Szabad Vajdaság, 1945. május (2. évfolyam, 97-120. szám)

1945-05-01 / 97. szám

Szabad májas A világ dolgozóinak egyetlen vil­ágrmzéle egyetemes ünnepe május elseje. Egyetlen: mert semmilyen mpnak nincs ilyen dicső történelme és fényes jövője, Vafigraszólé: mert a világ legeldugottabb földje dolgo­zóinak, is ünnepnapja. Egyetemes:­­mert a mait és jövő mindenféle és mindenfajta dolgozójának véréből és verejtékéből teremtődött. Az el­nyomás sötét májusai és a fölsza­badító harc véres májusai után most itt a szabadság piros májusa. S azért érkezett el ez a szabad­ május, mert a világ egyetlen dolgozója sem tett le róla a legsötétebb zsar­nokság idején sem, mert a legkilá­­tástalanabb harcban is soha le nem mondott arról, hogy megéri a sza­bad májust. Most ezen a szabad májuson mondjuk el egyszerűen, szabadon s­éremmel azt, ami rendőrileg már meg nem tiltható: mit jelent nekünk és velünk együtt a dolgozók milliói­­nk ez a nap. Az egész világ minden dolgozója szolidaritásának, a dolgozók egye­temes testvériségének napja ez. Se­regszemléje ez az öntudatos és egységes, erős és szervezett dol­gozó világnak. Ma úgy tekinthe­tünk — különböző nyelvű és nem­zetiségű dolgozói a világnak — a szabad májusra, mint ami ennek a Széttéphetetlen egységnek és szilárd szolidaritásnak a vívmánya. A zsar­nokság bilincsei, a sovinizmus szűk korlátai, a legázolt népek börtönei fölött­­a szabadság széttéphetetlen szövetségét kötötte meg a dolgozó világ. Tudnunk kell s büszkén val­lanunk: ezen az egységen tört meg a zsarnokság, ezen a szilárd falon zúzta magát halálra a dolgozók és népek véres hóhérja: a fasizmus. Mert csak a népek harcos szolida­ritása tudja kivívni és biztosítani a legnagyobb és legkisebb nép sza­badságát és jogait is. Az egységnek ezt­ a megingathatatlan falát Szov­­jetország, a dolgozók köztársasága építette fel a világ dolgozóinak millióiból. Szovjetország dolgozói hősi példájukkal, lemondásukkal és áldozatukkal nemcsak saját orszá­gukat, a dolgozók igazi hazáját te­remtették meg, hanem a népek töm­keleg­ében kiépítették a dolgozók millióinak egységét is. A világ min­den dolgozója, amikor a Szovjetra nézett, erőt nyert, amikor dolgo­zóira gondolt, maga is sorbant, ha példáját látta, Mit a jövőben. És ezért ez a szabad május elseje a dolgozók szolidaritásának napja, amit a dolgozók hazája, a fölsza­badító Vörös Hadsereg és antak ve­zére, a világ legelső munkása, Szta­­tip marsal teremtett meg az egész világon. Neki köszörti meg ünneplé­sével egész Európa minden szabad népe a szabad május nemzetközi nagy örömét. Jugoszlávia minden népe és min­den egyes dolgozója elvehetetlen szabadságának és jogainak ünnepe ez a május. A zsarnokság ellen fel­kelt és a zsarnokság gyűlöletében összeforrt népek kötöttek szövetsé­get egymással. Népek szabadságé­ért, függetlenségéért, népi jogokért, léptek egységre és kötöttek harcos testvéri szövetséget Jugoszlávia né­pei a hódítók és a honi árulók el­leni harcban. kifelé és befelé egy­aránt szilárd egységben, tömött so­rokban vonultak föl minden külső erőszak és belső árulás ellen. Ma — amikor új államunk ünnepévé, ha­zánk minden népének örömünnepévé vált a május — úgy tekinthetünk erre a napra, mint Jugoszlávia né­pei egységének és testvériségének vívmányára. Tudnunk kell és büsz­kén vallanunk, hogy Jugoszlávia a népeink­ találkozásán, s szabadság­szerető népeink egységén tört meg a megszállók ereje és a gyilkos fa­sizmus. Ezt a népi egységet, a sza­badság népek közti nagy szeretetét, Jugoszlávia népeinek közös­ harcát a szabadságszerető dolgozók száz­ezreiből a Kommunista Párt, a sza­badság, nép jogok és haladás harcos élcsapata verbuválta és indította. Ez az élcsapat kelt fel először és áldozatot nem kimélve, dobta ma­gát harcba minden népünk függet­lenségéért és jogaiért és egyedül ez tudta megszervezni minden őszinte demokrata s becsületes anti­fasiszta dem egyesítését a meg­szállók elleni harcban. Ebben a harc­ban nőtt nagyra és állt új, szabad hazánk élére a Kommunista Párt hűs fia, hazánk első dolgozója és nem­zeti hőse, Tito marsal. Neki köszöni meg ünneplésével egész Jugoszlávia minden népe s minden dolgozója a szabad május nagy népi ünnepét. A kiharcolt szabadság és elnyert népjogok nagy ünnepén túl azonban további harc és folytatódó munka napja is május elseje. Régi küzdel­mek célja és új célok kiindulópontja­­ a mai, május. A kiharcolt szabadsá­got meg kell védeni, a teljes győ­zelmet biztosítani, a népjogokat megszilárdítani, egész országunkat a teljes győzelem és a külső s belső kiépítés szolgálatába állítani. S ez­ért a dolgozók harci seregszemléjé­nek napja ez. Sorba kell állnunk és megmutatnunk minden erőnket, szi­lárd egységünket, munkakedvünket és akaratunkat a régiek idles fék számolására és gazdasági, szociális és kulturális életünk teljes megújí­tására. Most manifesztáljuk azt az akaratunkat, hogy soha többé vissza nem engedjük a múltat s megvédjük a dolgozók szabadságát és jogait. Ma kell megnyilvánítatnunk azon törhetetlen szándékunkat, hogy a népfölszabadító harc demokratikus vívmányaiból semmit nem engedünk lealkudni, nem engedjük megcsorbí­­tani. Hogy hazánkat ki akarjuk épí­teni a legteljesebb és legáltaláno­sabb szabadság és népjogok hazá­jává. Jugoszlávia népeinek testvéri­ségét és egységét soha nem enged­jük megtörni, vagy gyengíteni, sőt a legteljesebb egyenjogúság és köl­csönös bizalom jegyében akarjuk ki­építeni a tökéletes együttműködésig és teljes harmóniáig. Hazánk demo­kráciáját, szomszédainkkal , mi­ kapcsolatainkat, Európa szabadság­­szerető népeivel való egységünket nem engedjük meglazulni, sőt mind­inkább erősödő és szilárduló barát­ságot akarunk állandó titot min­den néppel, de­­különösen a dolgo­zók igazi hazájával: a Szovjettel­ki Vajdaság népei­ és dolgozói h úgy köszön­­jük a szabad május, éh, sejét, mint nagy vívmányok napjai és mint biztató kuv'bdópontot üt cé­lok felé. Nekünk is nagytéréig szemle ez. ■,dben meg kell ‘m­utat­­koznia­­Vajdaság dolgozói elszánt akaratának, hogy a teljes győzel­­met minél hamarabb kivívjuk, ha­a­zánkat fölszabadítsuk új szabad, ha­­ladó életre és a szabad- májusod hosszú eljövendő­­ sorsza f­ogad ? l mérnie _ Rendkívül kevés harcok az egész horvátországi arcvonalon A Jugoszláv Hadsereg vezérkarának hadi jelentése: A horvátországi arcvonalon az ellen­ség jelentős erősítéseket vet harcba és elkeseredett védekezéssel megkí­sérli csapataink előnyomulását feltartóztatni. Heves harcok folynak az egész fronton, az egyes állások többször is gazdát cse­rélnek. Az ellenség szívós ellenállása el­lenére csapataink­­ előretörést értek el és súlyos veszteséget okoztak az ellen­ségnek. A mai harcokban felszabadultak a következő helységek: Busetina, Lo­­zan, Spisics-Bukovica, Brzaja, Hercego­­vac, Bujevica, Subecka, Rizsdanik, Vo­­csarica, Paklenica, Jablanac és Mlaka. Csak egyetlen frontszakaszon 540 ha­lottat és 335 foglyot vesztett az ellen­ség. Az Ivne völgyében heves harcok foly­nak Boszanszki Novitól egészen az Una és a Száva torkolatáig. A Boszanszka Dubica felszabadulásáért folyó harcok­ban 155 tisztását öltünk meg, köztük több magasabb tisztása funkcionárust és ismert, gonosztevőt. Nagyobb mennyiségű fegyvert és más hadianyagot is zsák­mányoltunk. Karlovác körzetében csapataink ellen­támadásba mentek át és több helyen visszavetették az ellenséget, saját állá­saikat pedig megjavították. Klana—Rijeka területén a németek új erősítéseket vetettek harcba és új egy­ségekkel töltötték fel 97. hadtestüket, amely ezen a frontszakaszon harcol. A németek kihasználják a régi jugoszláv­­olasz határ kiépített hegyi állásait és szívós ellenállást nyújtanak­. A hegyi terepen tovább tartanak a harcok- _______a.­­faul Valamennyi frontszakaszm folytatta előt­zését a Vörös hadsereg A szövetséges páncélosok f^ftana© fölött elérték a svájci l&autftrt — Híradások az olaszországi $x©v~etset$ej* csapatok és A ftx«jjo** sszásw faadcíre közeli találkozó ksærös cam Idc5i£ re?BB^s os ztráfif Mmwmmmmm A szovjet információs iroda közli a szovjet hadi jelentést. A második fehéroroszországi arcvonal kötelékei április 28-ikán harcban elfog­lalták Egezin, Torgelow, Parewald, Strassburg és Templin fontos német tá­maszpontokat Nyu­gat-Pomerániában, va­lamint a következő népes helységeket: Reth, Lokow, Gammer, Waldeshess, Qit­­teberg, Taschenberg, Kratz, Farmen, We­gan, Wilzenberg, Heidenberg, Hassleben és Friedrichswalde. Az április 27-iki harcokban ezernél több ellenséges ka­tona és tiszt került fogságunkba. A kü­lönböző repülőtereken 70 gépet zsákmá­nyoltunk. Az első fehéroroszországi front csa­patkötelékei folytatták az utcai harco­kat Berlinben és elfoglalták a város északnyugati részében Charlottenburg városrészt egész a Bismarck-Strasseig, Moabit városrész nyugati felét és Schö­nenberg keleti részét. Az április 27-iki harcokban ennek az arcvonalnak csapatai kilencezernél több német katonát és tisztet fogtak el. 100 tábori ágyút, 135 gépfegyvert, 1.800 te­hergépkocsit és 50 raktárt zsákmányol­tak, hadianyaggal. Az első ukrajnai arcvonal csapatai Berlin délnyugati részében folytattak utcai harcokat és Friedenau, Grunewald, Rulleben városrészek elfoglalása után egyesültek az első fehéroroszországi arcvonal kötelékeivel, amelyek K­leinen­­stadt felül előnyomultak. Berlintől délkeletre a hegyes-erdős területen az első fehéroroszországi és első ukrajnai arcvonal csapatai jelentős erőket zártak körül. A gyűrűbe zárt csapatok megsemmisítése folyik. Az április 27-iki harcokban az első ukrajnai front kötelékei 18.000 német katonát és tisztet fogtak el. A hadi zsák­mány 55 tank, 268 tábori ágyú, 2.150 tehergépkocsi, 39 mozdony, 900 vasúti kocsi és 150 raktár. Csehszlovákia területén, Brno (Brünn) városától keletre és délkeletre a máso­dik ukrajnai arcvonal kötelékei folytat­ták offenzívájiukat és elfoglalták Popo­­vice, Ku­no­vice, Zseravice, Kijev, Soro­­zsice, Rasovice, Lelo­vice, Hozlani, Ne­­m­ojani és Tambovani népes helysége­ket. Más frontszakaszokon nem volt jelen­tősebb változás. Április 27-ikén az ösz­­szes frontszakaszokon 170 tankot és 41 ellenséges repülőgépet pusztítottunk el. Nehézbombázóink április 28-ikára vir­radó éjszaka Stralsund és Swinem­ünde kikötőit bombázták, ahol tüzek és súlyos robbanások keletkeztek. Renner kancellár alakította meg az ideiglenes osztrák karmáért Moszkvából jelentik: a Vörös hadse­reg által felszabadított Bécsben az an­tifasiszta pártok nagyjelentőségű konfe­­renciát tartottak. A tanácskozásokon részt vett a szociáldemokrata párt, a ke­­resztény-szocialista párt és a kommu­nista párt. Karl Renner volt osztrák szövetségi kancellár előterjesztést tett ideiglenes osztrák kormány megalakítá­sára. A felszólítás alapján megalakult új osztrák kormány, amelynek­ elnöke és külügyminisztere Renner kancellár tett Az első kormány­nyilatkozat hangsúk­lyozza, hogy az új kormány az osztrák nép nagy többségének kívánságára ala­ S­kint meg. Az új kormány egyik fő célja Ausztria felszabadítása és az­­ osztrák köztá­rsaság visszaállítása. Az új kormány belügyminisztere a kommunista párt tagja. Három helyet­tese van, mindegyik pártszervezetből egy-egy. A moszkvai rádió ezzel kapcsolatban közli hogy Renner volt 1919-ben­­ az osztrák köztársaság kancellárja, ő írta alá Ausztria nevében a salitz-germaini békeszerződést. Bécs polgármesterévé Sterny tábornokot nevezték ki, aki­ az 1934. évi felkelést vezette a­ reakció el­len- Két helyettese van, egyik a kom­munista párt, a másik a keresztényszo­cialista párt tagja­az olaszországi szövetséges CSAPATOK KITÖRTEK a SVÁJCI­OLASZ HATÁRRA A milánói rádió közölte, hogy a vetséges páncélosok Milánótól negyven kilométerre északi irányban a Come­to közelében kitörtek a svájci—olasz ha­tárra. A Svájc felé vezető összes tifów* )­ Halakat lezárták a szövetséges egységek és az olasz partizánok. HIMMLER AJÁNLATA NÉMETORSZÁG feltétel nélkül való megadá­sÁRA A Reuter-iroda jelentése szerint, ame­lyet az angol kormány hivatalosan­­­ megerősített, Himmler ajánlatot tett An­gliának és Amerikának Németország fel­tétel nélkül való megadására. Az aján­lattal kapcsolatban London és Washing­ton egyhangúlag közölték, hogy a szö­vetségesek a feltétel nélkül való meg­­adást csak úgy ismerik el ha valameny­nyi szövetségesnek szól a Szovjetuniót is beleértve. Küszöbön a szövetséges és jugoszláv haderő találkozása A Reuter-iroda londoni jelentést kö­zöl, amely szerint rövidesen bekövetke­zik az Olaszországban harcoló szövet­séges hadseregek találkozása a jugo­szláv haderővel, a jelentés közli, hogy Clark tábornok Velence előtt harcoló csapatai vannak legközelebb Tito mar­sai kötelékeihez. Az olaszországi csa­pattestek, a jugoszláv haderő és Tolbu­­hin marsal szovjet kötelékei a találkozó után együttes arcvonalat alkotva foly­tatják majd északi és északnyugati irányba a német erők megsemmisítését.

Next