Magyar Szó, 1949. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1949-04-01 / 77. szám

VL ÉVFOLYAM, 77. (1325.) SZÁM NOVISZÁD, PÉNTEK, 1949 ÁPRILIS 1 ARA 2 DINAR Megkezdték az ipari növények vetését Az utóbbi napokban igen nagy lendületet vett a szántás-vetés. Tartó­hiányunk egyes járásaiban már végefelé jár ez a munka. A takarmányár­pa és a zab vetését nagyobbrészt mindenütt befejezték. A sörárpa vetésé­vel azonban baj van, mivel egyes járások majdnem csiraképtelen vetőma­got kaptak. így van ez a topolyai járásban, ahol 150 holdat irányoztak e­gy sörárpa termelésére, de mivel a kiutalt mag csiraképtelen, késnek a ve­téssel. Ez a késés minden bizonnyal kihatással lesz a többi növény vetésére is. A takarmányárpa és a zab vetésének befejezése után megkezdték az ipari növények és a konyhakerti vetemények vetését. Több helységben a termelő parasztszövetkezetek már elvetették a napraforgót, és készülődnek a cukorrépa és a kender vetésére. MÁR VETIK A NAPRAFORGÓT ÉS A CUKORRÉPÁT A ZOMBO­RI JÁRÁSBAN A zombori járásban Bácski-Breg és Prigrevica kivételével minden helységben ismertették a vetési ter­vet. A földműves szövetkezetek ke­retében működő vetési bizottságok idejében kapcsolatot teremtettek a népfront-szervezetekkel és közös egyetértésben magyarázták meg a termelőknek az idei vetési terv je­lentőségét. Bácskibrégen és Prigre­­vicán azonban elmulasztották ezt a népszerűsítő munkát. Prigrevicén például a helyi mezőgazdasági hi­vatal helytelenül, a valóságnak meg nem felelően dolgozta ki vetési ter­­vét. Természetesen, új vetési terv kidolgozására már nincs elág idő, s főként idő arra, hogy ismertessék, és megbeszéljék a termelőkkel. A járásban fokozott iramban ha­lad a szántás,vetés A takarmányár­pa és a zab vetése befejezéshez kö­zeledik. Azonfelü­l jelentős eredmé­nyeket értek már el a napraforgó és­ a cukorrépa vetésében. A napraforgót 30 százalékban, a cukorrépát pedig 20 százalék­­ban elvetették. A jelen­tésszolgálat és nyilván­tartás több helységben jól működik. Egyes helységek azonban a mező­­gazdasági hivatal vezetőinek hanyag munkája következtében valótlan ada­tokat továbbítanak a járási szer­­vekhez. Így van ez Spontán, ahol a mezőgazdasági előadó minden mással foglalkozik, csak éppen hivatásával nem. Hogy a növények vetését idejében befejezzük, nem szabad megengedni, hogy egyesek hanyag munkája miatt késsünk a vetéssel, azért idejekorán ki kell gyomlálni az ilyen fogyatékosságo­kat. A járás területén minden köz­­ségben megkezdték az ipari növé­nyek vetését. Vetnek, de az ipari növények szerződéskötésének tervét nem valósították meg. Járási átlag­ban még 7 százalék hiányzik a ken­der szerződéskötési tervből. Ebben a tekintetben különösen Monostor maradt el, ahol az előirányzott ken­dervetési területnek eddig mindössze 50 százalékát kötötték le A mo­nostori földműves szövetkezetre és a népfrontszervezetre nagy feladat vár, mert egyidőben az ipari növé­nyek szerződéskötését és vetését is propagálnia kell. Ebben a tekintet­ben azonban mulasztottak, mert nem népszerűsítették idejében az ipari növények szerződéskötését. SZUBOTICÁN AZ IPARI NÖVÉ­NYEKHEZ MŰTRÁGYÁT HASZNÁLNAK Szuboticai szerkesztőségünk jelenti: A jó idő beálltával Szuboti­án is teljes erővel megindult a szántás­vetés. A vetési bizottságokhoz ed­dig befutott jelentések szerint az állami birtokokon a szántásra előirány­zott földterület 40 százalékát, a szö­vetkezetek pedig 30 százalékát szán­tották fel. A helyi gazdaság és a szövetkeze­ti földek megművelésére beosztott magántraktorok eddig tervük 40 százalékát valósították meg. A ma­gántraktorok tulajdonosai közül eredményesen munkálkodott Huszár Lajos és Rudics Nikola. Huszár Lajos az előirányzott 210 hold­ból 120 holdat, Rudics Nikola pedig 190 holdból 110 holdat szán­tott fel. Leggyengébb eredményt Pöthe János ért el, aki 100 holdból csak 15 holdat szántott fel és trak­tora folyton »elromlik’. A földműves-szövetkezetek azon igyekeznek, hogy mielőbb kiosszák a termelőknek az ipari növények vetőmagvát. Eddig már temérdek­­műtrágyát osztottak ki. Jelenleg a napraforgómagot és a rostkender vetőmagot osztják. Magkendert az idén is akárcsak tavaly, a növé­nyek sorai között termelnek, 5.340 holdon. Textilgyárai küzdelme a tervért A zombori „frisna Gora‘‘ ffx d­ápikr március 15-éi befejezte háromhavi tervet A zombori „Fruska Gora“ textil­­gyár munkaközössége rendszeres küzdelmet folytat a termelési ter­vért. Minden brigád, minden mun­kás ismeri termelési feladatát. A brigádok minden hónapban új kö­telezettséget vállalnak a termelé­kenység növelésére, az önköltség csökkentésére és az anyag megtaka­­rítása. Veszelina Vojkics, Cirfusz Irén, Szájé Katica, Milica Milose­vics, Túri Mária és Rúzsa Sztefa­­novics kötelezték magukat, hogy négy sólyemszövőszéken dolgoz­nak. Ezzel a beosztással egy mun­kással kevesebb szükséges, és mint­egy 25 százalékkal csökkentették a kiadást . A jó munkafegyelem, továbbá a világnézeti-politikai nevelőmentea is elősegítette, hogy az üzem már­cius 15-én befejezte háromhavi ter­melési feladatát. Jellemző az üzemre, hogy tavaly, a régi vezetőség gyengesége követ­keztében, a gyár első háromhavi tervét csak 33 százalékban teljesí­tette. Az új igazgató átszervezte a munkát, megerősítette az ügy­vezetést, pontos nyilvántartást ve­zetett be, a „sliht“ gép üzembehe­lyezésével pedig megoldják az ü­­zem egyik fontos problémáját. A káder­nevelésre is több figyel­met fordítanak. Fiser Antal bri­gádvezető a múlt évben egymaga 20 szakképzetlen munkásnőt taní­tott be. Most már t­eljesitsi t­ervét a „r­omanija“ kendergyár is A múlt év utolsó hónapjaiban a topolyai „Romanija“ kendergyár dolgozói a havi tervet nem telje­sítették. A kender sem volt egé­szen kifogástalan, de a bajt inkább a­­ munkások közötti egyenetlenke­dés okozta. Nem volt közöttük ösz­­szetartás, a közös hibákat elhall­gatták, bírálatot munkájuk felett n­em gyakoroltak. A helyzetet be­­tetézte az igazgató hanyagsága, aki vég­­­l is otthagyta az üzemet. A viszonyok valamivel feljavul­tak ez év kezdetén, de a munká­sok még február végén sem telje­sítették 100 százalékban havi ter­vüket. Több termelési tanácskozást tartottak, megbeszélték a problémá­kat és a dolgozók megfogadták, hogy a jövőben teljesítik a tervet. A márciusi tervet már 20-ika kö­rül 110 százalékban teljesítették. Utána igyekeztek a januárról és februárról elmaradt munkát elvé­gezni. A napi tervet márciusban az üzem sokszor 170 sőt 198 szá­zalékban is teljesítette. Géphiba egész márciusban egyszer sem for­­dult elő, régebben viszont napokig is álltak a gépeik. A gyár ifjúsága is kitűnt jó munkájával. Kötelezettséget vállalt, hogy az évi tervet december 20-ig befejezi. Ha úgy dolgoznak, mint márciusban, biztosan teljesítik vál­lalásukat. Sulyok Katalin például a napi tervét 110—180 százalékban, Matuska András 100—200 százalék­ban teljesítette. A törők közül Pásztor János és Barna Ilonka vo­l­tak a legjobbak Az irodai mun­kában Tamás László és Banda Já­­nos dolgoztak nagy áldozatkészség­­gel. 170000 DINÁR JUTALMAT KAPOTT AZ ODZSÁCI TEXTIL­GYÁR MUNKAKÖZÖSSÉGE Az odzsáci „Ivo-Lola Ribár“ textilgyár 26 legjobb dolgozóját ki­tüntették. Másodosztályú Munka Érdemrendet Plesztovics Mária a kilencszeres rohammunkás és Ilija Lemajics, a gyár igazgatója kapott. A Munka Érdemrendje III. osz­tályával nyolc, Munkaéremmel pe­dig 16 dolgozót tüntettek ki. A Szerb Népköztársaság Szkap­­stinájának Prezidiuma az üzem munkaközösségét, mint a Szerb Népköztársaság egyik legjobb mun­kaközösségét, vándorzászlóval és 170.000 dinárral jutalmazta. A Szak­szervezeti Szövetség rádiókészülé­ket és könyvtárat ajándékozott a gyárnak. Az „Ivo-Lola Ribár“ gyár dol­gozói megfogadták, hogy még na­gyobb lendülettel dolgoznak az öt­éves Terv megvalósításáért és a szocializmus felépítéséért hazánk­ban, bárhogyan rágalmazzák is Pártunkat és hazánkat. (Á. L.) A kongresszusi frontverseny egyik jelszava a zombori járásban: Egyetlen falu se legyen termelőszövetkezet nélkül Keveset törődik a frontagitáció a földműves szövetkezetekkel Népfrontunk politikai mannájá­nak középpontjában falun a szövet­kezeti mozgalom fejlesztése áll. A szervezetek felvilágosítják a dolgo­zó parasztságot a szövetkezetekkel kapcsolatos kérdésekről, segítenek nekik megtalálni az igazi utat. Er­ről számol be zombori szerkesztő­ségünk alábbi jelentése is. A zombori járásban a régeiben,­­ a Központi Pártvezetőség plenáris értekezlete előtt is beszéltek az agi­tátorok a Front értekezletein a szö­vetkezetekről, a szövetkezés elő­nyeiről és főleg jelentőségéről. Elő­adásaik azonban meglehetősen álta­lánosak, elvontak voltak. A minden­napi gyakorlatból mentett példák híján nem hatottak a meggyőzés erejével a hallgatóságra. Később javítottak a dogon. Nem értelmiségi dolgozókat, vagy gyári munkásokat küldtek előadónak az alapszerv­ezetekbe, ha a szövetkezetről volt szó, ha­nem termelő szövetkezeti tago­kat. Ők aztán kézzelfogható és minden­ki számára könnyen elenőrizhető példákkal bebizo­nyították a szövet­kezeti munka és élet előnyeit, meg­­cáfolatlan tényeket sorakoztattak a hallgatóság elé, — elm­odták ke­resetlen szavakkal: hogyan léptek be ők hogyan szánták rá magukat, a közös munkára, milyen eredmé­nyeket értek el eddig. És bebizonyosodott a zomb­ori járásban .S­ hogy a helvat megérett a gyorsabb haladásra, csak ez hiány­zott; a felvilágos­tás a furdítás, az útmutatás. Egy-egy ilyen értekezlet után a parasztok tömegesen jelent­keztek a termelő szövetkezetekbe. Apatinban mindössze 20, Kop­láton pedig csak 10 család ma­radt a termelő szövetkezeten kívül. Rigyicán a gazdaságok 90°/o-a belépett a termelő szö­vetkezetbe. Négy nap alatt 123 család írta alá a belépési nyilatkozatot. Klajicseven a parasztság több mint 80°/o-a tagja a termelő szö­vetkezetnek. Mileticsen a termelő szövetkezeti tagok (családok) száma 47-ről 117- re emelkedett. Kupuszinán a „Petőfi Sándor” ter­melő szövetkezetbe 18 család jelent­kezett felvételre. De a többi helységben is erősöd­nek a szövetkezetek Rasztinán pél­dául, ugyancsak egy jól megszer­vezett frontülés után a hónap ele­jén 15 család megalakította a »Napredők« termelő szövetkezetét. Ma már 46 család tagja a szövet­kezetnek. A Front ügyel, nehogy spekuláns szándékok"akadályozzák a fejlődést Csonoplyán a gazdagabb parasz­tok akartak termelő szövetkeze­­tet alakítani olykonnen hogy szegényparasztot nem vesznek fel a szövetkezetbe. Napirendre tűzték az ügyet, és az egyik értekezleten leleplezték a spekulánsokat Nem lehet kijátsza­ni a szövetkezeti sz­abályzatot, összegezve az eredményeket: a zombori járásban a parasztság fele tagja a termelő parasztszövetkeze­teknek. 1948 végén még a gaz­daságoknak mindössze 20°/6-a volt benn a termelő szövetkezetekben. Minket ezzel kapcsolatban még valami érdekel: hogyan vélekedik a járás magyarsága erről a kérdés­ről? A járás más nemzetiségű népével vállvetve halad a haladás útján. 1948 végén 276 magyar család tagja volt a termelő szövetke­zeteknek. Ma­ 844 magyar csa­lád dolgozik a termelő szövetke­zetekben. A Népfrontunk III. kongresszu­sa tiszteletére rendezett munka, verseny keretében fokozott politi­kai munkát végez, hogy még Szvi­­lojevón, Aleksza Sartu­cson és Te­­lecskán és megalakuljon a terme­lő szövetkezet , hogy a zombori járásban ne legyen egyetlen falu sem termelő szövetkezet nélkül. Hasonlóképpen dolgozik a városi Népfront is. Megalakultak a termelő szövet­kezetek a várost környező szállás­­csoportokban is: a villanytelepi szállásokon. Gradinán és Bilicsen, Obzir és Radojevics szálláscsopor­tokban pedig kezdeményező bizott­ság, dolgozik a szövetkezet megala­kításán. Keveset foglalkozik azonban a frontagitáció a szövetkezetek általános fajtájával, a földmű­ves szövetkezetekkel, a földműves szövetkezetek gazda­ságával. A frontért­ekezle­t­eken csak a termelő parasztszövetkezetekről van szó. Ez arra enged következtetni, hogy a zombori járásban és a vá­rosban bizonyos mértékig lebecsül­ték a földműves szövetkezetek je­lentőségét. Úgy vélekednek róla, hogy nem érdemes vele vesződni, bele kell vágni egyenesen a termelő szövetkezetekbe. Kardely elvtárs a Pártvezetőség plénumán élesen elítélte ezt a je­lenséget, éppen úgy mint azt a szin­tén helytelen irányzatot is, hogy csak a földműves szövetkezeteket fejlesszük. Elhanyagolni a földműves szö­vetkezeteket,­­ menekülést je­lent a falu szocialista átalakítá­sának konkrét feladatai elől. A termelő szövetkezetek fejlődésé­nek még a kezdetén vagyunk, sok mindent kell még tennünk, hogy a gyors fejlődés útján haladjanak. Ezért ha csak a termelő szövetke­zetek tömegesítése felé orientáló­dunk, ez valójában egyet jelent a termelő szövetkezetek fejlődésének akadályozásával. Helytelen lenne feltenni a kérdést: vájjon a szövetkezetnek ezt vagy amazt a faj­táját fejlesszük. Mind­kettőt propagálnunk kell a lehető­ségekhez és körümén­yekhez mér­ten. Nyilván nem alakítunk ott szö­vetkezeti gazdaságot ahol termelő szövetkezetet alakíthatunk Ez vilá­gos. De világos az is, hogy termelő szövetkezet alakítására a leghathatósabb serkentés a földműves szövetkezeti gazda­ság létezése. A földműves szövetkezeti gazda­ságok propagálásáról várunk most híreket a zombori járásból és a vá­rosból. A zentai textilgyár versenye május f előtt Zenta dolgozói munkaversenyt kezdeményeztek május elseje tisz­teletére. A verseny feladatául a legfontosabb tennivalók elvégzését tűzték ki a termelés növelése ér­dekében. A textilgyár továbbfej­leszti a brigádmunkát, amelynek segítségével 8—10 százalékkal túl­teljesítették a napi tervet A leg­utóbbi versenyszakaszban e gyár­ban feljavult a minőség. A mun­kások és a vállalat vezetősége is jobban ellenőrizte a minőséget. A most kezdődő versenyben a minő­ség további feljavítására töreksze­nek. Ezenkívül a hulladékot is csök­kenteni akarj­ák két százalékkal A verseny megkezdődött és hogy a szocializmust építő dolgozóink küzdelme minél eredményesebb le­­gyen. a „Textilgyár“ munkásai ver­senyre hívták a zemuni textil­gyá­rat és a kutai „Szloboda“ rokon üze­met.

Next

/
Thumbnails
Contents