Magyar Szó, 1947. március (4. évfolyam, 50-76. szám)

1947-03-01 / 50. szám

A moszkvai tanácskozások előkészületei A monopolok befolyásának elhárítása a német és az európai béke előfeltétele A Külügyminiszteri Tanács moszkvai ülésszakára összeállították az angol és amerikai delegációkat, melyeknek kisérő személyzete már el is indult a szovjet fővárosba. A mintegy száztagú angol delegáció élén Bevin külügyminiszter áll és tagjai a többi között Oliver Harvey, a külügyminisztérium nyugateurópai osztályának főnöke sir William Strong, külügyminiszterhelyettes a német ügyekben, lord Hood külügyminiszterhelyettes az osztrák ügyekben. A küldöttségben résztvesznek a hadügy-, légügy- és pénzügyminisztériumok megbízottai is. Az amerikai delegáció ugyancsak nagy tanácsadói személyzettel utazik Moszkvába. A küldöttség vezetője Georges Marshall külügyminiszter, akit elkísér Robert Murphy, a németországi amerikai parancsnokság politikai tanácsadója, Mark Clare tábornok, az ausztriai megszálló csapatok volt főparancsnoka, Benjamin Coen, aki Byrnes mellett is részt vett a Külügyminiszteri Tanács ülésein és John Foster Dolles, a köztársasági párt külpolitikai tanácsosa. AZ ANGOL-AMERIKAI MONOPOLOK SZEREPE A NÉMET KÉRDÉSBEN Küszöbön áll tehát a békeépítés munkájának egyik legnehezebb, de egyben legfontosabb tanácskozása. A német békeszerződés feltételeitől függ hogy sikerül-e Németországot demokratikus, a többi népekkel békésen és hasznosan együttműködő állammá tenni vagy olyan helyzetet teremtenek amelyben a revíziós törekvések, a militarista és imperialista szándékok ismét jó talajra találnak a német népben .A nehézségek nem lebecsülendők, de nem szabad túlértékelni sem azokat, mert az öt volt csatlósállammal kötött békeszerződések azt mutatják, hogy a megegyezés lehetséges. Kétségtelen azonban, hogy elsősorban az angol-amerikai monopolok imperialista törekvéseit kell kiküszöbölni a tanácskozásokból. Az amerikai delegáció összeállítása azonban arra vall, hogy a monopolok befolyása nagyon is érvényesül Steal, az ismert hbmagyarázó »Report om world affers« című folyóiratában rámutat arra, hogy az angol-amerikai kartellek kiélezett harcot vívnak, hogy érvényesítsék befolyásukat kormányaiknál a moszkvai tanácskozásokon követendő politika tekintetében. A fő tanácsadó Dolles legutóbb a Ruhr-vidék ipari erején alapuló egyesült Nyugat-Európát javasolt, amivel szemben Steal megállapítja, hogy a béke éppen akkor volna biztosítható, ha a Ruhr-vidék ipari erejét egész Európa kellően kihasználhatná. Ha azonban az angol-amerikai kartellek ezt a vidéket imperialista tűzfészekké avatják, ez újabb háború veszélyét jelenti. Steal arra a meggyőződésre jut, hogy a Dolles befolyása eléggé veszélyes. ő maga a leghatalmasabb kartellek jogi képviselője, fivére, Allan, a Henry Schroeder newyorki nagybank igazgatója, aki legutóbb beutazta a nyugateurópai területeket és az angol és amerikai megbízottakon kívül a német nagyiparosokkal tanácskozott. Megteremtette a kapcsolatokat dr. Duisberggel, a frankfurti nagy német koncernek igazgatójával A tanácskozások célja, hogy Franciaországot távoltartsák a gazdag iparvidékektől amelyeket kizárólag az angol-amerikai monopolok gazdasági és politikai ] befolyására kívánnak kihasználni. ] MARCEL CACHIN A FRANCIAANGOL ÉS FRANCIA-CSEHSZLOVÁK EGYEZMÉNYEKRŐL Az úgynevezett »nyugati tömb« ennek , a monopolista szándéknak a politikai formáját jelenti, mert sikerülne Franciaországot annyira az angolszász monopolok befolyása alá hajtani, hogy kiküszöbölhetnék befolyását a Ruhr-vidék gazdasági kizsákmányolásában. Marcel Cachin, a francia Kommunista Párt elnöke, aki egyben a parlament külpolitikai bizottságának is elnöke, a Rude Pravo című prágai lapnak nyilatkozott erről a kérdésről, a készülő angol-francia és francia-csehszlovák egyezményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül aláírásra kerülő angol-francia szerződés ugyanolyan szellemű lesz, mint a francia-szovjet szerződés és semmiféle összefüggésben sem áll a nyugati tömb megteremtésére irányuló tervekkel. Legjobban bizonyítja ezt az, hogy Franciaország egyidejűleg szerződést köt Csehszlovákiával. A francia Kommunista Párt az angol szerződési tárgyalásoknál az angol álláspont megváltoztatását szorgalmazta Németország kérdésében. Mégpedig olyan értelemben, hogy a francia újjáépítést előnyben részesítsék a német újjáépítéssel szemben és biztosítsák a biztonsági intézkedéseket Németországgal szemben. Hasonló célt szolgál és ugyanígy a béke érdekeit érvényesíti a csehszlovák szerződés, amely egyben kizár minden olyan kombinációt, hogy Franciaországot berántsák egy »nyugati tömbbe.« Cachin végül hozzáfűzte, hogy a francia nép többé sohasem engedi meg a müncheni politika feltámadását. SZOKOLOVSZKI MARSAL ÉLES BÍRÁLATA AZ ANGOL-AMERIKAI ÖVEZETEK EGYESÍTÉSÉRŐL Cachin nyilatkozata a francia nép éberségét árulja el. Steal megítélését és azt, hogy mennyire szükség van erre az éberségre. Szokolovszki marsal, a berlini Szövetséges Ellenőrző Tanács szovjet delegátusa határozta meg a tanácsban elmondott beszédében Éles bírálata az angol és amerikai megszállási övezetek egyesítéséről feltárta a nyugati övezetek tényleges helyzetét. Az egyesített övezetek német miniszterelnökei értekezletet tar- tottak egy közös politikai direktórium, a teljes politikai kormányzat központi szervezetének megterem- t tésére azzal, hogy ebből alakult ki később a német központi kormányzat az egész területen. E tervek az Ellenőrző Tanács megkerülésével készülnek, mint ahogyan a Ta- ' nács hozzájárulása nélkül hajtották végre a két megszállási övezet gazdasági egyesítését is. Az egyesítésnek azonban nagyon komoly következményei lehetnek a német jövőre. Szokolovszki leszögezte, hogy az övezetek egyesítésének célkitűzései között egyáltalán nem szerepelnek a potsdami határozatok. Szó sincs a német hadiipar felszámolásáról, a hadikárpótlási szállítások biztosításáról a háborúban károsult államoknak, sem a fasizmus gazdasági alap-jainak szétzúzásáról, vagyis a nérmet monopolok és a junkerek nagy birtokainak felosztásáról. Érthető, ha a demokratikus körök aggodalommal figyelik az övezetek egyesírtését, hiszen ez az általános procgram mellőzését jelenti. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági egyesítés nem a német nép érdekeit szolgálja. Kip mondottan arra irányul, hogy a két övezet termelése a saját szükséglentét fedezze. Ez azonban az egységes német ipar felbomlását eredményezné. A cél az, hogy az övezetek termelése kiegészítse egymást és az egész német terület számára biztosítsák a szükségletek fedezését. Ennek a politikának az oka az angolszász monopolok üzleti és imperialista törekvése. Kétségtelen — mondta Szokolovszki —, hogy az idegen monopolok behúzódása egy ország gazdasági életébe annak az országnak a gazdasági rabságbavetését jelenti. Ez sohasem volt hasznos, mindig csak káros volt az érdekelt országra. Bizonyos, hogy a német békés termelés gyengülését eredményezné, habár egész Európának nagy szüksége van a német ipar termelésére. Az idegen monopolok befolyása alatt álló Németország nem felelhet meg ennek a célnak, a békés és független Németország viszont elősegíti az európai gazdasági élet normalizálódását. Az övezetek egyesítése és az azon belül történő új, a német történelemben ismeretlen államalakulatok mesterséges létrehozása a német bomlásra, a széttagozódásra vezetne. Újabb tápot adna arra, hogy a német nép — az újjáépítés erőfeszítései helyett — a soviniszta törekvések megvalósítására összpontosítaná erejét és ismét hibás, katasztrófára vezető úton fejlődne. — Megengedhetjük-e mi ezt, akik felelősek vagyunk az európai békéért? — tette fel a kérdést Szokolovszki. — Hangsúlyozta, hogy az ilyen rövidlátó politika végzetes következményekkel járna. Éppen ezt a politikát akarták megakadályozni a potsdami határozatokkal. Nem szabad ezt politikai téren sem megengedni és a szövetséges politikának Németországban éppen az a célja, hogy megteremtse Németország békés, demokratikus, a népekkel együttműködő szellemének kiépítését. KIMONDTÁK A POROSZ ÁLLAM FELOSZLATÁSÁT A Szövetséges Ellenőrző Tanács ugyanezen az ülésen jóváhagyta és aláírta a porosz állam feloszlatásáról szóló törvényt. Ezzel a legveszedelmesebb militarista szellem, a nagybirtokok és kartellek imperialista törekvéseinek országa, Poroszország megszűnt Az ország hatalmát Nagy Frigyes alapozta meg, Bismarck tökéletesítette amikor a német államok egyesítésével a porosz királyságot állította a birodalom élére, Hitler pedig a monopolisztikus és államvezetőségi csúcsok összefonásával, a fasizmussal azzá a hatalommá tette, amely végigpusztította egész Európát. A porosz állam felosztása egyike a fontos lépéseknek Németország demokratizálása felé. A demokratizálás pedig a moszkvai konferencia egyik legfőbb feladata. Ennek az előfeltételeit kell a békeszerződésben biztosítani az európai és az egész világ békéje és nyugalma érdekében. 2 AU WA* Szó -■ —- "1 AAA A „szerbi német közigazgatás“ témnei a beopoli Hűtéség előtt Tizenhárom náci gyilkos ül ismét a beográdi katonai bíróság előtt, közöttük dr. Harold Turner altábornagy, államtanácsos, Szerbia volt katonai parancsnoka. Ezek a tizenhármak, akik között akad osztrák származású is, a »nácigyakorlat« szokott módszereivel irtották, fosztogatták, internálótáborokba hajszolták népeinket: szerbeket, horvátokat, makedónokat, szkipetárokat , bánáti öntudatos magyarokat . Turner államtanácsos és Georg Kissel gazdasági tanácsos véres irányításának idején, 1941. és 1942 folyamán, több mint hatezer ártatlan és fegyvertelen polgárt mészároltak le Szerbia területén. Turner szervezte meg a bánáti »volksdeutscher«-okat, ő képeztette ki ezeket rendőrré spiclivé, besúgóvá és gyilkossá. Turner adott utasítást internáló táborok létesítésére, ahol a Gestapo »kényelmesebben« gyilkolhatta népeink legjobb fiait. Turner parancsnoksága alatt irtották ki Szerbia zsidó lakosságát, rendeletei következtében 20 ezer szlovént és 12.500 szerbet deportáltak »új Európa« vérivé náciszörnyetegei. Működésének »fénypontja« a hazaáruló Nédics-kormány megalakítása volt. A »kormány«.ba olyan embereket válogatott Turner, akikről tudta, hogy már hosszú évek óta saját népük elemi érdekei ellen harcolnak Turner igazgatásának egyik oszlopa a hírhedt Jovanovics Dragi volt A vádlott Turner természetesen ártatlannak érzi magát Az elnök kérdésére beismeri, hogy már Párisban és Szalonikiban is feje volt a katonai igazgatásnak. Hitler személyes kívánságára került a szerbiai igazgatás élére. Nem ad egyenes válaszokat. Van például bátorsága azt hazudni, hogy csak most hallott először a hírhedt bangiai haláltáborról és azokról a szörnyűségekről, amik ott történtek. Azt is csak »most tudta meg«, hogy ,a közvetlenül parancsnoksága alatt álló zászlóalj teljesített szolgálatot a haláltáborban. A tárgyalás folyik. ■ ..................■N A magyarországi szlávság együtt küzd a magyar néppel a köztársaságért és demokráciáért „A Bajai Háromszög szláv népe jogait követeli’címmel számol be a magyarországi szívek lapja, a ,,Nase Novine” a magyarországi szláv Antifasiszta Front bácsbokodi konferenciájáról, amely hangot adott a magyarsági szlávok ama szilárd elhatározásának, hogy együtt a magyar demokráciával, kitartanak a reakció elleni határozott küzdelemben. A magyarországi szláv antifasiszták elnöke, Vujics Pavle, a többi között kijelentette, hogy „Szemben azokkal az ellenséges törekvésekkel, melyek a régi rendszert akarják visszahozni és népeinket összeveszíteni, mi a tisztességes magyarokkal együtt népi demokráciát és néphatalmat akarunk Magyarországon”. Rob Antun, főtitkár, kijelentette, hogy a reakció éppen azért akarja szembeállítani Bácska szláv lakosságát a magyarsággal, mert tudják, hogy a szlávság szervezett és öntudatos demokratikus egész. Rob felszólalt az ellen, hogy jugoszláviai fasiszta szökevényeket telepítsenek le a bajai háromszögbe. ..Mi jól tudjuk — mondotta-, hogy kik megenekülnek Jugoszláviából. Akik nem szeretik a népi hatóságokat és akik mindig a más számlájára éltek. ] Ezek a szökevények most itt szeret- nének népeink nyakára mászni’’. , Rob hangsúlyozta, hogy ezek a ju- ,goszláviai szökevények élénk kap-csőlátókat tartanak fenn a Köztár- saság elleni összesküvőkkel. Egyika községben például, ahol egyébként csak magyarok laknak, ezek a Ju- goszláviából menekült fasiszták megtámadták a tisztességes magyar , lakosságot és Szovjet- és Jugoszlávvia-ellenes plakátokat ragasztottak ki. A plakátokon a fasiszta Hothyt, a véres Hitlert, a fasiszta csendőrséget tömjénezték és egyben azt mászolták rá, hogy: „Le a demokrati-kus rendőrséggel!" . A jugoszláviai szökevény fasisztatája eltávolítása e vidékről a Magyar Köztársaság és a szomszédi jóviszony érdekében feltétlenül sztkséges. Lelkes tapsokkal fogadott berszédét Rot a következő szavakkal fe- ^jezte be: „Hisszük, hogy a magyar demokratikus erők le tudnak szá- ^ molni a fasizmussal és reakcióval , s egy olyan néphatalmat rendeznek be, amely minden nép szabadságát biztosítja ebben az országban”. A konferencia határozati javaslattában megállapította, hogy a ma- gyarországi Bácskában néhányezer szökevény magyar, sváb, horvát és szerb él, akinek a magyar hatóságok tették lehetővé, hogy letelepedjenek azon a vidéken, ahol szlávok élnek és ahol ezek a népellenségek szláv- és demokrácia-ellenes politiskát folytatnak a magyar s a világrenakció érdekében. A határozati javaslat a továbbiak-nban megállapítja, hogy a szlávságanak még most sincs képviselete a községi és városi területekben, valamint a képviselőházban. A határozati javaslat követeli a Jugoszláviából menekült fasiszták és reakciósok eltávolítását, „mert ez a századok óta itt élő népek és a Magyar Köztársaság érdekében történiék.” A határozati javaslat követeli, hogy a szlávság elküldhesse képviselőit úgy az önkormányzati testületekbe, mint a képviselőházba, követeli, hogy a közoktatásügyi minisztérum a szláv iskolákat elássa a szükséges felszereléssel, valamint egy olyan értelmű rendelet kiadását, hogy a szláv gyermekek kötelesek szláv iskolákban tanulni — ahogy egy hasonló rendelet a magyar gyermekekre vonatkozólag már létezik is. A határozati javaslat végül követeli, hogy a szláv Antifasiszta Front szervezetei, és kulturotthonai számára megfelelő, svábokból elhagyott épületeket kiutaljanak. Mohácson ugyancsak kerületi konferenciát tartottak a magyarországi szlávok képviselői. „A Vörös Hadsereg szabadságot hozott Magyarországnak — mondotta a szónok-, azonban meg kell mondanunk, hogy mi még nem vagyunk teljesen szabadok a hazánkban. Még mindig vannak felelős állásokban olyanok, akik a régi horthy-rend- Szer barátai és ellenségei a demokráciának és a köztársaságnak”. "Nem véletlen — mondotta a továbbiakban-, hogy a Kisgazda Párt emberei állnak mindig a szlávok kívánságaival szemben, hiszen nemrégen még Kovács Béla volt e párt főtitkára, aki ellensége a munkásságnak és parasztságnak de különösen a magyarországi szlávságnak. „Mi Magyarországon — folytatta a szónok- a magyar munkássággal és parasztsággal együtt harcolunk a népi hatóságokért, mert csak a népi hatóságok tudják biztosítani nemzeti jogainkat!” A mohácsi konferencia határozati javaslata követeli, hogy Baranya minden községében, ahol szlávok is élnek a magyar mellett, szláv nyelveken is közöljék a hirdetményeket és az állami épületeket lássák el szláv nyelvű felírásokkal is. A javaslat a továbbiakban követeli, hogy azonnal távolítsák el azokat a hivatalnokokat, tanítókat és papokat, akik soviniszta gyűlöletet szítanak magyarok és szlávok között és akik megakadályozzák a népek közötti jóviszony kifejlődését. A határozati javaslat, amely egyébként megyezik a bácsbokodi javaslat szövegével, a következő szavakkal végződik: „A magyar demokrácia és a magyar nép érdeke, hogy kívánságainkat teljesítsék, mert ezzel eldől az az ezeréves per, amely sajnos, még ma is folyik”. ------- ------------- ——»vv» A magyar közigazgatást paraszt is mondáselemekkel kell felfrissíteni Budapestről jelenti a Tanjug. A belügyi tárca költségvetési vitájában, a magyar parlamentben Rajk László belügyminiszter terjesztette elő expozéját. Hangsúlyozta: nem elegendő demokratikus törvények meghozatala, biztosítani kél azok demokratikus végrehajtását is. Behatóan foglalkozott a magyar közigazgatás problémáival és megállapította, hogy az egész gépezetet fel kell frissíteni népi elemekkel. A felszabadulás után eltűntek a régi ország úri vezetői — mondotta Rajk László — és az új élet minden eredménye a népbizottságok érdeme. Helyes lett volna, ha az emberek, akik abban a nehéz időben átvették az ügyek vezetését, továbbra is megmaradnának helyükön. De nem ez történt. A közigazgatásban ismét előretörtek a múlt reakciós alakjai, akit most bújtak ki a búvóhelyeikről. A közigazgatásban így nagyjából minden a régi maradt és ha ezen nem változtatunk, elkerülhetetlenül bekövetkezik a demokrácia súlyos megrázkódtatása. Amíg gyökeresen nem változtattunk a rendszeren, a legjobb demokratikus törvényeket is rosszul hajtják végre. Ezt csak úgy kerülhetjük el, ha a közigazgatásba számarányoknak megfelelő számban munkás és paraszt elemek kerülnek. A rendőrségről szólva, Rajk kifejtette, hogy itt már sokkal gyökeresebb változtatásokat hajtottak végre, mint a közigazgatásban. A rendőrség soraiba 72 százalék új elem került be és a vezetőhelyeken 95 százalékban parasztok és munkások állnak. A belügyminiszter viszszautasította a vádat, hogy a rendőrséghez nem vesznek fel kisgazdapárti híveket. Mindenkit szívesen látnak, aki igazán demokratikus beállítottságú, de a régi rendőrszellemet nem tűrik meg többé. Ttffllal, golyó szopókkal rohamoztál meg a nőit belga hadifoglyokat mert jogaikat követeltél! a kormánytól Brüsszelből jelentik. Véres események játszódtak le a brüsszeli parlament előtt. Azok a belgák, akik a háború alatt német hadifogságban, vagy politikai börtönökben és gyűjtőtáborokban voltak, tüntetőfelvonulást rendeztek. Követelték rendkívüli jogaik elismerését és az előirányzott pénzsegély hátralékos részleteinek kifizetését A hatalmas ötvenezer főnyi tömeg a Rue de la Cost-on haladt a parlament elé, de itt a rendőrség háromszoros kordonnál körülzárta és gépfegyverülzet nyitott reá. Nagyon sok tüntető meghalt, és különösen nagy a sebesültek száma. A tüntetők rohamot intéztek a rendőrség ellen, mire tankokkal, lovassággal rohamozták meg a tömeget és így kényszerítették visszavonulásra. A belga közvélemény nagy elkeseredéssel fogadta a hírt. Csak növelte az elkeseredést, hogy a rendőrség August Bissere belügyminiszter rendeletére hajtotta végre a tömegmészárlást A belügyminiszter azzal mentegette eljárását, hogy „mindössze két másodperc ideje volt válaszának meggondolására, vájjon lövessen-e a rendőrség a tüntető tömegre“. A tüntetők egyébként a kormány korábbi ígéretére hivatkozva követelték jogaikat és mindaddig nem követtek el semmiféle rendbontást, amíg a rendőrség meg nem rohamozta őket.