Szabad Vajdaság, 1945. augusztus (2. évfolyam, 175-200. szám)

1945-08-01 / 175. szám

Halál a fasizmusra — Szabadság a népnek/­­ A VAJDASÁGI egységes népfelszabadító front napilapja I 11. évfolyam 175. szám Noviszád, szerda, 1945 augusztus 1 óra 1 dinár A negália!! n­épi pipeg és testseriség levélben hozta történelmi határozatait Vajdaság népképviselete Vajdaság népi kiküldötteinek kongresz­­­usa, tegnap reggel 5 órakor folytató­dott. A kongresszust az elnök Levics Alekszandar nyitotta meg a következő szavakkal: „Tisztelt szkup­stina! Tegnap be­fejeztük a kong­resszus ünnepi ré­szét, ma ismét ösz­­szegyűltünk, hogy dolgozzunk. Teg­nap elhatároztuk, hogy a szkupsti­na, melynek csak az volt eredeti cél­ja, hogy Vajda­ság Főbizottságát megválassza, Vaj­daság delegátusai­nak szk­upstinájá­­vá alakul át és ezek szerint szu­verén joggá­ hoz­hat olyan határo­zat­okot, melyek az autonóm Vajdaság életét és helyzetét érintik. Ebben az értelemben kez­dünk mai mun­kánkhoz”. Az elnök ezután előterjesztette a napirendet. Első pont: Veszelinov Jován-Zsurkó be­számolója a poli­tikai helyzetről; második: Granfil Tom­a titkár be­számolója a Főbi­zottság munkájá­ról; harmadik: vita a beszámolóról; •negyedik: javaslat az autonóm Vajda­ság csatlakozásáról a föderális Szerbiá­hoz és végül a Főbizottság tagjainak és az AVNOJ-kiküldötteknek megvá­lasztása.­­Miután ,a szkupstina elfogadta a napi­rendet, az elnök bejelentette, hogy a teg­napi vendégekkel együtt a Főbizottság meghívta a horvát szábor és kormány képviselőit is, azonban ezek még nem érkeztek meg. Javasolta az elnök, hogy üdvözlő táviratokat küldjön a szkupstina az AVNOJ-nak, a szövetségi kormány­nak és elsősorban Tito marsalnak. A ja­vaslatokat a szkupstina nagy lelkesedés­sel tette magáévá. Sevics elnök javaslatára a szkupstina egyperces hallgatással adózott a sza­badságért hősi halált haltak emlékének, majd ismét az elnök folytatta:­­ A napirend első pontjaként Veszeli­nov Zsurkó néptárs számol be munkás­ságunkról, arról, hogy hogyan fejlődtek a politikai körülmények, mit tett maga a Főbizottság és beszámol az állami ad­minisztráció működéséről is. Veszelinov néptárs, mint a Főbizottság tagja beszél, úgy tekintjük szavait, mint a Főbizott­ság elszámolását. Önökön áll, hogy el­döntsék: jól dolgoztunk-e, vagy sem. Át­adom a szót Veszelinov Zsurkának. A kiküldöttek lelkes tapsaitól kísérve ment fel a szónoki emelvényre Veszeli­nov, hogy megkezdje nagy beszédét. Malmunk politikájának helyességét. A gyakorlat és az élet igazolták, hogy né­pünk a helyes uton jár. Az események arról beszélnek hogy mi ebben a harc­ban nemcsak megmentettük Jugoszláviát a pusztulástól hanem a legjobb utat vá­lasztottuk új államunk, új ném­ összes­ségünk fejlesztésére. Tito nemzeti politi­kája minden népünk sajátjává lett és a föderatív berendezkedés teljes jóváha­gyásra talált. A Vajdaság felszabadulása után ha­zánkban és Európában még folyt a harc a hódító német fasizmus ellen »Mindent a frontért, mindent a győzelemért!« jel­szavunkat ezért kellett­ a maga teljessé­gében végrehajtanunk. Mozgósítottuk minden emberünket, minden­­anyagtarta­lékunkat a minél előbbi győzelem érde­kében. Újjá kellett építeni gazdasági éle­tünket, meg kellett erősítenünk ifjú népi hatóságainkat, melyeket csak éppen hogy megalkottunk még Bánátban és Bácská­ban. Mindenekfelett élesen állt fenn Vaj­daság népei egységének és testvérisé­gének kérdése: tartományunk minden, népe egyenjogúságának megvalósítása.­­ Ezeket a nagy és­ súlyos feladato­kat nem csupán népi bizottságaink igaz­ságos működése, hanem Vajdaság népei politikai egységének­­ meg­valósí­tás­a által hajthattuk végre. Ezért hívtuk össze azonnal a felszabadulás után a M­DF tartományi konferenciáját, ahol megje­lentek az addig megalakult szervezetek delegátusai és egyetlen összefogó szer­vezetbe egyesültek. Sok demokratikus politikai csoport csatlakozott akkor a M­OF-hoz és végig lojálisan együttmű­ködött benne. Ez mindenesetre megerő­sítette a M­OF vajdasági pozícióját. — Amit tettünk, nem ment nehézség, kihagyások és hibák nélkül. Még­sem lehet azt mondani, hogy munkánkban nem értünk el jelentős sikereket. Veszelinov Jován beszél Veszetnov lován beszéde — Néptársak, néptársnők, Vajdaság népeinek kiküldöttei! — Ez az első olyan szkupszina, áme­nen megjelentek Vajdaság minden né­pének kiküldöttei, h­ogy döntsenek tarto­mányunk fontos kérdéseiben. Már ez a körülmény is nagy jelentőséget ad gyű­lésünknek. De e fórumnak jelentősége sokkal nagyobb ennél. Azon felül, hogy felülvizsgáljuk a Főbizottság eddigi mun­káját és kijelöljük jövendő munkásságá­nak irányát, történelmi elhatározással kell döntenünk autonóm vajdasági tarto­mányunk jövő elhelyezkedését illetően . Három hónapja, hogy hazánk telje­sen szabad, hogy a haladó emberiség, élén a nagy Szovjetszövetséggel meg­semmisítette a hitleri Németországot és békét hozott Európának. Hazánk és Európa földjén elért győzelem új felada­tok elé állít bennünket. Meg kell,szilár­dítanunk győzelmünket, biztosítani ha­zánk békéjét és függetlenségét, felemelni szétdúlt gazdasági életünket és meg kell Erősítem a népfelszabadító harcok vív­mányait, hogy biztosíthassuk minden né­­pünk boldogabb jövőjét.. . Hazánk a béke oszlopává vált a Balkánon és igazságos bel- és külpoliti­­kájával olyan kapcsolatokat teremtett szomszédainkkal, amilyen még sohasem volt Jugoszlávia múltjában. Mi most tényleg baráti országokkal vagyunk kö­rülvéve, melyek nemcsak, hogy nem lát­nak bennünk támadó szellemű országot, hanem példáját tárnak, hogyan kell meg­oldani úgy belpolitikai, mint gazdasági problémákat. Ahogy Tito marsal mondta nemrégiben, azon az uton vagyunk, hogy a legjobb viszonyba kerüljünk minden olyan országgal, melyek népeink javát kívánják. Jobban, mer­t bármikor, új ál­lam­unk, a demokratikus, föderatív Ju­goszlávia a testvéri Szovjetszövetség, — amelynek leginkább köszönhetjük szabad­­ságunkat és jobb jövőnket — minden tá­mogatását élvezi . Mindaz ami a felszabadulástól kezdve máig történt országunkban,­ ra­gyogóan igazolta népszívk­zabadító i­ntéz- A va­tósági vetés! kampány csúcsteljesítmény voli . A mozgósítás kitűnően sikerült. A katonailag alkalmasak 45%-a önként je­lentkezett Tito marsal hadseregébe és hősiesen harc­olt a különböző frontokon. A nép ellátta a hadsereget minden szük­ségessel, élelemmel, vágómarhákkal, stb. Különleges figyelmet szenteltünk sebe­sül­tje tarc ellátásának. Ki kell emelnünk a mezőgazdaságban elért sikereinket is. A föld megOTM­i­­­k­álás­a nemcsak vajdasági, hanem országos jelentőségű kérdés. Ezért szentelt kormányunk olyan nagy fi­gyelmet. Vajdaság földjeinek megmunká­lására. Az ország minden részéből ér­keztek a munkások, az igák és trakto­rok. Egész népünket mozgósítottuk a Fronton keresztül a munka elvégzésére. Hála az új mainkare­ndszernek, a mun­kásszázadoknak, zászlóaljaknak és bri­gádoknak, a fellelhető eszközök maximá­lis kihasználásának, a sikert eléríüik A gazdasági tanács elnöke, Hebrang név­­társ, kijelentette, hogy a vajdasági ve­tési kampány sikere a legnagyobb siker, melyet a felszabadulás után hazánkban elértünk.­­­ Másik kérdés, amely a maga éles­ségében jelentkezett: ifjú népi hatósá­gaink megerősítésének kérdése. Az Egy­séges Front teljes támogatást adott nép­hatóságainknak, minden lépésében tám­o­gatta, hogy könnyebben jusson át­ a kez­deti nehézségeken, minél jobban meg­szilárdítsa szervezeteit és minél nagyobb sikereket érjen el. Hatóságot alkottunk, melynek ténylegesen népinek kell lennie. — Az ilyen, igazán demokratikus ha­tóságokért harcolt népünk és a nép­akarta, hogy ilyenek legyenek. Íme, mit mond Tito marsall­l.Az a feladatunk, hogy néphatóságain­kat, melyek e harcokból nőttek fel, leg­jobb fiaink véréből és csontjaiból, e ha­tóságokat fejlesszük, tökéletesítsük, hogy igazán népiek legyenek, hogy a népet és a nép igazi érdekeit képviseljék.« — Az ilyen népi hatóságokkal szem­­benállnak különböző ellenséges elemek. Azzal a kifogással, hogy ezek nem de­mokratikusak, a reakciósok alá akarják ásni alapjait. Mi tudjuk, hogy mit és mi­lyen hatóságokat akarnak rátukmálni a népre. Jól ismerjük az ő­­»demokráciá­jukat.« Még jól emlékszünk a régi Jugo­szlávia minden népellenes, antidemokra­tikus, diktatórikus rendszerére, melyet most vissza szeretnének hozni. A mi de­mokráciánk, az igazi népi demokrácia merőben különbözik Jovánovics Szjobo­(Folytatás a második oldalon) A népi küldöttek Tito neve alan

Next

/
Thumbnails
Contents