Magyar Szó, 1947. augusztus (4. évfolyam, 188-214. szám)
1947-08-01 / 188. szám
MUNKAVERSENY G1 óraelosztásban- A szaboticai NAMA munkaversenyének egyik fontos pontja a kisipari termelés támogatása A novemberi munkaverseny 104 szekersza befejeződött A munkaverseny most második szakaszába lépett — ebben az időszakban az eddiginél is nagyobb erőfeszítésekkel kell arra törekednünk, hogy a kötelezettségvállalásokat maradéktalanul teljesítsük, sőt túlszárnyaljuk. Ritkán érkezik jelentés az áruétesztásban, a kereskedelemben folyó munkaversenyről. Pedig állami kereskedelmi üzemeinkben éppen úgy, mint a szövetkezetekben ez fontos pont, mert a gazdasági élet ezen ágazatában is át kell venni az új munkát tempót: egyedül így, a lendület fokozásával érhetjük el a tervmunka eredményeinek megjavítását. Az alábbiakban közöljük I.Áng István szuboticai munkáslevelezőnk érdekes írását, amely a szubotkai NAMA egy szakszervezeti alosztályának kötelezettségvállalásairól számol be. A vállalás 13 pontból áll és például, mintául szolgálhat minden szövetkezeti és állami kereskedelmi üzemnek, hogyan kell a vállalásokat lefektetni, a tervmunka megvalósítását tervpontok teljesítésével elősegíteni. Különösen jelentősnek találjuk a szuboticai NAMA elhatározását, tíz kisiparos támogatásáról. A NAMA most már népköztársasági intézménnyé lett és mint ilyennek, a helyi jelentőségű üzemeket és vállalatokat, a kisipari szövetkezeteket, sőt még a magánszektoron működő kisiparosokat is támogatniuk kell, tervmunkát kell számukra biztosítani megrendelések formájában. A szuboticai NAMA szakszervezeti alosztálya a kisiparosok támogatásával külön példát mutat arra, hogyan kell ezt az eddig bizonyos mértékben elhanyagolt termelési ágat ötéves tervünknek teljesítésére mozgósítani és aktívvá tenni. A szuboticai NAMA szakszervezeti alosztálya ülést tartott, amelyen új kötelezettségeket vállaltak a novemberi munkaverseny keretében. A munkásosztály — mondja az új kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozat bevezetője , amely nagy harcot kezdett az ötéves terv megvalósítására, minden üzemben és minden vállalatban az ország egész területén versenyben áll, nekünk is részt kell vennünk a versenyben. A kereskedelem verseny feladata: minél több és minél olcsóbb árut forgalomba hozni. Hogy ezen a téren minél jobb eredményeket érjünk el, valamennyi eladási fiókunk számára megállapítottuk a normákat. A kereskedelemben a norma eredménye az elért forgalom nagyságában jut kifejezésre. A munkaversenyt a vállalatban úgy szervezik meg, hogy az egyes fiókok elért eredményeit összegezik és százalékarányban táblázatban mutatják ki. Amelyik fiók a legnagyobb százalékot érte el, az lesz a legjobb. A táblát egyébként nyilvános helyen kifüggesztik, hogy a versenyben résztvevő munkások és alkalmazottak mindig lássák, mit és mennyit valósítottak meg a tervből. A munkaverseny pontjai ezek: 1. Az előírt 100 százalékos forgalmat 20 százalékkal emelni és 120 százalékra javítani. 2. Az áruraktárt — négyszeres forgatással — 100 százalékról 33 százalékkal emelni. 3 A NAMA általános fiókját a városházaépületben a verseny folyamán alkalmassá tenni szerepére. 4. a) Szubotica területén és a környéken a beszerzéseket 100 százalékról 115 százalékra emelni, b) A vállalat beszerzéseit a Szerb Népköztársaság területén ugyancsak 100 százalékról 115 százalékra emelni. 5. a) Az üzemi költségeket 2,2 százalékról 1,7 százalékra csökkenteni, b) A fizetéseknél és más kiadásoknál takarékosságot elérni, úgyhogy ezek összege 5 százalékról 4,8 százalékra csökkenjen. 6. A minisztériumnak és más szerveknek küldendő jelentéseket legkésőbb minden hónap 10-ig beküldeni. 7. Kapcsolatot teremteni legalább 10 kisiparossal, akik a szuboticai NAMA fiókot áruval látnák el, ennek célja: a kisiparosságot támogatni az ötéves terv teljesítésében. 8. A kádernevelés szempontjából korszerűleg kiképezni 1 kalkulánst, 1 likvidátort, 1 levelezőt és 1 önálló tisztviselőt az adminisztratív személyzetben, 5 tanoncból elsőrendű eladót faragni továbbá 1 kirakat segédrendezőt és 2 felügyelőt kiképezni. 9. Legalább 10 szakelőadást tartani káderképzésre. 10. Az öszszes adminisztratív tisztviselők és az összes osztályok azt a kötelezettséget vállalják, hogy nem maradnak hátralékban, a legnagyobb hátralék3 nap lehet. 11. a) Az embalage-ot (csomagolóanyagot) megőrizzük és az amortizáció nem lesz több 5 százaléknál. b) A tehergépkocsi 10 százalékos kihasználása. 112. A háló és hulladékot 0.04 százalékról 0.04 százalékra csökken. 13. Az együttműködés és munkafegyelem 100 százalékos lesz. A fenti általános vállalások mellett minden osztálynak külön munkavállalásai is vannak. A vállalások tekintetében vita is volt az ülésen. Malusev néptárs, a beszerzési osztály vezetője kijelentette, hogy a beszerzési osztály vállalja megfelelő mennyiségű áru beszerzését, mert enélkül a tervet nem lehet végrehajtani. A kötelezettség nemcsak pepíron áll fenn . Az elmúlt esztendőben néphatóságaink a tömegszervezetek segítségével széleskörű akciót szerveztek az írástudatlanság leküzdésére. Elsősorban is elvégezték a város analfabétáinak összeírását és nyilvántartását, majd felosztották a munkát. Az analfabéta tanfolyamok népszerűsítését és a szervezés egy részét tömegszervezeteink vállalták, míg a tanítási részt a falu és város leginkább erre hivatott értelmisége, a tanítók és a tanárok végezték. Szubotián és határában az összeírás alapján összesen 1724 írástudatlant vettek nyilvántartásba, ebből 609 férfi, nő pedig 1115 volt. Az írástudatlanok ilyen nagy száma aránytalanul nagy más helységekkel szemben, mert Szubotica mégis csak város, ahol az iskoláztatás körülményei rendezettebbek mint falun, vagy kisebb községekben. Az írástudatlanok nemzetiségi megoszlása Szuboticán a következő volt: 1017 horvát, 458 magyar és 249 szerb. Az Írástudatlanok ilyen nagy száma a népellenes és szlávellenes Osztrák -Magyar Monarchia antidemokratikus iskolapolitikájának az eredménye. Természetesen nem volt jobb a régi Jugoszlávia iskolapolitikája sem, az is népellenes volt és a nemzetiségek elnyomásán alapult. Mindezeket a hibákat a népuralomnak kell jóvátenni, amely az írástudatlanság ellen energikus harcot indított. Az összeírás Csávolyon kívül hozzávetőleg pontos Csávolyon is csak azért rossz a kimutatás, mert a tömegszervezetek nagyon kevés segítséget nyújtottak a néphatóságoknak ebben a munkában. Az írástudatlanság elleni harc kezdetén sikerült 822 analfabétát beszervezni a tanfolyamokra, de sajnos, egyrészt a rossz szervezés és az elégtelen népszerűsítő munka, másrészt egyesek elfoglaltsága, de bizonyos fokig az öntudat hiánya következtében is, csak 484 analfabétát sikerült megtanítani irniolvasni. Ez természetesen gyenge eredmény és bizonyos következtetések levonására kényszerít bennünket. Tömegszervezeteinknek nagyon kis része van az elért eredményekben. Ott ahol a tömegek élén álló szervezetek jól dolgoznak és segítenek néphatóságainknak, ott jók, ahol pedig nem adják meg a kívánt segítséget, ott rosszak az eredmények és általában bizonytalanabb lábon mozog minden akció. A szuboticai Népfrontnak, AFZsnek a kötelezettségvállalások közé iktatott Írástudatlanság elleni harcot egészséges szervezeti alapokra kell helyeznie és végig kell küzdenie. Mert éppen itt kezdődik a politikai öntudatra ébresztés és kelturáns felemeltedés. A nyári munkák idején bizonyos fokú lanyhulás éri be az írástudoiási mozgalomban. A parasztok földjeiken dolgoznak és őszig nem sok kilátás van arra, hogy valakit is beszervezhetnek közülük. Csupán a szakszervezetek vezetnek néhány tanfolyamot és egyéni tanítást, amellyel 40 írástudatlant kapcsoltak a betűvetés és olvasás tudománya elsajátításának munkájába Nagyon fontos, hogy mire elkezdődik az őszi kampány, a szervezési és agitációs műn’.álcát elvégezzük, hogy a még megmaradt 12-10 írástudatlan 1948 ban már tudjon írni és olvasni. A nagy részben befejezett kampány után az egyes nemzetiségek írástudatlanjai a következő arányokban váltak írástudóvá: 1097 horvátból kettőszázötvenketten, 454 magyarból százhuszonketten és végül a legjobb eredmény: 249 szerb közül 104-en. Rá kell mutatnunk még egy körülményre, ami bennünket magyarokat közvetlenül érdekel. Az írástudatlanság elleni harc versenyszerűen folyt az egyes városok és járások között Vajdaságban. A versenyt a Főbizottság kulturosztálya ellenőrizte és annak befejezésével megjutalmazta az egyes legjobb eredményeket felmutató tanítókat. Meg kell állapítanunk, hogy a megjutalmazott, tehát tárgyilagos elbírálás szerint legjobb tanítók között igen kevés a magyar. Ez azt jelenti, hogy a magyar tanítók lényegesen kevesebb példáját adták az egyéni áldozatkészségnek és kitartó munkának, mint pl. a szerbek, akik aránylag legtöbben vannak a megjutalmazottak között. A magyar néptanító, a magyar értelmiségi semmivel sem rosszabb, mint a szláv vagy más nemzetiségű csak még mindig érezhető egyesek ingadozása és zsibbadtsága, dolgozó népünk fontosabb, mondhatni alapvető problémái megoldásában. Csak nemrég mutatott rá a Városi Népfront vezetőségének egyik magyar tagja hogyminden magyarnak részt kell vennie az ötéves terv megvalósításának munkájában, mert aki ezt nem teszi, az nem akarja ennek az országnak a haladását, függetlenségét és felemelkedését. És ez így is van. Az ezévi írástudatlanság elleni döntő harcban a magyar értelmiség megmutathatja, hogy igenis akarja a sajét és népe boldogulását, az egyenlő jogú népek hazájában, Jugoszláviában. (..) a valóságban is megvalósítjuk majd. A szakszervezeti alosztály ezután kimondotta, hogy a vállalásokat minden osztályon külön-külön is ismertetik és letárgyalják, hogy minél biztosabban elérjék a kívánt eredményt. Láng István Jobb szervezési az őszi írástudási harcban Szubotián és járásában szelte III szóvivokaterve Zombor, 1947 julius hó A zombor MKK a múlt munkaév tapasztalatait, hibáit és mulasztásait számbavéve, munkatervet dolgozott ki. Ez a munkaterv szabja meg az egyesület jövő tevékenységét. Az egyesület vezetősége Ц az alapszabályok szellemében a következő munkatervet dolgozta ki: 1. Havonta 20 taggal növelik az egyesület taglétszámát. 2. A műkedvelők az ősz folyamán megismétlik Zilahy »Hazajáró lélek« és Bródy Sándor »Dada« című színművét valamint szmrehozzák Krlezsa »Agóniá«-ját és Knoblaude Faun«-ját. Ezenkívül még egy magyar népszínművet. 3. Az egyesület előadó aktívája augusztus 15-től havonta kétszer meglátogatja a zombori Oncsa-telepet és a tartományi birtok földmunkásait. 4. Szeptembertől kezdve havonta kétszer népegyetemi előadást rendeznek az Oncsa-telep lakosai és a tartományi birtok munkásai számára. 5. Szeptember 1 -től a zombori kulturgóc területén fekvő egy-es községben népegyetemi előadást rendez az egyesület titkársága. 6. Havonta 10 könyvvel gyarapítják a könyvtárt. 7. A tanyai magyar írástudatlanok között megszervezi az egyesület az irástudósi tanfolyamokat, s megismerteti velük az írás olvasást. 9. Az egyesület továbbképző tanfolyamokat szervez az eddig vizsgázott új Írástudók számára az Oncsa-telepen, a volt Szemző, Fernbach- és Sztrinás-tanyacsoport C.vol. 10. Hetenként népegyetemi előadást rendeznek a Kultúrkör helyiségben. §k Ami a munkatervet illeti, nem sok újat tartalmaz. Körülbelül ezekre a tevékenységi ágakra terjedt ki az egyesület működése eddig is. De. a sok újdonságot nem tartalmazó munkatervet lehet sokkal gyümölcsözőbben teljesíteni, mint a múltban volt, s a munkaterv készítésével talán éppen ezt akarja kiemelni az egyesület vezetősége. Fontos körülmény, hogy a munkaterv a tanyai írástudatlanokkal és az új írástudókkal való rendszeres foglalkozást írja elő. A kultúrgócban végzendő szerepét is tervszerűen tovább akarja fejleszteni az egyesület vezetősége, s hogy ez a munkája hasznos lehet, a közelmúltban végzett munkája is biztosíték. Egy tény azonban nagyon kifogásolható a zombor MKK vezetőségének munkatervében. Éspedig az, hogy a zombori magyar kulturgóc vezetősége egyátalán nem veszi figyelembe azt, hogy a műkedvelők részére jóváhagyott műsor is létezik, s nem abból választ előadásra megfelelő színműveket. Zilahy „Hazajáró lélek“ című színművének a mi építő valóságunkhoz semmi köze, a való világhoz is kevés köze van. Magának Zilahynak is vannak talán használhatóbb színművei. Bródy Sándor „Dadá"-ja már a születése idejében, ezelőtt vagy negyven esztendővel is a túlhajtott naturalista, s nem a való világ festését акатб művet jelentett. "А kínlódó parasztok nyim-nyámok, senki sem harcol ebben a darabban. Ez a darab nehezen vihető haladó színpadra, s akkor is nem műkedvelőkkel, hanem esetleg erős, realista szín■játszókkal és előadás előtt megfelelő ismertetéssel. Mert amikor Bródy a „Dadát“ irta, nem csak gyulaoldatot ittak a városivá pusztuló parasztok, hanem akkor nagy alföldi parasztmozgalmak zajlottak, arató-cséplő strájkok is, és már a városi szocialista munkásmozgolódás is gyakori volt. Krlezsa „Agóniájá“-nak színrehozatalától pedig még a hivatásos, gyakorlott és képzett színészek is fáznak, olyan nehéz két-három szál színésznek egy egész osztály drámáját színre vinni, hogy hogy éppen ezt választotta a többnyire kezdő műkedvelőkkel kísérletező zombori magyar egyesület? Aztán ismeretlen Knoblandok darabjait szedik elő. Mert nem nyújt példát a góc tevékeny egyesülete a körzetében élő egyesületeknek azzal is hogy a Magyar Kulturszövetség által ajánlott és a vajdasági főbizottság által jóváhagyott színdarabokat tűz műsorára? Ez volna egyik fontos feladata, hogy erőikkel megoldhat tisztességes eredményekkel előadható színdarabokat játsszanak a csak a műkedvelő együttesek. És haladó darabokat. S ha nehéz színdarabok előadásába kezdenek, vegyenek valami újat, s ne a polgárságtól is félretaposott cipősarkú, értelmetlenül járkáló, kiöregedett műveket varrjanak a tanulni vágyó közönség nyakába. A noviszídi helyi szaktanács augusztus harmadikán vasárnap kirándulást szervez Hakra Az előkészületek máris folynak. A kirándulás helyén hangszárakat szerelnek fel, hogy a dolgozók minden ponton hallhassák a szabadtéri színpadon lezajló művészi műsort. A kiránduló munkások családtagjaikkal reggel 4 órakor hajóval mndulnak Hókra. SsalikádereinlléFí Szeptemberben eáesiseníiífiji Középiskola nijilife SZQiHDilCaR A felszabadulás után megszervezett közegészségügyi hálózat zavartalan munkáját egyelőre gátolja az orvos- és ápolóhiány. Különösen a középfokú egészségügyi személyzet kevés. Pedig az egészségügyi állomások, otthonok és intézmények működése, a kellő számú személyzet, ápolók, ápolónők nélkül ez sérti képzelhető. Néphatóságaink a középfokú orvosi káderek hiányát új egészségügyi középiskolák megnyitásával oldják meg. A Szerb Népköztársaságban eddig Beográdban, Nisben, Sabácon és Noviszádon nyitottak egészségügyi középiskolát. Ezek az újszerű iskolák új egészségügyi kádereket — ápolókat, ápolónőket jogászokat — képeznek ki és ezzel biztosítják közegészségügyi hálózatunk várost és falut egyaránt átfogó munkáját. Vajdaságban eddig két egészségügyi szakiskola működött. Az ápolónői és fogászati középiskola. Mindkettő Noviszádon. Ez a két iskola azonban nem pótolhatja teljesen orvosi segédszemélyzetünk hiányát. Az idő pedig sürget. Egészségügyi szakkáderekre van szükségünk, hogy emeljük dolgozóink egészségügyi színvonalát. A Szerb Népköztársaság népegészségügyi minisztériumának legutóbbi rendelete értelmében ebben az évben még egy egészségügyi iskolával gazdagodik tartományunk. Szeptemberben Szuboticán gyógyászati középiskola nyílik. Az iskolának saját internátusa lesz. Az internátus biztosítja majd a tanulók ellátását, lakását és lehetővé teszi számukra a zavartalan tanulást. Az új egészségügyi középiskolába beiratkozhatnak a négy középiskolát végzett ifjak és leányok 15- 20 éves életkorig. Az iskoláztatás, az internátus és az élelem teljesen díjtalan. A tanítás három évig tart és az iskolába nyert képzettség felér gimnázium érettségivel. Az iskola végeztével a növendékek bekapcsolódnak közegészségügyi hálózatunk munkájába vagy pedig az egyetem orvosi szakán folytatják tanulmányaikat. A szuboticai középfokú gyógyászati szakiskola szeptember elején kezdi meg működését. Az iskolába beiratkozni szándékozó ifjak és leányok felvételi kérvényüket juttassák el a szuboticai városi végrehajtó népbizottság népegészségügyi osztályához. , Első ötéves tervünk nagy gondot fordít dolgozóink egészségügyi helyzetére. A Terv 5,4 milliárd dollárt irányoz elő az egészségügyi intézmények, az egészségügyi szolgálat, az általános és szociális biztosítás fejlesztésére. Az öt év alatt felépülő 110 új kórházban azonban csak úgy folyhat eredményes gyógykezelés, ha elegendő orvossal és orvosi segédszemélyzetté rendelkezünk. Éppen ezért szükséges, hogy egészségügyi középiskoláinkba minél több ifjú és leány iratkozzon, szorgalmasan tanuljon és az iskola befejeztével, kellő szaktudással felvértezve- hozzájáruljon dolgozóink egészségügyi színvonalának emeléséhez. A gyárak és üzemek dolgozói, a föld fiai, új népi értelmiségünk joggal várja ezt hazánk alkotó ifjúságától. És nem hiába várja... Ifjúságunk teljesíti ezt a feladatát is. Petőfi-emlékünnepélyes gyár őrsségén A Magyar Távirati Iroda jelenti: Petőfi Sándor, a nagy magyar költő halálának 90-ik évfordulója alkalmával születési helyén, Kiskunfélegyházán hatalmas emlékünnepélyt tartottak. Révai József kommunista képviselő tartott ez alkalommal beszédet, amelyben kiemelte azt a tényt, hogy csak Magyarország felszabadulása tette lehetővé, hogy Petőfi Sándor forradalmi tevékenységét és forradalmi eszméit helyesen értékelhessük. Ezután kiemelte, hogy a nép szabadságát, amelyért Petőfi életét adta, soha többé el nem vehetik. A Magyar Kommunista Párt tegnapelőtt Budapesten, a Petőfi-téren is emlékünnepélyt rendezett. Ott dr. Andres Erzsébet egyetemi tanár tartott beszédet, s rámutatott arra, hogy a Magyar Kommunista Párt Petőfi Sándor eszméinek örököse. A magyar kommunisták Petőfi nyomdokain haladnak — mondotta — mert a magyar nép nagy forradalmi költője azt akarta, hogy Magyarország a világ leghaladottabb népei mellé álljon. A magyar kommunisták harcolnak a nemzeti szabadságért, amely nélkül fejlődés, haladás, jólét sem lehet, ők harcolnak a szabadságért, amely nélkül népet el sem lehet gondolni. Andres Erzsébet beszéde után a Petőfi-emlékműre a Kommunista Párt és sok más népi szervezet nevében koszorúkat helyeztek el. (Tanjug) Magyar Szó 5