Magyar Szó, 1947. november (4. évfolyam, 267-292. szám)
1947-11-30 / 292. szám
2 Magyar Tito marsai visszatért Bulgáriából Tömegfogadtatás a beográdi vasútállomáson Beográdból jelentik: Tito marsai és a jugoszláv kormányküldöttség többi tagja szombaton délelőtt Jugoszlávia nagy államünnepére viszszaérkeztek a bulgáriai baráti lától, gátasról. Tito marsai ut, Bulgáriában Dragomántól Várnáig és vissza diadalmenet volt. A bolgár nép nem csak Jugoszlávia népeinek nagy fia iránti lelkesedését és megbecsülését juttatta kifejezésre, hanem kinyilvánította eltökélt szándékát, hogy a délszláv népek közösségében összefogva, Jugoszlávia népeivel vállvetve építse boldogabb, jobb jövőjét. Várnában a szövetségi szerződés aláírása után Dimitrov Georgi díszvacsorán látta vendégül Tito marsalt és a jugoszláv küldöttség tagjait. A vacsorán Dimitrov és Tito marsal mondott pohárköszöntöt. Mindkét beszédben a legmélyebben átérzett őszinte barátság és a vezetőkre háruló feladatok nagysága előtt érzett felelősségtudat jutott kifejezésre. Visszatérőben a jugoszláv delegáció tiszteletére pénteken este Cimil Obrad szófiai jugoszláv meghatalmazott miniszter rendezett fogadóestét. Pontban éjfélkor Tito marsai és kísérői a vasútállomásra hajtattak, ahol a különvonat, szalonjában a bolgár kormány több tagja elkísérte a jugoszláv küldöttséget Dragománig, a bolgár határállomásig. Dragománban Tito marsai fogadta a külföldi és belföldi sajtó képviselőit és sajtónyilatkozatban ismertette bulgáriai látogatásának eredményeit. TITO MARSAL TÁVIRATA DIMITROV GEORGIHOZ A határról Tito marsal a következő táviratot intézte Dimitrov Georgihoz: »A testvéri bolgár nép által a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népei iránt kinyilvánított óriás rokonszenv mély benyomásainak hatása alatt, amit minden meglátozgatott városban és faluban tapasztaltunk, a legszebb benyomásokkal hagyjuk el ezt a szép országot. Azzal a mély meggyőződéssel utazunk el, hogy a Blédben megkezdett és most Várnán befejezetten rendkívüli értékű áldásos eredményeket hoz mindkét országnak. Kérem Önt Dimitrov elvtárs, tolmácsolja Bulgária népének és kormányának hálámat és az egész jugoszláv kormányküldöttség köszönetét a szláv vendégszeretetért, amiben részesültünk mind a népnél, mind a kormánynál Önnek személyesen szeretettel szorítom meg testvéri kezét. Broz Joszip:Tito marsai.« ÉRKEZÉS BEOGRÁDBA Beográd népe kettős ünnepre készült. November 29-ének megünneplésekor egyben Tito marsai fogadására készültek, hogy az egész ország, Jugoszlávia minden népe nevében kifejezzék örömüket Tito marsa bulgáriai látogatásának nagyszerű eredményei felett és megpecsételjék a szerződéssel is megkötött és mélyen átérzett barátságot a jugoszláv és bolgár népek között A beográdi vasútállomás környékét már jóval a vonat érkezése előtt hatalmas tömeg lepte el. Az állomás előtti tér felett mindenütt nagy zászlók lengtek és a téren felállított díszemelvény körül tízezres tömegek szorongtak. A vasútállomás peronján ugyancsak felorakoztak a várakozók. Megjelentek dr. Ribar Iván, a szkupstina Prezidiumának elnöke az elnökség tagjaival, a szövetségi kormány tagjai Kardely Edvárd és Prodánovics Jasa, miniszterelnökhelyettesek vezetésével, a Szövetségi Tanács és a Népek Tanácsa elnöksége, a szerb Szkupstina Perzidiuma, a szerb kormány, élén dr. Neskovics Blagojeval, a népköztársaságok miniszterelnökei és miniszterei, akik a Szövetségi Szkupstina ülésén vesznek részt, Gosnyák Iván, altábornagy és Vukmanovics Szvetozar tábornok, hadügyminiszterhelyettesek, Popovics Kocsa, altábornagy vezérkari főnök, dr. Velebit Vladimír, külügyminiszter -helyettes és a beográdi politikai és tudományos élet számos más kiválósága. Teljes számban megjelentek a beográdi diplomáciai testület tagjai is. 9.30 órakor felharsant a katonai zenekar zenéje és köszöntötte az állomásra begördülő különvonatot. Elsőnek Tito marsal lépett le a vonatról vidáman. Szemlét tartott a díszszázad felett, majd üdvözölte a fogadására megjelenteket és a kijárat felé tartott. Amint kilépett az épületből és megjelent az állomásépület ajtajában, a téren felsorakozott tömeg viharos lelkesedéssel köszöntötte és a testvériség és egység, a délszláv népek összefogása nagy jelszavaival ünnepelte. Tito marsal ezután a diszemelvényre tartott, ahonnan beszédet intézett az egybegyűlt tömeghez. -w- ■AVs. A békeszerető népeit között nincsenek átiudathatatlan ellentétei) — írja a „Szabad Nép“ Tito marsai szófiai beszédével foglalkozva Budapestről jelentik. A Szabad Nép nagy cikkben foglalkozik Tito marsainak azokkal a baráti szavaival, amelyekben a szófiai tömeghez intézett beszédében a román és magyar népi demokrácia sikereiről és eredményeiről emlékezett meg. »Jugoszlávia és Bulgária népeinek — mondta Tito marsal — sok barátja van. Barátai a lengyel és csehszlovák testvérek, barátai a román nép és a magyar nép. Azért említem a román népet és a magyar népet, mertszintén elindultak az új titok és szervezés alatt álló új belső berendezésük lehetővé teszi, hogy e nemszláv és a szláv népek között soha többé ne legyen viszály vagy széthúzás a népek kárára.« A Szabad Nép ezzel kapcsolatban így ír: »Mérhetetlen örömmel és megelégedéssel köszöntjük ezt a beszédet, mert bizonyítja, hogy Magyarország helyes útra tért és harcunk, hogy Magyarország ne éljen ellenséges viszonyban szomszédaival, hanem megtalálja helyét a szabadság, béke és függetlenséget szerető népek között, meghozta gyümölcsét. Tito marsal beszéde azt mutatja, hogy helyes útra tértünk, amikor harcoltunk a magyar reakciós köröknek a »szláv tengerről« híresztelt jelszava ellen, hogy helyes úton haladunk, amióta szembenállunk azokkal, akik arról beszéltek, hogy a szláv népek és a magyar nép között áthidalhatatlan ellentétek vannak. Igazunk volt, amikor azt állítottuk, hogy nincsenek áthidalhatatlan ellentétek e népek között, hanem csak az országok között, melyek közül egyesek békét és szabadságot, mások háborút és elnyomást akarnak.« A KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCS A német beszerzéss alapoira lell mindenekelőtt leszögezni — JELENTETTE KI MOLOTOV Londonból jelentik. A Külügyminiszteri Tanács tegnapi és mai ülésén a nyugati hatalmak delegátusai részéről az a szándék nyilvánult meg, hogy elsősorban a német határkérdést rendezzék, csak azután térjenek át a békeszerződés egyéb kérdéseinek megvitatására. Különösen Bidault szorgalmazta ezt a sorrendet és erre annál inkább alkalma volt, mert a mai ülésen ő elnökölt. Ezt az alkalmat arra használta fel, hogy újból állást foglaljon a szovjet részről javasolt központi német kormány felállítása ellen és szorgalmazza a Tanács hozzájárulását a Saar-vidéknek Franciaországhoz való csatolásához. Marshall és Bevin már tegnap támogatta ezt a francia javaslatot Molotov azonban leszögezte, hogy a német határok kérdését csak akkor rendezhetik, ha a német békeszerződés alapelveit meghatározták. Angol és amerikai részről kérdésessé tették Lengyelország nyugati határait. Molotov rámutatott arra, hogy e határokat Potsdansban külön egyezménnyel állapították meg és az angol kormány még ezenkívül az akkori lengyel kormányhoz intézett levélben külön is kötelezettséget vállalt e határokat illetőleg. Lehetetlen tehát, hogy most visszatérjenek ezeknek a határoknak a vitatására. Különösen figyelembe kell venni azt, hogy a lengyel kormány a kapott biztosítékok alapján teljes joggal telepítette ki a német lakosságot a csatolt területekről és hajtotta végre a lengyel berendezés intézkedéseit, hogy az új terület teljesen egybeolvadjon Lengyelország többi részeivellepítéseket, úgy, ahogyan azt Potsdamban előirányozták. Bevin is aggodalmát fejezte ki, hogy Németország túl sűrűn lakott területté válik és ez veszedelmet rejt magában. Kifogásolta az angol külügyminiszter azt is, hogy központi német kormányzatot szervezzenek az egész német területre, mert ez könnyen német diktatúrára vezet és az angol nép Európa többi népeivel együtt már eleget szenvedett a két világháborúban. Molotov mai válaszában rámutatott arra, hogy Moszkvában elhatározták négy szakbizottság kiküldését a különböző problémák alapos tanulmányozására. Az egyik bizottság a német politikai és alkotmányjogi kérdéseket, másik a területi és határváltozásokat, a harmadik Németország gazdasági szervezetének és a jóvátétel ügyének problémáit tanulmányozta volna és a negyedikre hárulna a leszerelés és demilitarizáció kérdése. E bizottságok azonban mindaddig nem kezdhetik meg munkájukat, amíg a Külügyminiszteri Tanács nem fektette le az alapelveket a német kérdés megoldására. Éppen ezért elsősorban az alapelveket kell meghatározni és ezért tartja a szovjet delegáció szükségesnek, hogy az általa előterjesztett javaslat sorrendjét követve mindenekelőtt a központi német kormány felállítását vitassák meg. Enélkül olyan helyzet állna elő, hogy hiányozna a megfelelő szerv a hozandó rendelkezések végrehajtására. A NYUGATI HÁRMAS A POTSDAMI HATÁROZATOK ELLEN Bidault és Marshall veszedelmesnek tartotta a további német hite. EGYSÉGES, DEMOKRATIKUS NÉMETORSZÁGOT VAGY KÜLÖNKORMÁNYOKAT? Molotov figyelmeztette a Tanács tagjait arra is, hogy kísérletek folynak különkormányok alakítására. Ez ellenkezik minden eddigi határozattal és az eddig megszabott irányelvekkel is. A londoni rádió is azt a hírt terjesztette, hogy külön német kormányt állítanak fel Nyugatnémetországban és az angol-amerikai övezetekből érkező jelentések valóban azt tanúsítják, hogy bizonyos elkülönülési gyakorlat van kialakulóban. Beszédét azzal fejezte be, hogy meggyőződése szerint a Külügyminiszterek Tanácsa az elkülönülési gyakorlat ellen foglal állást és mielőbb hozzálát a központi német kormány és kormányzat megszervezéséhez. 1947. XI. 30. A mindszenti majomper Dayton, az USA egyik városa, Ohio államban, a Miami-folyó mellett, kétszázezer lakosa van. Az Egyesült Államokban sok város van, Daytonnál nagyobb, szebb, érdekesebb. Hirhedtebb azonban alig. Ebben a városban zajlott le ugyanis, a világ minden jókedvű emberének őszinte örömére, a majomper. Dayton városának buzgó tanácsnokai perbe fogták azokat a tanárokat, egyetemi tudós professzorokat, akik az embert — hát nem éppen a gólyától származtatták. A tanácsnok urak megnyerték a per s azóta Dayton az egyetlen város a világon, ahová a gólya viszi a gyerekeket — még télen is. Nos, nemrégiben Budapesten a gimnáziumok hetedik osztályai számára kiadtak egy tankönyvet, a elme: „Az ember, élete“. Ez a könyv, ahogy a elme is elárulja, az ember és nem a gólyák életével foglalkozik. A könyv azonban nem nyerte el elsősorban Schlachta Margit urhölgy és nemzetgyűlési képviselő tetszését. Ez még nem volna baj. Az urhölgy és nemzetgyűlési épviselő után azonban kirohant a könyv ellen Mindszenti (Pehm) József bíboros-prímás úr is, aki úgy véli, hogy a könyv „a kinyilatkoztatott hitbe és közvetve az erkölcsbe ütközik“, ezenfelül „tudománytalan" is. A tudós prímás, akinek betiltott fasiszta könyve kiváló tudományos felkészültségről tett tanúságot, megvédi a gólyákat. Ez azonban Dayton után, — már csak amolyan — mindszenti majomper. Szfalin generalisszimusz távirata Tito marsalhoz BROZ JOSZIP-TITONAK, Jugoszlávia marsaljának, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság miniszterelnökének, Beográd A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltása második évfordulójának nemzeti ünnepe alkalmából baráti üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm Örnnek és a szövetséges Jugoszlávia testvér népeinek. Sztálin V. J. — ■ -------------------------------------------- A Szabadság érdemrendével tüntették ki Kio marsalt A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szkupstinájának . Prezidiuma elhatározta, hogy a népfelszabadító harcok szervezése és irányítása terén szerzett rendkívüli érdemekért, továbbá a népeink felszabadítása és a független és erős Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megteremtése és továbbfejlesztése terén szerzett rendkívüli érdemeikért Broz Joszip Tito marsall a »Szabadság érdemrendjével« tünteti ki. Tildy Zoltán távirata dr. Ribar Ivánnak Belgródból jelentik: Tildy Zoltán magyar köztársasági elnök a következő táviratot intézte dr. Ribar Ivánhoz, a Szövetségi Szkupstina Prezidiumának elnökéhez: , Elnök úr! A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából fogadja legőszintébb jókívánságaimat és a magyar nép által Jugoszlávia népei iránt érzett mély rokonszenv kifejezéseit. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy kifejezésre juttassam nagy megelégedésemet, amit az új demokratikus Magyarország és Jugoszlávia közötti baráti viszony szerencsés fejlődése felett érzek. E fejlődés fokozódni fog az egészséges és szoros együttműködés alapján. Szilárd meggyőződésem, hogy ez az együttműködés egyike a legjelentősebb békeoszlopoknak Középeurópában és annak a békének a szilárd támasza, amit mindannyian annyira megőrizni igyekszünk. -AA/ A Szkupstina két házának ünnepe ülése Beográdból jelentik: A Szövetségi Szkupstina két háza szombaton délelőtt 11 órakor az államünnep alkalmából díszülést tartott, amelyen résztvettek Tito marsal miniszterelnök, Kardely Edvárd és Prodánovics Jása miniszterelnökhelyettesek vezetésével a szövetségi kormány tagjai és megjelentek csaknem feles számban a beográdi diplomáciai testület tagjai is. Ezt megelőzően a szkupstina két háza ugyancsak együttes ülésen hallgatta meg a Prezidium jelentését az elmúlt évben hozott döntésekről és foganatosított intézkedésekről. Az ünnepi ülésen Vidmar Joszip elnökölt és megnyitó szavai után dr. Ribar Budapestről jelentik. A magyar jugoszláv kulturtársaság Budapesten nagy ünnepséget rendezett a jugoszláv államünnep előestjén a Zeneakadémia nagytermében. Az ünnepségen megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Laos miniszterelnök, résztvettek kormány tagjai, Mrazovics Karnc budapesti jugoszláv követ, a kulturális és politikai élet kiválóságai és diplomáciai testület számos tagja. Az ünnepség elnöke a magyar kormány és a magyar nép üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta Tito marsalnak és Jugoszlávia népeinek. Ezután Rajk László belügyminiszter beszélt november 29-ike jelentőségéről és különösen az akadályokról, amelyekkel Jugoszlávia népei a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért és a népi demokráciáért vívott harcukban megbirkóztak. Rajk kiemelte, hogy Iván, a Prezidium elnöke mondott beszédet november 29-ike jelentőségéről. Perunicsics Mile, a Prezidium titkára felolvasta a rendeletet arról, hogy Broz Joszip Tito marsall a Szabadság érdemrendjével tüntessék ki. Ezt a legmagasabb, rendű polgári érdemrendet dr. Bibar Iván nyújtotta át Tito marsalnak. Hangoztatta, hogy a Prezidium a népfelszabadító harcok szervezésében és irányításában szerzett rendkívüli érdemekért és a népeink felszabadításában és a független és erős Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megteremtésében és továbbfejlesztésében szerzett rendkívüli érdemekért tüntette ki. a jugoszláv népek harcának jelentősége túlmegy a határokon és e harcok kiegészítő részei voltak a Vörös Hadsereg nagy Honvédelmi Háborújának Egyben minden elnyomott és leigázott európai nép felszabadítására irányultak. — A jugoszláv népek harca — mondta Rajk László — így a szomszéd népek érdekeit is szolgálta és rajtuk keresztül az egész emberiséget. A belügyminiszter ezután a magyar bel- és külpolitika irányáról szólott és megemlékezett az amerikai imperialista körök céljairól. Egész gazdasági és politikai tevékenységüket arra összpontosítják, hogy önös imperialista érdekeiket kövessék és ezzel veszélyeztetik a demokratikus európai népek szabadságát és függetlenségét. — Jugoszlávia példája mutatja — szögezte le Rajk László —, hogy a népek meg tudják oldani az első pillanatra teljesen megoldhatatlannak látszó feladatokat is, ha a népi erők megfelelő vezetéssel egyesülnek és egybeforrnak harcukban. Az egyesülés hatalmas erő. Nekünk Magyarországon is meg kell valósítanunk és meg fogjuk valósítani a népi erők teljes szilárd egységét, amelyben a haladó demokratikus erőket nemcsak a koalíció tákolja egybe, hanem népünk minden haladó szellemű tagja összefog, elhatva a jobb jövő építésének akaratától és szellemétől. Rajk László beszéde után művészi program következett. Ennek keretében nagy sikerrel vendégszerepelt a beográdi rádióállomás énekkara is. November 29 ünneplése Budapesten