Magyar Szó, 1946. június (3. évfolyam, 129-154. szám)

1946-06-01 / 129. szám

4 Anglia n­n­tör bratil és államokat közelkeleten Felmentették Irán képviselőjét a Biztonsági Tengostoen Arz iráni kérdés még mindig nem került le a napirendről. Habár ma­ga az iráni kormány teljesen tisz­tázta a kérdést, a washingtoni iráni nagykövet, Huszein Alá, személyes panaszát felhasználva csak ideigle­nesen látják rendezettnek a szovjet —iráni vitát azzal, hogy szükség­­szerűen bármikor ismét napirendre tűzhetik a Biztonsági tanács előtt. Az iráni kormány emiatt felmentet­te Huszein Aiat attól, hogy Iránt képviselje a Biztonsági tanács élőit és az Egyesült nemzetek szerveze­tében. A montevideói Diario Popu­lare című lap ezzel kapcsolatban le­leplezi Huszein Alá kihívó szerepét és megállapítja, hogy tulajdonké­pen a Wallstreet, a newyorki bank­világ és a City, a kereskedővilág jól fizetett ügynöke az Egyesült Nemzetek szervezetében. Kétségei­nek adott kifejezést még akkor is, amikor már az iráni sajtónak a szov­jettel szemben ellenséges része is elismerte, hogy teljesen kivonták a szovjet csapatokat Irán területéről és a Biztonsági tanács figyelembe vet­te kétségeit akkor is, amikor az Iráni kormány hivatalos jelentésé­ben hangsúlyozta, hogy a kétségek Húszein Alá személyes véleményét jelentik. Ezzel a washingtoni iráni nagykövet mégegyszer bebizonyítot­t, hogy Anglia és az Egyesült Ál­lamok küldönce is kizárólag a Stan­dard OH Company és az Anglo-iráni petróleum társaság érdekeit képvi­ Az iráni állapotokról egyébként Csancsahani, aki az Egyesült Álla­mok katonai hírszerző irodájában az iráni osztály vezetője volt, a Pro­testant cimű folyóiratba írott cik­kében azt írja, Anglia azért vetette fel az iráni kérdést, mert az irán nép szabadságra törő forradalmi lendületét kívánja elnyomni, így akarja megteremteni a szilárd mu­­­uhurén övezetet a Szovjetunió kö­rül Közelkeleten. A cikkíró megálla­pítja, hogy Irán ma megérett a népi forradalmi erők kitörésére, hogy úgy, mint Amerika 1776-ban, ugyan azzal az elnyomóval szemben, amely azonban ma sokkal gyengébb, meg­szerezze a szabadságát. Az utolsó három évben I­án a feu­dális nemesség, a fasiszták és reak­ciós körök szakadatlan harcának színtere volt. Mindezeket az angolok támogatták a jól szervezett Tudech ellen, amelynek egymagának 150 ezer szervezeti tagja van, nem szá­mítva a 120.000 szakszervezeti mun­kást Ezzel szemben szervezték az „Erade mili“ mozgalmat, amely ban­diták vezetése alatt állott és fela­data volt, hogy fegyveresen harcol­jon a demokratikus szervezkedések ellen. Anglia ma is ezt a szervezetet támogatja, nem tűrheti­­ ugyanis, hogy demokratikus sziget maradjon a Közel- és Középkeleten, a szovjet­ellenes védelmi övezetben Ezért nem rendezi Palesztina, Szíria és Irán kér­dését sem. Mmvar Sió Elöre mt­ Ml szervem az aran­si is csépisi minikdf Bjmpfl a seafcszerapeti munka a zumbofi kvittet töufimunkásai között A szambat* tataiét szervezett fiMam—káwri—fc aktivistái csütör­tökön @ricafcOrfl tanácskozást tar­tottak Zomboaban a járási szakta­nács helyiségében A tanácskozáson az újcaetil mezőgazdasági problé­mákat tárgyalták meg. Radanov Bont beszámolójában szerkezeti kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a legtöbb szakszervezeti alosztálynál szerve­zeti gyengeségek mutatkoznak. Ez elsősorban a tagok elégtelen érdek­lődésében, a tagsági díjak gyenge fizetésében és a földmunkás ifjúság­nak a szakszervezeti munkától való távolmaradásában nyilvánul meg. A munka szervezetlensége következté­ben a szakszervezeti központnak nem is lehet tiszta képe az egyes alosztályokban folyó munkáról. A legtöbb alosztály ugyanis nem küldi be rendesen a havi jelentéseket, s ha mégis beküdoi, akkor ezek a je­lentések igen gyakran felületesek, pontatlanok és nem tartalmazzák a leglényegesebb problémákat. A szakszervezetek munkájának fel­erősítése érdekében a legfontosabb probléma, hogy bekapcsoljuk a szak­szervezeti munkába a földmunkás ifjúságot, ezenkívül fel kell oszlatni a mezőgazdasági munkás szakszer­vezetek helyi bizottságait és járási bizottságokat k­ell alakítani ott, ahol az még nem történt meg. Azokat a mezőgazdasági munkásokat, akik álami birtokokon dolgoznak, kü­lön kel választani, mert ezeknek mások a problémáik. Sokkal na­gyobb gondot kel fordítani a trak­torállomásokon dolgozó munkások­ra és alkalmazottakra. Radanov Bora beszámolója után Petrov Borivoj, a földmunkások szakszervezete szerbiai bizottságá­nak titkára mondott beszédet Be­szédében kiemelte, hogy a legfon­tosabb feladatok egyike az, hogy a mezőgazdasági munkások fizetésé­ről szóló rendeletet helyesen hajtsák végre. A másik probléma a küszö­bönálló aratási és cséplési munká­latok időbeni elvégzése. Ebből a cél­ból a szakszervezeti alosztályok ér­tekezletein behatóan kell foglalkoz­ni ezzel a kérdéssel. Már jó előre elegendő számú munkást kell be­szervezni, hogy ezek készen állja­nak, hogy amikor szükség lesz rá­juk, azonnal munkába léphessenek. Erre azért van szükség, nehogy az utolsó pillanatokban kelljen a mun­kásokat egyik helyről a másikra átdobni, miáltal nagy időveszteség áll elő. Minden helységben előre meg kell állapítani, hogy milyen kö­rülmények között kerülhet sor az aratásra és a cséplésre, előre kell látni az esetleg felmerülő akadályo­kat, hogy azokat még idejében is lehessen küzdeni. Meg kell szervezni idejében az aratógépek, de különösen a cséplő­gépek előkészületeit. Számolni kell azzal, hogy a cséplőgépek egy ré­sze pótalkatrészek hiánya miatt e­­setleg használhatatlanná válik. Az ilyen akadályokat csak az­­ előre alaposan megszervezett munkával lehet kikerülni. Egy másik igen fontos probléma az, hogy a legjobb mezőgazdasági munkásokból már most csoportokat kell alakítani, s ezeknek a csopor­toknak már most szerződéseket kell kötniök akár a magán cséplőgéptu­lajdonosokkal, akár a mezőgazdasá­gi gépállomásokkal. Ezeknek a mun­kás­csoportoknak készenlétben kell állniuk, hogy a géptulajdonosok fel­hívására azonnal rendelkezésre áll­janak, s a munka befejezéséig ott is maradjanak. Ezeket a fontos feladatokat csak jó szervezéssel lehet megoldani,­­ a földmunkásság csak így bizonyít­hatja be, hogy a városi munkásság­gal vállvetve dolgozik minden ne­hézség leküzdésével az ország újjá­építésért és a jobb jövőért. A beszédeket élénk eszmecsere követte, s ebben majdnem minden szakszervezeti alosztály képviselői részt vettek. Az eszmecsere folya­mán főleg az­ elért erdményeket és a felmerülő nehézségeket ismertet­ték. A szakszervezeti köztársasági bizottság kiküldöttje az eszmecsere során hasznos útmutatásokat nyúj­tott az aratási és cséplési munká­latok elvégzésével kapcsolatos fel­adatok megoldására. Mezőgazdasági gépek egy traktorállomás udvarán SZOVJET TURISTÁK A PAMIR HEGYSÉG CSÚCSÁN A moszkvai rádió ismertette Bala­­kovnak, a Szovjetunió egyik kiváló alpinistájának nyilatkozatát. Bala­kov elmondta, hogy amint a háború során a németek elérték a Kauká­zust, a szovjet turisták és alpinisták fontos szerepre vállalkoztak. A Vö­­rös Hadsereg egységeit, a különféle rejtett és csak általuk ismert hegyi, ösvényeken,­­ a német csapatok há­ziba vezették. Tapasztalataikkal igen nagy szolgálatot tettek a felszaba­dító bábomban. Most a békeviszo­nyok bekövetkeztével, több évre szól­ó programot dolgoztak ki, melynek végrehajtása során sor kerül a Pa­­mir és a Tiensán hegységeinek átku­tatására és menedékházak építésére. MIÉRT NINCS MUNKANEMTÜ­­LISÉG A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai rádió ismertette­ Cha­se amerikai közgazdasági szakíró nemrégiben megjelent könyvét, amelyben párhuzamot­ von a szov­jet és amerikai gazdasági rendszer között. Chase megállapítja, hogy az amerikai kapitalizmus eredendő hi­bákban szenved. A folytonos tőke­­felhalmozódás újabb és újabb pro­fitokat termel, ahelyett hogy a fo­gyasztási javak termelését növelné. Ez okozza azután a rendszeresen visszatérő munkanélküliségi hullá­mokat. Ezzel szemben a szovjet rendszer az egész termelést kézben tartja, az államgazdaság vezetőinek állandó áttekintése van a munkavi­szonyokról és a rendelkezésre álló munkaerőről. Csak ily módon lehet­séges, hogy a munkanélküliség tel­jesen ismeretlen jelenség a Szovjet­unióban. W. 1. A szabad­­árak rendszere árubőséget és olcsóságot jelent a gyümölcs és főzelékpiacon A beográdi­­Glasz­köza az alábbi érdekes cikket. A szerbiai árhivatal, a szövetségi árhivataltól nyert felhatalmazás al­­­apján rendeletet adott ki, amely szerint a friss gyümölcsöt és főze­lékféléket szabad áron lehet árusí­tani. Tekintettel arra a körülmény­re, hogy ezt a rendelkezést sokan félremagyarázták, különösen a to­­vábbeladók nyereségének ellenőrzé­se tekintetében, felkerestük a szer­biai árhivatal igazgatóját ak­i nyi­latkozott a szabad áralakulás kér­­dé­sér­ől. Arra a kérdésre, hogyan kell ér­telmezni a friss gyümölcs és főzelék­félék szabad áralakulását a követ­kező választ kaptuk: — A gyümölcs és főzelékfélék sza­bad érát egész árpolitikánk szem­szögéből kell elbírálni. Az elv az, hogy az árnak a termelőnél, a föld­művesnél szabadon kell kialakulni, az eladásnál azonban szigorú ellen­őrzést kell gyakorolni, hogy a fo­gyasztó minél alacsonyabb áron jus­son az áruhoz. Ezzel azt akarjuk el­érni, hogy a földművesnek gazda­ságossá tegyük a termelést, az el­lenőrzéssel viszont megvédjük a mun­kást a spekulációtól, az érfelverés­­től. Az ellenőrzés visszaszorítja a közvetítői hasznot és helyes mér­tékére szállítja le a szállítás költ­ségeit is. — A szabad áralakulás csak a kö­rmi gyümölcs és főzelékféléket érinti. — A szerbiai árhivatal már feb­ruár elején teljes figyelmet szentelt ennek a problémának. A múlt év tapasztalatain okulva, amikor az ár­kérdésben meglehetősen merev ál­láspont alakult ki, szem előtt tartot­tuk még azt a körülményt, hogy az idén a néphatóságok közbelépé­sére jelentős területeket ültettek be kerti veteményekkel és a gyümölcs­­termés is nagyobb volt. Örömmel kell megállapítanunk, hogy a ter­melő­­földművesek megfelelő meg­élést mutatnak a városok gyümölcs és főzelék ellátása kérdésében. Ép­pen ezért tettünk előterjesztést a szövetségi árhivatalnak a szabad ár­­kialakulás rendszerre, természetesen a továbbadási haszon ellenőrzésével. Hogyan lehet megakadályozni az üzérkedőket­, abban, hogy kihasznál­va a rendelkezést, felverjék az ára­kat? — Az üzérkedők részéről elvét­ve, ht-ott valóban történtek kísér­letek az árfelverésre, azonban csak ritkán úgyhogy az ilyen esetek in­kább kivételűek, mint általános jel­legűek. Letörésük a következő mó­don történik: 1. Az állami és szö­vetkezeti szektor tisztára gazdasági eszközeivel, nagymennyiségű olcsó árunak piacradobásával. 2. Szigorú ■adminisztratív ellenőrzéssel. Mind­két lépés jó eredményeket ad. Ami az ellenőrzés i­lleti az ellenőrző közegek nagyon­­ jól tanárib­an üzérkedők tevékenységét . A tovább eladóik ellenőrzése úgy történik, hogy az ellenőrző szervek előbb a termelőnél megalapítják a termelői árat, azt az eredék­számlán hitelesítik. Ilyen módon aztán köny­­nyű követni a termelői és etedári ár útját Sajnos sok néphatóság, különösen sok alsótok* népbizott­ság nem alkalmazz* következe­tes** ezt az ellenőrzést Időközben azon­­ban a szövetségi ár­hivatal kiküldte mindenfelé közegek és ezek a hely­színen megadták az ellenőrzési uta­sításokat. Miért maradtak a tejtermékek m­ármaximálás hatálya alatt? A tejtermékek ára azért maradt a maximáló rendelet hatálya alatt, mert ezekből a termékekből nin­csen elegendő ahhoz, hogy a szabad piacot nagyobb mennyiségű felhoza­tallal szabályozzuk. Ha tekintetbe­vesszük, hogy a tejtermékek minden tekintetben könnyen szállíthatók, az a következetésünk, hogy ezeket min­denképpen továbbra is ármaximáltó­­sül ellenőrizzük a leghelyesebben, ellenkező esetben előfordulna, hogy ez a cikk megkezdené vándorlását piacról-piacra, ami a valóságban az áru megdrágításét jelentené. Várható e a szabad árak nyomain a piac megélénkülése? — Mindenesetre. Ez a rendszer a fogyasztók legnagyobb érdekét szol­gálja akik igyekeznek és minél több árut piacra hozni, jól tudva, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor spekuláns közvetítők alacsony áron vásárolták össze az árut és meg nem engedet­t haszon­nal adták tovább a munkásnak, ami­vel úgy a termelő, mint a fogyasztó érdekeit sértették.­­ A beográdi piac mér most má­ mutatja, hogy az új érrendszer meg­felelő. Most már nemcsak elegendő, hanem minőségileg is jó gyümölcs és főzelékféle kapható, rendes ára­kon. A nyilatkozathoz noviszád­ós vaj­dasági viszonylatban hozzáfűzhet­jük, hogy az új árrendszer nagyjá­ban nálunk is bevált. Tavaly az ár­maximálás után egyszerűen eltűnt a gyümölcs és főzelékféle. Az idén van a piacon elég áru. Ha valame­lyik cikkben — mint ahogy leg­utóbb Noviszádon történt — felver­ték az árakat, az állami és szövet­kezeti szektor azonnal közbelépett A RANAPOZ nagy felhozatallal le­törte a túlzott cseresnyeárakat, a NAMA saláta árát törte le, ugyan­csak tömeges felhozatallal. A RANA­POZ ezenfelül a piacokon dárusító­­helyeket létesített és most mér­­ gén a piacon — a kofák és spe­kulánsok fellegvárában — méri csa­pásait a túlzott árakra és töri le a spekulációt. ★ Di­versenpsziciést készít elő a szuboticsi „Hlasz“ és a Hagy tésztagyér A szuboticai „Klasz“ tésztagyár munkásai elhatározták, hogy teljes erővel tovább folytatják a versenyt és igyekeznek felhasználni a múlt­ban szerzett tapasztalatokat is. A munkások és az üzem vezetősége között teljes az összhang, úgyhogy ebből a szempontból példaként áll­hatnak igen sok szuboticai üzem előtt. Az üzemben volt egy olyan gép, amit már régebben üzemen kívül helyeztek. A termelés növelése ér­dekében elhatározták, hogy ezt a gépet is kijavítják és újra üzembe­helyezik. A javítási munkálatok fo­lyamán az üzemben a termelés min­dig a megállapított norma alatt ma­radt, amikor azonban üzembehelyez­ték az új gépet, egyszerre 23 szá­zalékkal szárnyalták túl a régi mun­kateljesítményt és 9,3 százalékkal felülmúlták a május elsejei verseny legjobb eredményét is. Az üzem a május elsejei munka­versenyben versenyben állt a Nagy tésztagyárral, a a munkások most elhatározták, hogy felhívják a ro­konüzemet a versenyszerződés meg­újítására. Ez alkalommal azonban jobban meg akarják határozni a ré­gebbi versenyszerződés egye* homá­­lyos pontjait­­*. Az üzem munkásai a versenyszer­ződés megújítása érdekében június 3-án délután 3 órakor értekezletet tartanak, s erre meghívják a Nagy tésztagyár kiküldöttjeit és a szak­tanács képviselőjét is. A gyár mun­kásai ezen az ülésen fogják előter­jeszteni a versenytervezet pontjait és bizottságot is szerveznek, amely ellenőrizi majd mindkét üzem gra­fikonjait és az üzemben folyó mun­kát, s az észleletekről hetenként je­lentésben­­tájékoztatja a két üzem munkásait. Ezenkívül ez a bizottság gondoskodik majd arról is, hogy az egyik üzemben feltalált újításokat és új munkamódszereket a másik üzemben is alkalmazhassák. A bi­zottságba mindkét versenyző üzem 2­2 tagot delegál, ezenkívül helyet kap a bizottságban a szaktanács egy­­ képviselője is. Folyik a sabáci Száva-Mol építése A május elsejei munkaverseny al­kalmával a sabáci rakodómunkások önkéntes munkával tíz munkaóra alatt ponton­hidat állítottak össze, jelenleg ezen keresztül bonyolódik le a Drinamellék és Sabác közötti forgalom nagy része. A nagy for­galom következtében azonban ez a ponton-híd a forgalom követelmé­nyeit nem képes kielégíteni. A ponton-hídtól nem messze ki­­emelkednek a vízből a régi 686 mé­ter hosszúságú híd vasrészei, a meg­­szállás utolsó napjaira emlékeztet­ve, amikor a fasiszta németek me­nekülés közben a híd háromötöd ré­szét felrobbantották. A híd újjáépítését már megkezd­­ték, a munkálatok szépen előreha­ladtak. Az előkészítő munkálatok még az ősz folyamán megkezdőd­tek. Építő­helyet emeltek a levá­gott részeket eltakarították, a ter­veket előkészítették, ezáltal a mun­ka nagy részét elvégezték. Az első tavaszi napokban a szakszervezeti zászló alatt, amely az építőhelyre ki volt tűzve, az összes szakszerve­­zeti munkások és hivatalnokok egy­más között versenyezve segítettek a hidat építő munkásoknak. A ver­seny a nagy hideg ellenére is to­vább folyt és amíg a megáradt Szá­­va teljes erővel mosta a híd pillé­reit, a munkások közül sokan ben­ne gázoltak a jeges vízben, hogy az oszlopokat kihúzzák a partra. Az önkéntes munkaórák száma márciusban és áprilisban hétezret tett ki. Most egy tartóváz felépítésén dolgoznak, ami a hídszerkezet fel­­emelését segíti elő. Ugyanakkor a szükséges segédszerkezeteket is előkészítik. Ezek segítségével eme­lik fel a szerkezet vasrészeit. Az anyaghiány és más nehézségek megoldása után a sabáci Száva-hi­­dat kijavítják és így helyreáll az annyira szükséges legrövidebb ös­­­szeköttetés Drinamellék és Szrém között

Next