Magyar Szó, 1949. november (6. évfolyam, 260-284. szám)
1949-11-03 / 261. szám
VI. ÉVFOLYAM, 261. (ISO.) SZÁM NOVISZAD, CSÜTÖRTÖK, 1949 NOVEMBER 3 ARA 2 DINAR Terjed a mozgalom Új fejlődési fokához érkezett a bányászaink által kezdeményezett magas termelékenységi mozgalom. A szocialista munkaversenynek ez az új forradalmi formája bányáinkba és üzemeinkből áterjedt a termőföldekre is. Először a mezőgazdasági gépállomások dolgozói és a termelő parasztszövetkezetek tagjai tették magukévá, ők voltak a kezdeményezők. Ők láttak hozzá elsőnek a munkárverseny megszervezéséhez, az új munkamódszerek alkalmazásához. ők értették meg leghamarabb az idő észszerű kihasználásának nagy jelentőségét a munkában. A mezőgazdasági munkaközösségek legöntudatosabb tagjai megértették, hogy átalakuló mezőgazdaságunknak lépést kell tartania szocialista iparunk hatalmas iramú fejlődésével. A munka magas temelékenységének mozgalma egyre nagyobb tért hódít és kiterjed a mezőgazdaság minden ágára. Ennek a mozgalomnak jelentősége a mezőgazdaságban semmivel sem kisebb mint az iparban és a bányákban. Gépállomásaink és szövetkezeteink dolgozói megértették ezt és hatalmas munkairammal lendültek versenybe a munka magasabb termelékenységéért. Ezért is értek el kimagasló eredményt. Teljesítményük semmivel sem marad a legjobb ipari dolgozók csúcseredménye mögött. Az új mozgalom bevonulása a mezőgazdaságba és az eddigi eredmények még fokozottabb harcra ösztönzik hazánk minden dolgozóját. Minden munkást fellelkesített az eszéki mezőgazdasági gépállomáson született hatalmas eredmény. Mindenkit magával ragadott Frányó Szeibert traktorista sikere, aki két év hónap és 17 nap alat elvégezte az i . Tervben reá háruló feladat Az élmunkás kötelezettséget vállalt, hogy küzd a munka nagyobb termelékenységéért a mezőgazdaságban és napi feladatét 50 —60 százalékkal túlszárnyalja. Kötelezettségét meg is valósította" Munkagyőzelmével példát mutatott, hogyan kell a mezőgazdaságban is meghonosítani és továbbfejleszteni a magas termelékenységi mozgalmat. Vajdaság gépállomásai is magukévá tették az új mozgalmat. A forgalom élén legjobb traktorállomásaink a sztanisicsi, a kulai, verbaszi, a szaváci, a topolyai és más trakt,orállomások állnak. A sztanisicsi traktorállomáson az új munkamódszer alkalmazásáva adért eredmények felülmúlnak minden eddigi teljesítmény*. Fábián Antal traktorvezető 9 óra és 40 perc alatt katasztráls holdat felszántó))*. »Minneapolis« márkájú traktorra!ddig még hazánkban egyetlen traktorista sem ért el ilyen eredménytt a traktorállomásokon azonban nemcsak egyéni csúcsteljesítmények születnek. Az új munkamódszer alapján teljes brigádok, minta,brigádok dolgoznak már és jó módon növelik a munka termékenységét. A sztanisicsi gépállomáson tíz traktoristából álló brigádot szerveztek, amely állandóan két váltásban dolgozik, s traktorait ♦djes mértékben kihasználja. A brigád átszervezte munkáját." Uj módon készül fel a szántás-vetésre. Az uj munkamódszer eredményeként máris kimagasló teljesítményt rt .*■ A többtermelésű verseny első 124, az ötödik napon pedig 30 százalékban teliesítette napi tervét Az új módszerrel 19 óra és2 perc alatt a brigád 90 katasztrális holdat szántott fel 15—17 centiméter mélységben Ez — a rendes szántást véve alapul _ 103.5 katasztrála hold tetezáórásának felel meg Ez a legrnagyobb teljesítmény, amit hazánkban eddig elértek Hogy ez az eredmény létrejöhessen szakítani kellett az eddigi módszerekkel. A brigádmunka új formáját kellett, alkalmazni szigorúan ügyelve arra, hogy a "munkában minden percet észszerűen kihasználjanak. A mintabrigádok a munkát sokkal jobban előkészített" and odd«, «g#x«X » musk*folyamatban sehol sem történt fennakadás. Egyik váltás a másikról üzemképesen és jól előkészítve vette át a gépeket, úgyhogy újult erővel folytathatta a munkát. Magasabb szánvánalú szocialista munkaverseny bontakozik ki a földeken és ez a verseny mindinkább iwém Lawate a múltban egyike volt a legelmaradottabbaknak Európában — nagyüzemű szocialista mezőgazdasággá alakítja át. Ebben az átalakító munkában a Pártunk nevelte szocialista munkaverseny új hősei a traktorállomások a termelő szövetkezetek és az állami birtokok legjobbjai jónyikévül jó gázával. A római jugoszláv jogászküldöttség tiltakozása A világ demokratikus jogászai sohasem hagyják jóvá,hogy nemzetközi szervezetükből kizárják a jugoszláv jogászokat A Jugoszláv Jogászok Egyesületének Rómában tartózkodó küldöttsége tiltakozó levelet intézett a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Egyesülete negyedik rendes évi közgyűlésének elnökségéhez, Jugoszlávia Jogászegyesületének a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Egyesületéből való kizárásával kapcsolatban Ez az eljárás a statútum megsértését jelenti és durva hátrányos megkülönböztetés egy független és szocialista ország nemzeti jogászegyesületével szemben. »Minden bizonyíték, amit az egyesület tanácsának összejövetelén felsoroltak a jugoszláv delegáció kizárásán záradozó felszólalók — írják többek között a tiltakozásban — a tájékoztatóirodás propaganda alaptalan állításainak egyszerű ismétlése, amely propaganda már több mint egy éve folyik Jugoszlávia és népei függetlensége és szuverentása ellen. Ez a propaganda kizárólag koholmányokat, hazugságokat és rágalmakat használ fel azért, hogy fedezze a Szovjet Szövetség és a népi demokráciák vezetőinek Jugoszlávia ellen irányuló demokráciaellenes és békeellenes politikáját. Ennek a politikának az a célja, hogy gazdaságilag és politikailag a szovjet egyeduralomnak vessen alá egy független szocialista országot és szabadságszerető népeit. Jugoszlávia népei azonban nem nyugszanak bele az ilyen egyeduralmi politikába; sohasem engedik veszélyeztetni nemzeti és állami függetlenségünket, és szilárd elhatározásuk, hogy folytatják harcukat a népek közötti jogegyenlő viszony megteremtéséért. Ilyen körülmények között a jugoszláv jogászok határozott és elvi álláspontot foglalnak el, és szilárd elhatározásuk, hogy mint igazi demokratikus munkások, hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet Jugoszlávia népei élükön politikai vezetőségükkel, a népek közötti, — különösen pedig a szocialista államok közötti — jogegyenlő viszony és a nemzeti függetlenség elveinek győzelméért folytatnak«. »Mindezért — emelik ki a kiküldöttek a továbbiakban, — az a határozat, amellyel a Jugoszláv Jogászegyesületet kizárták a nemzetközi szervezetből, és amelyet koholmányokkal és rágalmakkal támasztanak alá, kísérletet jelent arra, hogy a nemzetközi demokratikus közvélemény előtt eltakarják annak a harcnak igazi jelentőségét, amelyet Jugoszlávia népei a szuverén és egyenjogú népek közötti békeszerető és építő együttműködés elvének győzelméért, valamint az emberiség további előrehaladásáért folytatnak«. »Ezenkívül — írják a továbbiakban — a tájékoztatóirodás vezetők ezzel a határozatukkal meg akarták akadályozni azt, hogy a jugoszláv delegáció véleményt mondjon a kongresszuson olyan égető és jelentős kérdéseket illetően, mint amilyenek a napirenden szereplő kérdések: a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása; a népek harca a jogegyenlőségért és a függőben lévő népek felszabadításáért. A jugoszláv jogászok delegációja a maga részéről hathatósan hozzájárulhat a napirenden szereplő elvi jelentőségű kérdések helyes megoldásához. A Jugoszláv Jogászok Egyesülete részt vesz abban a harcban, amelyet a világ demokratikus erői folytatnak a békéért, a népek közötti jogegyenlőségért és a népek szabadságáért." Most világosan megmutatkozott, hogy a tájékoztatóiroda- vezetőknek egyáltalán nem érdekük, hogy ezeket a kérdéseket komolyan megvitassák, habár ezeknek a kérdéseknek óriási jelentőségük van a demokratikus nemzetközi jogra, és magának az emberiségnek a jövőjére nézve is Ezt különben nyilvánvalóan bizonyítja az a tény, hogy ezek a vezetők a kongresszuson két napon át csupán azon fáradoztak, hogy előkészítsék és végrehajtsák a hátrányos megkülönböztető eljárást Jugoszlávia Jogászegyesületével szemben erre pazarolva a kongresszus megtartására előirányzott idő felét. Mindebből tagadhatatlanul megállapítható hogy a világ demokratikus erői egységének megbontó, vakon elfogadva a Tájékoztató Iroda politikáján, és magukévá téve a határozatot, amellyel Jugoszlávia Jogászegyesületét kizárták a nemzetközi szervezetből, ezt a nemzetközi szervezetet és negyedik kongresszusát demokráciaellenes és békeelenes politikájuk szolgálatába állították«. »Mindezekért — kriák tiltakozásuk végén — küldöttségünk minden jugoszláv jogász nevében erélyesen tiltakozik az ellen a határozat ellen amellyel Jugoszlávia Jogászegyesületét kizárták a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Egyesületéből Ez a határozat ellenkezik a statútum rendelkezéseivel és meghozatala csupán azért volt lehetséges mert olyan eljárásokat és módszereket alkalmaztak, amelyek ellenkeznek minden jogi elvvel A kizárásról szóló határozatot nem tárgyi bizonyítékokkal, hanem olyan koholmányokkal és rágalmazó állításokkal támasztották alá amelyeket már számtalanszor felhasználtak és igénybe vettek És ez nemcsak hogy hátrányos megkülönböztető "eljárás, hanem súlyos csapás is a világ demokratikus jogászainak egységére és egyúttal kompromittálja a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szervezetét, mint a világ demokratikus egységének szétzúzására szolgáló engedelmes eszközt. Meggyőződésünk hogy a világ valóban demokratikus jogászai sohasem hagyják jóvá ezt a határozatot, amellyel a Jugoszláv Jogászegyesületet kizárták a nemzetközi szervezetből mert ez a |*K* közönségesebb hátrányos megkülönböztető eljárás, amely egyaránt ártalmas és veszedelmes a demokratikus jogászok egységére, valamint a békéért, a demokráciáért, a kis és nagy államok közötti jogegyenlő viszony megteremtéséért folytatott harcukra nézve. A jugoszláv jogászok nevében Mijos Minicsen, Szerbia köz vádlóján, a jugoszláv jogászok küldöttségének vezetőjén kívül a határozatot aláírta a küldöttség minden tagja. Ezek dr. Zsarkó Vimpulsek, a horvát Legfelsőbb Bíróság bírája, dr. Jovan Gyorgyevics, a beográdi jogi fakultás rendes tanára Maki* Snnderl a ljubljanai jogi fakultés rendes tanára. Mariján Vivoda, Jugoszlávia közvádlójának helyettese, dr Mihalo Gyorgyevics, Szerbia Legfelsőbb Bíróságának elnöke. Lazar Mojszov Macedónia közvédlója, Milos Ivanovics, a jugoszláv nagykövetség tanácsosa, dr. Radomir Lukics, a beográdi jogi fakultás rendkívüli tanára. Borko Sztoeics mérnök, Jugoszlávia Jogászegyesületetének agyvévtartólátkán. Termelő szövetkezeteink versenye A próba sikerült..." A szövetkezeti verseny győztese csak az a szövetkezet lehet, amely idejében orvosolja hibáit, és a csoportok vagy brigádok hasznos tapasztalatait a többi brigád és csoport is átveszi. Ezt tartják a debelyacsai „Petőfi“ termelő szövetkezet tagjai. Amióta a verseny tart igencsak összejönnek, meghányjákvétik a dolgokat. Találnak is megoldást, majdnem minden tagnak van jótanácsa a munkamódszerre, az állatok ellenőrzéséről stb. Mielőtt azonban elfogadnának egyegy javaslatot, alaposan mérlegelik a dolgokat. — Temérdek kukoricánk van, nehezen boldogulunk. Valami okosat, hasznosat kellene kitalálni, hogy könnyítsünk magunkon... — Versenyezzünk, ezzel gyorsítsuk a munkát. — Én mondanék valamit — szólalt meg Görbe Pista brigádvezető ... Görbe Pista nemrég jött haza Zomborból a brigádvezetői tanfolyamról. Ott megismerkedett több szövetkezet brigdavezetőjével így jött össze a topolyai „Dózsa György“ szövetkezet tagjaival is. Beszélgettek. Beszéd közben rááterelődött a szó az újításokra. Görbe Pista elámult, mikor hallotta, hogy a toptolyai „Dózsa György“ nemcsak a kendert, hanem a kukoricaszárat is géppel vágja, így sok munkaerőt megtakarítanak. Ezzel a javaslattal hozakodott most elő — Próbáljuk meg Görbe Pista javaslatát — indítványozzák a tagok. — Gép az csak gép. Jobban birja mint az ember ... A határozatot tett követte, a szövetkezet két gépészét, Kocsis Istvánnt és Görbe Antalt elküldték Topólyára a „Dózsa György" szövetkezetbe, abból a célból, holtt tanulmányozzák a kender- és szárvágógépet. A két szövetkezeti gépész néhány nap múlva vissza is tért. Újra öszszajöttek a szövetkezetiek, hogy meghallják az eredményt — Versenyben vagyunk, — kezdte Görbe Antal — azért mi is igyekezünk. Voltunk Topolyán, de mi tökéletesebb gépet csinálunk mint a topolyaiak... Akkoriban a kender vágását mármár befejezték. Fűkaszálógéppel vágták A két gépész aratógéppel próbálta vágni a kendert. Meglepő volt az eredmény. Egy kis javítás, eszközöltek a gépen, és be is kötötte a kendert. E mellett másra is rájöttek. A kender között kukorica is volt. A gép meg sem érezte a megterhelést. A kukoricaszárat ép úgy vágta mint a kendert, így jöttek arra a gondolásra, hogy aratógéppel fogják vágni a kukorícaszárat is. Amikor azonban a tagok előtt előhozakodtak, indítványukkal, azok csak csóválták fejüket. — Nem lesz abból semmi, csak tönkretesznek a gépeket. — Nem is így gondoljuk vágni a szárat a géppel, ahogy a mostani állapotban van, hanem átalakítjuk. A gép asztalát nagyobb esésűre állítjuk be, meghosszabbítjuk a vitorlát, és kész a kukoricavágó. A szövetkezeti tagok végül mégis csak belementek a dologba, de kikötötték, hogy erre a célra csakis a régi „Krupp" aratógépet használhatják A két gépész beleegyezett ebbe is. Amikor elkészültek munkájukkal, bejelentették a szövetkezet vezetőségének, ma Martinek Béni, a szövetkezet elnöke. Reggel, mikor indultak kifelé, azt vették észre, hogy a szövetkezeti tagok javarésze ott van. Kiváncsiak a dologra. Elámultak. A traktoron — Reggel kipróbáljuk, — mondta aratóból átalakított kukoricaszár vágó csak úgy ontotta a szárkevérkét. Mégpedig bekötve, csak kupozni kellett. A gép egyszerre három sort is vág. Ezen nemcsak a szövetkezetiek csodálkoztak, hanem az arra menő termelők is megálltak, s csodálkozva nézték, hogy mit művel aPetőfi" szövetkezet. Két hold szárat két óra alatt levágott a gép. Még egy kis hibája van, lazán köti be a kévét, de ezen könnyen segít a szövetkezet két gépésze. A faluban ezen a napon másról sem volt szó, mint a „Petőfi" termelő szövetkezetről- Többen be is látogattak az irodába, érdeklődtek a felvétel iránt. — Az olyan közösségnek, amely ilyen dolgot képes véghezvinni, dicsőség tagjának lenni... Azóta már a kukoricatörés végefelé járnak. A szövetkezeti leleményesség sokat jelent. Bizonyára növekedőt a szövetkezet győzelmi (»Hite is, L. M. Ács József: Indulás