Magyar Szó, 1949. augusztus (6. évfolyam, 181-206. szám)

1949-08-01 / 181. szám

VI. ÉVFOLYAM, 181. (1429.) SZÁM NOVISZÁD, HÉTFŐ, 1949 AUGUSZTUS 1 ARA 2 DINAR MaftSas­e­m befejezték az ar­tás! A cséplés is vége felé jár az állami birtokokon és a termelőszövetkezetekben Az időjárás miatt az idén később arattak tartományunkban. A búza beérési időpontja is eltérő volt az egyes vidékeken. Szerémségben és néhol Délbánátiban is majdnem egy hónappal később kezdődött az ara­tás, mint egyébként szokott. Az aratásról megállapítható, hogy az idén, Szerémség kivételével, mindenütt rendben folyt. Szerém­­­ségben, különösen a zimonyi járás­ban, a népbizottságok kezdetben téves álláspontot foglaltak el. Ara­tási tervüket úgy állították össze, hogy kizárólag gépi erőre támasz­kodtak. Nem vették figyelembe, hogy gépük teljesítőképességével csak 25 nap alatt tudtak volna le­aratni. Később belátták tévedésüket és kézikaszálók beállításával elvé­gezték feladatukat. Ez az oka an­nak, hogy a zimonyi járásban még némileg elmaradtak, de ma­holnap ők is teljesen befejezik a munkát Vajdaságban tehát egészen kevés kivétellel az aratás befejezettnek tekinthető, úgyhogy minden erőt a cséplésre és ugarolásra kell fordí­tani. A cséplés kezdeti nehézségei szin­tén megszűntnek tekinthetők. Min­denütt, ahol az egyéni meggyőzés és felvilágosítás módszereit alkal­mazták, sikerült biztosítani a mun­kaerőt, úgy hogy az előirányzott 2400 csoport közül több mint 2000 teljes erőbedobással dolgozik. A legtöbb állami birtok és a ter­melőszövetkezet jó példával járt elől az aratásban és a cséplésben, úgy hogy a napokban teljesen be­fejezik mind a két munkát. Külön dicséretet érdemelnek a topolyai járás szocialista szektorának dol­gozói. Már a legközelebbi napokban teljes létszámukkal újabb feladatok elvégzéséhez, elsősorban az ugaro­láshoz látnak hozzá. A cséplés gyors befejezése most, a legégetőbb feladat. A legújabb uta­sítások szerint a cséplőgépek ne­ várjanak semil­yen sorrendre, ha­nem azonnal csépeljék a szérűbe szállított búzát, még ha emiatt ál­landóan a falu egyik végéről a má­sikra is kellene menniök. Csak egy a fontos: a munka ne álljon egy pillanatra sem. Politikai szervezeteink továbbra is kísérjék a legnagyobb figyelem-­­­mel és segítsék a cséplést. Első feladatuk az hogy fokozzák a munkacsoportok fegyelmeze­ttségét, az üzemanyagtakarékosságot és ügyeljenek a cséplőgépek teljesítő­képességének kihasználására. Az ugarolást általában elhanya­golják még a szocialista szektoron is, pedig ez igen eredményes és fontos termelésig technikai eljárás. E téren az volt a­­hiba, hogy a búza­­kereszteket a földeken hagyták, s így a traktorok nem használhatták ki az éjszakát ugarolásra. Kivétel a becsei és a moravicai állami birtok. Itt komolyan végzik ezt a munkát. A szervezés körül, Bácska kivé­telével, több fogyatékosság mutat­kozott az aratás és cséplés folya­mán. A legkomolyabb ezek közül a jelentésszolgálatban megnyilvánult felületesség és hanyagság. Ennek következtében az irányítás nagy nehézségekbe ütközött. Rumén elő­fordult, hogy a járási mezőgazda­­sági­ gépreferens egyszerűen meg­tagadta, hogy naponta jelentést küldjön a Főbizottságnak, ami el­ítélendő, sőt büntetendő cselek­mény. De mind e szervezési fogyaté­kosságok és hibák lényegtelenné válnak dolgozó parasztságunk ha­talmas munkalendülete és erőfeszí­tései mellett. A szövetkezeti tagok és a mezei munkások mindent meg­tettek és megtesznek, hogy a dol­gozók kenyere nagyobb és jobb le­gyen ebben az évben és mezőgazda­ságunk büszke eredményeivel mél­tóan csatlakozzon szocialista gyár­iparunk sikereihez. A­ zombori járásban a termekszövetketete­i szervezték meg a munkát, mint a traktorállomások A zombori járásban, »Gocse Del­csev« termelőszövetkezet kivételé­vel, befejezték az aratást. A »Go­cse Delcsev« termelőszövetkezet aratását a kutai traktor­állomás ara­­tóbrigádja késleltette. Feladatát ugyanis felületesen végezte és má­sik traktorállomást kellett segítsé­gül hívni. A sztanisicsi traktorálo­­más is hibát követett el a rigyicai »Nikica Popovics« termelőszövetke­zetben, mivel délben abbahagyta az aratást, habár estig teljesen elvé­gezhette volna. A bresztováci traktorbrigád, ahe­lyett, hogy az aratást a »­ Vojvo­­gyanszka« termelőszövetkezetnél kezdte volna, a magángazdaságok gabonáját aratta. Csak egy hét múl­va, amikor a járási népbizottság közbelépett, kezdte a termelőszö­vetkezetben az aratást. A megállapítások­ szerint a zoru­bori járásban a traktorálomások gyenge eredményt mutattak az ara­tásban. Hasonló az eset a cséplésben is. Gyakovón és Kupuszinán a cséplést még meg sem kezdték, mert a ko­­ruti t­r­ak­t­o­rállom­ás­ok a cséplőgépe­ket nem irányították a szérűre. A bresztováci traktorállomás üzem­képtelen cséplőt küldött a sztapári termelőszövetkezetbe és a cséplést folytonosan meg kellett szakítani. Mindezekből k­tünk, hogy ezek a gépállomások komolytalanul fogják fel a gépek alapos felülvizsgálását, aminek a következménye, hogy a gépek hamar üzemképtelenné vál­nak. Meg kell említeni, hogy a szövet­kezetek sokkal eredményesebben végezték az aratást. Ez érthető is, mert a szövetkezetekben már az elején alaposan megszervezték a munkát. Traktoraik, cséplőik jól dolgoztak. A 17 cséplőgépen egy­szer sem volt üzemzavar. A cséplés eredménye a legjobb a »Nikica Po­povics« és a prigrevicai »Lu­ka« ter­melőszövetkezetben. A cséplőcso­­portok napi normájukat 170-206’/o­­ban teljesítették. A nagyobb ter­melőszövetkezetek 2 cséplő csopor­tot alakítottak, amelyek egymást kétnaponként váltják. A cséplés­ munkákat munkanapok alapján vég­zik. A legtöbb termelőszövetkezet időmegtakarítás végett mindjárt keresztből, végzi a cséplést. Csak zsákokban éreztek hiányt cséplés­­kor, de ezt is megoldották úgy, hogy a szövetkezeti tagok összead­ták zsákjaikat A tarlóhántást az aratás után teljes iramban fokoz­zák. A termelőszövetkezetek eddig 30° '»-ban végezték el az ugarolást. Csak a gyakovói »Gocse Delcsev« végezte el 95°­»-ban. A termelőszövetkezetek talajjaví­tást is végeznek A krusevljei és a gyakovói termelőszövetkezetek ed­dig 15 vágón műtrágyát szórtak szét a felugarolt földbe. A kukori­ca műbeporzásával is foglalkoztak. A legjobb eredményt a koluti »Mar­sai Tito« és a klyaicsevói »Komu­­niszt« szövetkezet érte el. A rigyi­cai »Nikica Popovics«, a klyaicsevói »Komuniszt« és a »Partizán« ter­melőszövetkezetekben az építőbr­­gádok a cséplés alatt is teljes iram­ban folytatják a gazdasági udvar építését. A női munkaerő bekapcso­lását csak a koluti, kruseváci, gya­kovói és csonpolyai termelőszövet­kezet oldotta meg, napközi ottho­nok létesítésével. Minden traktort a csépléshez! A járásban a cséplést m­ég e hó­­ 16-án megkezdték. Legelőször a ri­­gyicai »Niikica Popovics« termelő­­szövetkezetben csépeltek, majd a többi termelőszövetkezet udvarán is feldugott a cséplőgép ... Néhány nappal ezelőtt a magángazdaságok­ban is megkezdték a cséplést. De a cséplés a járás területén még min­­dig nem bontakozott ki egészen. Ez azért van, mert a gépállomások rossz munkabeosztásukkal késle­tí­­tiik a cséplést. Ugyanis a traktorál­lomások vezetői csak arra töreked­tek, hogy aratási tervüket teljesít­sék, de a csépl­ésbe ne­m vetettek be elég traktort. Így a "cséplőgépek­nél foglalkoztatott traktorok szá­ma a tervezett 131 helyett még most is csak 72. A többi traktort a zab aratására használják fel, ahelyett, hogy ezt a munkát kézierővel végez­ték volna és a traktorokat a csép­lési munkára álítanák be. Ezt sür­gősen meg is kell tenni, mert a nagy meleg következtében a leara­tott búzából a szemek kiperegnek. Több helységben, mint például Szontán, Kopusz­nán, a búzát meg nem rakták kazalba Emiatt a csép­lés lassabban halad, mert a cséplő­gépeknek néhol 8 km-t is vándorol­niuk kell. Igaz, hogy az esőtől a ga­bona elázott, nem lehetett mindjárt kazalba rakni. De most már meleg van, az időjárás száraz. Lehet káz­­lakat­­rakni és tegyék ,s még mie­lőbb A több mint ezer hektár be­­érett búzatermést augusztus 5- g össze kell hordani. Erre a munkára a zombori járási népbizottság 1 400 személyt és 770 fogatot irányzott elő Klyaicsevó, Telecska, MAti­cs, Santics, Csonoplya, Sztanis­cs és Ri­­gyica falvakból. Párhuzamosan a csépléssel a ga­bonafelvásárlás is folyik. Terv sze­rint július 25-ig 450 vagon búzát kellett volna felvásárolni és csak 61 vágón került a búzaalapba, vagy­is a tervet csak 13,50 százalékban valósították meg. Kljacsevó ért el eddig legjobb eredményt. Innen ma­guk a termelőszövetkezetek 16 vá­gón búzát beszolgáltattak a Zsito­­prometnek. A mileticsi és szántai répbizottságok is igyekeznek, hogy búzafelvásárlási feladatuknak eleget tegyenek. Csak Telecska és Rasz­­tina nem szállított be eddig egy vá­gón búzát sem. Szvilojevón a Zsi­­topromet mulasztásai miatt nem ha­lad a búzafelvásárlás, mert a rak­tárt még mindig nem hozta rend­be. A búzafelvásrlást meg kell gyor­sítani a zombori járásban, hogy a gabona itt ,s mielőbb biztos helyen legyen JÓL SZERVEZTE MEG A CSÉPLÉST A MOLI »TESTVÉRISÉG EGYSÉG« A moli »Testvériség­ Egységes­ ter­melő parasztszövetkezet a jó mun­kaszervezéssel és a munkaerő he­lyes elosztásával lehetővé tette, hogy az aratást e hó 18-án befejez­ze. Egy nappal az aratás befejezése előtt megkezdte a cséplést is. A szövetkezet július 24-ig több mint 10 vágon gabonát csépelt ki és el­helyezte raktáraiban. Ellenben a »Vojvodina« termelő parasztszövetkezet vezetősége nem így cselekedett A cséplési előké­születeket nem végezte el időre. El is maradt munkájával. A vezetőség­nek nagyobb gondot kell fordítania arra, hogy a jövőben az ilyen hi­bák ne forduljanak elő. Most pedig a vezetőségnek azon kell fáradoznia, hogy az őszi mun­kálatokat is­ előkészítse, mert kü­lönben a kukor­catöréssel és a töb­bi munkával szintén elkésik. Ha meg­kezdik a Szkadiri-tó lecsapását Crnagora gazdasági fejlődésé­nek legnagyobb feladata és egy­ben ötéves Tervünk egyik leg­­nagyobb méretű munkálata, a Szkadari tó lecsapolása ma kez­dődött meg. A lecsapolást vezető vállalat Golicsana falunál egy 32 kilométer hosszú töltés építésé­vel kezdi meg a munkálatokat. A munka megindulása előtt a lecsapolást végző, vállalat gon­doskodott a szükséges munka­erőről. A környező falvakból elegendő számú munkást tobor­zott és több önkéntes frontbri­gádot is bevont a munkába. A legnagyobb munkahelyek közelében több kőbányát is nyi­tottak. Ezek a bányák az épí­tendő töltés megerősítéséhez szükséges követ szolgáltatják. Hatalmas lakótelepek is épül­tek a munkások számára. Ezek egy részébe bevezették a villany­világítást és gondoskodtak a munkások jó ellátásáról és kul­turális szükségleteiről is Crnagora népe boldogabb jövő­jét jelentő hatalmas küzdőterén ma kezdődik a harc a Terv egyik legnagyobb feladatának megva­lósításáért. ------------------------------------------// ------------------------------------------­Öt nappal a határidő eltl átt­rtéli a metohia—prizreni vasútvonal legnagyobb alap­ját Hazánk forgalmi hálózatának ki­bővítése és gazdasági élete vérkerin­gésének felélénkítése céljából, az Öt­éves­ Terv számos új vasútvonal építését irányozta elő. Az egyik új vasútvonal a metohia—prizreni 60 kilométer hosszú rendes nyomtávú vasútvonal, amelyet a múlt év szep­temberében kezdtek építeni. A mun­kálatokat a vasútépítő vállalat mun­kaközössége, a prizreni, gyakovói, szuverékai és más járások népé­nek együttes segítségével végzi. Ezenkívül 14 külön frontbrigád is dolgozik. Ez év márciusáig majd­nem az egész földmunkákat elvé­­gezték. Márciusban a brigádokat az erdei és más munkahelyekre he­lyezték át és ott tovább folytatják a küzdelmet a talajjal. A vasútvonal egyes részein vége felé járnak, másutt már be is fe­jeződtek a munkálatok. A Béli Drim balpartján épülő hatalmas töltés nemsokára elkészül. Jelenleg l­eg­­főbb feladat kisebb-nagyobb hidak, vízlevezetők és alagutak építése. A nagyobb­­építmények közül három hidat és egy kisebb alagutat már befejeztek. A vasútvonal legna­gyobb és legfontosabb építményén a 700 méter hosszú alagúton a na­pokban vívták meg a döntő ütkö­zetet. Az alagutat sikerült a vasút­építő munkaközösségnek július 26- án, öt nappal a kitűzött határidő előtt áttörnie. A vasútépítők ezzel elhárították az utolsó nagy aka­dályt a vasút útjából gyáraink — (i f term­ékei ** 0t*v« Tervünk felet tján nehéziparunk már nemcsak távlat, hanem kézzelfogható valóság. Hatalmas objektumok emelkednek országszerte — a nehézipar várai Egyik legnagyobb a zselyezniki szerszámgépgyár, ott ké­kesül *Z 3 fuikciós prés is, Uj terméke az új gyárnak — egy a sok

Next