Magyar Szó, 1946. július (3. évfolyam, 155-179. szám)

1946-07-01 / 155. szám

Ama I drndv halál a fasizmusra — szabadság a népnek i postarina placena u c­otqv» A VAJDASÁGI NÉPFRONT NA­P­I­L­A­P­J­A IIi. évfolyam * JMovlaxáth hétfő, 1946. Julia* I« ISA. *xám A párisi külügyminiszteri konferencia Jugoszlávia csak teljes megoldást fogad el Trieszt ügyében Lum­sz Walt elárulja a Jugoszláviával szamban elfoglalt igazságtalan álláspont Igazi okok­ A párisi külügyminiszteri Ignác­ szombati ülésén a békeszerződések folyamhajózási rendelkezéseit és az Egyedüli Nemzetek állampolgárain nak nyújtaná* kanalaimat* kér­déseit vitatták meg. Ismételten fog­­lalkoztak az olan békeszerződéssel kapcsolatban ■ Jugoszláv olasz ha­tár problémájával, Trieszt kérdésé­vel, az olasz gyarmatok ügyével, 02 olasz hadiflotta felosztásával, és az Olaszország által fizetendő hadikár- Pótlás megvitatásra váró részletei­vel Trieszt problémájának rendezé­sére újabb angolszász javaslat hang­zott el, amely ideiglenes megoldás­ra irányul A javaslat értelmében tíz évre hathatalmi kormányzatot te­remtenek Triesztben és övezetében. Bevin annak ellenére, hogy mint mondotta, utasításai értelmében az olasz érdekeket kell védelmeznie, ezt a javaslatot elfogadhatónak tar­­totta. Molotov és a szovjet delegá­ció határozottan ellenezte ezt a megoldást és ragaszkodott a végle­ges rendezéshez. Hason­óképen megoldatlan maradt a dunai probléma, mert a szovjet delegáció álláspontja szerint az ér­dekelt államok meghallgatása nél­kül nem dönthetnek. Ellenezte a szovjet delegáció azt a javaslatot is, amely szerint a 21 hatalom béke­konferenciáját Július 28 okára hív­nák össze. A szovjet álláspont az, hogy az egységes békeszerződés szö­vegek elkészítése nélkül céltalan volna a békekonferencia összehívása, mert ezeket a problémákat puszta­­ szavazással nem lehet eldönteni A helyettes külügyminiszterek szombaton délelőtt szintén ülést tar­­tottak, hogy összeállítsák azoknak a problémáknak a jegyzékét, ame­lyekben mindeddig nem, sikerült megegyezést létrehozni Ugyancsak­ foglalkoztak a dunai hajózás kérdé­é­sével, az olasz gyarmatok ügyével és az olasz flotta elosztásával. Az utóbbiben a külügyminiszterek már egységes határozatot hoztak a fel­osztás tekintetében és a szakbizott­ságnak csupán az egységeket kel­lett megállapítani, amelyeket az egyes államok hadizsákmány umén kapnak. A szakértők nem egyeztek meg és a döntés a helyettes kü­lügy­­miniszterekre hárult. MOLOTOV ÉS BIDAULT MAGÁN­MEGBESZÉLÉSEI A Prance Press jelenti: Georges Bidault francia miniszterelnök és külügyminiszter szombaton reggel­­ magánmegbeszélést folytatott Molo­tov szovjet külügyminiszterrel.­­ Szombaton este, a kü­lügyminiszte­­­­ri ülés után Birlault Byrnessel ta­nácskozott. TRIESZT PROBLÉMÁJA Trieszt továbbra is a központi problémát képezi mindazon kérdé­sek között, amelyektől a párisi ta­nácskozások sikere függ. Bevinnek az a kijelentése amely szerint uta­sításai értelmében az olasz álláspon­tot és érdekeket kell képviselnie, megmutatja azt,, hogy a párisi ta­nácskozások kiléptek abból a keret­ből, amelyre a potsdami egyezmény­ben kötelezte a­­külügyminiszteri ta­nácsot és egyes delegátusok az igazság keresése helyett, érdekeket képviselnek. A jugoszláv nép szá­mára — mint Kordelj helyettes mi­niszterelnök párisi sajtónyilatkoza­tában hangsúlyozta — súlyos csaló­dást jelent háborús szövetségesei­nek magatartása, mert ha már nem hajlandók hűséges szövetségesük ér­dekeit védelmezni, kötelességünk volna, hogy legalább igazságosak le­gyenek Jugoszláviával szemben.. A Jugoszláv nép számára éppen ezért elfogadhatatlan minden olyan meg­oldás, amely Triesztet elválasztaná Jugoszláviától Jugoszlávia kész messzemenő engedményeket tenni Trieszt nemzetközi szabad forgalmá­nak biztosítására és a jugoszláv szu­­verenitás alá helyezett város kikö­tőjét hajlandó vámmentes nemzetkö­zi szabadkikötővá nyivánítani, de ez a legnagyobb engedmény, amit Ju­goszlávia tehet jogainak és érdekei­nek megcsorbítása nélkül Az angol-amerikai sajtó elárulja, mi az oka annak, hogy a nyugati hatalmak annyira aggódnak a tri­eszti olaszok sorsáért és különösen Summer Wels volt külügyminiszter, az amerikai politikai életben még ma is nagy szerepet játszó befolyá­sos politikus cikke világítja meg pontosan a helyzetet. „Triesztnek Olaszország gazdasági és politikai őzpontjává kell válnia" a szláv ke­lettel „szemben" — írja Wels — majd megállapítja: „Trieszt Jugo­szláviához való csatlásával Oroszor­szág teljes ellenőrzéshez jutna a Du­­na-vidéken, az Adrián és a Földkö­zi tengeren, viszont Görögországot elszigetelné nyugattól." Nyilvánva­ló, hogy a cikkíró megfeledkezett arról a csekélységről, hogy nem a „szláv kelet" támadta meg és fi­zotta le Olaszországot nem az Ist fü­­lyesztette el az angol és amerikai hajókat, hanem ez a „szláv kelet” az angol és amerikaiak oldalán harcolt, viszont a fasiszta Olaszország Tri­esztet és Juha tartományt tám­sz­­pontnak használta ki a Dunavidék, az Adria és a Földközi tenger tel­jes ellenőrzésére. Emlékeztetni kell — Írja e?z el kapcsolatban * Borbá­­ban Blagojevics Dusán — Sumner Weiset arra is, hogy Németország célja az angolszászok és szövetsége­seik teljes kizárása volt a Földkö­zi tenger körzetéből Azt, hogy ez nem történhetett meg, az angolszá­szok a „szláv keletnek" köszönhe­tik és azoknak az áldozatoknak, a­­melyeket készségesen vállaltak ab­ban a reményben, hogy ez a hábo­­rú megtanítja a nyugati hatalmakat is arra: igazi szövetségeseink és hű­séges segítőtársai a „szláv kelet" ál­­lanti és nem az olasz és német im­perialista erőszak képviselői. Wels cikke pontosan megmutatja, mi az oka annak, hogy a jugoszláv nép és Júlia tartomány népének jogos követeléseit nem teljesítik. Nyilván­való, hogy egyes erők még mindig nem­ békére készülnek, szerencsére azonban a világ demokratikus tö­megei Jugoszlávia mellett állnak és­ előbb, vagy utóbb érvényesíteni fogják Jugoszlávia jogait A francia kommunisták követelik Renault és Daladier mandátumának megsemmisítését A franciországi Kommunista Párt parlamenti csoportja javaslatot ter­jesztett a nemzetgyűlés elé és eb­ben követelte Paul Reynaud és Eduard Daladier volt miniszterel,­nökök mandátumának megsemmisí­­tését. A javaslat indokolásiban hi­vatkoznak arra, hogy a nemyzetgyű­­­lés korábbi határozatával megfosz­totta szavazati és választási joguk­­tól mindazokat a francia politikuso­kat, akik ISHD-ben megszavazták a hatalom átadását Petainnek és Lá­vainak Ezeknél a politikusoknál is sokkal súlyosabb­­‘felelősség terheli ezt a két politikust. Reynaud volt az, aki megnyitotta az utat Petain számára és lehetővé tette, hogy ha­talomra kerüljön. Daladier pedig a müncheni szégyenletes konferencia egyik kezdeményezője és a mün­­cheni egyezmény aláírója. Mindkettőjüket a legsúlyosabb felelősség terheli Franciaország balsorsáért és ezért megengedhetetlen, hogy a politikai életben bármilyen szerep­hez, a francia nép sorsának intézé­sében pedig bármilyen befolyáshoz jussanak. A szocialisták parlamenti csoport­ja külön ülésen foglalkozott az in­dítvánnyal és elhatározta, hogy tá­­mogatja azt. Csehszlovákia demokratikus kiépítése az új kormány programja Gotvald Klem­en miniszterelnök nyilatkozata Gotvald Klement, az új csehszlo­vák miniszterelnök, aki most foly­tatja kormányalakítási tárgyalásait, nyilatkozott a Freegeten civű­ nor­vég lapnak. A kérdésre, mi a kom­munisták nagy sikerének oka a csehszlovákiai választásokon, Got­­va­d kijelentette: A csehszlovák nép azért adta ki zalaiét a kommunistáknak, mert be­látta, hogy a német megszállás ide­jén leglelkiismeretesebben és önfel­­áldozóbban harcoltak a népfelszaba­­dításért és a szabad állam építésében is legönfeláldozóbbak. Arra a kérdésre, hogy a kü­szö­­bönálló kormányalakítás során a Kommunista Párt milyen politikát képvisel Gorvald, aki a párt elnöke, kijelentette: »A Kommunista Párt, mint a nép­­front kormányának vezető tényezője, folytatja az eddigi kül és belpoliti­kát. Ez azt jelenti, hogy továbbra is szoros együttműködést tartunk fent a Szovjet Szövetséggel és az országot, valamint annak gazdaság­­át a népi demokrácia szellemében értjük. Ez a politika egyébként ki­fejezésre jut a kétéves munkaterv­­ben is, amely az új kormány mun­kájának alapját képezi.« A volt jugoszláv tisztek népellenes tevékenysége a menekültek és elhurcoltak táboraiban A# Egpendtt Nemzetek gazdasági és szociális tanácsának az a bizott­­sága, amely a politikai menekültek és elhurcolt szentélyek sorsát inté­zi, most fejezte be ülését Newyork- ban. Az ülésen Mates Leó, a jugo­szláv delegátus nagy beszédben mu­tatott rá olyan intézkedések szűks­éégességére, amelyekkel megakadá­lyozzák, hogy ezek a nemzetközileg támogatott személyek politikai tevé­­kenysé­gükkel népellenes uszító mun­kát végezzenek és ezzel világszerte békétlenséget keltsenek. Az albi­zottság, amely megvizsgálta a me­­nekültek és elhurcoltak táborait, hiányos jelentést készített és egy­általán nem foglalkozott a háborús bűnösök, hazaárulók és egyéb olyan személyek problémájával, akiket a potsdami határozatok értelmében ki kell szolgáltatni országuknak. A háborús bűnösök, hazaárulók és az Egyesült Nemzetek egyéb ellenségei együtt élnek a me­nekültekkel és az elhurcoltakkal. Együtt élnek tehát azokkal, akik a fasizmus áldozatai voltak és azok­kal, akik mint félrevezetettek, most­­váltak áldozatokká. Tekintettel a bi­zottsági jelentés fogyatékosságára, újabb vizsgálatot kell folytatni és pontos megkülönböztetést kell esz­­közölni a menekült táborok lakói között­ Megvilágításul, milyen hely­zet uralkodik ezekben a táborok­­ban. A jugoszláv delegátus előter­jesztette olyan személyeknek a val­lomását, akik életük kockáztatásá­­val megszöktek­a táborokból és ha­zamenekültek Jugoszláviába, hogy megmeneküljenek azoktól a borzalmas állapotoktól ame­lyek a németországi ausztriai és olaszországi táborokban uralkodnak. A vallm­ásokat alátámasztják a n ne­­vetséges megszálló hatóságok pa­rancsnokságainak jelentései és a sajtójelentések, amelyekből kitűnik, hogy jugoszláv tisztek illegális uton Belgiumba is elmentek, ahonnan fegyvereket csempésztek. A Times­ legutóbb azt jelentette Wuppertal-­ból, hogy: »Az angol katonai körök kijelentése szerint a jugoszláv kirá­lyi seregek katonai gyakorlatokat végeztek és a fegyvergyakorlatok parancsnoka Zsivkovics Petár volt.« Az ilyen tevékenység megvilágításá­ra elegendő Macsek egy levelét idézni, amelyben üzeni: »Nincs mesz­­sze az az óra, amikor királyunkkal és szövetségeseinkkel együtt vissza­térünk hazánkba, ahol most a szer­bek, horvátok és szlovének Mihaj­­lovics zászlaja alatt harcolnak és ahol mi újból megteremtjük az új demokratikus jugoszláv királyságot második Péter király uralma alatt.« Ezt az üzenetet­ Mecsek 1945 no­vember 5-ikén közölte a Rodoljub c. lapban, amelyet a jugoszláv emig­ráns tisztek adnak ki Osnabrück­­ben. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fegy­verkezés és az ilyen uszító maga­tartás egyetlen célja a békebontás és ha az Egyesült Nemzetek bizott­­ságai nem gondoskodnak idejében az ilyen tevékenység megakadályo-­ zásáról, ezek az elvetemült emberek súlyos nemzetközi bonyodalmakat támaszthatnak — fejezte be­­fejte­getéseit a jugoszláv delegátus. Enver Hodzsa albán miniszterelnök­­ . Ljubljanába érkezett Zagrebi látogatását az ünnepségek vágtájén sora töltötte ki Enver Hodzsa albán miniszterel­nök, jugoszláviai körútján, az albán kormánydelegáció tagjainak kísére­tében, megérkezett Ljubljanába. A ljubljanai vasútállomáson ünnepé­lyes fogadtatást rendeztek tisztele­tére, amelyen megjelent Marinko Miho szlovén miniszterelnök a kor­mány tagjaival, a szlovén nemzet­gyűlés elnöksége, Vidmar Joszip el­nök vezetésével, a közéleti társa­dalmi élet, a tudomány és művészet kiválóságai csaknem teljes szám­ban. Marinko Miho­­miniszterelnök a szlovén nép nevében köszörítötte Enver Hodzsát és a többi albán ven­dégeket. Enver Hodzsa ugyancsak szívélyes hangon válaszolt. A nap folyamán Enver Hodzsa és kísérete látogatásokat tett a politikai veze­tőknél és az egyes nagy gyárüze­mekben. Este Marinko Miho mi­niszterelnök vacsorát adott az al­bán vendégek tiszteletére. Enver Hodzsa Zágrábből érkezett Ljubljanába és időzését a horvát fő­városban az ünnepségek végtelen sorozata töltötte ki. A díszebéden, amelyet Nazor Vladimir, a horvát népköztársasági nemzetgyűlési el­nökségének elnöke adott Enver Hodzsa tiszteletére.­ Enver Hodzsa — az üdvözletekre válaszolva — a többi között a következőket mondta: „ A jugoszláv és albán népek ro­konszenve nem új keletű abból az időből származik, amikor közös har­cokat folytattunk a szabadságért és függetlenségért. Különböző imperi­alista klikkek, a belső és külső el­lenségek, mindent elkövettek, hogy ezt a barátságot megzavarják. Ez azonban sokkal mélyebben gyöke­rezik a nép lelkében és különösen erős ma, amikor közös harcok után közös vonalon fejlődik és népfelsza­­badító harcaink vívmányai hasonla­tosak. Az ilyen barátság örök ér­tékű. A horvát népre Albánia népe ugyanolyan rokonszenvvel tekint, mint­ Jugoszlávia minden más népé­re és hogy ez a rokonszenv kölcsö­nös, arról meggyőződhettünk a mai zágrábi ünnepségen. Legyenek meg­győződve arról, hogy Albánia népe mindenkor őszinte, hűséges barát­ja lesz Jugoszlávia népeinek. Bakarics Vladimir miniszterelnök felköszöntőjében visszatekintést nyúj­tott a jugoszláv nép és a horvátság történelmére, a népfelszabadító har­cok folyamatára és különösen ki­emelte a horvát és az albán népnek azt a közösségét, hogy mindkét nép olasz megszállás és olasz bérencek uralma alatt állott a háború idején. Amit Tito megszemélyesít ma Ju­goszlávia népei számára, a szabad­ságnak, függetlenségnek és demo­kráciának ezt a fogalmát személye­síti meg Albánia számára Enver Hodzsa, aki hűséges és kitartó ba­rátja és munkatársa Tito marsalnak. Kupresanin tábornok a hadsereg nevében köszöntötte Hmiv««­ Morias»*

Next