Magyar Szó, 1948. június (5. évfolyam, 130-154. szám)
1948-06-01 / 130. szám
HALÁL A FASIZMUSBA — SZABADSÁG A NIPNEKI V. ÉVFOLYAM 130. (1067)SZÁM NOVISZÁD. KEDD, 1948 JUNIUS 1. Adóssága van a Frontnak? Létesítsen Front-fzemeket Topolya, június hó A moravica-pacséri út jobboldalán a nagy part tövében, alig ötszáz méterre a pacséri vasútállomástól nagyban építenek. Készült a járási Népfront és a Népi Ifjúság téglagyára, helyi nyersanyag és munkaerőforrásból. Sok-sok tégla kell a járásnak, sokat, nagyot kell fejlődnie Tömérdek tégla kell csak a szövetkezeti otthonok építéséhez is. Április második hetében kezdődött meg a munka. Egy hetventagú ifjúsági brigád kezdte. Legbecsületesebben a földmegmunkáló szövetkezetek ifjai vették ki részüket a munkából. A járás helyi Népfrontszervezetei közül a moravicai és a pacsin nyújtott hathatós segítséget. Legtöbbet fogatosaik segítettek. A többi járási szervezet bizony a ligásig mozgatta meg fülét A munka szépen halad. Négy ember a maltert kevergeti. Amott a téglát tolják — lassan emelkedik a téglagyár fala. — A járás legnagyobb és legkorszerűbb téglagyára lesz... Német Gábor szavaiból büszkeség érzik, ő egyébként a pacsiri népbizottság elnöke,"Kákhosszat dolgozik naponta az építkezésekben. . .. — Egyszerre 250.000 téglát rakhatunk be a kemencébe t Évente minden megerőltetés nélkül temethetünk kétmilliót. Elmondta ezután, hogy az építkezésekben segédkező Népfront-tagok és ifjúság száma állandóan apad. Hóha, itt a mezőgazdaság szezonja. De nemcsak ez az ok. A járás legtöbb tömegszervezete nem is népszerűsíti eléggé a gyár építését. Sok helyen még csak meg sem említették hogy mihez kezdett a járási Népfront. Pedig nagyon fontos hogy mielőbb felépüljön a gyár. A szövetkezeti otthon felépítése után a járás lakosságának termel majd. Ha előbb nem, de június végén kikerül a gyárból az első meleg tégla Már a kéményt rakják a szakmunkások. 34 méter ,[ja£as Három méter már 41 * belőle Örülnek az ifjak’ nemsokára kilátszik a gödörből — Tátva marad a szájat: szoknak akik másfél hónappal ezelőtt azt mondták: »nem lesz artzból semmi, álom az egész«. Jó egy hónap, és füstöl a kémény... Elérkezik a dél, ebédre indulnak az építők. Nézzük, ki hova való? Topolyai csak kettő van közöttük. Legkevesebbet úgy látszik a topolya: ifjúság törődik a gyárral. — Sokan félnek az itteni münkétől, feleli egyik a kettő közt. Pedig nem is nehéz. A leoszt kitűnő. Az AFZs főz... Egészségesebben megyünk haza, mint jöttünk... Elköszön, átkarolja a mellette ha- 1dó lovcsenácit, nagyot nevetnek valamin és beállnak a sorba. Pedig alig tudnak beszélni egymással. ★ Nagy eseménye ez a topolyai járásnak. Kell ez a téglagyár nagyon. Lesz elegendő tégla a szövetkezeti otthonok építéséhez. Lesz a járásiaknak magáncélokra. Politikai szemszögből pedig, az emelkedő falak tövében kovácsolódik a testvériség-egység. De topolyai tudósítónk — sőt a pacsin népbizottság elnöke is — megfeledkezett meg valamiről. Van itt, ha nem több, legalább még két jelentős mozzanat. Az egyik: márkosókat foglalkoztat majd a gyH. A másik: gyáva, üzeme lesz a Prási Frontnak. Az előbbihez nem kell magyarázat. A mezőgazdasági idénymunka sok újabb kereseti lehetőségiig, jutnak. A második szemponthoz azonban nem án ha hozzáteszi*!* néhány megjegyzést. Tudja azt minden Fronttag, mé?_ inkább - bizottságok tagjai, milyen rendezetlenek a Front-szervezetet nyag körülményei. A lelkiismertesebb front-pénztárosok, ha ros*. szat álmodnak, biztos hogy aW.ban szervezetük adó®*|** ^el**»ik meg előttük fenyegetően. A W. sági dijak jórészét be kell s o,^,. tatni a járási Front«*.«"* 1 2 marad, az nem elég a Mármost két eset v*"’,/;?®? fizettél hiánytalanul a J&ras frQ,l követelését és ner.: maradt semmi — nincs miből fizetni a tisztviselőt, nincs pénz a legelemibb szükségletekre, irodai készletekre sem, vagy kifizették a tisztviselőt, vásárolták egyet-mást, kijavították a Front otthonát stb. — és tartoznak a járásnak. Kiút — nincs, jobbanmondva a helyi Front vezetőség nem tudott megoldást találni. A megoldást a topolyai járás frontszervezeteinek a Pacsiron épülő téglagyárban kell keresniük. Köztársaságunk két Népfront-kongresszusa leszögezte már: a szervezeteknek újjáépítési alapot, frontüzemeket kell létesíteniök, téglaégetőket,mészégetőket, kő, vagy homokbányákat, stb. stb. körülményeikhez, lehetőségeikhez képest, önálló pénzügyi forrást teremteni és abból fedezni a helyi jelentőségű munkálatok szükségletek költségeit. Nem tudjuk melyik szervezeté lesz a pacsiri téglagyár valószínűleg a járási Fronté és a Népi Ifjúságé. Nem is lényeges pillanatnyilag. Fontos, hogy épül az első Front-üzem a topolyai járásban. Reméljük, hogy a helyi Frontszervezetek hamarosan követik a járási példát. A fasatcsi iraMoráHoratis »orsovirc fitvta •magunk mlítvén «lient A jjsatomicsi traktoréílomá* munkaközössége, amely eddigi munkájában olyan jó eredményeket ért el, hogy Jugoszlávia Földmunkás Szervezeteinek Szövetsége neki osztotta ki a vándorzászlót, mint az ország legjobb traktorállomásának, a napokban megtartott értekezletén elhatározta, hogy hathónapos versenyre hívja fel országunk valamennyi traktorállomást a következő versenypontok alapján: 1. Melyik traktorállomás vezeti be legelőbb minden mezőgazdasági munkába a normát. 2. Melyik végzi el legjobban tervfeladatait a kampányokban: az aratásban, cséplésben, ugarolásban, fiszvetésben és a mélyszántásban. 3. Melyik traktorállomás tesz üzemképessé több gépet, melyik őrzi meg őket jobban és melyikben lesz legkevesebb fennakadás munka közben. 4- Melyik végez legjobb raiacsére munkát mind a terepen mind a műhelyben A Melyik segít többet a földmegmunkáló szövetkezeteknek a mezőgazdasági gépek javításában, valamennyi új agrotechnikai eljárás bevezetésében, szakelőadások tartásában és az állandó kaP^o^ ^r. teremtésében a földmertmum^ ■ szövetkezetekkel. 6. Egymás munkáján?'4 ^dato. ellenőrzésével, ki legjobban a munkaiegyelni Valamennyi munkahelyen. 7. Melyik képez ki lob.» '»dera lokomobilok, aratógépek Cséplőgépek vezetéséhez. «• Melyik traktoráHo«** tar, több szakelőadást és kat órát a maga munkakö^^. ben, s a terepen az egyesolgotó csoportokban ». Melyik traktorállomás közössége rejt W sZ“'„?b|a ftra testnevelési munkát és W N -8, megesebben a testnevelési izeiken és versenyeken. , Hogy a verseny menj.f*.L '*ndóan követhessék, és « sau megállapíthassák, liktorállomás munkaköre- ~r,,, legjobb. a .asatom.esz,l' munkásai előtérje»**“ ‘ a traktorállonások ^ nak, hogy grafikonok « legyezzék a versenyt «%enek minden traktorát V »» egyes munkaközösségek ^43 verseny ideje alatt. ARA 2 DINAR JUGOSZLÁVIA KOMMUNISTA PÁRTJA V. KONGRESSZUSÁRA HIRDETETT MUNKAVERSENY Kikatözisségei és talszercezet teljes csatlakozása a Platersenthez EGY KORDUNI FALU VERSENYRE HÍVJA A SZÖVETKE ZETI OTTHONOK MINDEN ÉPÍTŐJÉT Jugoszlávia • Kommunista Pártja V. kongresszusának tiszteletére hirdetett munkaverseny, melyet Új Beograd építésén dolgozó ifjúsági srrunkásbrigádjaink kezdeményeztek, élénk visszhangot keltett az egész országban. Egymásután jelentkeznek a különféle szakmák és munka, közösségek, és bejelentik a munkaversenyben való részvételüket. A trepcsei bánya munkásai csatlakoznak a versenyhez, lelkeshangú felhívást intéztek az ország bányászaihoz. Az építőmunkások versenyére a szkopljeiDebarac . építési vállalat nunkakollektívája bocsátott ki országos versenyfelhívást. Az ország fémipari vállalataihoz a »Velja Sztojakovics« fémipari vállalat munkaközössége fordult lelkes felhívással. Érdekes az a kiáltvány, amelyet az »Új Beográd építővállalat munkásai, technikusai, mérnökei és alkalmazottai bocsátottak ki, és amelyben bejelentik, hogy május 30-án tartott szakszervezeti közgyűlésükön egyhangúlag elfogadták az ifjúsági brigádok felhívását, és csatlakoznak a munkaversenyhez. Az Egység-Testvériség autóút építői most tesznek előkészületeket, amelyben, csatlakozva a felhíváshoz, ők is megszervezik a versenyt. Azonban nemcsak üzemi munkaközösségek, hanem a Népfront és AFZs-szervezetek is bejelentije csatlakozásukat. A Horvát Népköztársaság AFZs-Szervezete egyhónapos munkaversenyt fogadott el. A kordám Tuszlovics község lakossága fogadalmat tett, hogy július 21-ig felépíti a község szövetkezeti otthonát, és versenyre hívta az összes szövetkezeti otthonépítőket. Tito marsalhoz intézett levelükben közölték a község népének ezt az elhatározását. Vajdaságban is folyik a mánkau.versenyhez való tömeges csatlakozás. A Merkúr sörgyár, az »Október 20.« sörgyár, a P cselár evő sörgyár, valamint a Poberla spiritusz és likőrgyér munkásai tettek eddig fogadalmat az élelmezési iparban munkaver .ny rendezésére, Jugoszlávia Kommunista Pártia V. kongresszusának tiszteletére. Iiolai és iiléi terveznek a tapolyai téglagyárak Kikinda környékén hiány van téglagyári munkásokban Jovanovics B., a tartományi kommunális osztály megbízott-helyettese a napokban a Magyar Szó hasábjain rámutatott arra, milyen fokozott jelentőségük van a helyi gazdálkodás keretébe tartozó téglagyárak munkájának. Új munkamódszerek alkalmazásával, a gyárak kemencéinek és gépeinek jobb kihasználásával a helyi jelentőségű gyárak teljesítőképességét feltétlenül növelni kell. Most Topolyáról és Kikindáról kaptunk tudósítást arról, hogyan alakul a helyzet a gyárakban. A topolyai gyárakban az államosítás végrehajtása óta többet és jobbat termelnek, a téglagyári munkások az egyik gyárban maguk találták meg módját, hogyan lehet a minőséget javítani. A másik gyárban baj van a norma és az ellátás körül, a Kikinda-környéki gyárakban munkáshiány mutatkozik, pedig ott a gyárak vezetősége jól gondoskodik a munkások elhelyezéséről és élelmezéséről. Leleményesek a topolyai téglagyári munkások Topolya, május végén A topolyai Horváth-téglagyár a múlt évben még magántulajdon volt. Termelési feladatát még megközelítőleg sem tudta teljesíteni, minőségben pedig a legrosszabb volt: csak harmadosztályú téglát készített. A tulajdonos folyton azt hangoztatta hogy a ma használatos szénnel nem is lehet jobbat termelni. Az azóta elért eredmények azonban megcáfolták a régi tulajdonos állítását. A téglagyár tulajdonosának különböző sppekulációi miatt a gyárat már áprilisban államosították április 21-ikén kezdődött meg a téglagyárban, most már mint állati, vállalatban, a téglaégetés. Az azóta elért eredmény magától beszél: egy hónap alatt a múlt évi össztermelés 32 százalékát már kitermelték és minden feltétele megvan annak, hogy ezt az iramot megtartják aami anyui jelent, hogy az idei termelési feladatokat, amelyek 50 százalékkal magasabbak a tavalyiaknál, túlszárnyalják. A minőségi irány még jobb’a kiégetett tégla fia százaléka elsőosztályú, egy száizalék másodosztályúesett járda(Agta) a további * százalék pedig ■ felett. A vállalat, mint már előzőig mondottuk, tavaly még csak mrínád osztályú téglát gyártott. Azért minőségi és mennyiségi eredmény a munkakollektiva helyes tev«enységének érdeme Hetenként egyszer termelési értekezletet tartanak és azon megbeszélik a terme."» eredményeket Nagyban hozzájárult a helyzet javulásához a berakok gondos munkája, azok tapasztaatainak felhasznélása a termelésben. A berakok — 2 0ilökkel összefogva — leleményesen kutattak új munkamódszer után és rájöttek arra, hogyan lehet a kemencébe rakott legfelsőbb téglarétegeket is elsőiosztályúnak kiégetni. Az Ocsenás téglagyárat április végén államosították. A gyár múltévi teljesítményét a gyár munkaközössége 50 százalékkal akarja túlszárnyalni. A gyár a múlt évben is többet termelhetett volna, azonban a régi tulajdonos nem tudta elérni a téglaégetéshez szükséges hely növelését — lehet hogy nem Kikinda május végén A Kikinda-környéki falvak majd mindegyikében működik téglagyár. A velikoszelói gyár két éve van állam tulajdonban és képét teljesen megváltoztatta Az idén lakás épült ■ munkáscsüléd számára. A téglaverőknek nem kell már kunyhóba lakni, ami nyomorúságos életnívót jelentett eddig. Eddig négy asztalt alkalmaztak, az ötödik asztalt téglavevők hiánya miatt nem lehet munkába álltani. A kemencéket viszont alaposan átjavították és a munkaközösség odaadással dolgoz **■ úgyhogy a tervet száz százalékban teljesíti majd. Maga a terv ötven százalékkal magasabb a tavalyinál. A kozarac téglagyárban sikerült a munkások teljes létszámát biztosítani. Itt főleg olyan munkások dolgoznak, akik korábban nem téglagyárakban tevékenykedtek: az új munkásokat a környékben falvak, L... szorgalmazta. A mostani gyári megbízott azonnal utánanézett a problémának és máris intézkedés történt: a gyár mellett lévő földből egy darabot a gyárhoz csatolnak nehogy terephiány akadályozza a teljes teljesítőképesség kihasználását. A kemencét az államosítást követő napon máris begyújtották. Mulasztása a megbízott vezetőnek és a szakszervezeti,zemi csoportnak, hogy a téglavetés normáját még mindig nem állapították meg, habár egy hónapja dolgoznak. A múltévi norma nem reális: 750 darab volt. Ennek a normának megállapításánál nem vették figyelembe, hogy a vizet nem kell húzni, mert önfolyós ártézikul áll rendelkezésre úgyhogy a normát elletni lehet. Komoly problémája ennek a gyárnak, hogy az ellátási kérdést még nem sikerült megfelelően rendezni. Pedig az fontos probléma. A munkások megérdemelnék a kérdés mielőbbi elintézését, mert öntillatosak, fáradhatatlanok. Mint ahogy azt az egyik munkás kijejezte: — Dolgozunk és az a célunk, hogy félmillió téglával égessünk többet, mint tavaly, fölös munkásaiból toborozták öszsze és a gyár szakmunkásai oktatják őket, eredményesen. A milosevoi téglagyárban a helyzet a munkaerő hiánya miatt nehéz A gyár ugyanis Szerbiából szerződtetett téglavetőket, s amikor a munkát meg kellett volna kezdeni, nem jöttek el, arra hivatkozva, hogy az ottani gyárak többet fizetnek. Három asztalt — egy régit és két újat — mégis sikerült muntába álltan. Itt is a környék feles munkaerőiből regrutálódik a munkásság. A vezetőség mindent megtesz, hogy a tervet mégis teljesítse. A vállalat nagy súlyt fektet a munkások ellátására: már az ősz folyamán sertéseket kezdett hizlalni, a shb. kasoknak megfelelő R. jegyűk va n- A rendes juttatáson felül beteptet két kilogram babot, két kologram makarónit és egy kilogram sonkát] kapnak úgyhogy meg is vasutak: eléged«, '**A teglaveröknek nem kell már kunyhóban lakni