Magyar Szó, 1946. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1946-01-01 / 1. szám
ARA 1 DINAR POSTARTNA PLACENA D GOTOV1 Saldi a fasizmusra ! ~ Szabadság a népnek/ A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA III. évfolyam haviszád, kedd, 1946 Január 11. szám to a Minoloon gazdasági győzelmet kell aratnunk amilyen a moll év katonai és politikai győzelme volt Az elmúlt év a hadi és a politikai győzelem esztendeje volt hazánkban. Egy év leforgása alatt évszázadok harca valósult meg: először szabadultak föl igazán és végérvényesen hazánk népei az iperialista hatalmak elnyomása alól. A győzelmes Vörös Hadsereg és a Népfölszabadító Hadsereg a fasizmus kiirtásával nemcsak a hitlerista rablóimperializmusnak vetett véget, hanem egyúttal visszavonhatatlanul fölszabadította az országot minden külső hódító szándéktól és minden belső népáruló cinkosságtól. Az újország belső életéből mindörökre tzűntek a népellenes uralmak nyoraiai, soha ezen a földön többé csendőrök és szolgaidrák, bánok és főispánok nem basáskodnak a dolgozó nép fölött. A nép vette kezébe sorsának és jövőjének irányítását a legalsó helyi népbizottságoktól egész a népkormányig, a népuralom kiterjed a legkisebb falu igazgatásától egész a népköztársaság vezetéséig. Népeink életéből mindörökre eltűntek lehetőségei a népeit egymás ellen kijátszhatnának, a nemzeti gyámét szitásának d álgozó népeink szabadságban és egymás megbecsülésében építik közös jövendőjüket. Mindezen történelmi változások kiharcolása és biztos őrzője a népfelszabadító háború megrendíthetetlen népi hadserege: a Jugoszláv Hadsereg és annak vezére, Tito marsal. Egy évvel ezelőtt még az a feladat állt előttünk, hogy fölszabadítsuk hazánkat, megtisztítsuk a külső és belső ellenségtől és a szabadság honfoglalását befejezzük. Az elmúlt év derekán ezt ki is vívtuk. Azután következett a politikai honfoglalás, az öntudat meghódítása a politikailag még föl nem szabadult rétegekben. Ez a második honfoglalás, ami természetszerűleg követte az elsőt, a népbizottsági és később a parlamenti választásokon egész nyilvánvalóvá vált. A politikai győzelem éppen olyan lenyűgöző erejű volt, mint a hadászati. De a hadászati és politikai győzelemmel együtt nőtt a gazdasági felszabadulás is és a népfelszabadító harcban lefektetett alapokon tovább folytatódott a harc népeink életének harmadik területén, a gazdasági élet területén is. Még a népfelszabadító harc idején kezébe vette az uralomra jutott nép a gazdasági élet fő támaszpontjait is. De ezen a területen még sok harc várt és vár reánk. Annyira, hogy az eddig vívott harcok után az új évre ez a gazdasági harc nyomja rá bélyegét Ennek az új évnek a gazdasági életben legalább olyan arányú győzelmet kell hoznia, mint az elmúlt év katonai és politikai győzelme volt. A kivívott győzelmet és a népuralmat az új népi gazdasági rendszernek kell megalapoznia. Mert tisztában kell lennünk azzal, hogy a reakció katonai és politikai veresége után nem nyugszik, sőt minden erejét gazdasági térre összpontosítja. Ezt bizonyítja élénk aktivitásuk a parlamenti választások előtt és vereségük után harcuk súlypontjának áthelyezése gazdasági területre. A leghevesebb harc folyik tehát: az ifjú népállan messze kiható gazdasági törvényeket hajt végre és mozgósítja a dolgozó nép tömegeit az újjáépítésre — másrészt a reakció is szervezkedik : igyekszik a demokratikus tervéneket kijátszani (földreform), az újjáépítést elszabotálni, az igazságos áruelosztás kifejlődését megakadályozni (feketepiac), a gazdasági egyensúly kiépítésére irányuló intézkedéseket meghiúsítani, vagy késlelteni (búzafeleslegek elszállítása, telepítés), egyszóval bár megbújt és alattomos, de kétségbeesetten éles harcot folytat a dolgozó nép uralmának végső megszilárdítása ellen. A honi reakció természetesen külföldi erőre is támaszkodik és a szervezkedő nemzetközi reakcióban bizakodik. Ez a nemzetközi reakció pedig úgy politikai, mint gazdasági téren mindent latbavet, hogy hazánkat, a demokrácia egyik legerősebb pillérét, aláássa. Ezen hazánk gazdasági fejlődése nemcsak a mi ügyünk, hanem a nemzetközi demokrácia ügye is. Az újévnek magával kell hoznia a teljes gazdasági győzelmet. A mezőgazdaságnak elegendő kenyeret kell biztosítania hazánkban mindenki számára és ezért parasztságunk politikai öntudatát tovább kell teljesítenünk. Iparunknak a legelemibb ipari cikkekkel el kell látnia hazánkat s ezért munkásságunk politikai öntudatát és fegyelmezettségét kell emelnünk. Hogy az ipari és mezőgazdasági termékek racionális cseréjét elérjük, ki kell építenünk a munkás-paraszt egységet, nemcsak politikai, hanem gazdasági vonalon is. A tavaszi mezőgazdasági munka nagy ígéretekkel indul. A békeévek őszi vetésterületét meghaladtuk és részben megműveltük a földet ipari növények alá is. Ez mindjárt hathatós segítséget is nyújt nyersanyagban fejlődő mezőgazdasági iparunknak is. A télen át földmunkás-szövetségünknek nagy munkát kell kifejtenie, hogy földműves rétegeinket úgy politikailag és szervezetileg, mint szakszerűség szempontjából felkészítse a reá váró nagy feladatokra. A földműves rétegeknek már előre meg kell szerveződniök, hogy a mezőgazdasági bizottságok és a traktorállomások munkája minél hathatósabb és racionálisabb lehessen. A tavaszi mezőgazdasági munkán meg kell már látszania a földreform hatásának is. A most először magukét művelő földmunkásoknak, mint önállósult gazdáknak tudniok kell, hogy egyetlen barázda nem maradhat megműveletlen s ezért egész öntudatosan bele kell kapcsolódniok a föld tervszerű megmunkálásába, hogy minél kisebb megrázkódtatással járjon a földmunkások honfoglalása a mezőgazdasági életben, sőt a tervszerű és minőségi gazdálkodás fejlődését siettessék. Ehhez azonban nagyon sok segítség és támogatás kell, különösen a telepesek irányába, akiket az éghajlat s nem kisebb mértékben a mezőgazdasági kultúra és a termelési körülmények változása nagy próba elé állít. Itt kell földhözjutott vajdasági földmunkásainknak munkás öntudatukról bizonyságot tenniök és úgy támogatni a telepeseket, hogy a testvériség megteremtése mellett közösen biztosítsák hazánk dolgozóinak kenyerét. Ipari újjáépítésünk is nagy lendülettel indul az újévben — orsz szerte szervezett és tervszerű munkaversenyekkel az ipari többtermelés szolgálatában. Tervszerű szervezett munka, munkaverseny és munkafegyelem a többtermelés előfeltételei. Szakszervezeteinknek kell ebben az irányítást végezniük, hogy ipari munkásságunkat fölemeljék nagy feladatainak színvonalára. Ki kell fejleszteniök azt a pozitív harci munkaszellemet, amely nem torpan meg az akadályok előtt, hanem nagy távlattal, sok kezdeményező szellemmel szerez be üzem- és nyersanyagot, racionalizálja a munkát, fejleszti a munkatempót és a munkafegyelmet, hogy az adott körülmények között a termelés maximumát adják. Elsőrangú szükségletű ipari termelvényekkel munkásságunknak el kell látnia hazánkat ebben az újévben. Ezen gazdasági céljaink elérése egyúttal a reakció teljes vereségét is jelenti. Nagy feladatainkat azonban csak úgy tudjuk megvalósítani, ha frontszervezeteink úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munka területén a legszélesebb népi részvételt, munkát és építő kritikát tudnak mozgósítani. A Népfront adjon minél nagyobb távlatot népi tömegeinknek és aktivizáljon minél több építő erőt, mind jobban építse ki a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség harcos szövetségét. Hoszszú háborús évek után az első békeévet tegyük öntudattal, harccal, fáradhatatlan munkával autonóm Vajdaságunk, szerb népköztársi htjunk és egész hazánk teljes megszilárdulásának és haladásának esztendejévé. son pal SOT! PaL a vajdasági népparlament alelnöke Ji moszstvai tanács&oxásott legtőbb feltegsetessége a barátság és bizatom Setiov a TASS diplomáciai hírmagyarázója írja: A háború után, béke kiépítésében nagy jelentőségű esemény történt, az 1945-ös év, a hitleri Németország és a japán imperializmus felett adatott győzelem esztendeje végén. A Szovjet Szövetség, az Egyesült Államok és Anglia külügyminisztereinek konferenciája, amelyet Moszkvában tartottak meg, olyan határozatokat hozott, amelyek kétségbevonhatatlanul jelentős fejlődést mutatnak a béke és biztonság terén. Ismeretes, hogy a londoni konferencia után a külföldi sajtó egy része azt írta: a három hatalom amely a béke fenntartásáért a legnagyobb felelősséget viseli együttműködése a gyakorlatban sikertelen. A moszkvai konferencia összehívásának ténye, különösen pedig az azon hozott határozatok az ilyen állítások alaptalanságát bizonyítják. A békeszerződések előkészítése a fegyverszüneti szerződéseket aláíró felekkel azon kérdések közé tartozott, amelyek tekintetében a tanácskozó külügyminiszterek között Londonban komolyabb nézeteltérések merültek fel. A moszkvai konferencián ezt a kérdést a potsdami értekezlet elveinek szellemében oldották meg és ez természetesen felbátorította a béke híveit. A többi határozatok is, amelyeket Moszkvában hoztak, nagy jelentőségűek. Már a kérdések puszta felsorolása is azt tanúsítja, hogy számtalan kérdésben megtalálták az együttműködés útjait. Elhatározták a Távolkeleti Bizottság felállítását, amelynek célja megakadályozni hogy újabb japán támadásra kerülhessen a sor. Kimondták a koreai független állam megszervezését is. Megegyeztek Kína egyesítésének és demokratizációjának szükségességében, ami a nemzeti kormány vezetése alatt, de a demokratikus elemek széles körű támogatásával történik Határoztak Románia és Bulgária elismerésének feltételeiről is, valamint arról hogy az Egyesült Nemzetek keretében megfelelő bizottságot létesítsenek az atomerőik ellenőrzésére Köztudomású volt hogy mindezen kérdésekben komoly ellentétek merültek fel az egyes kormányok felfogásában. A reakciós fasiszta szellemű elemek, akiknek érdekében áll a béke és biztonság ügyének megzavarása, arra számítottak, hogy ebből az ellentétből hasznot húzhatnak. A moszkvai értekezlet elrontotta számadásukat. A Moszkvában hozott határozatok újabb lépést jelentenek erre a szövetséges államok együttműködése és a béke megszilárdítása felé. A külföldről érkező első kommentárok azt mutatják, hogy a külföldi közvélemény óriási jelentősséget tulajdonít a határozatoknak A Assassiated Press ügynökség tudósítóia kommentárjában ámutat arra, hogy »a moszkvai találkozó legfontosabb jellemvonása nem mutatkozik meg az egyébként terjedelmes közleményben, mert a találkozó legfőbb jellegzetessége éppen a három állam legszélesebb alapokon nyugvó barátsága és egymás iránti bizalma«. A Reuter diplomáciai hírmagyarázója kiemeli a moszkvai értekezlet két nagy sikerét: »Először, kijutottak a zsákutcából, amely a három nagyhatalom együttműködésében fennállott a londoni külügyminiszteri konferencia óta Másodszor, a három állam megegyezett az Egyesült Nemzetek szervezetében létesítendő biztonsági és atomellenőrző bizottság kérdéseiben Ez nagy mértékben megtisztította a légkört, amelyben az Egyesült Nemzetek szervezetének küszöbön álló közgyűlése dolgozni fog. ★ A jugoszláv alkotmányozó nemzetgyűlés egyhangúlag hozott határozatt, amellyel kikiáltotta a köztársaságot és jóváhagyta a köztársaság föderális rendszerét, most hivatalos nemzetközi elismerésben részesült. Anglia, az Egyesült Államok és más államok is közölték a jugoszláv kormánnyal hogy elismerik a köztársasági államberendezést Jugoszláviában. Ismeretes, hogy a Karagyorgyevics dinasztia legutóbbi képviselői siralmas szerepet játszottak az ország életében és a reaknó mellé álltak. Ezzel az egész nép gyűlöletét váltották ki. Éppen ezért egészen természetes, hogy nemcsak a jugoszláv nép, hanem a külföldi demokratikus körök túlnyomó része is helyesli a jugoszláv nemzetgyűlés határozatát. A Manchester Guardian legutóbb kommentárt fűzött ehhez a kérdéshez és válaszolt azoknak, akik bírálták a jugoszláv köztársaságot A lap ezeket írta: „Bármilyen legyen is a kritika, sokan egyetértenek azoknak az angol parlamenti tagoknak a véleményével, akik november elején Jugoszláviába utogattak és akik kijelentették, hogy az új Jugoszláviának a mai nemzeti ellenállási erőkből és abból a haladó szellemből kell kiépülnie, amely az országot egyesítette.” ★" A jugoszláv alkotmányozó nemzetgyyles munkája után december 15-ikén megkezdődött a bolgár nemzetgyűlés első ülésszaka is. Ganrev Venerin tanár a megnyitó beszédben felsorolta mindazokat az eredményeket, amelyeket Bulgária 1944 szeptember 9-ike után ért el a demokratikus fejlődés és a megújhodás terén. Ganev kijelentette, hogy Bulgária továbbra is eltántoríthatatlanul halad a béke, a lojalitás és az összes demokratikus államokkal, elsősorban a szlovén országokkal való együttműködés útján és feltétlenül támogatni fog minden kezdeményezést, amely a béke megsartórditására irányul.” A Szobanye titkos szavazással Kolarov Vaszilyt, a bolgárok egyik legidősebb demokratikus közmunkását választotta elnöknek és ülésein megkezdte az alkotmány tanulmányozását, hogy olyan alkotmányt készíthessen, amely biztosítja a szabad fejlődést. A megnyitó beszéddel kapcsolatban Dimitrov Georgij is felszólalt, aki kijelentette, hogy szükséges a nagy nemzeti Szobranye összehívása, hogy az alkotmányt megváltoztassák, felszámolják a királyságot és kikiáltsák a bolgár köztársaságot. A bolgár sajtó nagy lelkesedéssel üdvözli a Szobranye munkáját Boldog újévet az új névköztársaságban!