Magyar Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 207-232. szám)

1946-09-01 / 207. szám

4 Magyar Szó Húsz éve dolgozom, de még sohasem voltam nyaralni Holtammunkkások beszélnek a fizetett évi pihenőről és arról, hogy hogyan töltik szabadságukat A gyógyfürdők, a tengerparti üdülők és a hegyvidéki szállodák csodálatosan átalakultak az idén. Pedig sok helyen még az épületeket sem kellett renoválni. Csak éppen a nagytakarítás hiányzott. A takarítás meg is történt, de nemcsak a szállodákban. A társadalmat is meg kellett tisztítani az élősdiktóel, munkára kényszeríteni őket. Az acélseprű végigfésülte a hadigazdagok sorait, s a gyárakkal együtt az üdülők, a természet szépségei és kincsei visszatértek a nép birtokába. Ezentúl rohammunkások, újítók és a munkafront többi élharcosai lakják a pompás nyaralókat, élvezik a gyógykezelést, a magaslati levegőt és a tenger szépségét. Ma a munkások és munkásnők egészséges nevelése visszhangzik a tengerparton és betölti az ország üdülőit Triglávtól Gyevgyelijáig. A nyaralókból lassanként eltűnnek a régi vendégek s helyüket azok foglalják el, akik valóban megérdemelték a pihenést. Népkormányunk külön rendelettel intézkedett a dolgozók évi fizetéses pihenőjéről. A rendelet értelmében minden munkás és alkalmazott kiveszi az évi pihenőjét, a rohammunkásokat és ayitókat pedig díjtalan nyaraltatásra küldik az állami üdülőkbe. A pihenőről dolgozni akaró és dolgozni tudó öntudatos emberek térnek vissza a termeléshez, hogy felfrissült versenyszellemmel és újult erővel folytassák a munkát. A haladószellemi rendelet végrehajtása mindenhol folyamatban van. És munkásaink nagy örömmel üdvözölték a régóta áhított évi pihenőt. az A noviszádi „Vajdasárg vasöntöde“ első rohammunkása, Gazsó János nemrégen tért vissza szabadságáról. Harmincnapos pihenőt kapott, 10 napig a palicsi munkásüdülőben nyaralt, a pihenő határlévő napjait otthon töltötte el. Most munkában van, a hatalmas öntödében az öntvényformák mellett szorgoskodik. Fél óra múlva öntés lesz. Kissé meglepődik látogatásunkkor, hiszen nem döntötte meg legutóbbi normáját. — Alig van pár napja, hogy viszszatértem a szabadságról. Kissé elszoktam a munkámtól és most jól meg kell nyomni, hogy emelhessem a teljesítményemet. Ezt munka közben mondja, szűkszavúan. Üdüléséről azonban szívesen beszél, még fel is kel a „forma“ mellől. — Az elsők között kaptam pihenőt. Szakcsoportom mint rohammunkást Palicsra küldött nyaralni, ingyenesen. Még a régi Jugoszlávia idejéből emlékszem Palicsra. 1937- ben betegeskedtem és az „Okruzsni Ured“ Palicsra üdülésre irt ki. A végzést azonban még ma sem kaptam meg. Ugy látszik elsüllyedt valamelyik tisztviselő fiókjában. Betegen is itthon kellett maradnom, így volt ez azelőtt. — És most? — Most... Még összehasonlítani is nehéz. A felszabadulás óta jól dolgozom, rohammunkás vagyok és ezért jutottam el Palicsra. Csupán a munkámért. Gazsó már folyékonyan beszél, nem kellenek a kérdések. Az üdülés emlékei kikiváltkoznak az emberből — hiszen „ez volt az első valódi nyaralás“ ahogy mondja. — Olyan helyen voltama, ahová a munkás azelőtt be nem tehette lábát. Nagyszerű lakás, naponta ötszöri étkezés, tiszta fehérnemű, szórakozás és pihenés... Ilyesmi azelőtt nem jutott a munkásnak. Kezdetben szokatlan volt, mert senkit sem ismertem. A közös élet, a fürdés és a szórakozás azonban gyorsan összehozott bennünket. Nagy barátság fejlődött ki közöttünk. Elhatároztam, hogy alkalmadtan végiglátogatom azokat a zombori, szuboticai és bánáti munkástársaimat, akikkel együtt nyaraltunk. Nehéz volt elválnunk, de vidáman adtuk át helyünket munkástársainknak. A többi 20 napot itthon töltöttem pihenéssel. Most sokkal erősebbnek és munkaképesebbnek érzem magam. A nyaraláson három kilót szedtem magamra. Úgy érzem, hogy sokkal jobb munkát adhatok és remélem, hogy megdöntöm eddigi normámat. ★ Az üzem esztergoműhelyében találkoztunk Paganeto Nikola ifjúmunkással, aki mellén viseli az ifjúsági vasútvonal építőinek jelvényét. A vasútvonalról kezdünk beszélgetni, majd szobákénál az évi pihenő is. — Az első váltással érkeztem viszsza a „vonalról“. Mindjárt kivettem a szabadságot. Egész napon át törődtem és pihentem. A szabadság után jelentkeztem segédvizsgára, s ezt sikeresen le is tettem. Jelenleg mesteremet helyettesítem, aki szabadságon van. Egymást segítjük s nem akad fel a munka, mindenki kiveheti pihenőjét. Tovább akarunk menni, de Paganeto Nikolának eszébe jut még valami. — Mi az ifjúsági vasútvonalon megfogadtuk, hogy itthon megszerezzük a rohammunkás jelvényt. Most megindultak a „Zren“ versengések is. Erősebben dolgozom és eljárok az edzésekre. Pár hónapon belül három jelvényem lesz — fejezi be az öntudatos ifjúmunkás. Az ifjú vasútépítő a pihenő után határozott feladatokat állított maga elé. Az akarattal párosított tervszerű és kitartó munka meghozza eredményét. ★ A A*, munkások csoportokban veszik ki pihenőjüket. A nyári hónapokban elsősorban a gyengélkedőknek és rohammunkásoknak biztosították a szabadságot. Jelenleg 30 főnyi csoport van szabadságon. A jövő héten újabb munkások indulnak pihenőre. Göttel Fülöp üzemi mester, rohammunkás a többiekkel együtt várja a szakcsoport döntését, hogy kivehesse szabadságát. — Úgy mondják, hogy a tengerre megyünk, Rábra vagy Crikvenicdra. Tizenöt éve dolgozom a gyárban, de eddig még sohasem kaptunk fizetéses pihenőt. Gépekkel dolgozom és sokat kell számolnom. Testi pihenés mellett szellemi üdülés is a szabadság. A családomat is magammal viszem. Örülök, hogy a tengerre megyünk. Ott teljesen kikapcsolhatom magam a munkából- Itthon nem állnám ki, hogy ne nézzek be az üzembe. Ha visszajövök, erősebb testtel és tisztább fejjel dolgozom s igy munkám is jobb lesz. * Velemirov Mita, a szakcsoport titkára félbeszakította pihenőjét s visszatért az üzembe. Szükség van rá a rohammunkások kijelölésénél és a szabadságoltak beosztásánál. — Úgy kell megszerveznünk a pihenő kiadását, hogy a termelés ne szenvedjen kárt a szabadságolások miatt. Sikerült is ezt megvalósítanunk. Elismerést érdemelnek mindazok a munkások, akik szabadságolt társaikat helyettesítik. A szabadságolásnál is megvalósul a munkásösszefogás elve: az egyén mindent megad a közösségnek, ez pedig védi az egyén érdekeit, támogatja és lehetővé teszi neki, hogy éljen jogaival. ★ ^^ntés van. A kemencéből sisteregve csurog az izzó, folyékony vas. A kemence körül dolgozó munkások keményen markolják a széthordó vödröket. Szénsav szaga terjeng a levegőben. Gazsó János is ott van az öntők között. Hirtelen hozzánk csatlakozik s ezeket mondja: — Elfelejtettem mondani, hogy húsz éve dolgozom az öntődében és az idén volt az első nyaralásom. Ez természetes is, mert munkásnyaralás csakis nálunk lehet, ahol minden a miénk. Új rohammunkások a noviszádi villanytelepen és a Jovánovics gépgyárban A noviszádi üzemekben egymásután tartják meg az ünnepi gyűléseket, amelyeknek keretében kihirdetik az új rohammunkásokat, akik a novemberi munkaverseny első felében szereztek jogot erre a dicső címre. Csütörtökön Jovánovics Predrág gépgyárában és öntödéjében tartottak szép ünnepséget. A szaktanács részéről Majsztorovics Mija, a fémmunkások szövetsége részéről Gellér János, a II. körzet részéről pedig Dobánovácski Velibor jelent meg. Több beszéd hangzott el, majd felolvasták az új rohammunkások névsorát. Ezek a következők: Kis Jenő, Jovankin Zsurkó, Szakál Dezső, Toskov Antal, Ball István és Kelemen János. Dicséretben részesültek: Báró Joszip, Dadai István, Dánkov Peter, Garai János, Laták Nándor, Tordai Mihály és Ponyiger György. A villanytelepen pénteken délután tartották meg az ünnepséget. Ebben az üzemben a következő új rohammunkásokat avatták: Roman Mihály, Lakatos Mihály, Cvijanovics Bogdán, Kurbalsinszki Szlávkó, Vorgics Bora, Ruman József, Mirics Márkó, Peikert Ádám, Steiner László, Pavlik József, Mali Milivoj, Kantardzsics Ráda, Sederland György, Gruber Ferenc, Jovánovics Mira, Netakli Miroszláva, Hajósink Margit, Levics Milos, Balla Pál, Lyubojevics Vladimir, Langhofer Vladenko, Placskovics Milán, Igracski Lyudevit, Loven Alekszandar, Stimac Szteván, Gellér István. Ezenkívül számos munkás dicséretben részesült eredményes munkájáért. Kikinda ifjúsága levezeti a várost körülvevő vadvizeket Kikinda ifjúsága még a kongresszus előtti versenyben megfogadta, hogy ebben az évben lecsapolja a várost körülölelő mocsarat és helyén faiskolát létesít. Egy héttel ezelőtt hozzáfogtak a munkához. A kellő időben megtett előkészületek és a jól szervezett irányítás nagy haladást jelent. Már a legelső alkalommal 160 szerb magyar és telepes ifjú látott munkához. A munkabrigádokait csoportokra osztották fel s ezek egymás között versenyeznek. Eddig az első brigádban legjobb eredményt egy ötös csoport érte el, amelynek Vidovics Szlávkó telepesifjú a vezetője. Ez a csoport 4 munkaóra alatt 20 méter hosszúságú csatornát ásott ki és 26 köbméter földet dobált ki az árokból. Abdule Milán csoportja ugyanennyi idő alatt 24 köbméter földet ásott ki. A második brigádban Nedelykov Szvetiszláv csoportja a legjobb: 4 óra alatt 17 méter hosszú csatornát ásott és 23 köbméter földet dobált ki. A brigádok munkásai csupán egy nap alatt 216 méter hosszúságú csatornát építettek és 285 köbméter földet ástak ki IX I. A noviszádi magyar gimnázium ötödik osztálya Noviszád középiskolás diákjainak és szüleiknek egyik nagy kérdése, lesz-e a noviszádi magyar gimnáziumnak ötödik osztálya vagy sem. A beiratkozások küszöbén érthető nagy érdeklődéssel várják erre vonatkozólag szülők és diákok a vajdasági főbizottság közoktatásügyi osztályának döntését. Ez a döntés azért késett eddig, mert az ötödik osztálynak megnyitásával és egy új főgimnázium fokozatos felállításával kapcsolatban nagyon sok körülményt kellett mérlegre tenni. Vajdaságban ugyanis különösen tanárhiány miatt nem lehet több három magyar főgimnáziumnál s ezért, ha a noviszádi magyarságnak szüksége van főgimnáziumra, valamelyik másik főgimnáziumot kell fokozatosan megszüntetni. Ezzel szemben megállapítást nyert, hogy a tartományi székhelynek feltétlen szüksége van főgimnáziumra a következő okokból: a Noviszád hatósugarába eső három kerületnek (noviszádi, zombori, mitrovicai) nincs főgimnáziuma, a tartományi székhely természetszerű nagy fejlődés előtt áll s bizonyára még szaporodni fog benne a magyar lakosság, végül Noviszád nagy ipari város s mindinkább iparosodik, egészséges népi értelmiség nevelése szempontjából tehát Noviszád munkásgyermekeinek szükségük van főgimnáziumra. Mindezek alapján a végrehajtó főbizottság közoktatásügyi osztálya minden valószínűség szerint rövidesen megnyitja a magyar gimnázium ötödik osztályát. A végleges döntés a napokban várható. fi magyar főiskolásokhoz! A Vajdasági Magyar Kulturszövetség egyik fontos törekvése, hogy minél több főiskolásnak tegye lehetővé egyetemi tanulmányainak folytatását, különös tekintettel a munkás és paraszt értelmiségi ifjakra, akik eddig anyagi nehézségek miatt nem juthattak el a főiskolákra. Az ez ügyben végzett előkészítő munkálatok és tanácskozások sikerrel jártak. A főiskolások elhelyezésének és ellátásának megoldása, az eddigi előkészítő munkák megvitatása, valamint az ezzel kapcsolatos akciók lebonyolítása tárgyában a Szövetség főiskolásainkat értekezletre hívja össze. Annak érdekében, hogy Bánát és Vajdaság egyéb területeinek főiskolára iratkozó ifjúsága is megjelenhessen az értekezleten, a Szövetség ezt Noviszádon folyó évi szeptember 3-án reggel 9 órára a Magyar Kulturkör (Groblyanszka 6) helyiségeibe hívja össze. A Szövetség kéri főiskolásainkat, hogy — tekintettel az értekezlet nagy jelentőségére — minél nagyobb számban jelenjenek meg. Miután építkezésről is szó van, különösen építészmérnöki főiskolásaink feltétlen megjelenését kérjük. A Vajdasági Magyar Kultúrszövetség Végrehajtó Bizottsága A HÍD irodalmi pályázatának határidejét meghosszabbították A Vajdasági Magyar Kulturszövetség folyóirata, a HÍD pályázatot hirdetett novellák (elbeszélések), egyfelvonásos színdarabok és egész estet betöltő színdarabok (három-, négyfelvonásosok, stb.) megírására. A pályamunkák jutalmazására öszszesen 17.000 dinárt osztanak ki. A pályázat célja elsősorban az volt, hogy (mint minden irodalmi pályázat) új tehetségeket, íráskészségükről tanúságot nyújtó új tollforgatókat fedezzenek fel a jugoszláviai magyarság soraiban. Továbbá, hogy azokat a tollforgatókat is aktivizálják, akiket a fasiszta megszállás elhallgattatott, nagyszerű újjáépítésünk sodra pedig elvitt az irodalmi munkálkodástól. A pályázat iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Egy azonban megállapítható : a beérkező levelek postai pecsétjéről: a pályázaton résztvevők túlnyomó zöme eddig a városi lakosság soraiból került ki. Márpedig a pályázat sikere akkor teljes, ha a falusiak, a föld dolgozóinak megszólaltatását is sikerül elérnie. A föld dolgozóinak azonban nyáron és ősz elején van legtöbb dolguk a mezei munkában. Hogy a föld dolgozói, a falvak íás szándékával foglalkozó lakói se késsenek el a pályázatról, a pályázat határidejét meghosszabbították. Az elbeszélések, novellák beküldésének meghosszabbított határideje szeptember 30. Az egyfelvonásosok beküldésének végző határideje október 31. Az egész estét betöltő színdarab (három-, négy-, stb. felvonásosok) beküldésének határidejét pedig ez év november 30- ikában állapították meg. A pályaműveket jeligével kell beküldeni és csak a pályaműhöz mellékelt jeligés és zárt borítékban kell a szerző nevét, címét közölni. Csak a pályázat eredményének eldöntése után bontják fel a zárt borítékokat és állapítják meg a szerzők kilétét Csakis gépelt szövegű kéziratokat fogad el a pályázat bíráló bizottsága. Az érdeklődőket figyelmeztetik, hogy a pályázat újonnan megállapított határidejét többször el nem halasztják és meg nem hoszszabbítják. A HÍD fenntartja magának a jogot a beküldött művek egyszeri közlésére, tekintet nélkül azok minősítésére. A leközölt színdarabok a színházak és műkedvelő színpadok részére kéziratnak tekintendők, s az előadás jogát külön kell a szerzőtől beszerezni. Megajándékozták az Ifjúsági Vasútvonal zombori rohammunkásait Csütörtökön reggel 5 órakor nagy tömeg gyűlt össze a zombori pályaudvaron, hogy fogadja a vasútvonalról hazaérkező zombori brigádot. Az állomáson a városi hatóságon kívül jelen voltak az antifasiszta szervezetek képviselői. Az ünnepélyes fogadtatás után felvonult az ifjúság a virágokkal behintett, zászlókkal feldíszített utcákon. Délután 5 órakor a zombori AFZs a hősök parkjában 200 terítékes vacsorát adott az ifjúsági vasútvonalról hazatért ifjak tiszteletére. Utána a kerületi népbizottság épülete előtt mitinget tartottak. A zombori rohambrigád ifjúságát Erdelyan Rajkó, a kerületi Népi Ifjúság tagja üdvözölte és elismerését fejezte ki a brigádnak a rohambrigád cím eléréséért. A kerületi népbizottság nevében Nyegován Isza, a kerületi népbizottság titkára felhívta az ifjúság figyelmét, hogy a vasútvonalon szerzett tapasztalatokat, valamint az ott összekovácsolt egység és testvériség szellemét itt is fejlesszék és erősítsék. Végül dr. Rákics Gligorije Zombor város nevében köszöntötte a zombori kerületi rohambrigádot. A miting után a Testnevelési Otthon nagytermében tánccal egybekötött műsoros estet rendeztek. A műsor keretében a kerületi Népi Ifjúsági szervezet ajándékokat és diplomákat osztott ki a rohammunkások és megdicsért ifjak között. Az ajándékokat ízlésesen csomagolták. A csomagokban alsónemű, harisnya és értékes könyvek voltak. Kupuszina ifjúsága, amely szép teljesítményt mutatott a vasútvonalon, ezenkívül sakk-garnitúrát kapott ajándékul Zombor város kerületi Népi Ifjúsági szervezetétől.