Magyar Szó, 1953. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1953-02-01 / 31. szám
TRÁGYA a szárazság ELLENSÚLYOZÁsára A rossz trágyázás után megkettőzi erejét az aszály. Átlagosan 350 kg víz kell 1 kg száraz anyag megtermelésére. Erős trágyázással 200 kg-ig csökkenthető ez a vízigény, viszont kisajtolt földeken 800 kg-ig emelkedhetne. A mákot már a történelem előtti időkben használták, de csak mint kábítószert. »Csodaszerként« ismerték a régi görögök, egyiptomiak, a rabszolgatartó Róma és Kelet is. Macedóniában még a szlávok bejövetele előtt termesztették ezt a növényt, melyből az ópiumot nyerik. Az ópium használata annyira elterjedt, hogy az elmúlt évszázadban három ízben is volt háború indítóoka. Az ilyen »ópiumháborúkat« Anglia vezette Kína ellen az ópiumcsempészet miatt. Az ópiumból más gyógyszereket is nyernek, mint például morfiumot, amely egyike a leghatékonyabb mérgeknek, fie kicsiny adagolásban a legjótékonyabb gyógyszerek egyike. A mák fejéből ma is különféle gyógyszereket vonnak ki. AZ ÓPIUMRÓL GOMBÁT TERMESZTENEK A PETROVARADINI VÁR FÖLDALATTI FOLYOSÓIN A petrovaradini várnak — mely most 700 éves — sok kilométer hosszú földalatti folyosóhálózata van, melyek részben elhanyagoltan, részben felderítetlenül fúródnak a Fruska Gora oldalába. A »Belye« külkereskedelmi vállat most bérbe vette ezeket a folyosókat és azokban »champignon« csemegegombákat termeszt, melyeket külföldre szállít, elsősorban Franciaországba. Hogyan mérik folyóink vízállását ? A beográdi rádióban naponta hallhatunk jelentést folyóink vízállásáról. Olyankor leginkább háromszámjegyű számokat hallhatunk. Ha például Noviszádon +427, Zen+591 a vízállás, akkor ez azt jelenti, hogy a számokat centiméterekben kell érteni. Ha nagyon alacsony a vízállás, ezt is hallhatjuk: Novibecsejnél —85, Titelnél —10, a Tisza vízállása stb. Sokan nem tudják, honnan kezdik számolni a vízállást és honnan származik a plusz és a mínusz. Különösen csodálkoznak egyesek, ha azt hallják, hogy a vízállás mínusz ennyi vagy annyi. Ez leginkább azért van, mert sokan úgy gondolják, hogy a vízállást a folyó medrétől számítják és nem tudják elképzelni, hogyan lehet a víz a folyó medre alatt. A vízállást azonban nem a medertől, hanem az úgynevezett mélyponttól számítják. Ezt a mélypontot még 1834-ban állapították meg folyótokban a víz alacsony színvonalához mérten. Akkor a Duna vízállása Bezdánnál például a tengerszint felett 80,81 méter, Bogojevónál 77,14 méter, Noviszádnál 71,70 méter, a Tisza torkolatánál 69,59 méter, Zimonynál 67,76 méter, stb. volt. A Tisza tengerszint feletti magassága Zentánál 72,79 méter, Újbecsénél 71,87 méter, Titelnél 69,79 méter, a Száva tengerszint feletti magassága pedig Mitrovicánál 72,22 méter volt. A folyó medre az elmúlt 100 esztendő alatt a víz hatására megváltozott ugyan, a mélypontok azonban mindmáig megmaradtak ugyanazon a tengerszint feletti magasságon. E szerint tehát ha kimondjuk a tengerszint feletti magasságot, mindig a mélyponttól való bizonyos eltérésre kell gondolni. Az eltérés lehet pozitív, vagy negatív. A legmagasabb és a legalacsonyabb vízállás közötti eltérés folyókáknál elég nagy lehet. A Dunán például eléri a 8 métert, a Tiszán pedig Zentánál meghaladja a 10 métert is. D. L. t . Mit nevezünk meliorációnak? A melioráció, vagy talaja iavitáe olyan munka, melyl lyel terméketlen területeket megművelhetővé teszünk, vagy a gyenge földeket jól* termőkké alakítjuk. Ide taratozik a mocsarak lecsapolása, a túlnedves területek alagcsövezése, rétek berendezése öntözésre, egyenetlen területek elsimítása, futó homok megkötése, kopár területek befásítása, hegyoldalak terraszolésa stb. Meliorációval tehát emelhetjük a birtok értékét. m smm Harrer Károly bácsszői ősi olvasónk kérdezi, hogyan lehet megsemmisíteni a kenderbogarat, mely nálunk néha nagy károkat okoz. Erre a kérdésre Petrik mérnök munkatársunk válaszol. A kenderbogár (kendermagbogár) a szőlő virágját és rügyeit támadja. Leginkább éjjel pusztít. Szívesen megrágja a kipattant rügyek fiatal leveleit. A gyümölcsfát és a szőlőt támadja. A noviszádi kutatóintézetben poralakú DDT vegyszerekkel kísérleteztek, de kevés eredménnyel. A kenderbogár irtására ajánlható a foszforsav, különféle esztere, a különféle Parathion vegyületek, mert ezek a folyadékok bejutnak a növénynedvekbe és úgy pusztítják. Ezek közül a vegyszerek közül nálunk beszerezhető a »Fosfemo-20« és az »E-605«. Egyszázalékos oldatban használjuk, száz liter vízre egy gram vegyszert számítva. A permetezést estefelé kell végezni, rügyfakadáskor. A kutatóintézet még nem kísérletezett ezzel a vegyszerrel, de meg lehetne próbálni, mert a szőlőnek semmiesetre sem ártana meg. A paratlon-vegyszer beszívódik a növénybe és úgy pusztítja a bogarat, de elpusztul akkor is, ha a permetezéskor közvetlenül éri. Ez a vegyszer az emésztőszervekre, a bőrre és az idegekre hat. Ezért nagyon óvatosan kezeljük, mert az embereket és az állatokat is megmérgezi. A permetezést gumikesztyűkkel végezzük és ügyeljünk arra, hogy a vegyszer ne jusson az ember bőrére. A paratin ugyanilyen folyadékával permetezhetjük az egész tőkét, hogy magába szívja a növény. A vegyszer körülbelül 15—20 napig marad meg a növényben. A »Fosterno-20« és az »E-605« nevű permetezőszer a noviszádi, a szuboticai és a zrenyanini »Vezprom«-nál kapható. KÉRDÉS: A horgosi »Napredak« termelő szövetkezet tagjai kérdezik: Építeni szándékozunk és a szárazság miatt nincs rá lehetőségünk. Van-e jogunk hosszúlejáratú kölcsönre? FELELET: Az eddigi előírások szerint a szövetkezeti tagok nem kaphatnak ilyen kölcsönt, de kilátásban van, hogy rövidesen megjelenik egy utasítás, amely feljogosítja őket erre._. KÉRDÉS: Egy adat és egy péterrévei szőlőtermelő kérdezi, köteles-e kifizetni az eladott bor után literenként a 15 dinár adót, amenynyivel az új rendelet szerint magasabb, és mennyi bort tarthat meg saját szükségletére ? FELELET: Ha újév előtt adta el a borát, nem köteles kifizetni a különbözetét, ha pedig újév után, akkor ki kell fizetnie. Saját használatára, körzetek szerint különböző mennyiségű bort hagyhatnak maguknak a termelők. Martonoson, Horgoson, s Kispiacon 80—90 liter, a zentai járás többi helységében, így Adán is 50—60 litert. TAVALY a szárazság miatt kevés takarmánynövény termett, ezért ezt a keveset tennél jobban ki kell használni. A takarmányt rendszerint szecskázzuk, áztatjuk vagy forrázzuk, hogy a jószág minél könnyebben megeméssze. Szalmát és kukoricaszárat sohase adjunk szecskázatlanul a jószágnak, mert azt nem szívesen eszi. Ezenkívül a szecskázott takarmányt könnyebben keverhetjük másfajta takarmánnyal. Ügyeljünk arra, hogy megfelelő nagyságúra daraboljuk a takarmányt. Ha nagyra szecskázzuk, nem könynyítjük meg az emésztést, ha pedig túl apróra vágjuk a jószág nem rágja meg, csak úgy lenyeli anélkül, hogy nyálával jól megnedvesítené, ez pedig emésztési zavarokat okoz, a lovaknál kelik a betegséget, a szarvasmarháknál pedig elállítja a kérődzést. itálüe1 Magyar Szó vasápnapi ■ MELLÉKLETE ■ Hogyan adagoljuk a szálastakarmányt Szarvasmarhák részére a legjobb 4—5 centiméterre szecskázni a szalmát, lovak és juhok részére pedig 2—3 centiméterre. A kukorica szára kemény, ezért minél apróbbra daraboljuk, legjobb féltől egy centire. Ha hosszabbra szecskázzuk, a kukoricaszár nagy részét nem használja ki a jószág. Bármilyen rövidre is daraboljuk a szárat, mindig marad benne kemény rész is. Ezért legjobb a szárat szár tépővel összedarabolni. A szártépő ugyanis szaggatja és jól széttépi a kukoricaszárat és így az megpuhul. Nálunk is gyártanak ilyen gépet, mégpedig a Ruzsicsics-féle szártépőt. Ha a szecskázott szalmát megnedvesítjük, elsősorban megkönnyítjük az emésztést, azonfelül pedig könynyen keverhetjük más takarmánnyal. Kevesebbet szór el a jószág és nem ingerli az emésztőszerveket az apró szalma és a por. A szálastakarmány sokkal jobb izű lesz, ha sósvizzel, moslékkal, vagy az alkohol, a keményítő és a cukorgyár melléktermékeivel leöntjük. Legjobb szálastakarmányt pácolással készíthetünk. Az eljárás hasonlít a silózáshoz. Vajdaságban már régóta ismerik az ilyen takarmánykészítési módszert, és alkalmazzák is a következőképpen: A szecskázott szálas takarmányt leöntik vízzel olyannyira, hogy amikor kezünkkel összeszorítjuk, nem jön belőle víz. Ezt azután gödrökbe, vagy külön erre a célra készített helyiségekbe, vagy pedig az istálló egyik sarkában 1—1,55 méter magasságban elhelyezzük és jól letapossuk. Néhány nap múlva megpuhul, bemelegszik, kellemes izt, s illatot kap és a jószág szívesen eszi. Hogy mennyi idő alatt melegszik be, az a terem hőmérsékleteitől függ. Ha gyorsítani akarjuk a bemelegedést, akkor meleg vagy forró vízzel öntjük le, hogy jobbiza legyen sót, korpát, olajpogácsát, répaszeletet, moslékot stb. adunk hozzá. A szalmát és a kukoricaszárat csak így kellene adni a jószágnak, mert így szívesen eszi és jól kihasználja. Ezenkívül pedig a takarmány készítéséhez nem kell semilyen befektetés. A szalmát jól elkészíthetjük forrázással és gőzöléssel is. Ing. PAVLOVICS / Olvasóitok is A Magyar Szó szerkesztősége felhívja a Föld Népe olvasóit, hogy az Uj Faluban eddig megjelent Föld Népe mellékleteket küldje be a szerkesztőségnek. A szerkesztőség DÍJTALANUL félvászonkötésbe bekötteti és DÍJTALANUL visszaküldi az olvasónak. Közöljük továbbá, hogy a jövőben a Magyar Szó vasárnapi számában megjelenő Föld Népe mellékletek összegyűjtött példányait a szerkesztőség szintén díjtalanul bekötteti, miután összegyűlt belőlük egy könyvre való. Ezért: gyűjtse össze és őrizze a Föld Népé-t, a Magyar Szó vasárnapi szakmellékletét! AROUPENIK Dr. Vouk Vale biológus és botanikus, a zágrábi természettani fakultás tanára és a Jugoszláv Tudományos Akadémia tagja. Vouk Vale létesítette hazánkban az első növénytani intézetet és az első növény-élettani laboratóriumot. Nemzetközi viszonylatban is ismert biológus és botanikus. Ezideig mintegy 200 tanulmányt írt a hazai és külföldi szaklapokban és kiadványokban a növények anatómiájáról, élettanáról és ökológiájáról. Ma a Jugoszláv Tudományos Akadémia természetrajzi osztályának vezetője. Dr. Vouk még ma is igen tevékeny kutató. Munkatársaival két különösen jelentős probléma megoldásán fáradozik: az egyik a barnaszén használata agrobiológiai célokra, éspedig azon felfedezése alapján, hogy a barnaszén termékenyítően hat a növények fejlődésére. A másik probléma pedig: a meleg források, vagy bővizek biológiai tulajdonságainak tanulmányozása. KOLUMBUS KRISTÓF Olasz származású tengerész, aki egy hajótörés következtében Portugáliába, majd Spanyolországba, az óceáni hajózás akkori központjába vetődik. A király megbízásából Kolumbus három hajóval elindult, hogy Nyugat felé haladva rövidebb utat keressen Indiába. Két és félhónapos nehéz út után, október 12-én éri el a szárazföldet, a Bahama-szigetek egyikét. Tovább hajózva felfedezte Cuba és Haiti szigetét. További három utazása alkalmával, 1493-tól 1504-ig, Közép- és Dél-Amerika keleti partvidékeire és Jamaicára jutott el. Kolumbus haláláig azt hitte, hogy hajóival Kelet-Indiába jutott. Felfedezéséért először nagy kitüntetésben volt része, alkirállyá nevezték ki. Negyedik ujja után meghalt legfőbb pártfogója Izabella királynő, ezután Kolumbus kegyvesztett lett és elfelejtve, a sok kalandos úttól öszszetörten halt meg 1560-ban a spanyolországi Valladolidban.