Magyar Szó, 1947. június (4. évfolyam, 136-162. szám)
1947-06-06 / 140. szám
A szovjet polgár joga a művelődésre A háború előtti Oroszországban a művelődés a jómódú osztályok kiváltsága volt. Voltak rendeletek, melyek megtiltották, hogy az egyszerű emberek gyermekeit a középes főiskolába fölvegyék. De a dolgozók gyermekei számára elérhetetlen volt a felsőbb iskola azért is, mert nagyon drága volt. Az állam csak jelentéktelen öszszegeket adott közművelődési célokra. A szovjet kormány kezdettől fogva célul tűzte ki maga elé, hogy az egész népnek műveltséget adjon. A közép- és felsőfokú iskolázottság elérhető lett minden polgár részére. A polgár művelődési jogát a Szovjetunió Alkotmánya biztosítja. A Szovjetunió alkotmányának 21. szakasza így hangzik: A Szovjetunió polgárainak joguk van a művelődésre. Ezt a jogot biztosítja: A kötelező általános elemi oktatás, az oktatás ingyenessége, beleértve a felsőfokú oktatást is, az állami ösztöndíjak rendszere, amelyekben a főiskolákon tanulók túlnyomó többsége részesül, az anyanyelven való iskolai oktatás, a dolgozók díjtalan szakmai, technikai és mezőgazdasági oktatásának megszervezése a gyárakban, a szovjet gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon és a kollektív gazdaságokban. 1914-ben, az első világháború előtt Oroszország elemi és középiskoláiban mindössze 8 millió gyermek tanult. Az országban akkor 295 középfokú szakiskola volt, melyekben 36.000 diák tanult és 91 főiskola 112.000 hallgatóval. A SZOVJETUNIÓBAN 35.000.000 GYERMEK TANUL Az 1940—41-es tanévben a Szovjetunió elemi és középiskoláiban körülbelül 35 millió gyermek tanult, csaknem négyszer annyi, mint 1914- ben. Ugyanakkor a 3770 technikumon 820.000 diák tanult, tehát 23-szor annyi, mint a forradalom előtti Oroszország középfokú szakiskoláiban A Szovjetunió főiskoláinak száma ma 800-on felül van. Ezekben 600.000-en felül van a hallgatók száma, ezenkívül több mint 200.000 diák végzi a főiskolát magánúton. Az iskolák és tanintézetek hálózata évről évre szélesebbé válik. A második ötéves terv évei alatt (1933—1937) a városokban és nagyközségekben 3671 s a falvakban 15.107 új iskolát építettek. MINDEN HARMADIK SZOVJET POLGÁR TANUL A Szovjetunió az előrehaladott kultúra országává változott az iskolák és tanfolyamok hatalmas hálózatával. Az 1939. évi népszámlálás adatai szerint minden harmadik ember tanul s a közép- és főiskolai műveltséggel bíró emberek száma már akkor meghaladta a 14 milliót, közöttük a 29 éven aluliak, vagyis azoknak a száma, kik egész műveltségüket a szovjet uralom alatt szerezték, 10 millióra rúgott. népművelődés a NEMZETI KÖZTÁRSASÁGOKBAN Egészen kizárólagos eredményeket ért el a népművelődés a Szovjetunió nemzeti köztársaságaiban. A forradalom előtti Oroszországban tilos volt nem-orosz népek nyelvén tanítani. Több mint 40 nemzetnek még saját írása sem volt. Olyan nagy nemzeteknek, mint a bielorussz, azerbajdzsán, örmény, türkmén, üzbég, kazah, tadzsik vagy kirgiz, egyetlen főiskolájuk sem volt. Ma a Szovjetunió minden nemzetének megvan a maga írása, a maga irodalma, újságja és folyóirata. Az iskolákban anyanyelvű tanítás folyik. Minden nemzeti köztársaságban kiépült a gyermek elemi és főiskolai oktatás. Az Üzbég Szocialista Tanácsköztársaságban, melynek területén a forradalomig még elemi iskola is alig-alig volt. 1939- ben már 4203 elemi és középiskola, ---------------------------------------105 technikum és 29 főiskola működött. 1943-ban ebben a köztársaságban megalakult a Tudományos Akadémia. A Kirgiz Köztársaságban közvetlenül a Honvédő Háború kitörése előtt több középiskola volt, mint az egész forradalom előtti Oroszország falvaiban. Ukrajna főiskoláin többen tanultak, mint az egész cári Oroszországban. A SZOVJET POLGÁR INGYEN TANUL A szovjet kormány óriási összegeket fordít a népoktatásra. 1913- ban a cári kormány összesen csak 182 millió rubelt költött a közoktatásra. 1945-ben ugyanerre a célra magának Moszkva városának 310 millió rubelt utalt ki a szovjet kormány. A közoktatásra fordított összeg évről-évre nő. Míg 1938-ban erre a célra 19.1 milliárd rubelt bocsátottak rendelkezésére, 1945-ben már 28.6 milliárd rubelt. Ez az összeg 5.5 milliárd rubellel haladta túl az 1940. költségvetésbeli összegét. A tanulás a Szovjetunióban mindenki számára elérhető, annak következtében, hogy a közoktatás csaknem minden terhét az állam veszi magára. Az elemi és a 7 osztályú középiskolában a tanítás teljesen ingyenes. A munkások és kolhozisták ipari-technikai, mezőgazdasági oktatása a gyárakban, kolhozokban, a gép- és traktorállomásokon szintén díjtalan. Az ipari és vasutas iskolákban, valamint a gyári, üzemi iskolákban a tanulók teljes állami ellátásban részesülnek: nemcsak a tanítás díjtalan, de az élelem, ruha, cipő, könyv, tanszer is. A főiskolákon a költségek alapvető részét az állam magára veszi s csak egy jelentéktelen részt fizet a szovjet polgár. A főiskolák egyetlen diákjára az állam évi 5—6000 rubelt költ, míg a hallgató egész évre 400 rubel -tandíjat térít meg, így az állam a főiskolai kiadásoknak több, mint 9 tizedét viseli. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a közép- és főiskolákban az elesettek és rokkantak gyermekei teljes tandíjmentességet élveznek, s hogy a diákok nagy többsége állami ösztöndíjat kap, úgy nyilvánvaló lesz, hogy az állam kiadása még sokkal nagyobb. A Szovjetunió a legközelebbi évekre feladatul tűzi maga elé, hogy ne csak a lerombolt iskolákat építse újjá, de kiszélesítse azok hálózatát is, emelje a tudományos munkások és diákok anyagi jólétét, olyan helyzetet teremtsen az országban, mely még jobban felvirágoztatja a kultúrát, a tudományt, az irodalmat és a művészetet a szocializmus hazájában. N. KOKIN ARA Vasárnap tartják meg a vajdasági magyar dalárdák záróversenyét Vasárnap, június 8-án ünnepélyes keretek között tartják meg Szobotián a Magyar Kulturszövetség rendezésében a vajdasági magyar dalárdák záróverrsenyét. A verseny megrendezésére a Szövetség nagy előkészületeket tesz. Ez alkalommal tartományunk legjobb magyar énekkarai tesznek tanúságot munkájuk eredményéről. Résztvesz a versenyben a zombori Magyar Kulturkör dalárdája, a kulai iparos dalkör, a debelya________ csai Népfront-dalárda, a topolyai iparosdalárda, valamint a szuboticai iparosdalárda. A versenyt a Kultúrotthon szabadtéri színpadán tartják meg este 8 órakor. A legjobb eredményt felmutató dalárda elnyeri a Magyar Kulturszövetség vándorzászlaját. A verseny után a Magyar Népkör helyiségében társas összejövetelt tartanak a dalárdák tgjai számára. Az öszszejövetelt tánc követi. A kovini magyar műkedvelők Pancsevón Vasárnap este a pancsevói Magyar Kulturkör termében a kovini Magyar Kulturkör műkedvelői nagyszámú közönség előtt szépsikerű előadást tartottak. Színre került két egyfelvonásos időszerű színdarab, egy szavalat és egy énekszám. Ezenkívül a koviniak táncoscsoportja két magyar népi táncot mutatott be nagy sikerrel. A szünetekben népdalokkal és munkásénekekkel szórakoztatta a közönséget Bikás Mihály kovini mechanikus és szájharmonika játékával kiérdemelte a közönség tetszését. A kovini műkedvelőegyüttes komolyan veszi feladatát a közművelődés terén, mondhatnánk komolyabban, mint mi pincsevóink. Egyszerű falusi munkások, akik szervezettségükkel, törekvésükkel, játékukkal megszégyenítenek bennünket, városiakat. A falusiak mutatnak nekünk példát. Pedig a városnak sokkal több lehetősége van a közművelődés terén mint a falainak Ez a jól dolgozó falusi kulturcsoport is egyik kézzelfogható bizonyítéka országunk általános kulturális fejlődésének. Stein Jenő, Pancsevó * ★ Műkedvelőverseny Kanizsán Vasárnap, június 1-én este a Munkásotthon termében a kanizsai és a horgosi MK. Egyesibe! műkedvelői versenyt rendeztek A kanizsaiak Madách Imre »Az ember tragédiájának« 8. jelenetével, a horgosiak pedig Sárközi György »Dózsa György« II. felvonásával indultak a versenyen. Elsőnek Kanizsa műkedvelői léptek színre ki követelmények szerint legalább is 80 pontig kielégítően oldották meg faladatukat Utánuk a horgosiak következtek és szintén nagyszerűen megállották a helyüket, de teljesítményük nem haladta túl a 70 pontot A közönség elégedetlenül vette tudomásul a bírálóbizottság elnökének bejelentését, amely szerint a versenyt döntetlennek nyilvánította. Ennek oka az volt, hogy a bíráló bizottság elnöke a Horgosi M K. Egyesület elnöke volt és amikor neki kellett volna döntenie, nem tudott határozni. A bizottság tagjai közül kettőt a kanizsai, kettőt pedig a horgosi Kulturtanács nevezett ki. Az eredmény kihirdetése után a kanizsai műkedvelők a vendéglátói jogok alapján lemondtak a győzelemről Horgos javára, s így a további járási versenyen a horgosi műkedvelők vesznek részt. ifj. Újvári András Kanizsa AAA-fiz írástudási höre, anyakönyvtár és a műkedvelőverseny Muzslyán A májusi írástudási harc előtt százharminchat írástudatlan vol Muzslyán. Ez a szám a verseny befejezésekor 37 új írástudó sikeres vizsgája után kilencvenkilencre csökkent. Ez az eredmény a falu tanítóinak érdeme, akik nagy igyekezetet tanúsítottak az oktatás és a szervezés terén. A tanítóknak az írástudás oktatása terén kifejtett munkája — a nyári mezőgazdasági munkálatok befejezése után, ősszel az új írástudók részére továbbképző tanfolyamot indítanak ismét.■ ... -. .. A muzslyai népkönyvtár megszervezésének ügyét a helybeli Magyar Kulturszövetség karolta fel. Eddig a vezetőség a volt egyesületek könyvtárát gyűjtötte egybe. Az összegyűjtött könyvek többszáz kötetre rúgnak. Ezek között szép számban vannak történelmi, gazdasági és más tudományos, valamint szépirodalmi könyvek. A muzslyai Kulturszövetség egy tartalmilag és mennyiségileg megfelelő könyvádományú könyvtár létrehozásán fáradozik. A Kulturközösség eddig megtartott népegyetemi előadásain a régi Jugoszlávia összeomlásának okait és a magyar kulturegyesületek feladatait ismertette. ★ Fontos esemény a muzslyai kulturéletben az ifjúsági műkedvelőgárda bekapcsolódása a műkedvelőversenybe. Az ifjúsági műkedvelők e mellett más községekbe is ellátogatnak. Legutóbb Bácskában, Titelen és Lökön vendégszerepeltek. A muzslyai kulturmunka a helybeli tanítók irányításával folyik. De nemcsak irányítják a kulturmunkát, hanem a község minden megmozdulásában tevékeny részt vesznek. Munkájuk nyomán reméljük, szépen felvirágzik a magyar népi kultúra. K. L.: Muzslya A jövedelmi adók új szabályrendelete I. közlemény A munkás- és alkalmazott adó Az új adótörvénnyel kapcsolatban kiadott jövedelmi adószabályrendelet a jövedelmi adók öt nemét különbözteti meg. Ezek: 1. a munkások, alkalmazottak és közalkalmazottak jövedelmi adója; 2. a földművesek jövedelmi adója; 3. szövetkezetek jövedelmi adója; 4. a társadalmi szervezetek jövedelmi adója; 5. a magánfoglalkozású egyének és magánvagyonok jövedelmi adója. Cikksorozatunkban ismertetni kívánjuk a jövedelmi adó egyes nemeit. A munkások, alkalmazottak és közalkalmazottak jövedelmi adója Ezt az adót az összes munkások, alkalmazottak, valamint a közszolgálatban állók fizetik, tehát mindazok a személyek, akik munkaviszonyban állanak valamely munkaadóval. Ez általános szabály, kivételei azonban mégis vannak. A szabályrendelet 10. szakaszának 4. bekezdése ide sorolja a hordárokat, favágókat, utcai újságárusokat, cipőtisztítókat stb. akik munkájukat túlnyomó többségben saját testi erejük felhasználásával végzik. Ebből az következik, hogy ezzel az adóval nemcsak azokat adóztatják meg, akik valamilyen szolgálati viszonyban állnak, hanem mindazokat a személyeket is, akik testi munkásoknak tekinthetők, még ha nincsenek is szolgálati viszonyban. Mindezek szerint ezzel az adóval megterhelhetők a mosónők, bejárónők stb. A zenekarok tagjai azonban például, amennyiben nincsenek szolgálati viszonyban, a magánjövedelem utáni jövedelmi adót fizetik. AZ ADÓALAP A munkásjövedelem adóalapja az alapfizetés, a túlmunka díja, az akkordmunka jövedelme, a megtérítés, a ki nem használt szabadság ideje, a megtérítés az ünnepnap után járó fizetés, valamilyen funkció után járó pótlék és másmilyen jövedelem. Az állandó személyi pótlék rendkívüli munkáért, valamint a prémium szintén ezen adónem alá esik, azonban külön adóalapként szolgál, vagyis külön kerül megadóztatásra. Az eddigi adótörvény szerint a túlóradíjat külön adóztatták meg, most ez az alapfizetéssel együtt kerül megadóztatásra. Valamely végzett külön funkcióért járó jövedelem az a jövedelem, amelyet a közalkalmazottak kaphatnak az első és második csoportban, vagyis a vezetők, az önálló szakerők és önálló adminisztratív alkalmazottak. Nem esnek adó alá a szabályrendelet 7-ik szakaszában felsorolt alábbi jövedelmek: az egyizben adott személyi jutalmazás rendkívüli munkaeredményért (például a rohammunkás-díjazás), a szociális segély, amelyet a munkás kap az általa használt inventár amortizációjára. Ide tartozik pl. az egy dináros ruha-koptatási órabér stb. Mig érvényben volt, a munkásadó tabelláját nem évi, hanem havi bérjövedelem alapján állították össze. A tabella lényege, hogy az adó nem százalékokban van kifejezve, hanem meghatározott összegben és csak a havi 12.000 dinárnál felüli jövedelem esetén százalékos az adó. A legmagasabb adópercent 20 százalék. A tabella előírja, hogy az egy hónapnál rövidebb időre megvalósított jövedelemnél az adó is ennek arányában fizetendő. A könnyebb gyakorlati alkalmazás végett a szövetségi pénzügyminisztérium által kiadott végrehajtási utasítás tabelláját heti bérekre és napszámbérekre is kidolgozzák. Ezeken a tabellákon a hónapot 26 nappal számítják, tekintettel arra, hogy az évi számítás szerint 312 munkanap van. A nem állandó jellegű jövedelmeknél, amelyek csak esetről-esetre jelentkeznek, az adót a havi táblázat alapján fizetik, miután az ilyen jövedelmek havi jövedelmeknek tekintetnek. A munkások és alkalmazottak adója a tabella alapján progresszív. A szabályrendelet 10 szakasza azonban olyan személyeket is megnevez, akik ezt az adót arányos százalék alapján fizetik. A kikötőmunkásoknál a százalék 4, mezőgazdasági szezonmunkásoknál 3 százalék. Vannak, akik főösszegben fizetik az adót pl. a háztartási alkalmazottak. Ezek adója évi 300 dinár. Végül idetartoznak a hordárok és favágók stb. akik a város vagy a falu nagysága szerint fizetik az adót. Annak ellenére, hogy ezek más és más formában adóznak, adójuk éppen olyan jellegű mint a többi munkásé. ADÓMENTESSÉG Ezen adó alól mentességet élveznek: a néphősök, az idegen államok diplomáciai képviselői, a gazdasági tanoncok, ha fizetésük nem nagyobb mint amennyit a gazdasági tanoncokról szóló fizetési rendelet előír, végül a továbbtanulást előmozdító ösztöndíj A tanoncok tekintetében, ha a fizetésük több mint amennyit a tanoncrendelet előír, egész jövedelmük adóköteles. A MUNKÁSADÓ TABELLÁJA Az 1946 év augusztus 11-iki adótörvénnyel ellentétben — amely ed A FIZETÉS MÓDJA HATÁRIDŐ A munkásadót rendszerint a kifizetésnél történő levonással valósítják meg. Vannak kivételek, mint azt az imént mondottuk. Ebben az esetben az adót maguk az adókötelesek fizetik. A munkaadók kötelesek a levont adót öt napon belül — a kifizetéstől számítva — az illetékes adópénztárnál befizetni. Késedelem esetén minden nap után 0.2 százalék büntetőkamat jár, míg azoknál, akik maguk fizetik adójukat (háztartási alkalmazottak, favágók, hordárok stb) a büntetőkamat naponta 0.1 százalék. Az állami gazdasági vállalatok és intézmények nem fizetnek büntető kamatot, viszont 6 százalékot kötelesek megtéríteni évi kamatos alapon a be nem fizetett összegért. Ez azért történt, mert a büntetőkamat fizetése veszélybe hozná az állami vállalatok tervszerű finanszírozását, miután a tervben ilyen büntető összegek nem szerepelnek. Az állami intézmények és gazdasági vállalatok vezetői viszont fegyelmileg felelnek az elmulasztott befizetésekért. Kultúrmunka A ZRENYANINI technikai középiskola és ipari középiskola növendékei a Zrenyanin körüli falvakban előadásokat rendeztek. A rendezményeket a szakiskolák népszerűsítésére használták fel azokon a helyeken, ahol alsó gimnáziumok vannak Kulturálisnépművelő programjuk mellett testnevelési és sportmérkőzéseket tartottak az egyes községek ifjúságával. A falvak lakossága és ifjúsága nagy számban látogatta a középiskolások előadásait. ★ A SZUBOTICAI Magyar Népkör könyvtárának sok könyve van, de kevés olvasója. A népkör könyvtára közel kétezer könyvvel rendelkezik. A vezetőség új könyveket is vásárolt. Az új könyvek között megtaláljuk Illés Béla, Balázs Béla, Kovár Lőrinc és még egy sereg kiváló új magyar író művét, az új Magyaország legújabb könyvtermésének kiadványait. Itt vannak Gorkij eddig magyarul meg nem jelent könyvei és a kiváló szovjet írók és nyugati haladó irók könyvei is. Mégis azt kell megállapítani, hogy az olvasók száma mindössze 82. A Horvát Kultúrkörnek csak 900 könyve van. De olvasóinak száma 300. A Magyar Népkör vezetőségének a könyvtár helyzetén változtatnia kellene Nem szabad megengednünk hogy a könyvek olvasatlanul heverjenek. Küldjünk esetleg könyveket falusi alosztályainknak, ahol nagyobb szükség van a könyvre Imrics István, Szubotica Magyar Szó 5