Magyar Szó, 1947. június (4. évfolyam, 136-162. szám)

1947-06-06 / 140. szám

A szovjet polgár joga a művelődésre A háború előtti Oroszországban a művelődés a jómódú osztályok ki­váltsága volt. Voltak rendeletek, melyek megtiltották, hogy az egy­szerű emberek gyermekeit a közép­es főiskolába fölvegyék. De a dol­gozók gyermekei számára elérhetet­len volt a felsőbb iskola azért is, mert nagyon drága volt. Az állam csak jelentéktelen ösz­­szegeket adott közművelődési célok­ra. A szovjet kormány kezdettől fog­va célul tűzte ki maga elé, hogy az egész népnek műveltséget adjon. A közép- és felsőfokú isk­olázottság elérhető lett minden polgár részé­re. A polgár művelődési jogát a Szov­jetunió Alkotmánya biztosítja. A Szovjetunió alkotmányának 21. szakasza így hangzik: A Szovjet­unió polgárainak joguk van a műve­lődésre. Ezt a jogot biztosítja: A kötele­ző általános elemi oktatás, az ok­tatás ingyenessége, beleértve a felsőfokú oktatást is, az állami ösztöndíjak rendszere, amelyek­ben a főiskolákon tanulók túlnyo­mó többsége részesül, az anya­nyelven való iskolai oktatás, a dolgozók díjtalan szakmai, techni­­kai és mezőgazdasági oktatásá­nak megszervezése a gyárakban, a szovjet gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon és a kol­lektív gazdaságokban. 1914-ben, az első világháború előtt Oroszország elemi és középiskolái­ban mindössze 8 millió gyermek ta­nult. Az országban akkor 295 kö­zépfokú szakiskola volt, melyekben 36.000 diák tanult és 91 főiskola 112.000 hallgatóval. A SZOVJETUNIÓBAN 35.000.000 GYERMEK TANUL Az 1940—41-es tanévben a Szov­jetunió elemi és középiskoláiban kö­rülbelül 35 millió gyermek tanult, csaknem négyszer annyi, mint 1914- ben. Ugyanakkor a 3770 technikumon 820.000 diák tanult, tehát 23-szor annyi, mint a forradalom előtti Oroszország középfokú szakiskolái­ban A Szovjetunió főiskoláinak szá­ma ma 800-on felül van. Ezekben 600.000-en felül van a hallgatók szá­ma, ezenkívül több mint 200.000 di­ák végzi a főiskolát magánúton. Az iskolák és tanintézetek háló­zata évről évre szélesebbé válik. A második ötéves terv évei alatt (1933—1937) a városokban és nagy­községekben 3671 s a falvakban 15.107 új iskolát építettek. MINDEN HARMADIK SZOVJET POLGÁR TANUL A Szovjetunió az előrehaladott kultúra országává változott az is­kolák és tanfolyamok hatalmas há­lózatával. Az 1939. évi népszámlá­lás adatai szerint minden harmadik ember tanul s a közép- és főiskolai műveltséggel bíró emberek száma már akkor meghaladta a 14 milliót, közöttük a 29 éven aluliak, vagyis azoknak a száma, kik egész mű­veltségüket a szovjet uralom alatt szerezték, 10 millióra rúgott. népművelődés a NEMZETI KÖZTÁRSASÁGOKBAN Egészen kizárólagos eredménye­ket ért el a népművelődés a Szovjet­unió nemzeti köztársaságaiban. A forradalom előtti Oroszországban tilos volt nem-orosz népek nyelvén tanítani. Több mint 40 nemzetnek még saját írása sem volt. Olyan nagy nemzeteknek, mint a bielo­­russz, azerbajdzsán, örmény, türk­­mén, üzbég, kazah, tadzsik vagy kirgiz, egyetlen főiskolájuk sem volt. Ma a Szovjetunió minden nemze­tének megvan a maga írása, a ma­ga irodalma, újságja és folyóirata. Az iskolákban anyanyelvű tanítás fo­lyik. Minden nemzeti köztársaság­ban kiépült a gyermek elemi és főiskolai oktatás. Az Ü­zbég Szoci­alista Tanácsköztársaságban, mely­nek területén a forradalomig még elemi iskola is alig-alig volt. 1939- ben már 4203 elemi és középiskola, ---------------------------------------­105 technikum és 29 főiskola műkö­dött. 1943-ban ebben a köztársa­ságban megalakult a Tudományos Akadémia. A Kirgiz Köztársaságban közvetlenül a Honvédő Háború ki­törése előtt több középiskola volt, mint az egész forradalom előtti Oroszország falvaiban. Ukrajna fő­iskoláin többen tanultak, mint az egész cári Oroszországban. A SZOVJET POLGÁR INGYEN TANUL A szovjet kormány óriási össze­geket fordít a népoktatásra. 1913- ban a cári kormány összesen csak 182 millió rubelt költött a közokta­tásra. 1945-ben ugyanerre a célra magának Moszkva városának 310 millió rubelt utalt ki a szovjet kor­mány. A közoktatásra fordított összeg évről-évre nő. Míg 1938-ban erre a célra 19.1 milliárd rubelt bocsátot­tak rendelkezésére, 1945-ben már 28.6 milliárd rubelt. Ez az összeg 5.5 milliárd rubellel haladta túl az 1940. költségvetésbeli összegét. A tanulás a Szovjetunióban min­denki számára elérhető, annak kö­vetkeztében, hogy a közoktatás csaknem minden terhét az állam ve­szi magára. Az elemi és a 7 osztá­­lyú középiskolában a tanítás telje­sen ingyenes. A munkások és kol­hozisták ipari-technikai, mezőgaz­dasági oktatása a gyárakban, kol­hozokban, a gép- és traktorállomá­­sokon szintén díjtalan. Az ipari és vasutas iskolákban, valamint a gyá­ri, üzemi iskolákban a tanulók tel­jes állami ellátásban részesülnek: nemcsak a tanítás díjtalan, de az élelem, ruha, cipő, könyv, tanszer is. A főiskolákon a költségek alap­vető részét az állam magára veszi s csak egy jelentéktelen részt fizet a szovjet polgár. A főiskolák egyet­len diákjára az állam évi 5—6000 rubelt költ, míg a hallgató egész évre 400 rubel -tandíjat térít meg, így az állam a főiskolai kiadások­nak több, mint 9 tizedét viseli. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a közép- és főiskolákban az elesettek és rokkan­tak gyermekei teljes tandíjmentes­séget élveznek, s hogy a diákok nagy többsége állami ösztöndíjat kap, úgy nyilvánvaló lesz, hogy az állam kiadása még sokkal nagyobb. A Szovjetunió a legközelebbi évek­re feladatul tűzi maga elé, hogy ne csak a lerombolt iskolákat építse újjá, de kiszélesítse azok hálózatát is, emelje a tudományos munkások és diákok anyagi jólétét, olyan helyzetet teremtsen az országban, mely még jobban felvirágoztatja a kultúrát, a tudományt, az irodalmat és a művészetet a szocializmus ha­zájában. N. KOKIN ARA Vasárnap tartják meg a vajdasági magyar dalárdák záró­vers­enyét Vasárnap, j­únius 8-án ünne­pélyes keretek között tartják meg Szoboti­án a Magyar Kul­­turszövetség rendezésében a vaj­dasági magyar dalárdák záróverr­senyét. A verseny megrendezé­sére a Szövetség nagy előkészü­leteket tesz. Ez alkalommal tar­tományunk legjobb magyar énekkarai tesznek tanúságot munkájuk eredményéről. Részt­­vesz a versenyben a zombori Magyar Kulturkör dalárdája, a kulai iparos dalkör, a debelya­________ csai Népfront-dalárda, a topo­lyai iparosdalárda, valamint a szuboticai iparosdalárda. A versenyt a Kultúrotthon szabadtéri színpadán tartják meg este 8 órakor. A legjobb ered­ményt felmutató dalárda elnye­ri a Magyar Kulturszövetség vándorzászlaját. A verseny után a Magyar Népkör helyiségében társas összejövetelt tartanak a dalárdák tgjai számára. Az ösz­­szejövetelt tánc követi. A kovini magyar műkedvelők Pancsevón Vasárnap este a pancsevói Ma­gyar Kulturkör termében a kovini Magyar Kulturkör műkedvelői nagyszámú közönség előtt szépsike­­rű előadást tartottak. Színre került két egyfelvonásos időszerű színda­­rab­, egy szavalat és egy énekszám. Ezenkívül a koviniak táncoscso­portja két magyar népi táncot mu­tatott be nagy sikerrel. A szünetekben népdalokkal és munkásénekekkel szórakoztatta a közönséget Bikás Mihály kovini me­­chanikus és szájharmonika játékával kiérdemelte a közönség tetszését. A kovini műkedvelőegyüttes ko­molyan veszi feladatát a közműve­lődés terén, mondhatnánk komolyab­ban, mint mi p­incsevóink. Egyszerű falusi munkások, akik szervezettsé­gükkel, törekvésükkel, játékukkal megszégyenítenek bennünket, váro­siakat. A falusiak mutatnak nekünk példát. Pedig a városnak sokkal több lehetősége van a közművelődés terén mint a falainak Ez a jól dol­gozó falusi kulturcsoport is egyik kézzelfogható bizonyítéka orszá­gunk általános kulturális fejlődésé­nek. Stein Jenő, Pancsevó * ★ Műkedvelőverseny Kanizsán Vasárnap, június 1-én este a Munkásotthon termében a kanizsai és a horgosi M­K. Egyesibe! mű­kedvelői versenyt rendeztek A ka­nizsaiak Madách Imre »Az ember tragédiájának« 8. jelenetével, a horgosiak pedig Sárközi György »Dózsa György« II. felvonásával in­dultak a versenyen. Elsőnek Kanizsa műkedvelői lép­tek színre ki követelmények sze­rint legalább is 80 pontig kielégítő­en oldották meg faladatukat Utá­nuk a horgosiak következtek és szintén nagyszerűen megállották a helyüket, de teljesítményük nem haladta túl a 70 pontot A közönség elégedetlenül vette tudomásul a bí­rálóbizottság elnökének bejelenté­sét, amely szerint a versenyt dön­tetlennek nyilvánította. Ennek oka az volt, hogy a bíráló bizottság el­nöke a Horgosi M K. Egyesület elnöke volt és amikor neki kellett volna döntenie, nem tudott határoz­ni. A bizottság tagjai közül kettőt a kanizsai, kettőt pedig a horgosi Kulturtanács nevezett ki. Az ered­mény kihirdetése után a kanizsai műkedvelők a vendéglátói jogok alapján lemondtak a győzelemről Horgos javára, s így a további já­rási versenyen a horgosi műkedve­lők vesznek részt. ifj. Újvári András Kanizsa ­AAA-fiz írástudási höre, a­nyakönyvtár és a műkedvelőverseny Muzslyán A májusi írástudási harc előtt százharminchat írástudatlan vol Muzslyán. Ez a szám a verseny be­fejezésekor 37 új írástudó sikeres vizsgája után kilencvenkilencre csökkent. Ez az eredmény a falu tanítóinak érdeme, akik nagy igye­kezetet tanúsítottak az oktatás és a szervezés terén. A tanítóknak az írástudás okta­tása terén kifejtett munkája — a nyári mezőgazdasági munkálatok befejezése után, ősszel az új írás­tudók részére továbbképző tanfolya­mot indítanak ismét.­­■ ... -. .. A muzslyai népkönyvtár meg­szervezésének ügyét a helybeli Ma­gyar Kulturszövetség karolta fel. Eddig a vezetőség a volt egyesüle­tek könyvtárát gyűjtötte egybe. Az összegyűjtött könyvek többszáz kö­tetre rúgnak. Ezek között szép számban vannak történelmi, gazda­sági és más tudományos, valamint szépirodalmi könyvek. A muzslyai Kulturszövetség egy tartalmilag és mennyiségileg megfelelő könyvádo­­mányú könyvtár létrehozásán fára­dozik. A Kulturközösség eddig megtar­tott népegyetemi előadásain a régi Jugoszlávia összeomlásának okait és a magyar kulturegyesületek fel­adatait ismertette. ★ Fontos esemény a muzslyai kul­­turéletben az ifjúsági műkedvelő­­gárda bekapcsolódása a műkedvelő­­versenybe. Az ifjúsági műkedvelők e mellett más községekbe is elláto­gatnak. Legutóbb Bácskában, Tite­­len és Lökön vendégszerepeltek. A muzslyai kulturmunka a hely­beli tanítók irányításával folyik. De nemcsak irányítják a kulturmun­­kát, hanem a község minden meg­mozdulásában tevékeny részt vesz­nek. Munkájuk nyomán reméljük, szépen felvirágzik a magyar népi kultúra. K. L.: Muzslya A jövedelmi adók új szabályrendelete I. közlemény A munkás- és alkalmazott­ adó Az új adótörvénnyel kapcsolatban kiadott jövedelmi adószabályren­­­delet a jövedelmi adók öt nemét különbözteti meg. Ezek: 1. a mun­kások, alkalmazottak és közalkalmazottak jövedelmi adója; 2. a földmű­vesek jövedelmi adója; 3. szövetkezetek jövedelmi adója; 4. a társadal­mi szervezetek jövedelmi adója; 5. a magánfoglalkozású egyének és magánvagyonok jövedelmi adója. Cikksorozatunkban ismertetni kívánjuk a jövedelmi adó egyes ne­meit. A munkások, alkalmazottak és köz­alkalmazottak jövedelmi adója Ezt az adót az összes munkások, alkalmazottak, valamint a közszol­gálatban állók fizetik, tehát mind­azok a személyek, akik munkavi­szonyban állanak valamely munka­adóval. Ez általános szabály, kivéte­lei azonban mégis vannak. A szabályrendelet 10. szakaszának 4. bekezdése ide sorolja a hordáro­kat, favágókat, utcai újságáruso­kat, cipőtisztítókat stb. akik mun­kájukat túlnyomó többségben saját testi erejük felhasználásával vég­zik. Ebből az következik, hogy ez­zel az adóval nemcsak azokat adóz­­tatják meg, akik valamilyen szolgá­lati viszonyban állnak, hanem mind­azokat a személyeket is, akik testi munkásoknak tekinthetők, még ha nincsenek is szolgálati viszonyban. Mindezek szerint ezzel az adóval megterhelhetők a mosónők, bejá­rónők stb. A zenekarok tagjai azon­ban például, amennyiben nincsenek szolgálati viszonyban, a magánjö­vedelem utáni jövedelmi adót fize­tik. AZ ADÓALAP A munkásjövedelem adóalapja az alapfizetés, a túlmunka díja, az ak­kordmunka jövedelme, a megtérítés, a ki nem használt szabadság ideje, a megtérítés az ü­nnep­nap után já­ró fizetés, valamilyen funkció után járó pótlék és másmilyen jövede­lem. Az állandó személyi pótlék rendkívüli munkáért, valamint a pré­mium szintén ezen adónem alá esik, azonban külön adó­alapként szolgál, vagyis külön kerül megadóztatásra. Az eddigi adótörvény szerint a túl­­óradíjat külön adóztatták meg, most ez az alapfizetéssel együtt kerül megadóztatásra. Valamely végzett külön funkcióért járó jövedelem az a jövedelem, amelyet a közalkalma­zottak kaphatnak az első és máso­dik csoportban, vagyis a vezetők, az önálló szakerők és önálló admi­nisztratív alkalmazottak. Nem esnek adó alá a szabályren­delet 7-ik szakaszában felsorolt aláb­bi jövedelmek: az egyizben adott személyi jutalmazás rendkívüli mun­­kaeredményért (például a ro­ham­­munkás-díjazás), a szociális segély, amelyet a munkás kap az általa használt inventár amortizációjára. Ide tartozik pl. az egy dináros ru­­ha-koptatási órabér stb. Mig érvényben volt, a munkásadó tabelláját nem évi, hanem havi bér­­jövedelem alapján állították össze. A tabella lényege, hogy az adó nem százalékokban van kifejezve, hanem meghatározott összegben és csak a havi 12.000 dinárnál felüli jövedelem esetén százalékos az adó. A legma­gasabb adópercent 20 százalék. A tabella előírja, hogy az egy hó­napnál rövidebb időre megvalósított jövedelemnél az adó is ennek ará­nyában fizetendő. A könnyebb gya­korlati alkalmazás végett a szövet­ségi pénzügyminisztérium által ki­adott végrehajtási utasítás tabellá­ját heti bérekre és napszámbérek­re is kidolgozzák. Ezeken a tabellá­kon a hónapot 26 nappal számítják, tekintettel arra, hogy az évi számí­tás szerint 312 munkanap van. A nem állandó jellegű jövedel­meknél, amelyek csak esetről-eset­­re jelentkeznek, az adót a havi táblázat alapján fizetik, miután az ilyen jövedelmek havi jövedelmek­nek tekintetnek. A munkások és alkalmazottak adója a tabella alapján progresszív. A szabályrendelet 10 szakasza azon­ban o­lyan személyeket is megnevez, akik ezt az adót arányos százalék alapján fizetik. A kikötőmunkásoknál a százalék 4, mezőgazdasági szezon­munkásoknál 3 százalék­. Vannak, akik főösszegben fizetik az adót pl. a háztartási alkalmazottak. Ezek adója évi 300 dinár.­­ Végül ide­tartoznak a hordárok és favágók stb. akik a város vagy a falu nagy­sága szerint fizetik az adót. Annak ellenére, hogy ezek más és más for­mában adóznak, adójuk éppen olyan jellegű mint a többi munkásé. ADÓMENTESSÉG Ezen adó alól mentességet élvez­nek: a néphősök, az idegen államok diplomáciai képviselői, a gazdasági tanoncok, ha fizetésük nem nagyobb mint amennyit a gazdasági tanon­­cokról szóló fizetési rendelet elő­ír, végül a továbbtanulást előmoz­dító ösztöndíj A tanoncok tekinte­tében, ha a fizetésük több mint amennyit a tanoncrendelet előír, egész jövedelmük adóköteles. A MUNKÁSADÓ TABELLÁJA Az 1946 év augusztus 11-iki adó­­törvénnyel ellentétben — amely ed­ A FIZETÉS MÓDJA HATÁRIDŐ A munkásadót rendszerint a kifi­zetésnél történő levonással valósít­ják meg. Vannak kivételek, mint azt az imént mondottuk. Ebben az eset­ben az adót maguk az adókötelesek fizetik. A munkaadók kötelesek a levont adót öt napon belül — a kifizetéstől számítva — az illetékes adópénztár­­nál befizetni. Késedelem esetén min­den nap után 0.2 százalék büntető­­kamat jár, míg azoknál, akik ma­guk fizetik adójukat (háztartási al­kalmazottak, favágók, hordárok stb) a büntető­kamat naponta 0.1 százalék. Az állami gazdasági vállalatok és intézmények nem fizetnek büntető kamatot, viszont 6 százalékot köte­lesek megtéríteni évi kamatos ala­pon a be nem fizetett összegért. Ez azért történt, mert a büntető­­kamat fizetése veszélybe hozná az állami vállalatok tervszerű finanszí­rozását, miután a tervben ilyen büntető összegek nem szerepelnek. Az állami intézmények és gazdasá­gi vállalatok vezetői viszont fegyel­­mileg felelnek az elmulasztott befi­zetésekért. Kultúrmunka A ZRENYANINI technikai középis­kola és ipari középiskola növen­dékei a Zrenyanin körüli falvak­ban előadásokat rendeztek. A rendezményeket a szakiskolák népszerűsítésére használták fel azokon a helyeken, ahol alsó gimnáziumok vannak Kulturális­­népművelő programjuk mellett testnevelési és sportmérkőzéseket tartottak az egyes községek ifjú­ságával. A falvak lakossága és if­júsága nagy számban látogatta a középiskolások előadásait. ★ A SZUBOTICAI Magyar Népkör könyvtárának sok könyve van, de kevés olvasója. A népkör könyv­tára közel kétezer könyvvel ren­delkezik. A vezetőség új könyve­ket is vásárolt. Az új könyvek között megtaláljuk Illés Béla, Ba­lázs Béla, Kovár Lőrinc és még­ ­ egy sereg kiváló új magyar író művét, az új Magyaország leg­újabb könyvtermésének kiadvá­­nyait. Itt vannak Gorkij eddig magyarul meg nem jelent könyvei és a kiváló szovjet írók és nyugati haladó irók könyvei is. Mégis azt kell megállapítani, hogy az olva­sók száma mindössze 82. A Hor­­vát Kultúrkörnek csak 900 köny­ve van. De olvasóinak száma 300. A Magyar Népkör vezetőségének a könyvtár helyzetén változtatnia kellene Nem szabad megenged­nünk hogy a könyvek olvasatla­­nul heverjenek. Küldjünk esetleg könyveket falusi alosztályainknak, ahol nagyobb szükség van a könyvre Imrics István, Szubotica Magyar Szó 5

Next