Magyar Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 207-232. szám)

1946-09-01 / 207. szám

2 Magyarországi angolszász üzemek a háborús Németország szolgálatában A Szabad Nép cikke a hadikárpótlás kérdéseiről A Tanjug jelenti Budapestről. A Szabad Nép legutóbbi számában cikket közölt „Magyar gyárak an­golszászok birtokában és a háborús Németország szolgálatában’’ címmel. A lap ebben a cikkben az angol­szász hatalmaknak arról a javasla­táról ír, amely a jóvátételi fizetések megszüntetésére és a magánköve­telések elismerésére irányul. A Sza­bad Nép már egy alkalommal ki­mutatta, hogy ez a javaslat azt je­lentené Magyarország számára: nem kell megfizetnie a 300 millió dolláros hadikárpótlást, de meg kell fizetnie 1.600 millió dollár összegben az angol-amerikai birtokban levő gyárak és egyéb üzemek értékét Ebben a cikkben a lap konkrét példákat sorol fel annak bizonyítá­sára, hogy az angol-amerikai tőké­vel dolgozó magyarországi vállala­tok a háború alatt a német hadi­­gépezetet támogatták, ugyanúgy, mint az összes többi gyárak. Ezek a gyárak, ha a háború során káro­sodást szenvedtek, Ugyanúgy kárta­lanítást kaptak Horthyéktól és Szá­­lasiéktól és a háború után Ugyan­úgy kihasználták az inflációt, mint a többi­­vállalatok. Megemlíti a lap, hogy a Standard villamossági rész­vénytársaság, amelynek részvényei­vel kizárólag az amerikai Interna­tional Standard Electric Corpora­tion rendelkezik, 1941 decemberé­ben ajánlatot tett a német légügyi minisztériumnak 900 rádiókészülék elkészítésére repülőgépek számára. A gyár megkapta ezt a megrende­lést ugyanúgy, mint számos más hasonló megrendelést. Összesen 10 millió márka értékben szállított közvetlenül Németországnak. Ami­kor a Vörös Hadsereg közeledett, a gyár vezérigazgatója utasítást adott a gépek leszerelésére és a nyers­anyagok, valamint felkészítmények Németországba való elhurcolására. Természetes, hogy a gyár károkat szenvedett a háború következtében, de — kérdi a lap — miért kell ezért Magyarországnak kártérítést fizetni egy olyan amerikai vállala­tért, amely teljes üzemével részt vett az Amerika ellen folytatott harcban. A Szabad Nép megírja azt is, hogy a kőolajfinomító vállalatok ki­zárólag angolszász kezekben van­nak. Ennek ellenére 1943 és 44 fo­lyamán közpénzekből kaptak előle­get a hadiká­rtalanítás összegére, így például a Shell 12 millió pen­gőt, a Vacum Oil Company 9 millió és a Fanta 3 millió pengőt kapott A magyar-amerikai kőolajipari rész­vénytársaság több mint 7 millió pengő újjáépítési kölcsönt kapott, amit inflációs pengőben fizetett vissza. Ma döntenek Görögországban az államformáról Százezres tömegek tüntettek a népakarat elnyomása és a fasiszta terror ellen Vasárnap tartják meg a népsza­vazást Görögországban és a nép­szavazás szervezői mindent elkövet­nek, hogy a szavazás eredményein keresztül feltámasszák a Balkánon az idegen érdekek régi békerontó politikáját, amelynek maradványai a Balkán összes országai közül egyedül Görögországban lelhetők fel. Hamisításokkal, csalásokkal és a legsúlyosabb választási visszaélé­sekkel került hatalomra az a görög kormány, amely a vasárnapi nép­szavazást levezeti. Az angol fegyve­res erők állottak Görögországban annak a szörnyű terrornak a támo­gatására, amellyel a jelenlegi görög kormány kierőszakolta választási győzelmét. Most amikor ismét — legalább látszólag — a népet kér­dezik meg a kormányzati forma tekintetében, nemcsak a legvadabb terrorral igyekeznek kikényszeríte­ni olyan döntést, amely a görög nép helyett idegen reakciós körök érde­keit­­érvényesíti, hanem az egész nyugat megmozdul a görög nép megfélemlítésére. Az Associated Press jelentése sze­rint az Egyesült Államok külügy­minisztériuma részéről hivatalosan kijelentették: a „Franklin Roose­velt” repülőgépanyahajó és kisérő hajóinak görögországi látogatását a haditengerészeti minisztérium a külügyminisztérium kérelmére ren­delte el. Nyilvánvaló tehát, hogy az amerikai hadihajók tüntetőleg vo­nulnak fel a görög partok előtt, hogy az amerikai erők fitogtatásá­­val megfélemlítsék a görög népet és olyan szavazásra kényszerítsék, ami nem felel meg a görög nép akaratának. Görögországban egyéb­ként is mindent elkövettek, hogy a népakarat ne juthasson kifejezésre és a terror nagyságára jellemző, hogy a királypárti fasiszták uralmá­nak négy hónapja alatt 5.791 hala­­dó szellemű személyt meggyilkoltak és 4.001 hazafit a vérbíróság kivé­geztetett. Közvetlenül a népszavazás előtt most Athénban nagy népgyűlést rendeztek amelyet a baloldali be­állítású köztársaságpártiak szervez­tek meg. A gyűlésen több mint százezer ember vett részt és fel­szólaltak Szofianopulosz volt kül­ügyminiszter, Ci­imokosz, a demo­kratikus népi szövetség főtitkára és Parcalidesz, az EÁM központi fő­titkára. A szónokok hangsúlyozták, hogy a köztársaságért folytatott harc egyértelmű a függetlenségért, demokráciáért és a békés fejlődé­sért folytatott küzdelemmel. A gyű­lés résztvevői erélyes tüntetéssel követelték az angol seregek kivoná­sát Görögországból. A vasárnapi választásokon azon­ban ezek a százezres tömegek nem juthatnak kifejezésre, mert már a szavazócédulákat úgy szövegezték meg, hogy nem lehet az államfor­máról dönteni, csupán arról, vissza­térjen-e György király, vagy sem. A szomszédos népek érthető ag­godalommal tekintenek a választá­sok elé. Tudatában vannak annak, hogy az egész világ minden demo­kratikus szellemű embere aggódva várja a fejleményeket, mert mind­azoknak, akik Görögországban helyre akarják állítani a fasiszta ki­rályságot, az a céljuk, hogy a Bal­kánt ismét Európa tűzfészkévé, pus­kaporos hordójává avassák. A Bal­kán többi népei, amelyek a megbé­kélés szellemében kiűzték ezt a régi rendszert, a legerélyesebben szem­­beszállnak minden kísérlettel, ami békebontásra irányul. Megszavazták a horvát választási törvényt Zágrábban a napokban kezdődött meg a Horvát Népköztársaság nem­zetgyűlésének ötödik rendes ülés­szaka. Dr. Bakarics Vladimír mi­­niszterelnök terjesztett elő expozét Horvátország politikai helyzetéről. A belpolitikai sikerekről szólva dr. Bakarics kijelentette, hogy Hor­­vátországban úgyszólván teljesen felszámolták a fasiszta bandák ma­radványait. A néphatóságok akciói­val párhuzamosan erősödött a klé­rus egy részének népellenes munká­ja. A jövőben azonban szigorúbb in­­tévedéseket foganatosítanak azok­kal szemben, akik a nép egységé­nek megbontására törekszenek. A néphatóságok munkájában jelent­kező hiányosságok nem az emberek rosszindulatából, hanem tapaszta­latlanságából ered. Ezen a téren is állandóan javul a helyzet, ami első­­sorban a kommunistáknak és a ve­lük együttmű­ködő horvát köztársa­sági parasztpártnak köszönhető. Gazdasági téren a legutóbbi ülés­szaktól elmúlt időben jelentősen fel­javult a dolgozók életszínvonala. Ugyanekkor óriási segítséget nyúj­tottak a lerombolt vidékeknek, kőr­­csont adtak a parasztságnak és szé­les közmunka akciókat indítottak. Az ülés következő napján egy­hangúlag elfogadták dr. Bakarics nyilatkozatát, majd meghozták a horvát nemzetgyűlés választásáról szóló törvényt. Magyar Szó IX. 1. Gabonával és adóval támogatják a dolgozók államát mondják a topolyai törpebirtokosok A gabona beszolgáltatása befeje­zéshez közeledik Vajdaságban. Siet­teti ezt a közeli kukoricaszedés, va­lamint az ezt követő szántás és bú­­zavetés. Aki kora reggel kinéz a topolyai határba, minden irányból gabonával megrakott szekerek hosszú sorfalát látja a község felé haladni. A nagy súly alatt szinte ropognak a kere­­kek. A búzás­ zsákok tetején a ko­ránként kocsis bóbiskol, ásítozik. A lovak ütemesen poroszkálnak. Bár­melyik utón tekintünk végig, mind­egyiken ugyanazt látjuk: gabonát szállító kocsik igyekeznek Topolyá­ra. A tanyákról hozzák a gabonát. Az egyik faluszéli ház előtt is búzá­­val megrakott szekér áll. Középko­rú, fejkendős magyar asszony ül a zsákokon. Vár valakit a házból. Ép­­pen most lép ki a kiskapun egy pö­dört bajuszú, kissé őszülő kisparaszt — Gyűjjön mán kend, annyi ko­csi lesz előttünk, hogy délig nem kerül ránk a sor, — mondja méltat­lankodva a kocsin ülő asszony.. — Iparkodunk, iparkodunk, mert délig le akarok rakodni — feleli a férfi. Gyorsan megpödri a bajuszát és fellép a kocsira, közben felénk tekint és akkor ismerjük meg, hogy ez a Bacsa Pista bácsi. Köszöntjük egymást, majd meg­­kérdezzük: — Hová, Pista bácsi? — Visszük a búzát a nagy ma­lomba. — feleli és máris a lovak közé csap, hogy minél előbb a mag­­tár előtt legyen. MÁR MINDEN MAGTÁR MEGTELT... Amint beljebb haladunk a köz­ségbe, minden utcából búzával meg­rakott kocsik tűnnek elő. Mind a nagy malom irányába tart, ahol már a kora reggeli óráktól tart az átverés. Az egyik mellékutcában van ez a nagymalom, a volt »Pat­ria.« Az egész utca tömve kocsik, kar. A berakodásra várnak. Az egyik kocsissal beszédbe elegyedve meg­tudjuk, hogy a moholi határszélről hozta a gabonát, 12 km. távolság­ról. Hajnali négy órakor már elin­dult, hogy idejében Topolyára ér­jen. — Szeretnék máma mindent el­intézni, mondja, — átadni a búzát, venni egy kis ruhafélét is, mert hol­­nap már kezdjük a kukoricaszedést és aztán megint jó ideig nem érek rá... Tovább megyünk, megtekintjük az átvételt. A malom hatalmas, 150 vágon befogadóképességű magtárá­ba tárolják a búzát, mert már min­­den más magtár megtelt. Hét em­ber szedi a kocsikról a búzával telt, kövér zsákokat. Mázsára rakják, a tulajdonos meg méri le, már öntik is a magtárba. Hatalmas, 8—10 mé­ter magas búzahegy tornyosul már a széles tetőzet alatt, de még sok befér. A munka gyorsan megy: min­den 10 percben másik kocsi áll a mázsához, mégis alig fogynak a ko­­csik. Újabb és újabb kocsisorok ér­keznek. Egy értelmes arcú fiatalember ép­­pen most adta le az utolsó zsákot. Megkapta az eliservényt és indul a Zsitopromet irodája felé. Megkérdezzük: — Mennyi búzát adott át? — Tizenöt mázsa kötelező és öt mázsa szabadfelesleget, — válaszol mosolyogva. Arra a kiváncsi kérdésre, hogy a kapott pénzen mit vásárol, kevés gondolkozás után — a következő­ket mondja:­­ — Hát először is ruhát, meg al­­sóneműt vesz az asszony, mert már nagyon kell... Aztán kifizetem az adómat... Érdekes a válasz. Megkockáztat­juk a kérdést: — Miért olyan sürgős az adót is kifizetni? Kérdőn néz ránk a szemeivel és ezeket mondja: — Amíg az adót ki nem fizetem, addig nem tudok nyugodtan aludni. Igen, ma különösen fontos az adó­­fizetés, mert új népi államunk csak így tudja megoldani azokat a fel­adatokat, amelyeken keresztül töké­­letesedik és megszilárdul a dolgo­zók igazi társadalma. — Én újságolvasó ember vagyok. — mondja a fiatal földműves, — értesülök a világ eseményeiről s át­­érzem azoknak jelentőségét, örülök annak, hogy népköztársaságban él­hetek, amelyben minden intézkedés a dolgozó nép javát szolgálja... A népi államot nekünk kisparasztok­­nak is támogatnunk kell minden erőnkkel, a pontos adófizetéssel is. A meglepő és öntudatos válasz arra késztetett bennünket, hogy fel­jegyezzük ennek a kisparasztnak a nevét, aki ilyen egészségesen gondol­kozik. Megkérdezzük, hogy hívják. — Juhász János a nevem. NAGY A FORGALOM A SZÖVETKEZETI BOLTBAN... Dél felé lassan megrövidül a vá­rakozó szekerek hosszú sorfala. Dél­­után már inkább a községbeliek és a közeli tanyák lakói hozzák búzá­jukat. A szövetkezeti boltban nagy a sür­­gés-forgás. Ruhát, de különösen al­­sóneműt vásárolnak a gebona be­szolgáltatók. Az üzlet előtt két mun­­kásember beszélget. Felfigyelünk arra, amit az egyik ember mond. Panaszkodik, hogy most is csak a gazdák jutnak ruhaneműhöz, a dol­gozók nem. A másik ember leinti elégedetlenkedő társát: — Tévedsz, nép társam. Nemcsak a gazdák vehetnek ruhát. Látod, én is beadtam feleslegemet a részkere­­sésből, 280 kg. búzát és lánt kap­­tam érte. Ne félj, neked is jut ruha­nemű, mert azok a gyárak, amelyek a textil cikkeket készítették, nem állnak le, hanem még fokozzák a termelést és maholnap már jut min­denkinek elegendő ruhaanyag ebben az országban. De nekünk is gon­doskodnunk kell arról, hogy azon munkástestvéreink asztalára, akik a gyárakban dolgoznak, elegendő ke­nyér jusson. Az elégedetlenkedő munkásember szótlanul tovább megy és a szövet­­kezeti kirakat előtt állva, hosszasan elnézegeti az ottlévő ruhaneműket, így megy a gabona átadása nap­­ról-napra topolyán. A gazdag bács­­kai humusz acélos búzája a tanyák padlásáról a Zsitopromet magtárai­ba kerül, hogy onnan a vasúti ko­csikra rakva eljusson, mint kenyér, azokhoz a dolgozókhoz, akik rom­­jaikból felépítették a gyárakat, rendbehozták a gépeket és más, lendületes rohammunkával dolgoz­­nak, hogy ellássák a falu népét, a termelőket azzal, amire szükségük van, kezdve a fehérneműtől a vető­­gépig. * Megál­l­apított­ák a kukoricaszedési munkabéreket a szuboticai járás területén A szuboticai járási mezőgazdasági bizottság augusztus hó 26-án meg­tartott ülésén, amelyen részt vettek a földmunkás szervezetek kiküldöt­tei is, a kukoricaszedési munkák feltételeit a Szerb Népköztársaság­ban érvényes mezőgazdasági mun­kabérekről szóló rendelethez híven a következőkben állapította meg: A kukorica­szedő munkásoknak a learatott kukorica heted része jár csöves kukoricában és a száz hatod része azzal, hogy a tulajdonosnak megmaradhat a kukoricaszár, de an­nak ellenértékeként köteles a sze­dés tartama alatt a munkások élel­mezéséről gondoskodni. A munká­sok, illetve a munkacsoportok a sze­dést a mezőgazdasági munkabérek­ről szóló rendelet 30. szakasza alap­ján kötelesek végezni, amely a kö­vetkezőképpen szól: A munkacsoport köteles elvégezni a kukorica aratását, a szár levágá­sát, a­ kötözést és a kúprakást, u­­gyanaznap a kukorica elszállítását és kirakodását, kocsival; a kukorica berakodását a szár és a kúpok ösz­­szerakását a föld végén, amelyre azért van szükség, hogy a talaj őszi szántását elvégezhessék. A földtu­lajdonos-munkaadó köteles a mun­kások rendelkezésére bocsátani a szállításhoz szükséges fogatot, hogy a szedési munkálatokat akadályta­lanul végezhessék. A munkaadó ezen kívül köteles­ a munkások részé azok házához szállítani. Az össz többi kukoricaszedéssel kapcsolatos munkákat a munkaadó és a mun­kások egymás közötti megegyezése alapján lehet elvégezni. Ha a mezőgazdasági munkások­nak és a földműveseknek ezzel kap­csolatban felvilágosításra van szük­ségük, forduljanak a szuboticai vá­rosi népbizottság mezőgazdasági ügyosztályához (38*-as szoba). Megkezdődött a kender beszolgáltatása is A kender aratását Vajdaságban már majdnem mindenütt végzik. Az aratásban traktorokkal vagy lóerő­vel vontatott aratógépeket használ­nak. Naponta átlag 6—8 katasztrális hold kendert learatnak mezőgazda­sági gépállomások traktorait ren­delkezésükre bocsátották mindazok­nak a földműveseknek, akik nagy földterületeken termeltek kendert. A traktorállomások személyzetén kívül részt vettek a kender aratásá­ban a mezőgazdasági munkások is. A telepesek is igen szépen kivették részüket az aratási munkákból­ Az idei kender jóval gyengébb minőségű mint a múlt évi. Ennek oka a nagy szárazságban van, amely igen hosszú ideig tartott és­ lehetet­lenné tette, hogy magát az aratást is idejében elvégezzék. A kaszálás után a kendert legkevesebb 10 napig kellett volna szárítani, de a nagy hőség következtében négy nap alatt beszáradt, ami megrontotta a növény minőségét. A kender felvászlása folyamatban van. Az átvett mennyiségeket a ter­melőknek azonnal kifizetik. Az át­vett mennyiségeket a termelőknek azonnal kifizetik. Az átvételnél kez­detben bizonyos nehézségek merül­tek fel, mert a termelők azt kíván­ták, hogy többet fizessenek nekik a beszállított kenderért. A kenderter­mésnek eddig 30 százalékát vették át, ami igen szép eredmény. A ken­der beszolgáltatása előreláthatólag szeptember 15-ig tart. A kenderüzem tulajdonosok költ­ségén történő termelés kifizetőnek bizonyult, mert ily módon a nyers­anyagot maguk termelhették a kedvezőbb körülmények között, mintha a kendert a termelőktől vá­sárolták volna fel. Emellett a ken­­derüzemtulajdonosoknak lehetővé válik az is — mivel szakértőkkel rendelkeznek —, hogy az osztályo­zást szabályosan végezhessék el. Ezért igen ajánlatos, hogy a ken­­derüzemtulajdonosok a jövő évben minél nagyobb területeken termesz­szék ezt a fontos ipari növényt. A telepesek,­alak ebben az évben részt vettek a kender aratásában, igen öntudatosan teljesítették köte­lességüket. Ajánlatos lenne, hogy a telepesek a jövő évben maguk ül­tessék el a kendert és maguit is munkálják meg. A mezőgazdaság előadóknak és a hozzáértő helyi la­kosságnak is már most fel kelleni világosítani a telepeseket a kender termesztésének módjáról.Ebben az évben nagy figyelmet szentelnek a kenderfeldolgozó üze­mek egészségügyi viszonyainak megjavítására. A gyárakban újszerű ventillátorokat szerelnek fel, a leve­­gő megtisztítása céljából- Ezenkívül minden egyes kendergyárban szé­pen berendezett fürdőt is alítanak fel._______________ GABONABESZOLGÁLTATÁS DÉL-BÁNÁT FALVAIBAN Dél-Bánát minden egyes helysé­gében a gabona­beszolgáltatás igen igen eredményesen folyik. Az utak már kora reggel torkóllanak a hosszú kocsisoroktól. A felvásárló állomásokon az átvétel gyorsan és tervszerűen történik. A földművesek a gabona átadása után azonnal meg­kapják a csekklapokat és a bono­kat, úgyhogy még aznap bevásár­­lásaikat is eszközölhetik. A legjobban teljesítik kötelessé­geiket a verseci járásban lévő ro­mán falvak. A mar­olanai, a szkore­­nováci, a debelyacsai, a vojlovicai, az ivanovói, a jermenoveii, a dobri­­csevói és a banatszki-karlováci ma­­gyar földművesek a beszolgáltatás­nál magas politikai öntudatukról tesznek tanúbizonyságot.

Next