Magyar Szó, 1946. december (3. évfolyam, 286-310. szám)

1946-12-01 / 286. szám

cananannBHnBBi A Vajdasági Magyar Kulurszövetség írástudási versenye 9 HallarszBeetsEfl díjakat tőz ki a varsenyzők jutalmazására A Vajdasági Magyar Kulturszövetség, hogy a magyar tömegek között is lappangóan, teljesen soha be nem valottan létező és eléggé terjedelmes analfabétizmus megszüntetésének mozgalmát előrevigye, versenyt indít egyrészről az összes vajdasági magyar kulturegyesületek, másrészről a magyar kulturmunkások, tanerők, oktatók, stb. között A sokat hirdetett és a letűnt magyar nagyurak részéről pökhendien annyiszor hangoztatott kultúrfölény ellenére Horthy-korszak hivatalos kimutatása szerint egymillió magyar analfabéta túrta Magyarországon a földet és verejtékezett az Üzemekben a feudalizmus nagyobb dicsőségére és hasznára. Ezeket a tudatlan tömegeket aztán az orránál fogva vezethette a grófok mindenféle kormánya, így ezen tömegek felől nem fenyegette őket az a veszély, hogy a soraikban osztogatott szabadságharcos röpiratokat, újságokat elolvassák és öntudatra ébredve felkeljenek ellenük. A vajdasági magyarság soraiban szintén mindig elég széles réteg volt analfabéta. A régi népellenes Jugoszláviában ez az állapot nem javulhatott, az analfabéta tömegeket jobban tudta nyúzni a magyar birtokos és a hivatalokban jobban becsaphatta a nagyszerb politikát űző bürokrata. A megszállás ideje pedig kulturáális téren éppen olyan rombolóan népellenes volt mint minden más téren. A régi rendszereknek ezeknek a maradványaival akár a kultúra terén is leszámolni a mi hazánk, a demokratikus Jugoszlávia, amikor országos mozgalommá fejlesztette az analfabétizmus elleni küzdelmet és minden építeni akaró nép értelmet, írni-olvasni tudó rétegének erkölcsi kötelességévé tette, hogy saját népe írástudatlanságával a lehető legrövidebb idő alatt leszámoljon. Minden nép Írástudó a maguk analfabétáit tritsák betűvetésre. Ez a jelszó kulturális munkánk alaptétele! Ez a legfontosabb kultúrtevékenységünk rájelölése, s ezen átl minden Jugoszláviában élő nép felemelkedése. Aki élni akar, az tudatlant, betűvetésre világtalant, olvasásra vakot nem tűrhet maga közelében. Ak szereti népét, nem bújhat ki a kötelesség alól, hogy valamit tegyen a népe szegényrétegében megbúvói írástudatlanság megszüntetésére. A vajdasági magyar tömegekben is nem egynéhány hang hallatszott akkor, amikor a telepesek jöttek, lerongyolódva a sokat harcolt szegény vidékekről, onnan, ahol sosem volt iskola, vagy ha volt, felégették a megszállók, hogyan fognak ezek a műveletlenek a mi művelt Vajdaságunkban élni. De a telepesek szégyenkezés nélkül eleget tesznek a népi kormányzat felhívásának, hogy tanuljanak írni-olvasni. Szinte hiánytalanul eleget tesznek, ahogy eleget tettek a fegyverbe hívásnak is mig a műveltséget nagyra tartó vajdasági népek s különösen a magyarok, szépen menedéket nyujtanak az írástudatlanoknak, szégyenjük őket a tanfolyamokra invitálni, elrejtik őket a tanulás elől. A kulturfölény pedig nem a tudatlanság eltakarásában van, nem az írástudatlanok rejtegetésében áll, hanem a tanulni vágyás határtalanságában, a tanulási lehetőség mindenkire kiterjedő lehetőségében. Ezt kell tudnunk és eszerint kell cselekednnk. A vajdasági magyar nép nagy egészében igenis eléggé műveit. Ahhoz képest, hogy a grófok uralma, s a régi népellenes Jugoszlávia mit engedélyezett neki a művelődésből, mondhatjuk elég szépen kivette részét a műveltségből De a legszegényebb magyarság soraiban még nagyon nagy az analfabétizmus és akadályozza a politika népi öntudatosodást. Ezért kell mindenképpen az általában színvonalas de a magyar széprétegek között nem egészen megosztott műveltséget megosztani a legszerencsétlenebbekkel: az analfabétákkal is. Most először nyílt alkalom az általános és egyöntetű alapműveltség megszervezésére minden vajdasági magyarnak. Most anyanyelvén tanulhat meg írni-olvasni az az ember is, aki a régi Jugoszláviában ciril betűkkel tudott csak magyar szó. A Vajdasági Magyar Kultur-,szövetség a kebelében működő egyesületeket az Írástudatlanok oktatása terén kifejtendő versengésre hívja fel. A verseny feltételei: Melyik kulturegyesület szervezi meg legszélesebben és legcélravezetőbben az Írástudás! versenyt. Melyik indítja a legtöbb tanfolyamot, melyik szervezi meg legjobban az egyéni aktaA Kulturszövetség felhívja a magyar kulturmunkásokat, tanerőket oktatókat és minden jószándékú írni-olvasni tudó magyart, hogy vegyen részt a magyar írástudatlanok oktatására indított egyéni versenyben. A verseny feltételei: a) Ki ki tínja fel és tanítja meg egyénőrkénti oktatásban a legtöbb analfabétát. A legeredményesebb egyéni oktatót a Kulturszövetség 3.000 dinár jutalom A Magyar Kulturszövetség minden új Írástudónak megküldi ajándékképen Gorkij: így tanultam én c. elbeszélés füzetét. A Kulturszövetség a ,,Magyar Szó“, a „7 Nap“ és a „HÍD“ szerkesztőségével karöltve 100 tan ajándékba küldését ajánlja fel az uj írástudóknak. A meginduló irá'studási verseny uj írástudói vakat imi, aki szerb szövegeket magolt be, de nem értette, s a szó komoly értelmében, ha más nép betűivel tudott is írni, a maga nyelvén analfabéta volt. Tüntessük el a múltnak minden ilyen nyomát, tanítsuk meg írástudatlan atyánkfiait a betűvetésre. Mást, melyik ér el számbelileg legnagyobb eredményt. Az egyesületi verseny félévig tart, s a Kulturszövetség a legeredményesebb egyesületet egy 10 kötetes könyvtárral jutalmazza. Ebbe a versenybe minden magyar kulturegyesületnek be kell kapcsolódnia, falusi és városi kulturegyesületnek egyaránt, mai tünteti ki. A második legeredményesebbet 1.500 dináros jutalommal. b) Ki szervezi a legnagyobb tanfolyamot és tanít meg legtöbb írástudatlant ezen a tanfolyamon. A legeredményesebb tanfolyamszervezőnek és oktatónak a Kulturszövetség 3.000 dinár jutalmat tűz ki. A második legeredményesebbnek pedig 1.500 dináros jutalmat, a jelentkezés sorrendjében százan tetszésük szerint vagy a „Magyar Szót“ kapnák negyedévi,vagy a „7 NAP“-ot félévi, vagy a „HÍD“-at egész évi időtartamra teljesen ingyenesen. Az irástudatlanság megszüntetése népünk iránti kötelesség! FEL AZ IRÁSTUDÁSI VERSENYRE! A KULTUREGYESÜLETEK VERSENYE: I. EGYÉNI OKTATÓK VERSENYE: III. AZ ÚJ ÍRÁSTUDÓKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS NOVISZÁD, VASÁRNAP 1946. DECEMBER 1. A Vadsági Magyar Kultúrszövetség évi rendes közgyűlése Noviszádon 1946 december 15-én A vajdasági Magyar Kulturszövetség december hó 15-ikén tartja évi rendes közgyűlését Noviszádon. Ez Szövetségünk első közgyűlése a megalakulás óta. Egy év munkájáról ad benne számot és egy évre készít munkatervet A Kulturszövetség egy év alatt több, mint hatvan egyesületet szervezett be, tehát közgyűlése az egész vajdasági magyarság számára óriási jelentőségű. A közgyűlésen a szerb népkormány és a közoktatásügyi minisztérium, Vajdaság főbizottságának elnöksége és közoktatásügyi osztálya, a Jugoszláv-Szovjet Művelődési Társaság és a vajdasági testvérnépek kultúrintézményeinek képviselői is résztvesznek. A közgyűlésre a Szövetség alapszabályai értelmében minden Magyar Kultúregyesület két tagját küldi ki, akik közül egyik az egyesület titkára. A közgyűlés tagjai a Kulturszövetség Tanácsának tagjai is. Ezenkívül részt vehet rajta a közgyűlésen tanácsadói joggal bárki, aki a vajdasági magyarság művelődési kérdéseit szívén viseli. A közgyűlés napirendjén az ünnepi részen kívül a következők szerepelnek: Titkári jelentés. Jelentés az írástudatlanságról, a műkedvelésről, a népegyetemekről, a könyvtárakról. HID könyvkiadóvállalat jelentése. Pénztári jelentés és költségvetés. Indítványok. A Szövetség titkársága a tagegyesületeket külön O.D.lüan értesíti a közgyűlés előkészítési feladatairól. A közgyűlés helyét és kezdetének közelebbi időpontját a sajtó útján közöljük. Szubotica—Noviszád, 1946 XII. 1. A VAJDASÁGI MAGYAR KULTURSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE POSTAFTVA PLACE!** HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPIÜLARA 2 DINAR K. ÉVFOLYAM 286. SZÁM. Králjevo környéki hősi halottak hátramaradottainak küldöttsége Tito marsainál Erőnk a munkás, paraszt és potor értben és népállamfő iránti Ketritisian tépi Tito marsal fogadta a Kraljevó környéki fasiszta áldozatok és elesett partizán harcosok hozzátartozóinak küldöttségét, akik emlékművet akarnak állítani az elesetteknek. Tito marsal a szívélyes üdvözlést megköszönve megjegyezte: — Sokan adták az életüket, de nem hiába, mert az elvetett mag termékeny talajra hullott. A kiküldöttek megemlékeztek a bombázások által elpusztított üze-mekről vidékükön és arról, hogy' emiatt kisebb a munkalehetőség." Tito marsal így válaszolt: — Gondom lesz erre. Megbeszéljük az iparügyi miniszterrel. Arra törekszünk, hogy ott teremtsünk ipari üzemeket, ahol van munkaerő. Mikorra érjük ezt el, ezt nem ígérhetem biztosan, de megígérhetem, hogy meglesz. Nem kell sokáig várnotok. Mi gyorsan döntünk és gyorsan megvalósítjuk, amit akarunk. ígérem, hogy kívánságotokat teljesíteni fogjuk. Fiaitok és fivéreitek nagyszerűen tartották magukat. A králjevói zászlóalj valóban egyike volt a legjobbaknak, úgy hogy erre büszkék lehettek. — Kevesen maradtak azok közül, akik akkor velünk indultak. De vájjon mi lett volna, ha nem indulunk el, ha nem harcolunk, ha nem veszünk fegyvert a kezünkbe? Mi lenne ma az országból? Országunk csak egy gyarmat volna és ki tudja, hányan élnének közülünk, így is borzalmas volt, úgy még borzalmasabb lett volna. Nálunk, a mi háborúnkban, az áldozatok egyötöde sem hullott el a harcmezőn, sokkal több esett el a polgári lakosság soraiból. Sokkal többen estek el anélkül, hogy harcoltak volna, mint a harcban. A harcban nehéz volt, de kevesebb volt az áldozat is. A delegátusok beszéltek vidékük élelmezési és ruházkodási nehézségeiről is. Tito marsal így felelt: — Nincs elég kenyér nálatok, de éhezni azért senki sem fog. Rendeltünk valamennyi búzát és kukoricát külföldről erre az évre és nem kell félni, hogy a nép éhezni fog. Nálunk már megvan szervezve az elosztás, vagyis az, hogy elveszik, ahol van és oda küldik, ahol nincs. Igyekszünk átvészelni ezt az esztendőt, talán csak nem lesz minden évben szárazság. A kiküldöttek között volt kettő, akiket a németek annak idején kivégzésre vezettek, de csodálatosképpen megmenekültek. Ezek elmondották élményeiket és azt is, hogy nemcsak a németek vezették el az embereket, hanem a Lyotics-párt tagjai is. Tito megjegyezte: — Most fizetnek érte. — Kevés mindaz, amit fizetnek, azokért a gonosztettekért, amiket elkövettek — jegyezte meg egy anya a delegátusok soraiból. Tito marsal így válaszolt: — Sajnos, több nem áll hatalmunkban. Akik visszakerülnek hozzánk, megfizetnek. A többit ott Nürnbergben szélnek engedik. — Különben sem bosszúról, vérszomjúságról van szó. Bennünket köt az elesett hőseinknek tett fogadalom. Az áldemokraták még Göringért is sírnak. Ha mindazt átszenvedtük volna, amit mi átéltünk, nem ajándékoznák senkinek oda az életét. Részünkről súlyos igazságtalanság volna, ha másképen járnánk el, mint ahogyan tettük. Arra a kérésre, látogasson el Tito marsal Vkraljevóra, legalább az emlékmű felavatására, Tito kijelentette: — El kellene mennem hozzátok. Gondolok is rá, de nagyon elfoglalt vagyok. A nemzetközi helet olyan, hogy egy pillanatra sem hagyhatom el Beográdot. Egy munkás a kraljevói vasúti műhelyből elmondotta, hogyan menekült meg a kivégzéstől. Elmondotta azt is, mit látott, hogyan fosztogatták a csendőrök — a megszállók bérencei — a kivégzett emberek hulláit. — Hullarablók — mondotta Tito marsal, majd hozzáfűzte: Egy-egy ember ilyen tragédiája magában foglalja az egész nép tragédiáját. Százezrek estek el. Ezt sohasem szabad elfelejteni. Ennek azonban nem szabad befolyásolnia az embereket, nem szabad lehangolnia, hanem még eltökéttebbé kel tenni mindent, hogy végig kitart azon az útón, amelyen a nép elindult és nem hagyja magát letéríteni erről sem külső, sem belső befolyásra. Egy delegátus a mezőgazdasági felszerelésben érezhető hiányokról beszélt, amire Tito marsai megjegyezte, hogy ennek oka: nincs elég vasöntödénk az országban. Most azon fáradoznak, hogy a vaskitermelést növeljék. A marsal azután így folytatta: .— Mindez azonban még nagyon kevés. Most készül ötéves gazdasági tervünk. Ez nem olyan fantasztikus, amit ne tudnánk megvalósítani, olyasmi, amit véghez tudunk vinni. A terv óriási és annak megvalósítása során a villamossági erőkitermelést a mostaninak háromszorosra kell fokozni. A villamos erő lehetővé teszi számunkra új gyárak létesítését. Ennek a tervnek a keretében építjük ki a nehézipart is. Növekedni fog az acél- és vastermelés. Öt éven belül tehát nagyon nagy mértékben megnövekszik mindenfajta fegyver, felszerelés, szerszám, mezőgazdasági és más gépek kitermelése. Az öt év alatt érezhetővé válik majd termelésünk óriási fellendülése, nem is szólva a további távlatokról. Mi ipari országgá akarjuk átalakítani hazánkat. Egy parasztnak arra a megjegyzésére, hogy vájjon elegendő lesz-e erőnk mind e tervek megvalósításánhoz, a marsal ezt mondotta: — Higgjünk az erőnkben! Ha a nép egységes és egyetértésben él s kész teljes odaadással dolgozni, ha a nép nem ül fel különböző meséknek és kihívásoknak és nem vész el a politikai bonyodalmak útvesztőjében, akkor mindent elérhet. Mi most megteremtettük a 90 kilométeres Ifjúsági Vasútvonalat, amelynek kiépítése a régi Jugoszláviában évekig tartott volna és ezért aligha merték volna ezt az építkezést vállalni. Máris megkezdték az u!~1 b vonal építését 250 kilométeren Szarajevó felé. Nem mondhatom meg előre, mikor készül el, de nagyon gyorsan lesz. Emellett kiépítjük a Beográd-zágrebi aszfaltutat. Nálunk sokkal drágább a régi utak kijavítása, mint az új aszfaltutak kiépítése. A fő útvonalakon aszfaltozott utakat akarunk építeni. Természetesen mindezzel párhuzamosan halad az is, amire a mezőgazdaságnak szüksége van. Nagy súlyt fektetünk a mezőgazdaságra és mindent megteszünk, ami hatalmunkban áll. Ezzel kapcsolatban meg akarom mondani, miben rejlik a mi erőnk. Elsősorban népünk egységében és összetartásában. Ez a legfontosabb. Ezenfelül abban, hogy a paraszt, a munkás és a polgár tudatában van kötelességének az állammal szemben A mi államunk, amilyen ma, nem valami népen kívüli szerkezet Ez az állam maga a nép és ebből az a kötelezettség hárul minden polgárra, hogy teljesítse kötelességét . Itt volt most a gabonabeszolgáltatás. Történtek szabálytalanságok a hatóságok és a polgárság részéről egyaránt. Kinek a részére (Folytatás a 2-ik oldalon)