Magyar Szó, 1949. november (6. évfolyam, 260-284. szám)

1949-11-01 / 260. szám

X!­T Magyar Tájékoztatóirodás eljárás a jugoszláv jogászokkal szemben a nemzetközi jogászegyesü­let tanácsülésén Milos Minics, a jugoszláv küldöttség vezetője lefej­ezte a szovjet rendeletre végzett hátrányos megkülönböztető mesterkedéseket Rómában megkezdte munkáját a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Egyesületének rendes évii kon­gresszusa. Már a kongresszus első ülésén kifejezésre jutott az egyes delegá­tusok tájékoztatóirodás állásfogla­lása. Ezeknek különféle mesterke­désekkel sikerült kizárniuk Jugo­szlávia Jogászegyesületét a Demok­ratikus Jogászok Egy­esül­etéből. Hogy céljukait elérjék, a tájékoz­tatón adósok még attól sem retten­tek vissza, hogy igénybe vegyék Wanderbrandennak, az elnöklő belga bárónak szolgálatáét­, aki hátrányo­san megkülönböztetőleg lépett fel a jugoszláv delegációval szemben, s megakadályozta felszólalását a kongresszus megnyitása alkalmá­val. A nemzetközi jogászegyesület főtitkára Milos Minicsnek, a jugo­szláv delegáció vezetőjének közben­járására kijelentette, hogy »vélet­­len félreértésről« van szó. Minden­esetre nyilvánvaló volt, hogy a jo­­gászegyesületében a tájékoztató ira­­dás gépezet lépett működésbe hogy kizárja Jugoszláviát. A délelőtti ülés berekesztésekor az elnöklő Wamnberbranden kijelentette, hogy az általános ülést holnapra halasztják és hogy délután összeül a demok­ratikus jogászok nemzetközi egye­­c.'-' ‘knek tanácsa, amely »az ülésén « megállapítaná a napirendet«., elnök azonban a tanács del­­u­t­ai ülésén sem ismertette a napi­rendet, hanem azt javasolta hogy válasszák meg a tanács _»j tagjait, És az elnökség által előterjesztett minden jelöltet azonnal meg is vá­lasztottak, habár közülük sokan nem is képviselnek semilyen nemzeti jo­gász egyesületet... Miután gyorsan előteremtették a szükséges tájékoz­tatóirodás »sza­vazógépezetet«, az elnök közölte hogy »napirenden szerepel a JSzNK jogászegyesülete helyzetének kérdésér Az ilyen eljárás elégedetlenséget váltott ki azok között a delegátu­sok között, akik előtt nem volt is­­m­eretes a Szovjet Szövetségnek Ju­­■ Szlávia kizárására irányuló terve. 1 -­s7.0-ra ült a külföldre menekült spa­nyol jogászok delegátusa, s a többi között a következőket mondta: »Úgy vélem, hogy ezt a kérdést nem lehet itt megvitatni, mégpedig annál kevésbé, mert az előző fel­szólalók közül egyetlenegy sem hozott fel semilyen konkrét tényt, hanem csak puszta állításokba bo­csátkozott. Az emigrációban élő spanyol jogászok kívánsága, hogy továbbra is fenntartsák a kapcso­latot Jugoszlávia jogászegyesületé­­vel Szükséges a demokrácia erő­södésének érdekében, hogy mielőtt akármilyen határozatot is hoznánk, ismerjük meg a dolgok valódi állá­sát .­ A tanács tájékoztatóirodás több­ségének azonban egyáltalán nem érdeke az igazság megállapítása, hanem csak arra törekszik, hogy végrehajtsa a kapott parancsokat. Ez kiviláglott, a tájékoztatóirodás országok delegátusainak felszólalá­sából, így a lengyel kiküldött, ha­bár nem volt ismeretes a napirend, előre elkészített beszéddel lépett fel, de ennek ellenére, a demokrati­kus jogászok nemzetközi egyesüle­tét állandóan összekeverte a béke hívei világkongresszusának állandó bizottságával, ugyanis őt mindkét kongresszusra ugyanazzal a feladat­tal küldték ki,­­ hogy rágalmazza Jugoszláviát és népeit. A többi de­legátus is hasonlóan lépett fel, így például az ukrán delegátus, aki­ szín­tén a Béke Hívei Világkongresszu­sénak delegátusa is, minden har­madik szavában »fasiszta és áruló« jelzővel illette a jugoszlávokat. marjan vivoda felszólalása Ezekre a rágalmazó kihívásokra és arra a javaslatra, hogy a jugo­szláv jogászegyesületet zárják ki a nemzetközi jogászegyesületből, Mar­jan Vivoda jugoszláv delegátus a Jugoszláv Jogászegyesület titkára és a Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Egyesülete tanácsának tag­ja válaszolt, s többek között a kö­vetkezőket mondotta: »A mi egyesületünknek több mint 6000 aktív tagja van és egyesüle­tünk egyike a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Egyesülete alapí­tóinak. Mint ilyen, egyesületünk résztvett minden kongresszuson és összejövetelen és állhatatosan har­colt a nemzetközi egyesület céljai­­ért, végrehajtva minden határozatát, különösen pedig azokat, amelyek a demokratizmus és a népek közötti békés viszony erősödését szolgál­ják, s ezzel tevékenyen részt vett a világbékéért vívott harcban.A Vivoda a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a Jugoszlávia ellen felhozott »bizonyítékoknak« nincs semmi alapjuk és csupán arra va­lók, hogy igazolják azt a demok­ráciaellenes és békeellenes politikát*.. Utána Milos Minics, a jugoszláv delegáció vezetője beszélt, és kije­lentette, hogy teljesen érthető a szovjet kiküldött idegessége. A szov­jet kiküldött — mondotta Minies — megismételte a Tájékoztató Iroda megszokott frázisainak egyikét, amit mi már több mint egy éve hallunk. De Jugoszlávia népeinél és a világ sok más emberénél, akik nem gya­­lázzák meg demokratikus , öntuda­tukat, mindez egyre gyengébb vissz­hangot kelt — mégpedig azért, mert a tények sorozata bizonyítja, hogy csupán a jugoszláv népek hát­rányos megkülönböztetéséről van szó. Kérdem a delegátus urakat, mit jelent, hogy a Szovjet Szövet­ség és a népi demokratikus országok egyoldalúan felbontják a gazdasági és kulturális együttműködési, a ba­rátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket Jugoszláviával, mit je­lent a gazdasági, kulturális és po­litikai zárlat Jugoszlávia ellen ezen országok részéről, mit jelentenek azok a kísérletek, amelyek célja, hogy megakadályozzák a jugoszláv ötéves terv megvalósítását és a szocializmus felépítését stb Várjon mindez nem a jugoszláv népeknek, egy független és szuverén szocialis­ta országnak hátrányos megkülön­­böztetése-e? Lehet-e azt állítani, hogy ez nem a jugoszláv népek hátrányos megkülönböztetése és számíthatnak-e arra, hogy komoly emberek ezt az állítást igazságnak és nem képmutatásnak tartják? A jugoszláv küldöttséget támadó delegátusok, köztük a szovjet kikül­dött beszédében is vörös fonálként vonul végig a budapesti Rajk-per. Ez a tárgyalás a fő vád Jugoszlávia és a jugoszláv jogászküldöttség ellen. A szovjet kiküldött azt állította, hogy a jugoszláv küldöttség nevé­ben beszélő Vivoda, beszédében sem­mit sem mondott a Rajk-perről. De ez nem igaz. Ellenkezőleg, Vivoda hangsúlyozta, hogy a Rajk-per meg­rendezett per és,hogy nem bocsát­kozik azoknak a hazugságoknak a megcáfolásába, amelyeket felhoztak Jugoszlávia ellen e perben, mert a jugoszláv küldöttség egy brosúrá­ban kifejtette a jugoszláv jogászok álláspontját a Rajk-pert illetőleg és ezt a brosúrát minden kiküldötthez eljuttatja. Ez a brosúra tartalmaz­za a JSzNK jogászegyesü­letének ki­szélesített plénuma előtt tartott be­számolót. Ezen az ülésen jelen volt Jugoszlávia 600 legkiválóbb jogá­sza. A legrészletesebben megtár­gyalták a Rajk-pert és határozatot hoztak A leghatározottabban elítél­ték a pert, amelyet csak azért ren­deztek hogy Jugoszláviát és vezetőit diszkreditálják a világ demokrati­kus közvéleménye előtt. Mivel azonban a szovjet kiküldött ragaszkodik ahhoz, hogy a jugo­szláv küldöttség véleményét hallja a Ra­ik-perről, mondok hát róla né­hány szót. Véleményünk szerint a Rajk-per a történelem előtt ismert perek, a Dreyfus, Friedjung és eh­hez hasonló perek osztályába tar­tozik. Megrendezett perek voltak, amelyek különféle reakciós célokat szolgáltak, és a Rajk-per is béke­ellenes és ellenforradalmi célokat szolgált a szocialista Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság szabadsága, függetlensége és szuverenitása el­len. A jugoszláv küldöttség vezetője ezután felhozott egy példát a Rajk­­perben előforduló hazugságok so­rozatából, Minies ugyanis emléke** tetett a vádra, amelynek értelmében Mrazovics, Maszlarics, Bebler és Vukmanovics elvtársak gestapó ügy­nökök voltak már a francia gyűjtő­táborokban, holott sohasem­ jártak ezekben a táborokban. — A Tájékoztató Iroda propagan­dájából jól ismert ilyen és hasonló bizonyítékok — folytatta Minies — csak egy célt szolgálnak éspedig azt, hogy mindenáron elrejtsék a világ haladó demokratikus közvéle­ménye elől a Jugoszlávia és az első amelyet a Szovjet Szövetség és a népi demokráciák egyes vezetői ha­zánk ellen folytatnak. Vivoda után Manikovszki szovjet delegátus kér szót. Beszédében csak megismételte a Jugoszlávia ellen már sokszor felhozott rágal­makat és koholmányokat és köve­telte a jugoszláv delegációtól, hogy válaszoljon az általa feltett egyes kérdésekre, szocialista ország, a Szovjet Szö­vetség közötti viszály igazi okát. Ennek az ellentétnek a lényege és fő oka, hogy a Szovjet Szövetség egyes vezetői egyeduralmi politikát folytatnak egy szuverén, szocialis­ta országgal szemben és politikai és gazdasági alárendelésére töre­kednek. A jugoszláv népek vezetőik­kel Tito marsallal az élen, határo­zottan szembeszálltak a Szovjet Szövetség egyes vezetőinek ezzel a hegemonista politikájával, vállalták a rájuk kényszerített harcot és szi­lárdan elhatározták, hogy mindvé­gig kitartanak a szocialista orszá­gok egyenjogúságáért és szuverén egyenlőségéért vívott harcban. Ez a harc rendkívüli fontosságú a világ haladó demokratikus erőinek a to­vábbfejlődésért, a békéért, demo­kráciáért és szocializmusért vívott harcában. Mi, jugoszláv jogászok ilyen körülmények között arra az elvi álláspontra helyezkedtünk, hogy mint demokratikus jogászoknak, kötelességünk kivenni részünket eb­ből a harcból, amelyet népeink vív­nak az igazságért és minden kis és nagy nép egyenlőségéért, különösen pedig a szocialista országok szuve­rén egyenlőségéért. Mély meggyő­ződésünk, hogy csakis így segíthet­jük elő a békét és a népek közötti békés együttműködést a világban, ahogyan mi jugoszláv jogászok ál­lást foglaltunk. A jugoszláv küldöttség vezetője rámutatott arra, hogy a JSzNK jo­gászegyesületének ez az állásfogla­lása megfelel a nemzetközi jogász­egyesület céljainak és alapszabá­lyainak és a jugoszláv jogászok ki­tiltása a demokratikus jogászok nemzetközi egyesületéből csak ront­ja a világ demokratikus jogászai­nak egységét Ezért kívánatos volna, hogy meg­oldódjék és gondoljanak mindazok­ra a káros következményekre, ame­lyeket az hoz magával, ha a demo­kratikus jogászok nemzetközi egye­sületéből, egy demokratikus egye­sületből kizárnak egy szocialista or­szágot, a JSzNK-t. AZ IGAZSÁG CSAK ARRA SÉRTŐ, AKI AZ IGAZSÁG ELLEN HARCOL A jugoszláv küldöttség vezetője beszéde után Ecser tábornok, cseh­szlovák kiküldött kért szót. Magya­rázatot kért a Szovjet Szövetség­nek Jugoszláviához intézett ez év augusztus 28-i jegyzékére vonatko­zólag. Minies azonnal válaszolt is. Muszkát lengyel kiküldött azt ál­lította, hogy a jugoszláv kiküldöt­tek beszédjükben csak a Szovjet Szövetséget sértegették és támad­ták. Ezért azt indítványozta, hogy ne folytassák a vitát, hanem azon­nal térjenek át a szavazásra. Mi senkit sem sértegettünk — je­gyezte meg a jugoszláv küldöttség vezetője — és nem is volt szándé­kunkban, hogy bárkit is megsért­sünk. Beszédeinkben csak megmond­tuk az igazságot és ha az igazság valakit sért, ez nem a mi hibánk. Az igazság csak arra sértő, aki az igazság ellen harcol. A tanács ezután áttért a szava­zásra és a JSzNK jogász egyesületét szótöbbséggel kizárta a jogászok nemzetközi egyesületéből. A szava­zástól tartózkodtak Spanyolország száműzetésben lévő jogászai és Nagybritannia demokratikus jogár­szainak kiküldöttje. A szavazás után a jugoszláv kül­döttség vezetője nyilatkozott, még egyszer megbélyegezte a tanács de­mokráciaellenes hátrányos megkü­­lönböztető jellegű eljárását és beje­lentette, hogy Jugoszlávia benyújt­ja tiltakozását a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Egyesületének közgyűléséhez. Milo» Minie» leleplező beszéde Tilos a szlovén nyelv használata a trieszti városi tanácsban Vidati frakctós csoport­ja egykedvűen figyelte a szlovénellenes tüntetést A trieszti városi tanács október 29-i ülésén a keresztény­demokrata Bartoli vár ősei­nek dr. Dekleva vá­rosi tanácstagnak, a szlovén-olasz népfront képviselőjének megtiltotta, hogy szlovén nyelven beszéljen. A közönség soraiban tartózkodó olasz soviniszta elemek és a reakciós vá­rosi tanácstagok Dek’éva beszéde alatt hangos tüntetést rendeztek ab­ból a célból, hogy a szónokot meg­akadályozzák abban, hogy szlovén nyelven beszéljen. A Vidali-párti tanácstagok az ülés egész ideje alatt nyugodtan és némán szemlél­ték az új szlovénellenes támadást. Miután Bartoli elnök azzal fe­nyegette meg a szónokot, hogy ha tovább is szlovén nyelven beszél, megvonja tőle a szót, Dekleva kény­telen volt beszédét olasz nyelven folytatni. Hangsúlyozta, hogy ez a soviniszta és demokráciaellenes tá­madás új bizonyítéka annak hogy azoknak az áldozatoknak ellenére, amelyeket a háború alatt hoztak a szlovének, továbbra is olyan sérel­meknek vannak kitéve, mint a fa­siszta uralom alatt. Dekleva hangsúlyozta, hogy a szlovén-olasz népfront addig foly­tatja a harcot,­ míg ki nem vívja a // szlovének és olaszok teljes egyen­jogúságát. A szlovén-olasz népfront képviselője ezután indítványozta, hogy külön pontként tűzzék napi­rendre a szlovén nyelv használatá­nak kérdését.. E javaslat fölötti vitában a Vidán­­­párti tanácstagok megismételték a kétnyelvűségre vonatkozó szokásos frázisaikat és csak arra a javaslata szorítkoztak, hogy a városi tanács­ban szlovén tolmácsot és jegyző­könyv-vezetőt nevezzenek ki. Ha­sonló módon viselkedtek a fehér gár­dista, úgynevezett szlovén demok­rata front képviselői is. Néhány sorban__ — PRÁGÁBAN aláírták a csehszlovák­­finn kereskedelmi szerződést. 100 mil­lió csehkorona árucsereforgalmat Irá­nyér­éld. Csehszlovákia nyersanyago­kat vásárol és fémipari termékeket, köz­lekedési eszközökt, fényképezőgépeket, vegyipari termékeket, cukrot, szilvett­­árut és cipőt szállít Finnországnak. — A KANADAI parlament óriási több­séggel megszavazta Kanada teljes al­kotmányos függetlenségét. Amint a sze­nátus jóváhagyja, a parlament két há­za követeli az angol parlamenttől, hogy ismerje el Kanada jogát az alkotmány megváltoztatásér­a.­­ A HOLLAND munkaügyi miniszter bejelentette a parlamentben, hogy a lakosság tiltakozása és annak ellenére hogy a katonaság egyre határozottab­ban állást foglal az Indonéziai háború folytatása ellen, a holland kormány foly tartja a háborút. Rotterdamból újabb csapatok indultak útnak, köztük két erőszakkal behajózott század is azok kö­zül, amelyek nyíltan megtagadták, hogy harcoljanak az Indonézek ellen. Emiatt Rotterdamban, Amsterdamban, Hágában és más városokban is tilta­kozó gyűlések voltak. — JAPÁNBAN a Joshida-kormmány egyre vadabb eszközökkel tör a demok­ratikus jogok ellen. Tömegesen elbo­csátják a közalkalmazottakat, tanáro­kat és oktatókat, akiket azzal gyanú­sítanak, hogy a Kommunista Párttal összeköttetésben állnak. A kormány munkásellenes intézkedé­­sei is halmozód­nak. Joshida kormánya mindenben az amerikai megszállók rendeleteit hajt­ja végre s nemcsal a­­ munkásságot, a kisebbségeket is üldözi. 3 Is választásoknak igazolniok kell szocialista országépí­­tésünk politikáját MIHO MARINKO SZLOVÉN MINISZTERELNÖK BESZÉDE A FELSZABADÍTÓ FRONT ÜLÉSÉN A szlovén Felszabadító Front tel­jes ülésén Mirho Marinko szlovén miniszterelnök beszélt a választá­­sok előkészületeiről. Nagy és fon­tos feladatnak mondta a választá­sok alapos előkészítését. — Igaz — mondta Miko Marinko — a választásoknak nincs általános állampolitikai jelentőségük. Semmi esetre sem az angol-amerikaiak kö­vetelésére írtuk ki, nem ellenőrzé­sükkel tartjuk meg, s nem is annak megnyilatkozása lesz, hogy mi állí­tólag engedtünk az angol-amerikai­aknak, ahogyan azt bizonyos ellen­séges elemek állítják. De azért nem tekinthetjük a választásokat puszta formaságoknak sem. Feltétlenül van politikai jelentőségük, mert iga­­zolniuk kell a Felszabadító Front politikáját, igazolniok kell szo­cialista országépítésünk politi­káját e választások keretében le kell számolnunk a kulák­­üzér maradványoknak az alsóbb ha­tósági szervekben még mindig érez­hető befolyásával , a választások­nak messzemenő segítséget kell nyújtaniok ahhoz, hogy kiküszöböl­jük a közigazgatási szervek eddigi munkájában észlelt hibákat és fo­gyatékosságokat. A választások le­gyenek azok a szerepek, amelyek utat nyitnak a nép bírálatának és kezdeményezésének, s egyben a vá­lasztók és a hatóságok még szoro­sabb együttműködésének is Beográdba érkez­ett a haladó francia mun­­kások újabb csoportja A haladó francia munkások és szakszervezeti tagok egy újabb csoportja megérkezett, Beográdba, hogy mint Jugoszlávia Szakszerve­zeti Szövetségének vendége be­utazza hazánkat. A beográdi vas­útállomáson a helyi szakszervezeti tanács kiküldöttei fogadják a ven­dégeket. -­Mr­relsia&Ildallah Tungan és Unitn­g Kínai tartaminál városok Az Új Kína sajtóügynökség je­lentése szerint a népfelszabadító hadsereg október 21-én elfoglalta D­éln­y­u­g­a­t - Hunanb­an, Kvanszi ha­tára közelében Tungan és Linjiing tartományi székhelyeket. A Pai Csang Hszi parancsnoksága alatt, álló Kuomintang csapatok Kvanszi­­ba menekültek. Ugyancsak az Új Kína sajtóügy­nökség jelenti, hogy a Kínai De­mokratikus Ifjúság állandó bizott­ságának határozatával megalakí­­tották a kínai ifjúság és gyermekek szervezetét. Az alapszabályok sze­rint a szervezet célja a gyermekek és az ifjúság összefogása, testi és nevelése, alkotó szerle mé­szellemi­nek, s a munka, a tudomány és a haza iránti szeretet­ének fejlesztése. A szervezet tag­ja lehet minden 9—15 éves gyermek vagy ifjú, aki kötelezi magát a szabályok tisz­­teletben tartására és a szervezet munkájában való részvételre. Olasz értelmiségiek csoportja érkezett Ljubljanába Jugoszlávia Szakszervezeti Szö­vetsége Központi Tanácsának meg­hívására Ljubljanába érkezett ha­zánk megtekintése végett, az olasz értelmiségiek egy 10 tagból álló csoportja. A ljubljanai vasútállo­máson a Szlovén Szakszervezeti Tanács kiküldötte üdvözölte a ven­dégeket. A csoport, nyolc tagja milánói, két tagja pedig Torinóból való. A vendégek között van dr. Gino Sacer­­dotte, a torinói poltechnikum tanára, Marco Ferro, a mezőgazdasági tu­dományok doktora Torinóból. Pi­etro Rubert, szövészeti technikus Milánóból. Paolo Facinni ipari ve­zető és mások A vendégek két napig tartózkod­nak Szlovéniában majd meglátoz­l­gatják Zagrebt és Beográdot.

Next