgnitednk katonai rendekbe so­­■ raköfva ff előzéket alkossanak a bosszú­állók golyói ellen. Berlin felejtett- vg* rosokat é.s falvakat. megmérgeztg és ki­rabolta ókét. É* mindenektelett hazu­dott, hazmtetí"; úgy hazudott, ahogy «tég senki a' mrtétteteuiben. Berlin meg­* fá zta az ‘-er} méltóságot, fis t t ' ute törnegtri lieiit nvíHtöí­­fek, A BuaiJi svép büszke volt Berlinre, mt% a ÜQrifRM. «melyre *?mn bort*­A Vfirfis Hadsereg bünteti Berlint lommal tekintettek a világ többi népei. A német nép büszkélkedett Berlinnel, amelyet annyira gyűlöltek 3 többi né­pek, A német nép nagy tömegeiben szo­lidáris volt Berlinnel. Szolidáris volt az egész emberiséggel szemben. A német nép nem akarta senki gyötrelmét át­érezni. A német nép nem akarta meg­érteni a figyelmeztetéseket. A német népnek nem volt se szive, sem esze. Amikor a németek a Volgánál, a Pir­­reneusokban, Egyiptomban és (gyakor­latilag) Isztambulban voltak, a többi né­pek legjobb fiainak vérével súlyos adós­ságot vállalt magára Németország. Ezt az adósságot Berlinben nem könyvelték. Azt gondolták; több gulyánk van, mint amennyi élő a földön; — ugyan ki tenné elénk a számlát... A leszámolás órák mégis elérkezett. A Volgánál ma Is sok a német. Halott németek. Széles e világon mindenütt halott németek tömegei és a legtöbb ott fekszik keleten: Csak német, élő német van egyre kevesebb; tvapról-papra órá­ról-órára egyre kevesebb' Es rövidesen még kevesebb lesz. Különböző színű zászlók alatt terro­rizálták a németek!az egész világot és mactaíúc-akcióikat háborúnak nevezték. Állandó jelszavuk ez volt; harc a'bol­­sejfizmus ellen. Boldogítani akarták a szoVjétuépeket a tankjaik hernyótalpa alá gázolt német boldogsággal. Ben­nünket. többieket meg akartak védeni attól hogy a magunkéi maradjunk, ahogy önmagákéi maradtak a szovjet­népek. Ezért vásároltak meg először is egy hebézfeiü herceget, aki azt hitte, hogy nélküle és operett-generálisai nél­kül tytteföp. élet; aztán (hadüzenet nél­kül) rettenetes iKhllbáikkal megölték Bémrrád életeit; rutána' pedig a térkép­re ráírták: Buróparvár• ■.. A ml balkáni parasztisink tudták, hogy ez nem' lehet így, hogy ez gonosz­­tett és őrültség. Tudta ezt:, különösen jól tudta az orosg nfP, Sokan tudták Üteg a világ népei közül. Csak a német wem máié}' wem tudta, hogy hol kezdő­dik a gonoszság és nem értette, hogy mi benne az őrültség. Egyszer, talán már holnap, német intellektuelek ezrei arról irkáltiának — olyan toliakkal, me­lyeket véres szuronyokból kalapáltak át tollú hogy mivel járult hozzá Né­metország az emberiség fejlődéséhez, így lenne, ha megengednénk, hogy meg­tartsák azokat a szuronyokat, melyek a mieink melleiben lettek véresek. Sok minden van a világon, amit a né­met nép nem érzett és amit nem tud megérteni. Idő kell, hogy megmagya­rázzuk neki és, ha alaposan megmagya­rázzuk, lehet, hogy érezni is fog. Csodálatos, hogy annyi évszázadon keresztül, szláv népek közvetlen köze­lében élve. a germánok semmit sem tudnak a szlávokról. Legalább annyit tanulhattak volna meg, hogy bár a szlávság nem hóditószellemü, de igen harcias nép. Hogy nálunk értelem és érzés harmonizálnak és amit szeretünk, azt meg is védjük. Ezúttal szabadsá­gunkat — életűnket! — véd tűk meg * németektől. A magunkét védve, a világ szabadságát védtük. Elérkezett a leszámolás órája. A Vö­rös Hadsereg, * becsftle|e* és sokat szenvedett emberiség hadsereg*, minden ember és minden nép havere®*, mert szabadságot hozott embereknek és "né­peknek, minden oldalról betört Berlinbe. Betört. így mondja a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnoka. I«y mondja az ember, aki megszolgálta a legnagyobb, a legszebb megszólítást, melyet valaha ember kaphatott; elvtárs. Elvtársa min­dért becsületes, minden bátor embernek, akik nem sajnálták vérüket az igazsá­gért,'a szabadságért, a jobb jövőért. B§tört. Ez azt jelenti, hogy elöntötte saját vérével drága emberi vérrel ön­tözött fel minden talpalatnyi földet. A vadállat a barlangjában védekezik. Be­tört! Ne felejtsétek el ti valamennyien, az egész, világon, mindenki alti Wff­­kén és .joggal nevezd Sztálin marsait elvítársAttak, Igen, a Vörös Hadsereg betört Ber­linbe. Betört, -— hogy megbüntesse a gonosztevőket, hogy megsemmisítse a gyilkosokat, hogy saját nemes vérével mossa le azt a szégyent, melyet a né' met nép okozott az emberiségnek. Katyusák törlik el az . Unter den Lin­dem. Hát töröljék el! A Vörös Hadsereg ágyúinak és esak a Vörös Hadsereg ágyúinak, egyedül nekik kell ezt meg­tenniük, — hogy értelme legyen min­dennek. emberi, emelkedett értelme. A Wilheimstrasse lángokban áll. Onnan irányítottak kilencven újságot, negyven politikai folyóiratot, ezer röpiratot, amennyi elindult Berlinből napónként,; hogy teletöltse a világot hazugsággal, hogy gyűlöletet keltsen az emberekben. Hát hadd égjen le a Wilheimstrasse! Barlang. Vadállatok barlangja, amelyet a történelem során egyszer Branden­burgnak, egyszer Poroszországnak, egy­szer Harmadik Birodalomnak neveztek. Hadd égjenek el a vát aszí ófejedelmek ' és Káderok csontjai, azoké, akik ezt az átkozott örökséget hagyták a német népre. Hadd égjenek el az orosz ágyuk füzében Friedrich és Wilhelm csontjai, akiknek szellemi sötétségét a német nép máig sem tudta kiheverni Ne kísértse annak a német gyermeknek álmái ^ki­ben talán most. a* orosz ágyak teké­ben és a házuk előtt lerogyott vörös­­harcos merev, jóságos tekintetéből fel­ébred a leendő ember, ne kísértsék Bis­marck, Hindeobursu Nttzsch* és Hitler négyszögletes fejei. . És ha majd minden leégett alapjáig, ha a Spree-környéki mocsár helyén a bosszú ismét felszenteli azt a földet, melyet már régen azzá szenteltek as emberek, hogy életükben örömet, halá­lukban csöndes fekhelyet adjon, — its majd igazság lesz már és szabadság lesz, akkor megöleljük a puskánkat, csöndes otthonunk legszebb helybe he­lyezzük és vigyázunk fái mint legdrá­gább kincsünkre. Vigyázunk rá, mert megbecsüljük és mert csak igazságos és becsületes ügyünkben nyúltunk hozzá és — vigyázunk rá, hogy- kés*«* légy«» ha ismét szükség teatieirá, . 1 Y**k j0tt*8W*l6S»é «. fm

Next

/
Thumbnails
Contents