Magyar Szó, 1947. február (4. évfolyam, 27-49. szám)
1947-02-01 / 27. szám
IV. ÉVFOLYAM 27. SZÁM______________ NOVISZAD, SZOMBAT, 1947 FEBRUÁR 1. ARA 2 DINÁR falesítsák meg a Népfront teljes vezetőszerepet a májusi munkaversenyben Irta: Belics Peter a vajdasági tartományi Népfront titkára A vajdasági néptömegek megértve a munkaverseny nagy jelentőségét a Népfront-szervezet kereteiben, a novemberi munkaverseny után most a májusi munkaverseny időszakába léptek. A munkaverseny lendülete nálunk is állandóan azért emelkedik, mert a munkások, dolgozók, parasztok és az értelmiség tudatában van annak, hogy csakis ezen az úton, önfeláldozó munkával, önkéntesen és az új munkanorma bevezetésével gyorsíthatja meg a gazdasági fejlődés útját és érheti el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságnak, együttes hazánknak felvirágzását Hogy a dolgozó tömegek kedvező hangulatának amely a versenymunka iránt már megnyilvánult, szervezett formát biztosíthassunk és hogy népkormányunknak, néphatóságainknak minél nagyobb segítséget nyújtsunk az általános, népi feladatok megvalósításában, a vajdasági Népfront végrehajtó bizottsága 1947 január 5-én tartott ülésén versenyre hívta a Népfront összes szervezeteit, az összes falusi, városi és körzeti bizottságokat, a szakszervezeteket az antifasiszta asszonyok és a Népi Ifjúság szervezeteit. A végrehajtó bizottság ugyanakkor konkrét feladatokat állított az öszszes fenti szervezetek elé. Annak ellenére viszont, hogy a novemberi verseny megindulása óta közel két hónap telt el, azt látjuk, hogy a verseny a városokban, de különösen a falvakban nem fejlődött helyesen és nem eléggé élénk. Így például annak ellenére, hogy több mint egy hónap múlt el a versenyfelhívás óta — a rendelkezésünkre álló adatok szerint mindöszsze két óárási Népfront-szervezet, a kikindai és a sztáribecsei, valamint egy városi szervezet (a szubniicai) vette fel a versenyt. Ugyanakkor az AFZs járási vezetői valamint a Népi Ifjúsági Szervezetek vezetői minden azaz legtöbb járásban elfogadták már a versenyt. Mit bizonyít ez? Azt, hogy a versenylendület a nép soraiban fennáll ugyan, ugyanígy az egyes szervezetek kezdeményezése ,s a Népfront-bizottságok, azonban nem vállalják a feladatokat, nem készítenek egységes versenytervet az öszszes frontszervezetek részére, nem dolgozzák ki a feladatokat az egyes szervezetek számára, így következnek be olyan jelenségek, hogy a verseny nem fejlődik helyesen a Népfront irányítása alatt, más frontszervezetek viszont olyan feladatokat is vállalnak, amelyek megvalósításához a front kétségtelen támogatása kell. Ha tekintetbe vesszük, azokat a tapasztalatokat, amelyeket a novemberi verseny során elértünk - amikor a mulasztások és hibák egész sorát követtük el — azt kell mondanunk, hogy ezeken a tanulságokon okulva a máájusi munkaverseny során sokkal nagyobb eredményeket kell elérnünk gazdasági, politikai és kulturális téren, mint a múltban. Ugyancsak az elmúlt verseny tapasztalatain okulva szervezeteink sorait is jobban meg tudjuk szilárdítani. Mindenekelőtt, megvizsgálva a mostani május elsejei verseny eddigi menetét kétségtelen, hogy az alapvető fogyatékosság — mint már fentebb is mondottuk — az, hogy a bizottságok többsége nem vállalt olyan kötelezettségeket és feladatokat, amelyek átfogták volna minden szervezet kötelezettségeit is. Vajdaság Népfrontjának végrehajtó bizottsága, mint ismeretes, a következő versenyfeladatokat tűzte ki-I. megvalósítani az egységes szakszervezetek IV. plénumán hozott határozatokat, Sikeresen és idejében befejezni a gabona is kukorica felvásárlását, A .végezni az előkészületeket a tavaszi vetésre és megvalósítani a népbizottságok vetési tervét. 4. biztosítani az adók befizetésének teljes sikerét minden hátralékkal együtt, 5. minden téren támogatást nyújtani a telepeseknek és segíteni nekik, hogy bekapcsolódjanak Vajdaság gazdasági és társadalmi életébe, 6. megszervezni a néphatóságok támogatását a lerombolt szerémségi falvak felépítésében. 7. kifejleszteni a versenyt a vajdasági tartományi főbizottság közoktatásügyi osztályának az írástudatlanság elleni harca tekintetében hozott tervének végrehajtására, 8. szervezetileg megerősíteni minden frontszervezetet. E feladatok mellett minden járási és városi bizottságnak kötelessége, hogy bevegye a versenytervbe legfontosabb helyi feladatait is. A novemberi verseny tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy minden járási, városi és helyi bizottságnak rendelkeznie kell versenybizottságokkal. Ezeknek a bizottságoknak az a feladata, hogy összhangba hozzák az egyes szervezetek versenytervének megvalósítását, hogy nyilvántartást vezessenek az elért eredményekről, értékeljék, váljon a vállalt kötelezettségek reálisak-e, támogassák a front bizottságát konkrét kötelezettségek feltalálásában stb. Ezekbe a bizottságokba a végrehajtó bizottság megfelelő számú tagján kívül be kell kerülniük az egyes frontszervezetek (szakszervezet, AFZs, Népi Ifjúság) versenye vezetőinek is. Azokban a járásokban, ahol nemzeti kisebbségek élnek, a bizottságokba be kell kerülniük kulturegyesületeik képviselőinek is. Hiba volna ha a verseny egész szervező munkáját csupán ezeknek a bizottságoknak hagynánk A Népfront bizottságainak valóságos vezető szerepet kell betölteniök a versenyben ellenőrizve versenybizottságaik munkáját és utasításokat adva nekik. Az eddigi versenyekben szerzett tapasztalatok általában arról tanúskodnak, hogy a verseny méreteire nagyjelentőségű és egészen helyes hogy a gazdaságilag egyforma erejű és hasonló struktúrájú egyes járások versenyezzenek egymással meghatározott és konkrét kötelezettségekben A gyakorlat azt is megmutatja ha nincs állandó kapcsolat az egymással versenyző járások között a verseny ellanyhul és esik. Éppen ezért fontos, hogy a versenybizottságok egymás között kapcsolatot létesítsenek és így megállapítsák milyen fokon áll a vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve hogy milyen eredményeket értek el Ezeket az eredményeket éppen úgy mint a saját elért eredményeket nyilvános helyen közszemlére kell tenni, a szervezet értekezletein párhuzamot kell vonni az eredmények között, le kell vonni a pozitív következtetéseket az elért eredmények alapján stb. Hogy milyen fontos az állandó értesítő szolgálat az elért eredmények tekintetében arra nézve beszédes példával szolgálhat Zombor és Zenta városok esete a novemberi munkaverseny keretében A két város kimondta, hogy versenyezni fog a kukoricabeszolgáltatásban, az adófizetésben és más feladatokban. Az a körülmény azonban, hogy a lakosság nem tudott a kölcsönös versenyről, hogy a versenybizottságok között nem volt kapcsolat, odavezetett, hogy a verseny teljesen „befagyott“ Hozzá kell tennünk, hogy nem ez az egyedüli példája a versenymunka helytelen megszervezésének. Versenyről nem lehet szó ott, ahol az egész verseny kizárólag a feladatok formális vállalásából áll Ezeket a feladatokat azonban egyáltalán nem teljesítik Hogy a versenynek teljes tartalma, építő és alkotó életereje legyen minden bizottságnak, minden kollektívának és minden egyes személynek ismernie kell nemcsak saját kötelezettségeit —éspedig a legrészletesebben — hanem minden másik versenyző kötelezettségeit és eredményeit is. Éppen abban van a verseny lényege, hogy az nemcsak a járásokat és városokat, hanem azok keretén belül az egyes falvakat, körzeteket, utcákat szállásokat, munkáskollektívákat és az egyeseket is magában foglalja. Kétségtelen, hogy a verseny helyes fejlődéséhez helyesen vezetett nyilvántartás is kell, nemcsak a vállási kötelezettségek, hanem a verseny folyamán elért eredmények tekintetében is. A novemberi verseny folyamán nem voltak helyes nyilvántartások, éppen ezért egyes egyének és egyes kollektívák eredményei nem láttak napvilágot és a novemberi verseny általános eredményeiben benne sem foglaltattak. Versenyezni annyit jelent, mint néptársainkat megelőzni. A versenyzőket megelőzni csak az a szervezet és az az egyén képes, akinek világos nyilvántartása van a saját és más versenyzők eredményeiről. Február hónapba léptünk. Három hónapja van még hátra május elsejéig. Ezt a három hónapot az összes frontszervezeteknek a verseny helyes megszervezésére kell fordítani Éppen ezért a Népfront összes járási és helyi bizottságai állapítsák meg helyes önkritikával: mit tettek eddig a verseny minél szervezettebb és minél eredményesebb megszervezésére. Május elsejei versenyünk — a vajdasági Népfront versenye — legyen még egy erős bizonyítéka népeink ragaszkodásának a Népfront iránt. Vajdaság eredményei pedig járuljanak hozzá ahhoz, hogy szerb népköztársaságunk első legyen Jugoszlávia népeinek nemes versenyében, a májusi munkaversenyben Polotov aláírta az olasz, román, bolgár, magyar és fnn békeszerződéseket Moszkvából jelentik: Molotov szovjet külügyminiszter csütörtökön a Szovjet Szövetség nevében aláírta az olasz, román, bolgár, magyar és finn békeszerződéseket A Külügyminiszteri Tanács newyorki ülésén úgy határoztak, hogy a szovjet, angol és amerikai külügyminiszterek saját fővárosaikban írják alá a békeszerződéseket az öt volt csatlósállammal. Byrnes volt amerikai külügyminiszter hivatalának átadása előtt Washingtonban aláírta a békeszerződéseket, kivéve a finn békeszerződést, amelynek az Egyesült Államok nem szerződő tagja. Most megtörtént Molotov részéről is a békeszerződések aláírása. A békeszerződés résztvevő államai és a békeszerződést kötő volt csatlósállamok február 10-én Parisban írják alá a békeszerződést. Az aláírás hivatalos formaságain a Szovjetunió képviseletében, Bogomolov szovjet nagykövet vesz részt Jugoszláv jegyzék a karintiai miniszterelnök ellen KIZÁRÁSÁT kérik a külügyminiszter-helyettesek LONDONI ÉRTEKEZLETÉRŐL Londonból jelentik: A jugoszláv delegáció jegyzékben kérte fel a külügyminiszter-helyettesek értekezletét, hogy Hans Piesch karintiai miniszterelnököt zárják ki a tanácskozásokról. A jegyzék londoni politikai és újságíró körökben élénk érdeklődést keltett. A külügyminiszter-helyttesek mai ülésükön a jegyzékről tanácskoztak. A jegyzéket a reggeli ülés megnyitása előtt nyújtották át az értekezlet elnökének, még mielőtt az osztrák kiküldöttek kifejthették volna álláspontjukat Az elnöklő Mark Clark amerikai tábornok azonban a jegyzéket visszatartotta és csak az osztrák expozé meghallgatása után vette figyelembe, habár a jugoszláv jegyzék éppen azt követeli, hogy az osztrák delegáció egyik tagját kizárják a konferenciáról. A jugoszláv jegyzék ügyében mindeddig nem hoztak határozatot. Egyetlen nagyhatalom sem engedheti meg magának a háborút Eisenhower tábornok nyilatkozata Eisenhower tábornok, az amerikai vezérkari főnök Washingtonban előadást tartott az újságírónők klubjában. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet Szövetség népei őszintén kívánják a jóbarátságot Amerika népeivel. Megemlékezett arról, hogy az oroszok nagyon szeretik hazájukat és készek azért mindenkor harcolni, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a Kommunista Pártnak, vagy pártonkívüliek. Beszéde végén Eisenhower kijelentette, hogy nem ismeri Amerika „feltétlen biztonságának" lehetőségeit. Az ilyen biztonságot nem lehet fegyveres erővel megteremteni, hanem csak úgy, ha minden nemzet elősegíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének sikeres működését. „Egyetlen nagyhatalom sem idéz fel szándékosan háborút, mert nem készül erre és nem is engedheti meg magának“ — fejezte be beszédét Eisenhower. Jugoszláv jegyzék az angol kormányhoz a nápolyi gyilkos merénylet ügyében Véget kell vetni az engedékenység politikájának a háborús bűnösökkel szemben Beográdból jelentik. A londoni jugoszláv nagykövetség a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nevében a következő jegyzéket nyújtotta át a Foreign Office — az angol külügyminisztérium — képviselőjének. A jugoszláv nagykövetség tiszteletét fejezi ki a Foreign Office iránt és kormánya utasítása szerint a következőket közli: Az olaszországi tanácsadó bizottság jugoszláv delegációjának tagjai, Gluncsics Vickó és Engel Joszip, azt a feladatot kápták hogy meglátogassák a jugoszláv származású elhurcolt személyek táborait Olaszországban. A casertai szövetséges parancsnokság Carter angol őrnagy útján hozzájárult ehhez és egyben kíséretet ígért a jugoszláv megbízottak számára két angol tiszt személyében. Ugyanakkor Carter őrnagy írásbeli biztosítékot nyújtott, hogy a csetnik csoport fegyvertelen. Gluncsics és Engel, Carter őrnaggyal való előzetes megbeszélés után, e hó 23-án 16.30 órakor megjelent a 38-as számú tábor parancsnokságán Huges Főhadnagynál, aki ajánlotta keressék fel másnap, hogy meglátogassák a tábort. Mivel január 25-én reggel még mindig nem kapott értesítést, Gluncsics Vickó úgy határozott, hogy újból meglátogatja az angol táborparancsnokot. A táborparancsnokség irodájában egy angol őrnagyot találtak. Ott volt Huges angol főhadnagy is, valamint egy harmadik katonai személy. Ugyanakkor az iroda körül gyülekeztek a jugoszláv származású háborús bűnösök és vasbotokkal felfegyverezve, az angol tisztek szeme láttára, vadul megtámadták a jugoszláv kiküldötteket, akik közül Gruncsics három órával később belehalt az elszenvedett sérülésekbe, míg Engel állapota bizonytalan. A jugoszláv kiküldöttek, látva a fenyegető veszélyt védelmet, kértek az angol őrnagytól, aki azonban semmit se tett védelmükre, habár közvetlenül rendelkezésére álltak: 12 katona és a katonai rendőrség közegei. A háborús bűnösök által, szövetséges katonai személyek jelenlétében elkövetett borzalmas bűntett nagy elkeseredést váltott ki a jugoszláv népeknél A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya felháborodásában együtt érez népeivel mind a gonosztett aljas végrehajtóival szemben, akik háborús bűnösök és már korábban súlyos bűntetteket követtek el Jugoszlávában, majd a német katonasággal együtt szöktek meg a megérdemelt büntetés elől , mind pedig az angol katonai közegek iránt, akik megengedték, hogy szemük láttára megöljék egy szövetséges ország kiküldötteit. A hasonló támadások az utóbbi időben gyakoriakká váltak nemcsak Olaszországban, hanem mindenütt, ahol vendéglátást nyújtanak a jugoszláv háborús bűnösöknek. Ez azt bizonyítja, hogy velük szemben olyan magatartást tanúsítanak, amely felbátorítja őket az erőszakos állásfoglalásra a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal szemben, továbbá azt is, hogy a támadás végrehajtói ellen a felelős angol közegek nem teszik meg a szükséges megtorló lépéseket és végül, hogy a jugoszláv háborús bűnösöket ilyen módon büntetlenül maradó bűntettek végrehajtására buzdítják. A jugoszláv kormány hangsúlyozza, hogy ez a bűntett, ugyanúgy, mint az ehhez hasonlók sorozata, a valóságban annak a politikának a következménye, hogy a jugoszláv kormány által ismételten jogosan követelt háborús bűnösöket nem adják ki és ezért emlékeztet arra, hányszor járt közbe a Foreign Office-nál a háborús bűnösök ügyében. A közbenjárások azonban mindeddig eredménytelenek maradtak. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a további bűntettek megakadályozására és a bűnösök megbüntetésére követeli, hogy sürgősen tegyék meg a következő intézkedéseket: 1. Alakítsanak vegyes bizottságot, amelynek feladata lesz Gluncsics (folytatás a második oldalon)