Magyar Szó, 1947. március (4. évfolyam, 50-76. szám)
1947-03-01 / 50. szám
Vidics Dobrivoje II vetési terv tökéletes megvalósítása Vajdaság népes testvériségének és egységének záloga Az ifjúásgi tartományi értekezleten fölszólalt Vidics Dobrivoje is. Miután méltatta az ifjúság munkáját az elmúlt időszakban, áttért az új feladatokra. Kiemelte, hogy népünk biztos hittel tekint a jövőbe, mert tudja, hogy a villamosítás és iparosítás ötéves tervének végrehajtása a magunk anyagi és szellemi erősítését, a testvériség-egység további elmélyülését, mindannyiunk boldogabb jövőjét jelenti. Min alapszik az ötéves terv végrehajtásának biztosítéka? — tette föl a kérdést Vidics Dobrivoje. — A hatalmas tőke, amelyet a régi Jugoszláviában a népellenes érdekcsoportok a maguk jólétének emelésére használtak föl, ma Jugoszlávia népeinek fölemelkedését szolgálja. És kormányunk tervei valószerűségének és megvalósításának éppen az a biztosítéka, hogy célkitűzéseink egybeeesnek — népünk óriási többségének — a dolgozó népnek érdekeivel Ezek után Vidics fölsorolta az előttünk álló gazdasági feladatokat, az építészet, útépítés, talajjavítás terén. Mindezek végrehajtásához szakmunkások mellett szükség lesz népeink elsősorban ifjúságunk áldozatkész, önkéntes hozzájárulására. 100.000 beszervezett ifjúval rendelkezünk — folytatta Vidics — Ez a szám azt mutatja, hogy van elég ifjúnk és marad a tartományi munkák elvégzésére elég munkaerő azok mellett, akik a Samac-Szarajevói vasútvonalra mennek. Az ifjúsági szervezetek kötelessége már most a megfelelő járási és városi tervbizottságok útján képet nyerni az előrelátott építkezésekről és beosztani erejüket. A tavaszi vetési kampányról szólva Vidics kiemelte, hogy: »Állandóan hangoztatjuk minden talpalatnyi föld bevetésének szükségét. Nehézségeink voltak és vannak, mert tavaly nem volt elég erőnk ennek a végrehajtására. Nem volt elég erőnk, mert nem mozgósítottunk meg minden rendelkezésünkre álló erőt. Ez hiba volt Az idén ennek a hibának nem szabad megismétlődnie. Teljességében kell végrehajtanunk a vetési tervet, mert ettől függ hazánk népeinek a kenyere, ettől függ népeink ellátási tervének keresztülvitele. Ezért az értekezlet résztvevőinek kötelessége, hogy otthon, ki-ki a maga működési helyén tevékenyen részt vegyen a vetési terv megvalósításában. A terepen kell kirajzolódnia az ifjúsági szervezet hatékony bekapcsolódásának a tavaszi vetési munkálatokba. Az egész ifjúságnak meg kell ismerkednie a vetési rendelettel. Tudjuk, hogy traktorvezetőink túlnyomórészt fiatalok. Minden traktorvezetőnek át kell éreznie, hogy ő nem csak sofőr hanem harcos, hogy a földet szántva szabályszerű, minőségi munkát kell adnia. Tudnia kell, hogy az ilyen munkával erősítheti csak országunk alapjait, népeink jólétét. Ezenfelül az összes helyi bizottságok keretén belül mezőgazdasági szaktanácsok alakulnak. Hiba lenne, ha a helyi ifjúsági szervezetek nem kapcsolódnának bele ezen tanácsok munkájába. A mindvégig feszült figyelemmel kísért fejtegetéseit Vidics a következő szavakkal fejezte be: úgy vélem, hogy a testvériségegység kérdése, a Vajdaságban élő népek testvériségének és egységének kérdése szoros összefüggésben van hazánk fölépítésével, az 1947-es befektetési terv megvalósításával Vajdaságban, hogy a vetési terv megvalósítása megszilárdítja, kimélyíti és kiszélesíti az itt élő népek szétszakíthatatlan és valóságos testvériségének és egységének megbonthatatlan anyagi alapjait Csak az állami újjáépítés tervének ilyen megvalósítása, ha hatóságainknak és gazdasági szerveinknek segédkezet nyújtanak a népi szervezetek, elsősorban az ifjúsági szervezetek, biztosítja életünk rohamos megjavulását Szlavóniai és baranyai magyarok az oszijeki mikrofon előtt Az oszijeki rádió magyar adásairól már többször megemlékezett lapunk. Heti két magyar adásban szorgalmasan végzi felvilágosító és népnevelő munkáját a drávamenti magyarság körében. Az elmúlt vasárnap a szlavóniai és baranyai magyarok értekezlete alkalmával, délután külön magyar műsort adott az oszijeki rádió a vidéki kiküldöttek részvételével. A félórás ünnepi magyar közvetítésben a vidéki kiküldöttek beszámoltak a községeikben elért gazdasági és kulturális eredményekről. Kérdés és felelet formájában felszólalt a mikrofon előtt Horvát Antalné Dálj hegyekből s elmondta községe problémáit. Sürgősnek mondta a Magyar Népkör megalakítását és 60—70 magyar gyermekük részére egy magyar iskola felállítását. Pápa József Csúzáról községe boldog örömének adott kifejezést, hogy Tito Jugoszláviájában, a testvériség és egység hazájában élhetnek és fejlődhetnek. Ezt a szabad fejlődést kívánják a környező országokban élő szláv testvéreink számára is. Tóth Lajos Kopácsról a falu kulturális előrehaladásáról számolt be, különösen a Népi Ifjúság eredményes működéséről. Varga Lajos Kopácsról a búza- és kukoricabeszolgáltatás 100 százalékos befejezéséről és a folyamatban levő zsirbeszolgáltatás kitűnő eredményeiről számolt be. Demeter néptárs ugyancsak Kopácsról az Eszék-vidéki falvak konyhakertészetének nagy je------------- ' 'NAAlentőségéről beszélt. Végül Zsili Endre Csúzáról a csuzai Népi Ifjúságról számolt be Ez Baranya legjobban megszervezett ifjúsága s példát mutat az egész vidéknek. Innen került ki legtöbb baranyai harcos a Petőfi-brigádba itt jelentkeztek a lányok sáncásásra. A Samac—Szarajevó vasútvonal építésére máris nagy számban vannak jelentkezők. De a község egész lakossága résztvesz hazánk építésében, amit mutat az a tény, hogy az Ifjúsági Vonalra jelentkezők földjét közös erővel megmunkálják. A csutai Áfézsé is vezet munkájával a járásban Az eszéki rádió vasárnapi magyar adása tehát valóban népi közvetítés volt. A rádió igazgatósága szeretné ezt a vidéki közvetítést meghonosítani s a magyar műsorbizottságnak is régi vágya már, hogy dolgozó népünk szólaljon meg a rádióban, mert ott is miénk a szó. Természetesen nemcsak élőszóval lehet ezt a vidéki közvetítést végezni. Meg lehet oldani beküldött tudósítások formájában is, ezeket a műsorbizottság feldolgozza a rádióban való közlésre. Igen jó és hasznos lenne, ha ezeket a vidéki tudósításokat két példányban irnák le, a tudósítók s egyik példányt a Magyar Szó szerkesztőségének is beküldenék, hogy a sajtóban is napvilágot lásson. Ezáltal mind a rádióban, mind a napilapban Szlavónia és Baranya magyar dolgozó népe mind élénkebb szerepet fog játszani. Ungár Jakab Kzd MQOtcnapos Kongresszusi munkaverseny Szuboticán A szuboticai szakszervezetek helyi bizottságának ülésén Szabó Ida népképviselő, a helyi szervezet titkára a gabonabeszolgáltatás kérdéséről beszélt. Paalics Brankó elnök a küszöbönálló Népfront-választások kérdését tette szóvá, majd bejelentette, hogy a Marika és Sebra cipőgyárak munkaközössége 18 napos munkaversenyre hívta ki az összes szuboticai szakszervezeti fiókokat és szakcsoportokat. A verseny március 1-én kezdődik és március 18-ikán a Népfront-kongreszszus összeülésének napján fejeződik be. A 18 napos munkaverseny győztes csoportja zászlót kap. Ezt a zászlót a győztes munkáscsoport egyes osztályai mint vándorzászlót használják tovább a májusi munkaversenyben, úgyhogy a zászló mindig a legjobb osztálynak jut. A kisipari szövetkezetek első feladata: gyors bekapcsolódás a tervgazdálkodásba Az idei évben, 1947-ben kisipari termelő és feldolgozó szövetkezeteink legfontosabb feladata — mint a többi szövetkezeté —, hogy gyorsan megszervezzék az átmenetet a tervgazdálkodásba és hogy minden erejüket összefogják a tervgazdaság minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Ezen legfontosabb feladat elérésére szükséges, hogy kisipari termelőszövetkezeteink jóvátegyék a múlt hibáit és mulasztásait, hogy ilyenformán megfelelhessenek az alkotmány, a szövetkezeti alaptörvény és a szövetkezeti közgyűlések határozatainak. Mai valóságunkat, gazdasági törekvéseink helyes fejlődését igazolja az a tény, hogy iparos szövetkezeteink száma — összevetve a számadatokat a háború előtti helyzettel — megsokszorozódott és állandóan növekszik. Másik fontos körülmény, hogy amíg a háború előtti kisipari szövetkezeteink elsősorban nyersanyagbeszerző szövetkezetek voltak, a mostani szövetkezetek nagy többségükben valóságos termelő és feldolgozó szövetkezetek. Az iparos szövetkezésnek ez a magasabb és tökéletesebb típusa egyre fontosabb tényezővé teszi általános gazdasági életünkben a kisipari szövetkezeteket A kisiparosok száma ma jóval kisebb, mint a háború előtt volt. A kisiparosok — összpontosítva termelőeszközeiket, szaktudásukat és munkaerejüket — egyre több termelő és feldolgozó szövetkezetet alakítanak. Vajdaságban például a háború előtt 35.000 kisiparos működött, ma az önálló kisiparosok száma legfeljebb 20.000, a többiek ipari szövetkezetekben működnek, melyek száma 120. A kisipari szövetkezetek fejlődésének legtisztább képét a szerbiai kisipari szövetkezetek számadatai nyújtják. Amíg a háború előtt 1939-ben Szerbia területén mindössze 44 kisipari szövetkezet működött 505 szövetkezeti taggal — ezek között is legfeljebb tíz szövetkezet végzett aktív munkát — addig 1946-ban Szerbia területén, Vojvodina és Koszmet nélkül. 437 kisipari termelő és feldolgozó szövetkezet működött 9457 szövetkezeti taggal. Egész Jugoszlávia területén jelenleg kilencszáznál több kisipari termelő és feldolgozó szövetkezet működik nem is említve a más jellegű kisipari szövetkezéseket, kíméletlenül megszegik a munkabérekről intézkedő pozitív törvényeket. Ez elsősorban a szabóiparosokra vonatkozik. Amíg a magániparosok többsége, valamint a szövetkezetekbetartják az árakról és munkabérekről intézkedő rendeleteket, egyes spekuláns kisiparosok bevezették a magas »megállapodás szerinti« árakat. Ugyanakkor ezek az elemek többet fizetnek munkásaiknak, mint amennyit a rendelet elé-Ami azokat a »mestereket« illeti, akik profitéhségtől vezetve lépnek a szövetkezetekbe vagy saját maguk »alapítanak« szövetkezetet, ezeket a jelenségeket állandó ellenőrzéssel le lehet küzdeni. Ebben az ellenőrzésben azonban a néphatóságokon és tömegszervezeteken felül maguknak a kisipari szövetkezeteknek is részt kell venniük. Elsősorban maga a szóbanforgó szövetkezet köteles megtisztítani sorait a spekuláns elemektől, le kell leplezni őket és lehetetlenné kell tenni munkájukat. Különösen ott kell ügyelniük, azzal a céllal, hogy elvonják a munkásokat a szövetkezetekből. Ilyenformán születtek meg a 30 dináros órabérek. Mindez csak alapul szolgál az iparosnak arra, hogy a túl magas szolgáltatási árakat valamivel megindokolja. A becsületes kisiparosok és az iparosszövetkezetek joggal elvárják a néphatóságoktól, hogy erélyes intézkedéseket alkalmazzanak az ilyen árleverő, spekuláns iparosok ellen, ahol volt mesterek és volt kereskedők alakítanak szövetkezetet. Útját kell állni annak is, hogy egyes szövetkezeti tagok ellene forduljanak az új tagok felvételének, különösen a fiatalok szövetkezeti beszervezésének, mert ezek a fiatalok hoznak új lendületet szövetkezeti rendszerünkbe. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetkezeti munka idei legfontosabb alapfeladata a szövetkezetek tömegesítése és ennek az elvnek a kisipari termelőszövetkezetekben is érvényesülni kelll, elsősorban fiatalok és nők bevonásával. A SZÖVETKEZETEK TÖMEGESÍTÉSE A SZÖVETKEZETEK ÖSSZEVONÁSA A gyakorlat során bebizonyult, hogy a szövetkezeti szervek ilyen nagymérvű fejlődése nem tudta elhárítani az összes mutatkozó nehézségeket és a kisiparosság szövetkezetei nem tudták megoldani mindazokat a feladatokat, amelyek a gazdasági tervekben rájuk vártak. A nyersanyaghiány, szerszámhiány és helyiséghiány mellett, amelyek általános jelenségek termelőmunkánkban és munkásságunk jobb szervezéssel igyekszik leküzdeni őket, vannak más jelenségek is amelyeket orvosolni kell. Egyes kisebb kisipari szövetkezetek nemrég végrehajtott fúziója, amellyel bizonyos szervezeti egyszerűsítéseket és jobb munkát értek el, megmutatta, hogyan lehet jobban megszervezett működéssel a legnagyobbnehézségeket is leküzdeni. A kisebb szövetkezetek fúziójának és nagyobb keretű szövetkezeti szervek létesítésének haszna szemmel látható. A termelési költségek csökkentése és más szervezeti előnyök mellett az is megmutatkozott, hogy ezek a nagyobb csoportosulások lehetővé teszik az egyes műhelyeknek munkaszakok mellett való megszervezését. Az egyes munkások így könnyebben kerülnek az őket képességeik szerint megillető helyre. A néphatóságok is könnyebben nyújthatnak segítséget a nagyobb keretű szövetkezeteknek hajtóanyag-, nyersanyagellátás és helyiség biztosítása tekintetében, ugyanakkor a nagyobb szövetkezetek a tervmunkába is könnyebben kapcsolhatók és könnyebben megfelelnek a tervfeladatoknak. HARCOLNI KELL A SPEKULÁNS KISIPAROSOK ELLEN Az iparos termelő szövetkezetek munkájában az elmúlt évben nagy akadályt jelentett a magánipar egyrészének spekuláns tevékenysége, másrészt az a fáradozás, amellyel ezek a kisipari spekuláns elemek megkísérelték a szövetkezeti sorokba való behúzódást hogy ott alapot teremtsenek maguknak a háború előtt szokásban volt jogtalan gazdagodásra. A kisipari magánszektor spekuláns elemei már hosszabb idő óta MEGKÖNNYÍTETTÉK a hitelellátást Egy körülmény különösen megnehezítette az elmúlt évben a kisipari szövetkezetek munkáját: a szövetkezetek hitelellátásának kérdése. Bár ez a hitel a további munka érdekében sokszor elkerülhetetlen volt, csak nehézkesen, hosszasan és túlkomplikált eljárás után jutott a szövetkezet birtokába. A szövetkezet munkájában ezért sokszor törés állt be. Az eddigi munka azt is igazolta hogy a nagyobb szövetkezeteknek — különösen azoknak, amelyek kisebb szövetkezetek fúziójából születtek —, beruházási kölcsönre is szükségük van. Ha ery mindezeket a nehézségeket leküzdjük, az országos szövetkezeti főszövetség lépéseket tett a néphatóságoknál, hogy a kisipari szövetkezetek hitelellátásának eljárását leegyszerűsítsék és hogy az olyan szövetkezeteknek, amelyeknek üzemük kibővítésére beruházási kölcsönre van szükségük, invesztíciós kölcsönt is engedélyeznek. Ebből a célból a felsőbb néphatóságok kiadták a szövetkezetek hitelellátásának kérdését rendező új rendeletet, amely teljes egészében megoldja a fenti problémákat és az ipari szövetkezetek számára is megfelelő formában biztosítja a működésükhöz és fejlődésükhöz szükséges öszszeget. Összpontosítják Kikindán a borbély és Hogy a lakosság szükségleteit minél teljesebb mértékben és minél gazdaságosabban biztosítsák, Kikindán NAPREDAK néven borbély és fodrász szövetkezet létesült amely ennek az iparágnak összes problémáit megoldja Kikindán és a város környékén. A borbélyok és főleg a borbélymunkások számára a szövetkezeti tömörülés sokkal jobb és biztosabb megélhetést biztosít. Minden téren beigazolódott, hogy közös munkával nagyobb eredményeket lehet elérni — s hogy a közönség is jobban jár ilyen tömörüléssel. Kikindán még a téli hónapokban történtek kísérletek a borbély és fodrász iparág tömörítésére. Eddig összesen 52 borbély és fodrászüzlet működött. A szövetkezeti gondolat előharcosai tervet dolgoztak ki, amely szerint a meglévő üzletek tömörítésével összesen 19 borbélyüzlet és 2 női szalon maradna meg, ebből öt üzlet a város központjában, a többi a város külső negyedeiben szétszórva. 33 üzlettel lenne kevesebb, az üzletbér és egyéb költség megtakarítása havi sokezer dinárt tesz ki. És ami a legfontos fodrászipari sabb: a borbély és fodrászipartam teljesen megszűnik a munkanélküliség. A megmaradt üzletekben hetvennél több munkást sikerül majd elhelyezni.A tervet most elfogadták a szövetkezés megtörtént Az új üzleteket a néphatóságok erőteljes támogatása mellett teljesen korszerűen rendezik be. Érdekes és fontos újítás, hogy az új szövetkezet a környékbeli telepes községek problémáit is megoldja. Ezekben a községekben eddig nem volt borbélyműhely és így fontos hiányt pótolnak.. A kikindai szövetkezet Nákovó, Szenthubert, Sarlevit, Szoltur, Hajfeld és Masztort községekben fiókot nyit, a munkások egy részét ezekben helyezik majd el. Fontos feladata lesz a szövetkezetnek az új szakkáderek nevelése. A borbély és fodrász szakmában az új szakerők kiképzése teljesen elmaradt és ezen a téren igen sok tennivaló vár a szövetkezetre. Arról is gondoskodnak majd, hogy a szövetkezet fiókjai megfelelő anyaghoz jussanak. Farkas Pál átszerveztél a petrovoszelói szakszervezetei munkáját A petrovoszelói szakszervezetekben az utóbbi időben jelentősen gyengült a munka. Ezért elsősorban a szakszervezeti csoportok vezetőségeit terheli felelősség. Ugyanis a szakcsoportok vezetőségei nem tartották meg rendszeres értekezleteiket és egyes vezetők nem végezték el az elvállalt szervezői munkát. A helyi szakszervezeti tanács látta a mulasztásokat és ezért Vezetőségi értekezletet hívott össze, hogy a szakcsoportok vezetői közösen megtárgyalják a munka lanyhulásának okait és közös határozatot hozzanak a szakszervezetek további munkájáról. Az ülésen egyes szakcsoportok vezetői arra hivatkoztak, hogy kevés taggal rendelkeznek és emiatt nem tudták tökéletesen kifejteni munkájukat. Ezért elhatározták, hogy a kisebb szakcsoportokat egybevonják és a jövőben legalább 15 tagnak kell működnie egy-egy szakcsoportban. Az ülésen minden szakcsoportból egy személyt választottak, aki abban a bizottságban dolgozik, amely meghatározza a kisebb létszámú csoportok helyét. A szakcsoportok ilyenfajta átszervezése nagyban megkönnyíti majd a munkát. A vezetők ezenkívül közös határozatot hoztak, amely szerint a jövőben pontosan tartják a heti össszejöveteleket és a közeljövőben meghatározzák a májusi munkaverseny legsürgősebb feladatait. A vezetőségek megfogadták, hogy a májusi munkaversenyben helyrenozztik eddigi mulasztásaikat és együttesen dolgoznak a szakszervezeti élet fellendítésén. Kalmár József munkás levelező Magyar Sió 3