Magyar Szó, 1950. május (7. évfolyam, 104-128. szám)

1950-05-01 / 104. szám

Hét nagyobb vizierőmű épül Ma­­­­cedóniában az első Ötéves Tervben.­­ Ezek egyikét, a zrnovci vizierőmű-­­­vet ez év márciusában helyezték­­ üzembe. A vizierőmű építésének előkészületeit 1947 augusztusában kezdték el. Még ugyanebben az évben áttörték a pljacskovici he­gyen át, a vizierőmű építőhelyéhez vezető gépkocsiutat. E feladat el­végzése után megkezdték a vizi erőmű legnagyobb objektumának, a 3.185 méteres nagy­-alagútnak az áttörését. A munkások rendkívül nehéz körülmények között dolgoz­tak, jóformán gépesítés nélkül, kez­detleges kéziszerszámokkal fúrták a rendkívül kemény kőzetet. A hegy, amelyen az alagútnak át kell hatolnia, helyenként olyan kemény kőzetből van, hogy egy-egy brigád néha naponta 40—50 centiméternél nem tudott mélyebben befutni. Az alagútfúrást­ nem is lehetett a szo­kásos módon végezni, vagyis mind a két végén kezdeni a fúrást, ha­nem 8 helyen úgynevezett támadó­­pontot kellett létesítenie, bejutni egészen a hegy gyomrába, és ezek­ről a kiinduló pontokról jobbra­­balra egyidőben megindítani a fú­rást. Tizennyolc robbantó brigád 22 teljes hónapig dolgozott éjjel-nap­pal három váltásban, amíg az alag­utat áttörte. Majdnem két évig dü­börgött a föld az építőhely kör­nyékén és szaggatták a kőzetet a robbantások, amíg a 17.000 köb­méter­ követ kiaknázták az alagút építői. Párhuzamosan az alagút építé­sével készült, a Zmovka és a Ku­­kusnice hegy is­oly­ók vizét az alag­úttól az üzem­épületig­ vezető két­száz méter hosszas csővezeték és maga az üzemépület is. A csőve­zeték építése a legnehezebb mun­kák egyike volt. A csövek 3.000 kiló súlyúak voltak, s a meredek lejtőt ki kellett betonozni, szinte járatlan utakon kellett az építő­anyagot hegyi lovak segítség­ével a helyszínre számtani. A nehéz te­repviszonyok késleltették a mun­kát, a vizierőmű építőközösségén­ek mégis sikerült az objektumokat fel­építeni és berendezni, és üzembe­helyezni a vizierőművet. A zrnovci m m omu 3 ereiét DÓtolja vizierőmű dolgozóink alkotása. A vizierőmű turbinái és minden be­rendezése hazai üzemekben, a „1.1 tosztroj“-ban, „Rade Koncser“-ban és más gyárunkban készült. A cső­vezetéket a maribori „Franc Lesz­­kosek“ üzemben gyártották. Az új vizierőműnek óriási je­lentősége van Macedónia fejlődé­sére nézve. Ez a vízierőmű látja el majd villanyerővel a Kocsani- S­tip-Zletovo háromszög gyáriparát De legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy villanyerőt szolgáltat a zletovói ólombányának. Az ólom­­bánya eddig saját központjával dol­gozott, a vízerőmű azonban lehe­tővé teszi a bánya további fejlő­dését. Az üzembehelyezett zrnovci vi­zierőmű 1.800 kilowatt­ amper erős­ségű. Ez 28.000 munkás erejének felel meg. Építői büszkék arra, hogy egy­ed jelentős objektummal gaz­dagították hazánkat Vizierőmű­veinknél számos olyan ob­jektumot építenek dolgozóink, amelyek építése ezelőtt ismeretlen volt hazánk­ban. Ilyen építmények a földből ké­szült völgyzárógátak is, amelyek mes­terséges tavak létesítésére szolgálnak, s amelyeket először a Szovjet Szö­vetségben és Amerikában építettek. Az elmúlt évben a svájci Marmor­er a-Tin­­zen vízierőmű tervezésekor is előirá­nyoztak egy 375 méter hosszú és 711 méter magas földgátat. Méreteit te­kintve, ez Európa legnagyobb ilyen­fajta építménye. A viaszinai völgyzáró-földgáttal, amely hosszabb a svájci gátnál, de nem olyan magas, elzárjuk a viaszinai völgyet. A gát építése beható tanulmányozást kö­vetelt szakembereinktől. Szakértőink tanácskoztak külföldi szakemberekkel is, akik terveinket jónak találták. A völgyzáró gát építését 197 júliusában kezdték el, de az előkészítő munkái már egy évvel előbb megindultak. A gát alapjának elkészítésénél az építők nem használhattak robbantó­anyagot, nehogy a föld meglazuljon a rázkódástól. A dolgozóink által készült mestersé­ges tó vize energiát szolgáltat a viaszi­nai vizierőmű-rendszernek. (A bekere­tezett számok az erőtelepek hely jelzik). Kösségnek nagy erőfeszítéssel kellett le­küzdeni© a különböző akadályokat, mert csak korlátozott mértékben használhat­tak gépesítést a nagyszabású földmun­­kálatokban. Télen át nem dolgozhattak, mert az építőhely 1.200 méter magasságban fek­szik a tenger színe felett és a nagy hó akadályozta a munkálatokat. Nyá­ron teljes erővel folytatták a munkát, és tavaly október végén beépítették az utolsó köbméter földet, és befejezték a viaszinai hatalmas völgyzáró föld­­gátat. Ezzel a gáttal elzárták a viaszi­nai völgyet, a Viaszina folyó és más patakok vize megtöltötte a völgyet és 12 kilométer hosszú mesterséges tavat alkotott. A Vlaszína ilymódon nem fog többé észak felé folyni, hanem a Vrle folyó völgyében nyugatra kanyarodik, és hajtani fogja az ezen az útszakaszon épülő négy új vizierőmű­vet. A tóban annyi víz összegyűlik, hogy a vízierő­művek egész éven át zavartalanul mű­ködhetnek. Az általuk termelt villany­erő pedig ellátja Kelet-Szerb­ia gyár­iparát, városait és falvait villanyerő­vel és fénnyel. Hazánk első nagy földből épült völgy­­elzáró gátjának építésekor dolgozóink és műszaki vezetőink sokat tanultak. E tudást és tapasztalatokat felhasznál­ják a mavrovói, bregalnicai, vinodoli és a Ráma folyón épülő hasonló gátak építésében is. Az idén elkészítik a vinszenicai vízi­­erőműhöz vezető gépkocsiutat is. A mesterséges tó partján pedig tekintet­tel arra, hogy 1200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, turisztikai épületeket nyaraló és üdülőhelyeket emelnek, amelyekben dolgozóink a friss hegyi levegőt élvezve, eltölthetik meg­érdemelt pihenőjüket. A vlasat&utcai vizierőmű — téplnozóink ujabSt smeszkstMed­ala A völgyzáró gátat építő munkáké- A szlovéniai Mosztana melletti Zsirovice óri­ás­vízi erőmű épí­tőhely­e, a hatalmas mű építése nagyszabású föld- és beton munká­latokat követel. Magvar Sió A villamosítás eredményei szocialista gazdaságunk kiépítését tanúsítják HmiMIMHimiNMIItlIIIHItHIIWIIMINMmitMimiMHNIHHIIIIHiHHINHIHMIHI • t •»»•*•»*•»*»Mt*•«•••!ti«MI•«••»IIM ti »Wtt Kilenc vizlem­mű kezdte meg az áramfejlesztést az Olives Terv esít feilen Május van ttjra. Szerte az ország­ban ünneplő dolgozók nagy tömegei emelik magasra a szocialista építés diadalmas zászlóját Munkagyőzel­mekkel, új tapasztalatokkal bővel­kedő út áll mögöttük, minden kilo­méterköve egy-egy új gyár, vízi­­erőmű, villanytelep, kemény küz­delemmel meghódított új termék. Mindez közelebb segítette dolgozó­inkat céljukhoz, az iparosítás és a villamosítás győzelméhez, a szoci­alizmus alapkövéhez. Az újarcú dolgozó embert ünne­peljük, aki munkájával, szerszám­mal a kezében, gépek segítségével, a termelőeszközök fejlesztésével alakítja szebbé, virágzóbbá az or­szágot Azokat ünnepeljük akik a természeti erőket is a felszabadult ember szolgálatába állítják. Folyóink: — a Drina, a Dráva, a Száva, a Lim, a Vardar, a Ne­­retva, az Una, az Ibar -és ma rop­pant építőhelyek. E folyók „fehér szene“, a hömpölygő víz, 13 vízi­­erőművet tart majd mozgásban a villamosítási terv megvalósulása­kor. Ezeknek együttes teljesítőké­pessége, beleszámítva a 14 épülő szénüzemű villanytelepet, három és félszer nagyobb lesz a háború előtti áramfejlesztésnél. Az Ötéves Terv első felében kilenc nagy és közép­nagyságú villanyközpontot helyez­tünk üzembe, és az idén még kilenc kezdi meg a munkát. Minden új üzembehelyezett villa­mosgazdasági objektum hatalmas lendületet ad fejlődő iparunknak. Az áramtermelést 1948-ban meg­kezdő mariborszkietoki, szokolovi­cai és bogaticsi vizierőmű, a ta­valy üzembehelyezett vlaszenicai és zrnovci, valamint a próbaüzemben levő rij­eka-musovicsai vizierőmű hazánkban eddig példátlan meny­­nyiségű kilowatt-órát termel. Ezt az áramerőt 3.700 kilométer hosz­­szúságban felépült új távvezetékek juttatják el gyárainkba, bányáink­ba, városainkba és falvainkba. A vizierőmű-óriások építése és a tájékoztatóirodás országok gaz­dasági zárlata szükségessé tette a vizierő-berendezéseket készítő gyár­ipar gyors fejlesztését. Az ország dolgozói egyre újabb és összetet­tebb villanyfelszerelések készí­té­sét és szerelését kezdik meg. A „Litosztroj“ művek már készítik a nagy vízierőmű-turbinákat, a zágrábi „Rade Koncsár“ pedig ge­nerátorokat állít elő, melyeket azelőtt külföldről szereztünk be. Ezek azok az eredmények, ame­lyek még nagyobb teljesítményekre sarkalják Párt­ vezette, új világot teremtő dolgozóinkat , üzemire helyezett mariborszki otoki­­ egy része. A horvátországi Vinodol vizierőmű épülő duzzasztó­gátjának látképe. Éljen lagosn­á Tfa Msl Kommunista Pártja, igaz ugtiBnst gpPrelmstieh Jiercos a a ■cnzcikdzi milakáspezgaienfeaa, ne igazol tömegeink élcsapata a szocialista orszégépitésben

Next