Magyar Szó, 1947. július (4. évfolyam, 163-187. szám)

1947-07-01 / 163. szám

Gtjilasz Sd­ovan tolmácsolta a strassbourgi kongresszuson Jugoszlávia Kommunista Pártjának üdvözletét A francia Kommunista Párt Strasbourg konferenciáján a be­­számolók elhangzása után az, egyes országok delegátusai szólaltak fel. Velios Spano, az olasz párt politi­kai irodájának tagja, az olasz ke­reszténydemokraták t­zelmeiről be­­szélt. Megállapította, hogy a Kom­munista Párt Olaszországban ma 2300 tagjával nagyon komoly erő, aminek érvényesülnie kell az or­szág igazgatásában. Spano Francia­­ország és Olaszország együttműkö­désének szükségességével fejezte be beszédét. Dolores Ibaruri — La Passionária — a spanyol problémá­ról szólt és kiemelte, hogy az egész nemzetközi reakció támogatja Fran­cot, az imperialista körök pedig bátorítást nyújtanak neki. Gerő Erna magyar közlekedésügyi mi­niszter a köztársaságellenes össze­esküvés leleplezéséről beszélt. Az összeesküvők »degasperizálni« akar­ták Magyarországot. Azt akarták, hogy ez az ország a nyugati reak­ció támaszpontjává váljék a magyar demokrácia és a Szovjet Szövetség ellen. A magyar demokrácia azon­ban megerősödve került ki ebből a válságból és a politikai helyzet tisz­­tábbá vált az országban. Gyilasz Milovan Jugoszlávia Kom­munista Pártjának képviselője a következőket mondta: — Kedves elvtársaim! Üdvözöllek benneteket Jugoszlávia Kommunis­ta Pártja nevében és sikert kívánok munkátokhoz a francia nép javára. Mint ismeretes Jugoszlávia dolgozó tömegei Tito elvtárs vezetésével a megszállók és segítőtársaik ellen vívott négyéves emberfeletti har­cokban megszerezték a hatalmat és ma soha nem látott lendülettel épí­tik ki új életüket, az új szocialista társadalmat. Ez azonban semmi esetre sem jelenti, hogy Jugoszlávia népei min­den figyelmüket a belföldi felada­tokra összpontosítják. Ellenkezőleg, éppen azért, mert minden erejük­­kel dolgoznak új, boldogabb életük kiépítésén és mert annyira a békés munkának szentelték magukat, Ju­goszlávia népei élénk figyelemmel kísérik egyrészt az imperialisták cselszövéseit, másrészt a népek har­cát a háborús gyújtogatók ellen a békéért és a demokráciáért. Ebben a harcban a francia népnek is az egyik legfontosabb szerepet kell játszani. Több más ok mellett in­­nen van az,, hogy Jugoszlávia népei olyan nagy szeretettel tekintenek Franciaország haladó erőinek har­cára a demokráciáért és hazájuk függetlenségéért. Mi jugoszlávok nagyon jól tudjuk, hogy az ameri­kai imperialisták világuralmi tö­­rekvéseiben óriási méretű összees­küvést készítenek a szabadságsze­­rető népek ellen. Senkit sem lephet meg, hogy tevékenységük ma nagy részt Franciaország demokratikus erői ellen irányul. Ezek az erők ko­­moly akadályt jelentenek törekvé­seikben és mindent elkövetnek ezen erők gyengítésére Ez jelenti számukra egyben a legfontosabb utat, hogy Európa népeit leigázzák és feltámasszák az imperialista Né­metországot. Terveik azonban min­­denképpen megbuknak. Ma aligha találhatnak egyetlen népet — a legkevésbé a franciát — amely könnyelműen rábízná sorsát a múlt háborúban Hitler előtt térdet hajtó klikkekhez hasonló csoportokra. Európa helyreállítása, amiről ma annyit beszélnek, csak a népek sza­badsága és függetlensége alapján lehetséges, mert különben az egyes európai államok az amerikai impe­­rialisták hűbéreseivé és a további fejlődés során, ugródeszkáivá válná­­nak a világuralom megszerzéséhez. Franciaország Kommunista Párt­jának szerepe rendkívüli jelentősé­gű volt és marad a népek harcában a békéért és demokráciáért. Hála pártjuk és népük eddigi harcának, az imperialisták sok számadása megbukott. Remélhető, hogy tervük a Szovjet Szövetség és egyes más demokratikus államok elszigetelő­désére különböző tömbök alakítá­sára Európa kettészakítására keleti és nyugati részre, az imperialista Németország feltámasztására, az Egyesült Nemzetek aláaknázására, az egyes országok demokratikus fejlődésének feltartóztatására — akár a kormány megvásárlásával, mint Törökországban, akár fegyve­res beavatkozással, mint Görögor­szágban — nem sikerül részben a francia nép és Franciaország hala­dó erőinek harca folytán, amely harc pártjuk vezetése alatt áll. Ez a harc a demokráciáért a népek jobb életéért, országuk független­ségéért és szabadságáért folyik. Ez igazságos harc. A francia népnek ebben győznie kell. Üdvözölve önöket és sikert kí­vánva munkájukhoz, engedjék meg, hogy reményemnek adjak kifejezést és tolmácsoljam a jugoszláviai Kommunista Párt meggyőződését, hogy kongresszusuk nagy lépést jelent előre ebben a harcban. Éljen Franciaország testvéri Kommunista Pártja élén Thorez fő­titkárral. Éljen Sztálin elvtárs, a haladó emberiség lángeszű vezére a békéért és demokráciáért való harcban. Éljen a népek harca a nemzeti függetlenségéért, békéért és demokráciáért. Halál a fasiz­musra, szabadság a népnek! Gyilasz Milovát, beszédét hosz­­szas, lelkes tapssal és Tito marsal ünneplésével fogadták. Új magyarországi brigád jön az Hjúsági vasútvonalra Budapestről jelenti a Tanjug mun­katársa: a MEFESz — a diákegye­sületek szövetségének — záróünnep­ségen a budapesti Nemzeti Színház­ban ünnepélyesen búcsúztatták a Vasvári Ifjúsági Munkabrigádot, a­­mely most utazik el a samac—sza­rajevói vasútvonalra. A brigádnak 140 tagja van köztük 20 fiatal lány. Az ünnepségen résztvett Rá­kosi Mátyás miniszterelnökhelyet­­tes, Rajk László belügyminiszter, Mihályffi Ernő tájékoztatásügyi mi­niszter, Ortutay Gyula közoktatás­­ügyi miniszter, Veres Péter építés­ügyi miniszter és Magyarország szá­mos más közéleti és kulturális ki­válósága. Üdvzölve a brigádot Ortutay köz­­oktatásügyi miniszter kiemelte az egyetemi ifjúság egységének jelen­tőségét, ami először a MEFESz-ben valósult meg. Üdvözölte a Vasvári brigádot és leszögezte, hogy a bri­gád törekedni fog begyógyítani a régi Magyarország által Jugoszlávia népeinek okozott sebeket. A jelen­levők viharos tapsa közben kijelen­tette, hogy Magyarország hálás az új Jugoszláviának, élén Tito mar­­sallal, mert elsőnek nyújtott baráti kezet Magyarországnak. — Jugoszláviába utazva munkára — mondotta Ortutay — a magyar ifjúság részt vesz­ a keleteurópai de­mokrácia kiépítésében és Jugoszlá­viát építve egyben elősegíti a magyar demokrácia erősödését is. Mrazovics Karlo budapesti jugo­szláv követ beszédében­ rámutatott arra, hogy a Vasvári brigád tagjai­nak a jugoszláv ifjúsággal való ta­lálkozása során alkalma lesz meg­győződni, hogy ott, ahol népi de­mokrácia és egyenjogúság uralko­dik, nincs nemzeti ellentét és sovi­­nism­us. A brigád tagjai találkoznak majd az egész világ ifjúságával és újból meggyőződhetnek, hogy a vi­lág haladó szellemű és szabad ifjú­sága az emberiség szebb és boldo­gabb jövőjének dolgozik. Az ifjú­sági vonal építkezéseinél láthatják majd, hogyan valósul meg az, ami­re a világ szabadságszerető és haza­fias demokratikus ifjúsága, törek­szik: a munka, az alkotás, a béke, a népek közötti barátság és a szebb boldogabb jövő. Mrazovics Karlo vé­gül sikert kívánt a brigádnak mun­kájához és annak a reményének adott kifejezést, hogy Jugoszláviá­ból visszatérve, új tapasztalatokkal gazdagabban látnak hozzá hazájuk és népük szebb jövőjének kiépíté­séhez. Az ünnepi beszédeket szép ünne­pi program követte és ennek kere­tében a brigád tagjai néptáncokat szavalatokat, karénekeket adtak elő és elénekeltek néhány jugoszláv népdalt is. OLASZORSZÁG Újból de Niccolot választották köztársasági­­elnöknek A France Press jelenti, hogy az olasz alkotmányozó nemzetgyűlés titkos szavazással 405 szavazattal 26 ellenében újból Endrico de Niccolot választotta az Olasz Köztársaság el­nökévé. A pártok felkérésére de Niccolo hozzájárult, hogy továbbra is megmaradjon az elnöki tisztség­­ben. Az elnök legutóbb lemondot, de a parlamenti szavazás után to­vábbra is megmarad az Olasz Köz­társaság élén. Népfront szervezeteink ötéves tervkötelezettségei hiányosan tüntetik fel az elvégzendő munkákat ötéves tervünk megvalósítása ,sok­ban függ Népfront-szervezeteink tervszerű kötelezettségvállalásától és ezek szervezeti keresztülvitelé­­­től. Népfront-szervezeteink hazánk egész területén kötelezettséget vál­laltak, hogy minden téren támogat­ják ötéves tervünk végrehajtását és tervet készítettek mindazokra a munkákra, amelyeket az állami terv — helyi jelentőségüknél fogva — nem foglalhatott magába, de ame­­lyek elvégzése szervesen hozzátar­­­­tozik állami tervünkhöz. Népfront­­szervezeteink a tervek kidolgozásá­ra utasítást kaptak a felsőbb szer­vektől, s ennek alapján elkészítet­ték saját, helyi jelentőségű ötéves és egyéves munkatervüket. Ezeket a tervbe vett munkákat a Népfront csakis úgy valósíthatja meg, ha a széles néprétegekkel megismertetjük jelentőségüket. Já­rásunk, vagy községünk Népfront­tervét nem elég csak összeállítani és kihirdetni, mert ezzel nem mozgó­síthatjuk dolgozó tömegeinket a tervbe vett munkák elvégzésére. Ezért szükséges, hogy minden Nép­front-szervezet töviről-hegyire is­mertesse a vállalt kötelezettségeket a tagokkal. Népfront-szervezetünk a tervek összeállításakor nem mindig tartot­ták be a felsőbb szervek utasítását és sok esetben csak egy évre dol­gozták ki munkatervüket. Az is megtörtént, hogy a tervet nem ké­szítették eléggé konkréten, nem je­lölték meg az elvégzendő munkák pontos idejét és azt sem, hogy mi­lyen összeggel csökkentik a járás, vagy község költségvetését. A zrenjanini városi Népfront 1947 évi munkatervében pontosan kidolgozta hozzájárulását állami ter­vünk beruházási munkáihoz. A terv szerint a zrenyanini városi Népfront kötelezi magát, hogy a város terü­letén végzendő különféle építkezési munkálatokhoz 1.885.000 darab téglát szállít. Ez nagyon fontos pontja a tervnek. A városi Nép­front-bizottság a tervet kidolgozá­sa után mindjárt ismertette a ta­gokkal, s most minden egyes Nép­front-tag nagyobb kedvvel, terv­szerűbben végzi munkáját. A zrenyanini Népfront tervében a második helyet foglalja el a sajtó­terjesztés. A terv szerint a »Bor­bánból 200-zal, a »Szeljacska Bor­­bánból 50-nel, a »Szlobodna Voj­­vodinájá-ból 200-zal, a »Glász«-ból 100-zal, a »Dugá«-ból szintén 100- zal több példányt helyeznek el mint eddig. A városi Népfront azonban megfeledkezett arról, hogy Zrenyanin lakosságának egynegyed része magyar és hogy Vajdaságban 7 magyar nyelvű lap jelenik meg, mert e lapok terjesztését nem vet­te be évi tervébe. A terv harmadik részében a nép­művelés terén kötelezte magát a Népfront, hogy minimumra csök­­kenti az iskolaköteles gyermekek távolmaradását az iskolától. Ez a kötelezettségvállalás sem konkrét mert nem tudjuk, hogy mostanáig hány gyermek maradt ki az isko­lából, tehát azt sem, hogy a jövő­ben hány gyermeket nyer meg a Népfront az iskola részére. A városrendezés terén elvállalta a Népfront, hogy két kilométer hosszúságú gátat épít a Bega part­ján, a Baglyason pedig 700 méter hosszúságú csatornát ás a mocsa­rak levezetésére. Számtalan hason­ló feladatot vállalt még, de sehol sem jelezte, hogy ezt a munkát mennyi idő alatt végzi el. A tervet tehát nem dolgozták ki tökélete­sen, mert nem tudják, hogy e munkálatokban hány embernek, mennyi munkanapot kell dolgoznia. A városrendezésre összesen 6 mil­lió dinár értékű munkát fordítanak. A topolyai helyi Népfront köte­lezte magát, hogy 200 munkanapot fordít különféle építkezési anyagok szállítására és 300 munkanapot dol­gozik az építkezésekben. Nagyje­lentőségű kötelezettsége a régi épít­kezési anyagok felkutatására irá­­­nyuló akció, amely ha szervezetten folyik, nagy támogatást nyújt álla­mi tervünknek. E pontban Topolya versenyre hívta a járás minden Népfrontszervezetét. A topolyai Népfront ötéves terve alapján helyi érdekű fontos kötelezettséget vál­lalt a novemberi versenyben. Nem reális azonban, hogy 400 különféle előadás rendezését vállalták ebben a versenyben, mert erre már úgy sem lesz sem elegendő idő, sem előadó. Mulasztása a topolyai Népfrontnak, hogy nem vállalt kötezettséget a sajtótermékek terjesztésére. A topolyai járás ötéves terve alapján a novemberi munkaverseny­ben építőanyagok szállításában 1845 önkéntes munkanapot dolgoznak az építkezési munkálatokra pedig 475 munkanapot fordítanak. A járás te­rületén különféle helyi érdekű munkák elvégzésére 19.070 munka­­napot fordítanak, közel másfél mil­lió dinár értékben. Ezenkívül kultu­rális téren is lényeges kötelezettsé­get vállalt a járás. A kikindai városi Népfront mind­máig nem dolgozta ki ötéves ter­vét s e nélkül vállalt kötelezettsé­geket a novemberi munkaverseny­re. Súlyos mulasztása ez a kikindai Népfrontnak, mert a novemberi munkaverseny már ötéves tervünk egyik szakaszát jelenti. Ez a Nép­­frontbizottság a novemberi verseny folyamán 7890 önkéntes munkana­pot vállalt köz­el 1 millió dinár ér­tékben. Ugyanilyen rosszul áll a kikindai járás is. A Népfrontbizottság itt is csak egy évre készítette el a munka­tervét. A járás egyévi terve támo­­gatást jelent állami tervünknek, mert több mint 2 millió dinár érté­kű önkéntes munkát irányoz elő eb­ben az évben Frontszervezeteink előtt nagy fel­adatok állanak. Ezért a legszéle­­sebb néptömegekkel is meg kell ismertetni a tervet és mozgósítani kell őket, keresztülvitelére. A köte­lezettségek megvalósítása öntuda­tos munkát követel minden front, tagtól, a szervezettől pedig jól elő­készített irányítást és ellenőrzést. ------------------------------------------­VS/'-------------------------------------------­ A kitüntetett ifjúsági brigádok Az ifjúsági vasútvonal építői megfogadták Tito marsalnak, hogy november 7-ike helyett október 20-ra fővárosunk felsza­badításának évfordulójára befejezik a Vrandiuk alagút építését. A samac—szarajevói ifjúsági vasútvonalon dolgozó ifjúsági m­un­­kásbrigádok parancsnoksága a vranduki alagút áttörésének alkalmá­val rendkívüli, 4. számú határozatot hozott. Ez a következőképpen hangzik:­­ „A vranduki alagút hossza 1528 méter. Ez a legnagyobb építmény a samac—szarajevói ifjúsági vasútvonalon. Az alagút építésének időre való befejezésétől függ az ifjúsági vasútvonal időre vagy a kitűzött idő előtti befejezése. A kemény sziklákkal harcolva sokszor igen nehéz körülmények között dolgozva a vízben, fülledt levegőben, fáradhatat­lanul tökéletesítve szaktudásukat és a munka szervezését, 40—129 szá­zalékkal túlszárnyalták a normát a munkásbrigádok ifjai és a szakkép­zett munkások június 28-án 11 óra 45 perckor 30 nappal a megállapí­tott és 17 nappal az ígért idő előtt kötelezettségüket elvégezték és ezzel kivívták az eddigi legnagyobb győzelmet a samac—szarajevói if­júsági vasútvonalon. Ennek alapján a samac—szarajevói ifjúsági vasútvonalon dolgozó, ifjúsági munkásbrigádok parancsnoksága rendkívüli 4. számú határoza­tot hoz a vasútvonalon dolgozó brigádok munkájának elismeréséül. E határozat dicséretben részesíti: a háromszor rohammunkássá avatott I. aknászbrigádot, a háromszor roham­munkássá avatott II. aknászbrigá­dot, a kétszer rohammunkássá avatott „Epon” görög brigádot, a két­szer rohammunkássá avatott noviszádi „Mladi Proleter” brigádot, a kétszer rohammunkássá avatott IV. aknászbrigádot, a II. aknászbrigá­dot, a II. bródi rohambrigádot, az I. cazini rohambrigádot, a II. uzsicei rohambrigádot, a VI. eszéki rohambrigádot, a II. novipazari rohambri­gádot, a görög „Georgij Sziandosz” munkásbrigádot, a zsicsko-gru­­zsanszkai munkásbrigádot, a 11. cazini munkásbrigádot, a bácskapalán­­kai munkásbrigádot, az I. kulai munkásbrigádot, a betontanfolyam I. és II. brigádját és a prusztai aknászmunkásokat. A vranduki alagút idő előtti áttörése a legnagyobb munka­hősiesség s áldozatkészség és a szoros együttműködés példája az ifjú­ságok és a vezetőség között. Az ifjúsági vasútvonal építői, akik a vranduki alagút áttörésén dolgoztak, megmutatták, hogy nem eléged­nek meg a régi sikerekkel és formákkal, hanem új normákat köve­telnek, amelyek megfelelnek annak a munkalendületnek, amellyel Ju­goszlávia népei belépnek az első ötéves terv megvalósításába. Az ifjúsági munkásbrigádoknak a vranduki alagútnál elért nagy­ si­kere rendkívüli törekvése és a feladatok elvégzése ösztönözze az ifjú­sági vasútvonal építőit, a munkafeladatok időre és idő előtt való elvég­zésére, az ifjúsági vasútvonal november 29-re való befejezésére. Éljenek a varanduki alagút hős építői — az ifjúsági munkásbrigá­dok és az aknás­­szakmunkások! Előre az újabb győzelmek felé az ifjúsági vasútvonal építésében! Ezt a határozatot felolvassák a samac—szarajevói ifjúsági vasútvo­nalon dolgozó összes ifjúsági munkásbrigádok előtt. Holdanként 1­1 kilókból 5 vagon búza a topolyai járási népbizottság teljes ülése Szubotica június hó A topolyai járási népbizottság a napokban tartotta teljes ülését Ezen megbeszélték a költségvetési tervezetet, a népbizottságok szerve­zeti kérdéseit, az aratási és cséplé­­si előkészületeket, a gabonaszerző­déskötések kérdéseit és az adófize­tést. Kovács Pál, az adóügyi osztály előadója ismertette a költségvetési tervezetet, valamint a múlt év zár­számadásait A gabonaszerződéskö­tések jelentőségéről Vadóc Lajos, a járási népbizottság elnöke beszélt. A járási népbizottság termelő tag­jai beszámoltak arról, hogyan kö­töttek szerződést búza és kukorica­feleslegükre. A plénum határozat­ban hívja fel a járási és népbizott­ságok tagjait, hogy a szerződéskö­tésekben járjanak elől jó példával. Ezután Brindza Károly népképvi­selő, az ülés elnöke közölte a szu­­boticai városi népbizottság verseny­felhívását a gabonaszerződés-köté­­si kampánnyal kapcsolatban. A ver­seny elfogadásáról írásban értesítik a szuboticai városi népbizottságot. Balog János, a járási népbizott­­ság mezőgazdasági osztályának elő­adója az aratás és cséplési előké­születekről szólott. Elmondta, hogy mindent megtettek a kampány za­vartalan levezetésére. Ezután az ugarolás előnyeiről és a kalászgyű­j­­tés fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy ha kalászgyűjtéskor egy hol­­don csak egy kiló búzát szedünk is össze, a járás területén 5 vágón búza gyűlik össze, s ez lényegesen növeli a gabonaalapot. Az adófizetés fontosságáról Csik Ferenc népképviselő beszélt, rámu­­­tatva, hogy az adófizetés halogatá­sa ötéves tervünk teljesítésének ro­vására megy. A népbizottságok szervezett kér­déseiről Nagy József, a járási nép­­bizottság ideiglenes titkára beszélt. Súlyos hibákat követtek el a nép­bizottságok, amikor elhanyagolták, va­gy egyáltalán végre sem hajtot­ták a népbizottságok egyes ügy­osztályai mellett, szaktanácsok felállítását és­ fenntartását. A plé­num határozata értelmében ezeket a tanácsadó testületeket haladékta­lanul megszervezik a járási és a he­lyi népbizottságok mellett is. Végül elhatározták, hogy a népbizottsági tagok agitációs körútjukon foglal­koznak az itt megvitatott kérdések­kel és érvénybe léptetik a határoza­tokat. Magyar Szá­m

Next