Magyar Szó, 1948. július (5. évfolyam, 155-182. szám)
1948-07-01 / 155. szám
V HALAI, A FASIZMUSRA —SZABADSÁG A NÉPNEK! V. ÉVFOLYAM, 155. (1092.) SZÁM NOVISZAD, CSÜTÖRTÖK, 1948 JÚLIUS 1 ÁRA Z DINÁR POSTAEINA PLACENA . azzal a határozattal kapcsolatban, amelyet a kommunista pártok Tájékoztató Irodája a JKP belső helyzetéről hozott A Tájékoztató Iroda határozatának a »Jugoszlávia Kommunista Pártjában való helyzetről«, amint az belőle látszik, előzményei vannak. Alapját a SzK(K)P Központi Bizottságának a JKP Központi Bizottságához intézett levelei képezik. Az ez év március 27-én kelt első levelet, amelyben a SzK(K)P Központi Bizottsága a JKP Központi Bizottsága ellen szóló vádjait felsorolja, egyidejűleg megküldte a Tájékoztató Iroda összes tagpártjainak anélkül, hogy a JKP Központi Bizottsága erről értesült volna. Ezután a SzK(b)P Központi Bizottságán keresztül megérkezett Magyarország Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele, mely mindenben alátámasztja a SzK(b)P Központi Bizottságának állásfoglalását. A magyar Központi Bizottság levelét megküldték a többi pártnak is. Ezután a JKP Központi Bizottsága hasonló leveleket kapott a Tájékoztató Iroda többi tagpártjától is, kivéve az olasz és a francia pártot. A JKP Központi Bizottsága kiemeli, hogy az említett pártok alapjában elfogadták a SzK(b)P Központi Bizottságának álláspontját, mielőtt még hallották volna a JKP Központi Bizottsága véleményét vagy meghallgatták volna bármely ellenérvét. A SzK(b)P Központi Bizottságának levele és a többi Központi Bizottság említett levelei, valamint a JKP Központi Bizottságának a SzK(b)P Központi Bizottságához ez év április 13-ikán intézett válasza után a JKP Központi Bizottsága még más leveleket is kapott a SzK(b)P Központi Bizottságától (május 4-én és május 22-én), amelyek többé-kevésbé az első levél vonalán állottak. A Tájékoztató Iroda határozata »Jugoszlávia Kommunista Pártjában való helyzetről« főleg a SzK(b)P Központi Bizottsága ezen leveleinek ismétlése. Ezekben a levelekben a SzK(b)P Központi Bizottsága megvádolta a JKP Központi Bizottságát és azt kívánta, hogy ismerje el a következő hibákat: először, hogy a JKP vezető emberei szavakban magasztalják a Szovjet Szövetséget, titokban pedig mind a Szovjet Szövetséget, mind a SzK(b)P-ot rágalmazzák; másodszor, hogy Jugoszlávia vezető emberei rágalmazzák a Szovjet Hadsereget és a szovjet szakembereket ellenségeskedéssel övezték, a szovjet polgárokat pedig és Judin elvtársat az állambiztonság szervei követik; harmadszor, hogy a pártkádereket a belügyminiszter megfigyelése alá helyezték és a pártban nincs demokrácia és kritika, hanem katonai vezetés módszere uralkodik; negyedszer, hogy a jugoszláv kormány kémek útján biztosítani akarja az imperialista államok kegyelmét és ellenőrzésük alá akarja magát helyezni; ötödször, hogy a párt feloldódik a Népfrontban, hogy nem lehet marxista-leninista szervezetnek tartani és hogy Bernstein, Buharin és Folmar elméleteiben ringatja magát a kapitalista elemek békés átnövéséről a szocializmusba; hatodszor, hogy egyik nagy imperialista ország követe házigazda módjára viselkedik Jugoszláviában és hogy Nédicsnek, ajugoszláv népek hóhérának barátai és rokonai könnyen és kényelmesen elhelyezkednek Jugoszlávia állam- és pártgépezetében; hetedszer, hogy a jugoszláv vezetők a Szovjet Szövetség külpolitikáját az imperialista országok külpolitikájával azonosítják; nyolcadszor, hogy a JKP vezető emberei letértek a marxista leninista útról a munkásosztály vezető szerepének kérdésében; kilencedszer, hogy a német ejtőernyősök szétzúzták a »partizán« vezérkart Jugoszláviában, hogy ezután súlyos válság keletkezett a népfölszabadító mozgalomban, azután pedig a Szovjet Hadsereg jött segítségre, fölszabadította Jugoszláviát és megteremtette a Kommunista Párt uralomrajutásának föltételeit; tizedszer, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártja dicsekedve hangoztatja háborús sikereit, noha nincsenek nagyobb érdemei, mint Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Albánia, Bulgária stb. stb. Kommunista Pártjainak. Ezekhez a vádakhoz hozzá kell adni azokat is, amelyeket a Határozat említ, de itt nincsenek kimondottan felsorolva. A JKP Központi Bizottsága, amint az a JKP Központi Bizottsága Politikai Irodájának a Tájékoztató Iroda üléséhez intézett és itt mellékelt nyilatkozatából is látszik, nem bocsátkozhatott vitába a SzK(b)P Központi Bizottsága vádjainak alapján, amelyek rágalmakon, koholmányokon és a jugoszláviai helyzet félreismerésén alapulnak, mindaddig, amíg a tényállás megállapítást nem nyer s a valótlant el nem választják a SzK(b)P Központi Bizottsága vagy a Tájéktoztető Iroda bármely tag pártja központi bizottságának tényleges elvi kifogásaitól. A Tájékoztató Iroda említett Ha- .tározatának nyilvánosságra hoza- talával kapcsolatban Jugoszlávia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a következőket jelenti ki: 1. A Határozatban foglalt bírálat pontatlan és alaptalan állításokon alapul és kísérlet arra, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának tekintélyét rombolja külföldön és belföldön, hogy zavart idézzen elő a tömegekben az országban és a nemzetközi munkásmozgalomban, hogy gyengítse a JKP egységét és vezető szerepét. Annál is inkább furcsa, hogy a SzK(K)P Központi Bizottsága elutasította, hogy állításait a helyszínen ellenőrizze, amint azt a JKP Központi Bizottsága ez év április 13-án kelt levelében javvasolta. 2. A Határozat egyetlen bizonyítték említése nélkül azt az állítást hozza fel, hogy a JKP vezetősége ellenséges politikát folytat a Szovjet Szövetséggel szemben. Az az állítás, hogy Jugoszláviában lebecsülték a szovjet katonai szakértőket és hogy a polgári szakértőket a közbiztonság szervei megfigyelés alá vetették, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Egészen visszahívásukig a Szovjet Szövetség képviselői közé soha senki sem hívta fel erre a jugoszláv képviselők figyelmét. Teljesen hazug az az állítás, hogy bármelyik szovjet képviselőt követtek volna Jugoszláviában, de legkevésbé Judin elvtársat. Ennek az állításnak különösképpen Judin elvtárssal kapcsolatban kizárólag az a célja hogy a JKP-nak és vezetőségének a hitelét rontsa a többi pártok előtt Ezzel szemben helyes a mi állításunk, amelyet a SzK(b)P Központi Bizottságához április 13-án intézett levélben fejtettünk ki s amely egész sor nyilatkozaton alapszín, melyeket a JKP tagjai pártszervezeteiknél tettek, valamint országunk más polgárainak nyilatkozatai a felszabadulástól máig arra vonatkozólag, hogy őket a szovjet hírszerző szolgálat szervei minden tekintet nélkül verbuválták. A JKP Központi Bizottsága úgy tartotta, hogy ez a viszony azzal az országgal szemben, amelyben a kommunisták az uralkodó párt és amely a szocializmus felé halad a megengedhetetlen viszony és a JSzNK polgárainak demoralizálására és az állami és pártvezetőség gyengítésére és aláásására vezet. A JKP Központi Bizottsága úgy tartotta és úgy tartja, hogy Jugoszlávia viszonya a Szovjet Szövetséghez kizárólag a bizalmon és őszinteségen alapulhat és ehhez az elvhez hűen, a jugoszláv állami szerveknek eszük ágában sem volt, hogy kísérjék vagy bármilyen módon ellenőrizzék a Szovjet Szövetség polgárait Jugoszláviában. 3. A Határozatban bírálják a JKP politikáját az osztályharc tekintetében, különösen pedig a JKP politikáját a falun. Erre vonatkozólag Lenin ismert mondatait idézik. A JKP Központi Bizottsága hangoztatja, hogy a falusi tőkéselemek korlátozására irányuló politikájában a idézett és hasonló tételei vezérlik, amit a Határozat szerzői — kis igyekezettel — elolvashattak volna a közzétett pártokmányokban és cikkekben és meggyőződhettek volna e politika gyakorlati végrehajtásáról is. Ezért a Határozat és az SzK(b)P Központi Bizottságának vádjai tulajdonképpen nyitott kaput döngetnek, tárgyilagosan pedig elkerülhetetlenül a város és falu reakciós és tőkés elemeinek bátorítátisa és támog!«16..ára vezetnek, zavart keltenek a lakosságban, mintha a JKP Központi Bizottsága és politikája lenne felelős azokért a tárgyilagos nehézségekért, amelyek különösen az ellátás terén, a lökésrendszerből a szocializmusba való átmenet időszakában jelentkeznek. A JKP Központi Bizottságának véleménye szerint megengedhetetlen módszer,hogy tevékenységét egyes, a harc legkülönbözőbb szakaszaiból kiragadott idézetek alapján, vagy egyes elszigetelten kiemelt és még hozzá elferdített tények alapján értékeljék. A JKP Központi Bizottságának az a véleménye hogy a JKP, valamint más pártok politikájának értékelésében elsősorban a Párt gyakorlatát kell figyelembe venni — váljon a Párt sikeresen, vagy sikertelenül harcol az ország szocialista átalakításáért, vájjon a tőkés elemek egészükben gyengülnek-e vagy erősödnek, vájjon gyengüti-e, vagy pedig erősödik a népgazdaság szocialista szektora. 4. A JKP Központi Bizottsága kénytelen nagy méltatlankodással visszautasítani azt az állítást, hogy a JKP vezető tényezői egy kulákpárt s útjára tértek a JKP felszámolásának , útjára hogy a Pártbannincs demokrácia, hogy katonai vezetés mód- fs szereit alkalmazzák a Pártban, hogy j a Pártban »lábbal tiporják a párttájgok alapvető jogait és a pártban elő- forduló szabálytalanságok legenyilébb bírálatára éles megtorlás- j I jól válaszolnak« stb. Vájjon tűr- : r ék e a Párt tagjai, akik ezer csatában bátran nézték szembe a haditállal, hogy a Pártban emberhez és ! I kommunistához nem méltó helyzet I uralkodjék? Hogy a Pártban nem is szabad bírálni őt • hasonló állítások határtalanul sértik Pártunk minden tagját, megszégyenítik a Párt hősi és dicső múltját és az ország újjáépítéséért és továbbfejlesztésé-ért vívott mostani hősi harcát. A JKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy azért, mert egyes Pártszervezetekben még nem hajtották végre a választást, nem lehet azt állítani, hogy a Pártban nincs demokrácia. Ez a háborús idők és a háború utáni viharos fejlődés maradványa, amelyen a JKP keresztül ment, s ez annak idején már más pártoknál, így az SzK(b)P- nél is előfordult Ami azt az állítást illeti, hogy a Párt feloldódik a Frontban, hogy a vezető tényezők egy kulák-párt útjára térnek, ez az állítás objektívan rombolja a munkásosztály vezetése alatt álló dolgozó tömegek szövetségét, amely a Népfrontban mint egyetemes szervezetben megvalósult, és a Pártnak a dolgozó tömegektől való elszigeteléséhez vezet. Az említetten kívül ez az állítás abban gyökerezik, hogy nem értik meg a Párt és a Front viszonyát, nem értik meg a Front lényegét Jugoszláviában és a munkásosztály vezető szerepe megvalósításának módját Ebben a kérdésben sem a tényekből indulnak ki, hanem összetákolt állításokból, amelyekkel azután a leninizmus ismert tételeialapján vitába szállnak, pedig ezeket a JKP felelős tagjai közül senki soha sem vonta kétségbe. A tények, valamint nemcsak a kommunistáknak, hanem a Front nem-kommunistáinak az egész háború alatt és háború után tett számtalan nyilatkozata is tanúsítja: először, hogy a Kommunista Párt a Front vezető ereje; másodszor, hogy a Kommunista Párt, nem olvad fel a Frontban, hanem ellenkezőleg a Párt eszmeileg és politikailag emeli a Front alaptömegeit és marxistaleninista politikájának szellemében neveli őket; harmadszor hogy Jugoszlávia Népfrontja gyakorlatban a szocializmusért harcol, ami semmiesetre sem lenne lehetséges, ha benne a »tarka politikai csoportok« — polgári pártok, kulákok, kereskedők, kisebb gyárosok és hasonlók, valamennyire is komoly szerepet játszanának, ahogy azt a Határozat mondja, vagy ha ez a Kommunista Párt és más pártok koalíciója lenne, vagy a proletariátus és a burzsoázia egyezményének bármilyen formája lenne, negyedszer, hogy nem a Párt veszi át a Front programját, hanem ellenkezőleg, a Front a Kommunista Párttól kapja az alapvető irányvonalat és programot, ami természetes is tekintettel a Párt vezető szerepére a Frontban. A JKP Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a front tömegek további eszmei és politikai tömörítése, a Párt tevékenységének a Front tevékenységével való összekapcsolása és a Front széleskörű tevékenysége — egyike a Párt legfontosabb feladatainak. Végül a JKP Központi Bizottsága kiemeli, hogy tagjainak többsége nem kooptált, hanem választott. Az SzK(b)P Központi Bizottsága nem vette számításba a Politikai Iroda tagjait, akiket az V. országos konferencián külön választottak. Ezért a JKP Központi Bizottsága 22 tagjához, akiket a SzK(b)P Központi Bizottsága egyik levelében megemlít, hozzá kell adni még a Politikai Iroda hét tagját is. Elképesztő dolog szemére vetni egy Kommunista Párt Központi Bizottságának, amely a háborúban tíz tagját vesztette el, hogy helyükre hét elvtársat kooptált, többnyire a JKP Központi Bizottsága jelöltjeinek sorából. A JKP Központi Bizottsága mint nevetségest és valótlant visszautasítja a JKP nem legális voltára vonatkozó állítást és az a véleménye, hogy ez a többi mellett, szintén azt igazolja hogy a JKP adott viszonyok között és adott időpontban alkalmazott működési formáit meg nem értik. A JKP működési formái Pártunk többéves forradalmi gyakorlatának konkrét körülményeiből keletkeztek, e gyakorlatban helyesnek bizonyultak és fontos tényezők voltak abban, hogy a Párt megszerezte a tömegek bizalmát. 5. A JKP Központi Bizottsága elutasítja azt a méltatlan vádat, hogy a Kommunista Pártban basa-rendszer uralkodik és hogy a jugoszláv vezetők eltitkolták a Párt előtt a Központi Bizottság helytelen politikájának bírálatát, eltitkolták a Párt és a nép előtt a Hebrang és Zsurovics elvtársakkal való leszámolás valódi okait. A JKP Központi Bizottsága nem hozhatta nyilvánosságra a SzK(b)P Központi Bizottsága leveleit mindaddig, amíg azt maga a SzK(b)P Központi Bizottsága nem tette meg. Azonban a JKP egész tágabb aktívája ismeri a SzK(b)P Központi Bizottsága leveleinek tartalmát, a teljes párttagság pedig Hebrang és Zsujovics esetét. A JKP Központi Bizottsága kénytelen csodálkozását kifejezni afölött, hogy a Tájékoztató Iroda tagpártjainak képviselői védelmükbe vehették Hebrangot és Zsujovicsot anélkül, hogy a JKP Központi Bizottságától bármilyen adatot kértek volna. A JKP Központi Bizottsága csodálkozik afölött, hogy olyan embereket vesznek védelmükbe, mint például Zsujovics, akit 1937- ben a Komintern határozatának értelmében Gorkiccsal együtt zártak ki a JKP Központi Bizottságából, vagy Hebrang, aki az usztasa rendőrség előtt áruló magatartást tanúsított s efelől megtévesztette a Pártot, akik frakciós politikát folytattak a JKP-ban, annak züllesztésére igyekeztek és kártevő módon szabotálták Jugoszlávia építésének és iparosításának ütemét. Hát ez nem a frakciós politika, az árulók és a JKP elleni romboló tevékenység támogatása?" A JKP Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban mellékletképpen nyilvánosságra hozza a Hebrangra és Zsurovicsra vonatkozó anyagot. A JKP Központi Bizottsága mint lehetetlen állítást elutasítja, hogy az utóbbi időben a jugoszláv vezetőemberek nagy sietséggel és demagóg okokból rendszabályokat hoztak a kis gyáripar és a kiskereskedelem államosítására. Ezeket a rendszabályokat valójában már hat hónappal a SzK(b)P Központi Bizottságának a JKP Központi Bizottsága ellen felhozott vádjai előtt előkészítették és ezek a szocialista szektor erősödésének és fejlődésének eredményei. A Kardely elvtárs beszédéből kiragadott idézetnek csak általános jelentősége van, viszont egész besszéde voltaképpen a Párt vonalát hozza nyilvánosságra. Ez a vonal pedig a tőkés elemeknek a jelen időszakban van fokozatos visszaszorítása. Ezzel kapcsolatban érthetővé válik, hogy a Tájékoztató Iroda sajtószerve, a szovjet sajtó és néhány más párt sajtója az utóbbi időben miért nem közölt egy hírt sem Jugoszlávia gazdasági építésének sikereiről, például a tőkés elemek további gyengítésére irányuló intézkedésekről, a Terv megvalósításának sikereiről, a munkásosztály és a Népfrontban tömörült dolgozók tömeges kongresszus előtti versenyéről, stb. De a tények tények maradnak. Elhallgatásukkal nem lehet alátámasztani a JSzNK kormánya gazdasági politikájának és a JKP Központi Bizottsága gazdasági kérdésekben követett vonalának teljesen alaptalan kritikáját. 7. A JKP Központi Bizottsága állítja, hogy a vezető emberek közül egyiknek sincs az a véleménye, miszerint Jugoszláviának a szocializmus kiépítéséért és függetlensége fenntartásáért vívott harcában nincs szüksége a népi demokrácia országainak és a Szovjet Szövetségnek a segítségére. Csak olyan emberek állíthatnának ilyesmit, akik elvesztették minden kapcsolatukat (Folytatás ,a második oldalon)