Magyar Szó, 1953. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1953-02-23 / 53. szám

ló feltételek az úszósport fejlődésére a becsei járásban BECSÉN a labdarúgók, ne­­hézatléták, hálólabdázók és az úszók járási vezetőségének évi közgyűlését, Girizd László tartományi kiküldött jelenlé­tében, Kis János titkár nyi­totta meg. Az egy­es sportágak bizott­ságainak beszámolóiból ki­tűnt, hogy a labdarúgók if­júsági csapatokat létesítettek, s így sok ifjút bekapcsoltak ebbe a sportágba. A járás te­rületén tíz labdarúgó klub küzdött a zóna, illetve a já­rás bajnokságáért. A nehéz­atléták csak Becsén tevékeny­kedtek, de ott is csak az ö­­kölvívók, míg a járás hely­ségeiben a szakosztályok mun­kája elhanyagolódott, mivel a járási bizottság sem fek­tetett nagyobb súlyt munká­jukra. Nem rendezték meg a járás egyéni bajnokságát sem, amit az idén a terv sze­rint megtartanak. A járási nehézatlétikai bizottságnak nagyobb figyelmet kell fordí­tania a birkózók munkájára, mert ebben a sportágban nagy hanyatlás állt be. A járásban összesen 70 öklöző és 50 aktív birkózó van. A há­lólabdázók a múlt év folyamán eredményesen működtek, a­­mi főleg a játékosok törekvé­sének köszönhető. Az úszók a járási bajnokságok mellett több versenyen szerepeltek. A Sztojsics testvérek Szer­bia bajnokságán is szép ered­ményt értek el. A járásban mintegy 800 ifjú versenyzett a jelvényszerzésért. Az úszó­­sport továbbfejlődésére igen jó lehetőségek vannak, mert a járás hat helysége víz mel­lett fekszik, csak a járási ve­zetőségből n­em egy ember­nek­ kell dolgoznia, mint a­­hogy a múlt évben is meg­történt.­­ A vita során Girizd László rámutatott az úszósport és a könnyűatlétika fontosságára, a ajánlotta, hogy a járási lab­darúgó bajnokságok alkalmá­val a csapatok atlétákat is vihetnének magukkal, hogy ezt a sportágat is népszerűb­bé tegyék. Úgyszintén meg lehetne alakítani az úgyne­vezett »mezítlábas« labdarú­gó csapatokat is, s az egye­sületek így biztosíthatnák az utánpótlást. A termékeny vi­ta után megválasztották a könnyűatlétika és a fent em­lített sportágak járási bizott­ságait.­­ A becsei üzemi tekecsa­­patok bajnokságának eredményei A becsei üzemek tekecsa­patainak bajnoksága tovább­ra is nagy lendülettel folyik. A legújabb eredmények a következők: Építkezési válla­lat—Sörgyár 176:152, Transz­port—Zsiv­nopromet 206:190, Városi Népbizottság—Kötél­gyár 154:118, Malomipar— Remont 173:120, Tisza Kefe­­gyár—Tisza Kendergyár 207: 149, Peter Drapsin_Novem­ber 29 181:173. U­SB Több mint 700 éves Becse Romok a szigeten — Szerbek és magyarok a szultán ellen — Hadnagyev, Szarázsmeste­rova Barjaktarev SOK-SOK iratot, könyvet, stb. kellett átmérni, hogy némi képet nyerjünk Becse város történelméről, — mondotta Csedo­­mir Potparics, a becsei vegyes gimnázium igazgatója, aki Barsi Gyulával, a járási népbizottság kultur- és közoktatási taná­csának felügyelőjével, már több mint két hónapja Becse város történelmén dolgozik. A két tanár ezideiig már számos adatot összegyűjtött a város múltjáról. Megál­la­pították például, hogy Becse több mint 700 éves. Először 1238-ban tesznek emlí­tést Becséről. Becse elnevezéséről több­féle változatok vannak. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Becse egy francia csa­ládi névről kapta mai elnevezését. Ugyanis ebben az időben két francia család tele­pedett erre a vidékre. Az egyizott G­rigor­­nak, a másikat pedig Becsének hívták. ÉRDEKES megemlíteni, hogy valamikor Becse nem a mostani területen feküdt, ha­nem 6 kilométerrel lejjebb egy tiszai szi­get volt, amelyen erődítményszerű tele­pülés épült. Ezt a települést tekintik a mai város ősének. Amikor a Tisza vízál­lása alacsony még most is látod a romo­kat a szigeten. 1480 után törökök jelentkeznek a vidé­ken az o­ttélő szerbek és magyarok Zmáj Deszpota Vuk, Kinizsi Bál és Deés Péter pa­rancsnokesá­ga alatt Becsénél szétvertek egy erre portyá­zó török sereget. 1551-ben a törökök esetleg elfoglalták Becsét, s ez­után mintegy 150 éven át török fennha­tóság alatt áll a város. Az abból az idő­ből fennmaradt török iratok különböző településeket neveznek meg, amelyek rész­ben még ma is fennállnak, így például említést tesznek Botra, Pernek, Földváráé (valószínűleg a piai Bácsfö­l­dvári, Kutas településekről. 1594-ben a bánáti szerbek és magyarok felkelést szerveztek a törökök ellen. Az ekkor felszabadított városok között meg­említik Becsét is. .­ AMIKOR megkezdték a határőrvidék megszervezését Becsének fontos szerep ju­tott. 1702-ben Becse állandó katonai hely­őrséget is kapott. Mintegy 300 főnyi ka­tona tartózkodott a városban. Mivel a vá­róst sáncok vették körül, Becsét egy ideig úgy emlegetik, mint Sánc-Becsét. Az abból az időből fennmaradt adatok szerint Becsének egyidőben két hadna­gya, két zászlósa, két őrmestere (sztrázsa­­mester), 8 káplára és 188 katonája volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mai napig is létező Hadnagyev, Sztrázs­­mesterov és Barjaktajev családi nevek eb­ből az időből származnak. Mária Terézia uralkodása idején város­sá nyilvánítják Becsét és körzeti székhely lett. Az 1848-as magyar szabadságg harc ide­jén a felkelő csapatok fel­perzselték Be­csét, nehogy az osztrákok kezébe kerül­jön. BECSE város történelmének írói még számos érdekes adatot kutattak fel, így például kikutatták, hogy 1320-ban a hi­vatalos népszámlálás szerint Becsének 8.838 lakosa volt, a határa pedig 28.778 hold földet foglalt magában. Ez a terület főleg legelőből állott. Abban az idő­ben a lakosság főleg jószágtenyésztéssel foglal­kozott. A kisipar csak később fejlődött ki. Az ebben a cikkben említett adatok csak egsg kis töredéke annak a rengeteg adatnak, amit Poparicsnak és­­Barsinak sikerült összegyűj­teniök. A várostörténet írói most a város újabbkori történelmét dolgozzák fel. A tervük az, hogy munká­jukat könyvalakiban is megjelentetik. SOIT Oszkár A M€pi Tehetika vajdasági szervezetei figyelemreméltó eredményekkel várták harmadik tartományi értekezleteket 1949-től napjainkig a Népi Tehnika vajdasági szerveze­tei mintegy 30.900 új taggal gyarapodtak, 300 új szervezet alakult és 23.000 Népi Teh­nika tag különféle tanfolya­mokat végzett. Csupán a rádiószövetség szervezeteiben mintegy 4.009 rádióamatőr és rádiótávir­­dászt képeztek ki, 35 híradó­állomást létesítettek, három falut villamosítottak, és 500 alkalommal közvetítették a különféle tömegértekkezlete­­k­ben, nagygyűléseken, rendez­­■ melyeken a beszédeket, elő­adásokat. Ezenkívül körülbelül 3000 detektoros készüléket, 1.212 egycsöves és kétcsöves, 403 szuper rádiókészüléket, hat­­ kisebb vevő- és leadóállo­mást, és négy nagyobb rádió­állomást készítettek, melyek­kel a világ minden tájával 3.000 kapcsolatot létesítettek és mintegy ezer választ kap­tak. Az autómotoros szövetség keretében 7.500 személyt ké­peztek ki gépkocsi, traktor és motorkerékpár vezetésére. 33 különféle versenyt szer­veztek, 1.300 motorvezető részvételével és ezeket a ver­senyeket csaknem félmillió polgár nézte végig. A repülős szövetség szer­vezeteiben kiképeztek 1.600 repülőmodell készítőt, vitor­lázó és motoros pilótát. Mint­egy 700 különféle előadást tartottak stb. A fényképész szövetség ke­retében több mint 4.000 fény­képész-amatőrt, 171 mozigép­kezelőt, 83 előadót, 45 labo­ránst képeztek ki. Több mint 60 laboratóriumot alakítottak, 350 mozielőadást rendeztek, melyeket több mint 75.000-en látogattak. A tengerhajózási szövetség szervezetei mintegy 3000 ka­jakevezőst, modellkészítőt, stb. képeztek ki. A március 1-én Noviszádon megtartandó tartományi ér­tekezleten a sikerek mellett megvitatják a szervezet mun­kájában felmerülő fogyatékos­ságokat is. Igen fontos megvitatásra kerülő kérdés l­esz az, hogy kijelöljék a Népi Technika to­vábbi szerepét és arra töre­kedjenek, hogy a Népi Tech­nika szervezet minél több embert toborozzon tagjai sorá­ba, felkeltse az ifjúság, főleg pedig a falusi ifjúság érdeklő­dését. Ezzel kapcsolatban megál­lapítható, hogy az utóbbi idő­ben a Népi Technika szerve­zetei kezdeti sikereket érte­k el a falvakban. Mivel a Népi Technika jelenlegi szervezési formájában nem tud teljes mértékben megfelelni felada­tának, ezért a tartományi értekezleten megvitatják an­nak lehetőségét, hogy a Népi Technika szervezet keretében egyesületeket alakítanak, a­­mit egyébként előirányoz Ju­goszlávia Népi Technika szer­vezetének új Statutum-terve­­zete is. Külön vita tárgyát képezi a gyerekek körében végzen­dő munka. Ezidáig még ke­vés gyermeket öleltek fel a Népi Technika ifjúsági szer­vezeteiben, habár a gyerekek élénken érdeklődnek a techni­ka egyes ágazatai iránt. Az értekezleten világosab­ban ki kell jelölni az asz­­szonyok terében végzendő munkát, mert ezidáig ez volt a Népi Technika vajdasági szervezetének leggyengébb oldala. Ezenkívül szükségessé vált, hogy alaposabban kije­löljék a Népi Technika járási bizottságainak szerepét és munkáját, mert ezeknek kell a terepen megszervezniük a Népi Technika egyesületeinek és szervezeteinek megalakí­tását. Továbbá az értekezle­ten megvitatják az anyagi kérdéseket, a hadköteles if­jak nevelését, a tartományi bizottság munkáját és egyéb kérdéseket. Mindebből látha­tó, hogy a III. tartományi értekezlet rendkívüli jelen­tőségű a vajdasági Népi Tech­nika szervezetet, további munkájára nézve. A becses mozik műsora NÉPMOZI: február 25-től március 1-éig: „Szép a szere­lem“, angol színes film (fél 6, fél 8). KOZARA: február 24-éig „Menjünk a tengerre“, ha­zai film (fél 6, fél 8). Becsén az általános iskola éri el legjobb tanulmányi eredményt H­ABÁR már megkezdő­dött a második félév, még mindig időszerű egyes iskolák első félévi ered­ményeiről beszámolni. Hogy ez valóban fontos, látható ab­ból is, hogy például a becsei iskolák eredményei a városi képviselő testület napirend­jén is szerepeltek. Az iskolák közül legjobb eredményt az általános isko­la ért el. A tanulók 79,71 szá­zaléka­ jó eredményt mutatott fel. Az eredményért dicsére­tet érdemelnek a tanítók, mert a felmerülő nehézségek ellenére is lelkiismeretesen végezték feladatukat. A ma­gyar tagozat munkáját rész­ben megnehezítette az is, hogy 23 tanerőre az év ele­jén 31 tagozat jutott, ezt azután úgy oldották meg, hogy nagyobb létszámú osztá­lyokat létesítettek. Az ipari iskola is szép ered­ményt ért el a félévben. A tanulók 74,36 százaléka jó e­­redménnyel végezte az első félévet. A magyar alsófokú gimnázium tanulói már gyen­gébb eredménnyel dicseked­hetnek, ugyanis csak 54,26 százalékuk ért el pozitív e­­redményt. Az alsó osztályok mutatkoztak jobbnak. Leg­gyengébb a negyedik osztály A gyenge eredményt részben a tanerő­hiány okozta, mert az év folyamán több tantárgy előadót cserélt és így gyak­ran cserélték az órarendet is. A középiskolások még ilyen eredménnyel sem dicseked­hetnek. A kereskedelmi isko­la tanulóinak csak 53,45, a szerb főgimnázium növendé­keinek pedig csak 50 százalé­ka fejezte be pozitív osztály­zattal a félévet. Leggyengébb eredmény a főgimnáziumban van. Ér­demes megemlíteni, hogy a gimnázium felső osztályai gyengébbek mint az alsók. Ezek közül is leggyengébb a VIII/a osztály 25,93, a VIII/b pedig 40,34 átlagos pozitív osztályzattal. Ezekből ítélve, az érettségizők sok gondot okoznak majd a tanári kar­nak, nem kevésbbé a szülők­nek is. A gyenge eredmény legfőbb oka a rendszertelen tanulás. Ezek a diákok ugya­nis rendszerint akkor látnak a tanuláshoz, amikor köze­ledik az intőosztás, vagy a félév. A tanári kar munkájáról annyit kell mondani, hogy mindenki igyekezett eleget tenni kötelességének s az elő­adásokban mindenütt meg­találtuk az eddig hiányzó eszmeiséget. Az elemi isko­lában különösen kiemelkedő munkát végzett Dienes Teré­zia, Beretka Matild és Sztri­csevics Jolánka tanítónő, de még más neveket is felso­rolhatnánk. Végül még csak annyit, hogy nem minden tanító isko­lán kívüli munkája kielégítő. Sokan még mindig nem­ lát­ták be, hogy a szocialista társadalomban a tanítóknak is szélesebb körű nevelőmun­kát kell k­ifejteniök. KOVÁCS László llandiuc Macii facädne Becsei anyakönyvi hírek Február 1-től születtek, házasságot kötöttek, meghaltak SZÜLETTEK: Káplár Gé­za, Mészáros József, Miodrág Alekszijevics, Dragana Ba­­kics, Ferenc László, Utcai Ist­ván, Csizmár Sándor, Fe­renc József, Szabó György, Apró József, Gortva József, Pap József, Dallo Aranka, Ivkovics Vera, Kurin Julian­na, Molnár Valéria, Szlavica­­Klisanics, Mirjana Gyorgye­­vics, Jaszmina Prkoszovacs­­ki, Bakos Mária és Babarci Ilona. HÁZASSÁGOT KÖTÖT­TEK: Ferenc Sándor és Fe­renc Margit, Brankó Pregler és Mirjana Bélics, Zdravkó Gavrick és Szofija Pecarszki, Bozeg Szilveszter és Váró Ju­liánna, Fehér József és Sza­bó Ilona, Tüski Mihály és­­ Szabó Teréz, Rudics Mátyás és Tábori Erzsébet, Szlávkó Apics és Danica Bozsics, Mi­­lutin Zsivkov és Gyurgyinka Sztrajnov, Tihomir Vukszá­­nov és Olga Doroszlovácski, Darusi István és Milyacski Borbála, Bertók József és Szabotnik Irma, Kárai Ist­ván és Megyeri Irén, Barta Imre és Molnár Marcel. MEGHALTAK: Pege Kata­lin, Franek Mátyás, Ribár Za­kariás, Zorka Mulics, Domon­kos József, Kis Károly, Kis Imre, Márkó Osztojics, Gálfi Pál, Szabó József, Julka Kon­sztantin, Sztevan Csobanov, Kazincs Vince, Marija Kere­­dzsin és Milena Ilicsics. Sárószégi Elma* Milorád Petrovics büntetett előéletű becsei lakos, a Brat­sztvó-Jedinsztvó mezőgazda­­sági birtok alkalmazottja, 1952 januárjában villamossá­gi cikkeket vásárolt Zrenya­­ninb­an a birtok részére. Azon­ban a több mint 54.000 dinár értékű árut nem adta át a mezőgazdasági birtoknak, ha­nem hazafelé jövet Novi-Be­­csén értékesítette. 1952 már­ciusában Verbászot, járva, Petrovics belügyi szervnek adta ki magát és egy személy­től 2000 dinárt akart kicsi­karni. Beismerő vallomása után a népbíróság Milorád Petrovicsot háromévi és 8 havi szigorított fogházbün­tetésre ítélte.

Next