Magyar Szó, 1949. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1949-02-01 / 27. szám
VL ÉVFOLYAM, 27. (1275.) SZÁM NOVISZAD, KEDD, 1949 FEBRUÁR 1 ARA 2 DINAR A sznjiilipg miszkrii közleménye az Északatlanti pakli atepieratás a nyuló lárpáról A nyasan szövetség - az angol-amerikai imádó tömb fegyvere E tropson A szovjet külügyminisztérium közleményének első része ezt a cimet viseli, s ebben rövid történeti ismertetését adják az úgynevezett nyugati szövetség megteremtésének. Kiemelik, hogy megteremtői kezdettől fogva kizárták a lehetőséget, hogy a szövetségben részt vegyenek a népi demokrácia országai és a Szovjet Szövetség A nyugati szövetség megteremtői ezzel megmutatták, hogy ez a szövetség nem a békeszerető európai országok egyesítésére irányul és nem az európai tartós béke biztosításának érdekeit szolgálja, hanem más célokat követ, amelyeknek semmi közük a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. A nyugati tömb megteremtése teljes változást jelent Nagybritannia és Franciaország politikájában, elsősorban Németország problémáit illetőleg és mutatja hogy ezekek az országoknak a kormányai le iskidtak a Jaltában és Potsdambanémetország kérdésében kötött igyezményekről. A második világ. htv idején a szövetségeseket a ^kler-elenes koalícióban nemcsak zed^ akarat egyesítette, hogy gyo befejezzék a »ittlen Né és a fasizmus ellen vehoev *SZabaditó háborút, hanem, zák a J'«vőben is megakadalyozmu't erőszakot, amely az el.idézettV lilékben kér világháború Szövet«# Ugyameg a 1942^"* Magybrda amáv ' A SFHslHs r/SA'Äw*« p-n J^sakadályozását.sonló sTMn%tára'6 hT\3 Aa: iuté politika kifejezésm'nd az aláfrA és,:?hangban állott mind nld- 6 Országok érdekeivel. keszerető'? va,amennyi európai be- Szodet Szöv°/wre érdekeivel A előtt' Uor! V is- mi-; ehhez a politikához ''r',a .ma?tartós béke biztosi ,az e,hrápai tartós met erőszak 1 '^nak az u'abb. vér politilM iához ,m^akadá'yozásanak meeterpmü' A 'Vugati szövetség Njgvbitannia ie.,ent ,h°f.V mondott . é' Franciaország le. sánaf erről amndvS--me?akadá,y0,ZiS' hiú!!.!*! 3 0° !tartásáról PS ui. a békeszerető országokra nagyon veszéyes politikába kezdett azzal a céllal hogy megszidódja uralmát más európai országok felett, s nem riad vissza attól sem hogy erre a falra felhasználja a tegnapi támadót is, bár a brüsszeli paktum mellékesen kifejezi azt a kívánságot hogy megakadályozzák Németország támadópolitikájának feléledését Semmivel sem magyarázható hogy Anglia és Franciaország kormánya az USA kormányával együtt, azon fáradozik hogy most céljai szolgálatába álltsa Nyugatnémetországot ahol a régi náci és militarista elemek az angol-amerikai megszálló, hatóságok támogatásáva, egyre na. A szovjet külügyminisztérium — s mint jelentettük — közleményt adott ki az északatlanti paktum megteremtésére irányuló tárgyalásokról. Ezúttal részletesen ismertetjük a már röviden közölt közleményt. A közlemény rámutat arra, hogy január 14-én az USA külügyminisztériuma hosszabb okmányt tett közzé »A béke építése kollektív biztonság az Atlanti óceán északi részében« címmel. Ezzel kapcsolatban megállapítja: »Ebben a hivatalos okmányban főbb vonalakban kifejtik az USA álláspontját az úgynevezett »északatlanti paktumot« illetőleg, amiről az amerikai kormány a kanadai kormánnyal együtt már a múlt év gyobb befolyást nyernek a közigazgatási gépezetben. Rámutat a közlemény arra, hogy a nyugateurópai államok politikájának megváltozása támogatásra és bátorításra talált az USA uralkodó köreiben. Kiemeli, hogy az öt nyugati állam katonai tanácsa azzal a céllal alakult meg, hogy a nyugati hatalmak csoportját a második világháborúban szövetséges államok ellen használják fel. A nyugati országok számos államférfia és az angol-amerikai és francia sajtó is nyíltan támadó kijelentéseket tesz arról, hogy a nyugati szövetség a Szovjet Szövetség és a népi demokrácia országai ellen alakult habár ezeknek az országoknak a békeszerető politikája kétségbevonhatatlan és általánosan ismert tény Az öt nyugati állam szövetsége katonai és politikai kiegészítése a Marshall-terv európai végrehajtó kormányzatának. Az európai országok ezen két csoportját az angol-amerikai tömb uralkodó körei irányítják s ezeknek a legkevésbé sem.H érdekükben a Marshal- tervben és a brüsszeli paktumban résztvevő országok nemzeti és gazdasági céljainak megvalósítása. Az ő céljuk az, hogy erősítsék és kiterjesszék stratégiai, katonai és nyarán megkezdje a tárgyalásokat az angol, francia, belga, holland és luxemburgi kormánnya. A múlt évben az öt emített nyugateurópai ország uralkodó körei közös védelem címén megkötötték a katonapolitikai szövetséget az USA védnöksége alatt, az idén pedig végrehajtják az »északatlanti szövetség« megteremtésére irányuló messzemenő angol-amerikai terveket és ebben ugyanezek az európai országok és Kanada vesznek részt az USA közvetlen vezetésével. Ezt hivatalosan is igazolta Truman elnök, amikor január 20-án kijelentette, hogy rövidesen a szenátus elé terjeszti ennek a szerződésnek a tervezetet, gazdasági hadállásaikat Ahogyan a Marshall-tervnek sem célja, hogy ténylegesen gazdaságilag újjáépítse az európai országokat, hanem tervként szolgál arra, hogy a marshallzált országok politikáját és gazdaságát az angol-amerikai uralom hadászati-katonai terveihez idomítsa Európában, ugyanúgy az új csoportosulást sem a kölcsönös segítségre és a nyugati szövetségbe tartozó országok kollektív védelmére teremtették, hanem abból a célból, hogy folytassák az angol-amerikai uralkodó körök uralmi befolyásának megszilárdítását és további kiterjesztését Európában és eközben a maguk érdekének rendeljék alá ezeknek az országoknak a kül- és belpolitikáját. A nyugati szövetség támadó jellegét mutatja az is, hogy egyre inkább követelik a katonai erők és katonai kiadások növelését. Emellett a nyugati szövetség megteremtői megalakították a katonai bizottságot, sőt a nyugati szövetség főparancsnokainak bizottságát is, amelyben az élen Montgomery angol tábornaggyal helyet kaptak az öt állam vezérkari főnökei, habár nem bizonyíthatják be, hogy bármilyen támadás veszélye fenyegeti államukat. Az a sietség, ahogyan ezeket a katonai szervezési intézkedéseket végrehajtják, szintén nem azt bizonyítja, hogy ennek az új csoportulásnak a résztvevői biztosítani kívánják a tartós békét Európában. Inkább azt mutatja, hogy politikai nyomást akarnak gyakorolni egyes európai országokra és Nyugatnémetországra is. Ennek az új európai csoportosulásnak a megteremtésével egyidejűleg az USA és Anglia uralkodó körei az utolsó két hónapban az északatlanti szövetség megteremtésén fáradoztak, amelybe belép az öt nyugateurópai államon kívül Kanada és az USA is. Az északatlanti szövetség céljai sokkal messzebbmenőek a nyugateurópai tömb céljainál. Szoros összefüggésben állnak azokkal a tervekkel, hogy erőszakkal az USA védnöksége alatt megvalósítsák az angol-amerikai világuralmat. Az északafand Joafetum és az ango-amerikai világuralmi terven Edm alatt a második részben a szovjet külügyminisztérium közleménye rámutat arra, hogy az északatlanti paktum a fő eszköz hogy az egész világon megvalósítsák az USA uralkodó köreinek uralmi politikáját. Az északatlanti szerződés tervezete világosan mutatja, hogy az angol amerikai tömb világuralomért harcol. Habár az északatlanti paktum öt európai ország, Kanada és az USA részvételét irányozza elő, mégis mindenki előtt világos, hogy ez az USA uralkodó köreinek az ügye Mivel pedig így az északatlanti paktum ténylegesen az USA és a Nagybritannia uralkodó köreinek fő eszközévé válik »az Atlantik mindkét partján«, ezzel a paktum egyezik az angol-amerikai világuralom megvalósításának támadó politikájával, amit — mint ismeretes — Churchill, szenzációt keltő fultoni beszédében az USA és Nagybritannia fő háború utáni feladatának nyilvánított. Az USA, Kanada és az öt nyugateurópai ország részvételén kívül az északatlanti paktum tervezete előirányozza más országok részvételét is Ezzel kapcsolatban szó van Svédország, Norvégia és Dánia csatlakozásáról. Egyes körök indítványozzák hogy az ezzel kapcsolatos nehézségeket a külön skandináv paktum megteremtésével küszöböljék ki. Ez nem akadályozná a skandináv országokat, hogy csatlakozzanak az északatlanti tömbhöz. Ugyancsak vizsgálják a lehetőséget hogy Franco Spanyolországa, Portugália, Olaszország, sőt Törökország is csatlakozzék az északatlanti paktumhoz. Ezzel párhuzamosan beszélnek a Földközi-tengeri unió, vagy Földközi-tengeri keleti paktum megteremtéséről, az atlanti tömb segédeszközéről is A külön államtömbök egyre nagyobb számban való megteremtése, az USA és Anglia védnöksége alatt, még inkább kiemeli azt a tényt, hogy a fő imperialista tömbnek egyáltalán nincs regionális jellege hanem egyes hatalmaknak az érdekeit, sőt azt a célját szolgálja, hogy a világ minden tája felett uralkodjanak. Ezt igazolja az a terv is, hogy megteremtsék a délkeletázsiai országok tömbjét, amelyet gyakorlatilag a nemrégiben New Delhiben megtartott úgynevezett ázsiai értekezleten már kezdtek megszervezni. Mindez mutatja, hogy az USA és Nagybritannia uralkodó körei azon fáradoznak, hogy az atlanti tömbbe közvetlenül vagy közvetve minél több államot bevonjanak és ezzel úrrá váljanak felettük. Az északatlanti paktum célja hogy az USA és Nagybritannia uralkodó körei vezetőhelyet foglaljanak el minél több államban és megfosszák őket a lehetőségtől, hogy független nemzeti kül- és belpolitikát folytassanak. Ezeket az államokat segédeszközül akarják felhasználni támadó terveik megvalósításához. Ebben a helyzetben szó sem lehet arról, hogy a Szovjet Szövetség és a népi demokrácia országai részt vegyenek az északatlanti paktumban, vagy más hasonló szövetségihez, mivel az északatlanti paktum a hatalmak egyedő csoportjának, elsősorban az USA és Anglia uralkodó köreinek azt az erőszakos törekvését fejezi ki, hogy valamilyen módon a maguk céljaihoz idomítsák más állammok engedékeny, vagy velük szemben függő helyzetben lévő kormányánakpolitikáját. Ezeknek a tömböknek a megteremtése és a paktumoknak az aláírása nem küszöböli ki a számtalan ellentétet és torzsalkodást az ezeket a paktumokat aláíró országok között. E paktumok nem küszöbölik ki az ellentéteket még az angol—amerikai tömb fő résztvevői között sem, mivel mind a két hatalom támadó törekvései léptennyomon összeütköznek egymással. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nem minden ország kíván csatlakozni ezekhez a tömbökhöz és a már résztvevő országok sem rendelik alá magukat minden esetben az angol-amerikai parancsnak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a keleti gyarmati országokban rohamosan terjed a népfelszabadító mozgalom. Végül meg kell említeni, hogy a Szovjet Szövetség és a népi demokrácia országai megteremtették népeikben az őszinte törekvést, hogy megvalósítsák a barátság és az országok egyenjogúságának nagy elveit. Már magának a szovjet államnak a fennállása, amelynek hatalma és nemzetközi befolyása növekedik, továbbá az az erőteljes támogatás, amit más országok demokratikus erői nyújtanak neki elháríthatatlan akadály minden támadó terv számára, amely arra irányul, hogy bármely hatalom világuralmát megteremtse. Ez történelmi igazolást nyert a fasiszta államok felszámolásában is, hiszen ezek is grandiózus világuralmi terveket akartak megvalósítani és ezektől a tervektől a jelenlegi angol-amerikai világuralmi tervek csak nagyon kevéssé különböznek. Közismert tény, hogy az utóbbi időben az angol-amerikai tömb országai, különösen pedig az USA, hajlandók tovább növelni fegyveres erői két katonai költségvetésüket, kiépíteni légi és tengeri támaszpont,jáik hálózatát a világ minden táján és egyéb katonai terveket készíteni egészen az atombomba háborús felhasználásáig Az USA uralkodó körei a második világháború befejezése után kezdtek légi és tengeri támaszpontokat létesíteni az Atlanti és a Csendes óceánon és sok más távoli tengeren, így azután az amerikai támaszpontok száma nemcsak nem csökkent, hanem még növekedett a világ minden táján. Egész államokat, különösen a szovjet határok közelében, hídfővé tettek az angol,amerikai légierők és egyéb fegyveres erők számára, hogy megtámadhassák a Szovjet Szövetséget. Az USA állandóan új hiteleket nyújt ezeknek az országoknak háborús fegyverkezésre. Senki sem állíthatja, hogy ez az USA védelmében történik. Véletlennek tekinthető, hogy az USA és Nagybritannia a második világháború után fenntartotta közös vezérkari főnökségét Washingtonban és ez a kulisszák mögött folytatja tevékenységét és előkészíti az új támadó terveket? Ha ilyen tervek nem volnának, nem lenne ok arra, hogy ez a vezérkar ma is fennálljon Washingtonban, sem arra hogy angol és amerikai csapatokat küldjenek egyre több országba. Amerikai csapatok állnak Európában és Ázsiában még az Egyesült Nemzetek egyes tagállamainak területén is. Világos, hogy ennek a külpolitikának semmi köze az USA védelmének törvényes gondjaihoz és ezt a politikát teljesen áthatja az erőszak szelleme, a támadás szelleme. Sőt mi több, egyes körök az USA- ban Nyugatnémetországot és Japánt is fegyverként akarják felhasználni támadó terveik megvalósításához. Ezért nem véletlen, hogy az USA mindenféle kifogást hoz fel, hogy elhalassza a német és japán békeszerződés megkötését. Ez az USA uralkodó körei külpolitikájának természetes következménye, mert ez a politika támadó terveken alapul. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra hogy az amerikai poltika támadó jellegű a demokratikus erőkkel és a demokratikus országokkal szemben is, hiszen a görög nép csak azért nem szabadul,hatott ki a nehéz helyzetből, mert a népnek idegen reakciós erők hathatós támogatásban részesültek kívülről. Berlin kérdésével kapcsolatban a szovjet kormány mégegyszer megmutatta, hogy az USA és Anglia jelenlegi uralkodó köreinek nem áll érdekében a megegyezés és együttműködés a Szovjet Szövetséggel, sőt lemondanak a korábbi egyezményről is. Az USA végül olyan messzire ment hogy most bojkottálta a kereskedelmet a Szovjet Szövetséggel. Ez a politika azonban elsősorban annak az országnak káros, ahonnan ered. Mindezek, az USA és Nacybritannia háború utáni külpolitikájára vonatkozó tények bizonyítják, hogy (Folytatás a második oldalon! Sztálin generalisszimusz válasza az Internativalan Service amerikai sajtóügynükség európai igazgatójának kérdéseire A TASS közli Joszáf Viszarionovics Sztálin válaszát Mr. Kings Kingsburry Smith, az International News Service amerikai sajtóügynökség európai igazgatójának kérdéseire. ELSŐ KÉRDÉS: Hajlandó-e a szovjet kormány megvitatni az amerikai kormánnyal olyan nyilatkozat kiadását, amely leszögezné, hogy egyik kormánynak sincs szándékában a háború eszközéhez folyamodni a másik ellen? VÁLASZ: A szovjet kormány kész volna megvitatni ilyen nyilatkozat kiadásának kérdését. MÁSODIK KÉRDÉS: Hajlandó-e a szovjet kormány az USA kormányával együtt e békepaktum megvalósítására olyan intézkedéseket tenni, mint a fokozatos leszerelés? VALASZ: Magától értetődik, hogy a szovjet kormány együttműködhetne az USA kormányával a békepaktum megvalósítására irányuló olyan intézkedések megtételében is, amelyek a fokozatos leszerelésre vezetnek. HARMADIK KÉRDÉS: Várjon ha az USA, Anglia és Franciaország kormánya hozzájárul, hogy ellassza a külön nyugatnémet állam megteremtését addig, amíg a Külügyminiszteri Tanácsot össze nem hívják a német kérdés egészének megvitatására, hajlandó volna-e a Szovjet Szövetség kormánya megszüntetni a szovjet hatóságok által foganatosított forgalmi korlátozásokat Berlin és Németország nyugati övezetei között? VÁLASZ: Ha az USA Nagybritannia és Franciaország betartják a harmadik kérdésben kifejtett feltételeket, a szovjet kormány szerint nincs akadálya annak, hogy megszüntesse a szállítási korlátozásokat, mégis azzal, hogy egyidejűleg megszüntessék azokat a szállítási és kereskedelmi korlátozásokat, amelyeket a három állam vezetett be. NEGYEDIK KÉRDÉS: Hajlandó-e Excellenciád találkozni egy közösen kiválasztott helyen Truman elnökkel, hogy megvitassál ennek a békepaktumnak a kérdését? VÁLASZ: Korábban már ismételten kijelentettem, hogy nem ellenzem a találkozót.