Magyar Szó, 1954. március (11. évfolyam, 56-86. szám)
1954-03-01 / 56. szám
re étfő. 1954 Hr. X Még mindig bizonytalan a helyzet Szíriában Állítólag megalakult az új kormány Beiruthból jelenti a Reuter. A helyzet Szíriában még mindig bizonytalan. Az országból érkező ellentmondásos hírek nem teszik lehetővé, hogy világos képet alkossunk a helyzetről. A damaszkuszi rádió tegnap sugározta Sukairi vezérkari főnök nyilatkozatát a parlament feloszlatásáról. Ugyanakkor azonban az aleppói rádió azt közölte, hogy Sukairit letartóztatták és a rádió felhívta Sisaku kormányának tagjait, hogy rögtön mondjanak le. A rádió közölte azt is, hogy a légi haderő csatlakozott a felkeléshez, és Al Hudszki ezredes lett a fegyveres erők főparancsnoka. Legújabb hírek szerint a szíriai hadsereg képviselői és a kiemelkedő politikusok tegnapelőtt este megegyeztek az ország egységének helyreállításában. A damaszkuszi rádió közölte, hogy Lukairi vezérkari főnök átadta a hatalmat azoknak, akiket törvényesen megillet, és felhívta a lakosságot, hogy tartózkodjon a tüntetésektől és zavargásoktól. A rádió közleménye szerint Hasem El Atasi volt köztársasági elnök az ország vezetőinek egyezménye értelmében ismét átvette a köztársasági elnöki tisztséget. Mindjárt ezután állítólag megalakult az új szíriai kormány is. Az új kormány miniszterelnöke, Huszni Barazi megtartotta 5. honvédelmi tárcát is. A külügyminiszter pedig Adnan Atasi lett. Időközben Damaszkusz utcáin komoly tüntetésekre került sor. A tüntetésekbe nem csak a rendőrség, de a katonaság is beavatkozott. Az eddigi hírek szerint mintegy 50 ember megsebesült, közülük húsz súlyosan. Az aleppói katonaság gyorsabb ütemben megindult Damaszkusz felé. A városban rendőrségi zárórát vezettek be. A balkáni egzezmentjövedelem és edetittműködésmi megoldási formája A Borba vasárnapi számában Joszip Gyergya írt cikket az ankarai hármasegyezmény első évfordulója alkalmábók cikkében a többi között ezeket írja: „Az utóbbi időben a világesemény gyakran felveti az ankarai egyezmény távlatainak és jövőjének kérdését. Ami ezt illeti, a mi hazánkban ezt az egyezményt területeöke biztonsága és függőt BOPSA lensége előremozdítójának tekintjük és első pillanattól fogva nemzeti politikánk távoli célkeitűzésének és törekvéseink és érdekeink kifejezőjének tartjuk. Ez a politika olyan természetű, hogy nem a pillanatnyi helyzetekhez vagy viszonyokhoz igazodik. Minthogy minden azt mutatja, hogy mindhárom országban ugyanez az érzés lett úrrá, joggal hisszük, hogy az egyezmény előtt nagy jövő áll és nagy lehetőségeket nyit meg. " Eddig is voltak nehézségek a megtett után és mindenképpen lesznek a jövőben is. De ahogyan az eddigi nehézségeket nem súlyuk szerint, hanem kiküszöbölésük sikere szerint mértük fel, közös magasabb érdekből, úgy kel hinnünk a jövőben is, amely elé mindhárom ország félelem nélkül, de fölösleges illúziók nélkül is tekint, egymáshoz való bizalommal és nyitott szemmel. A hármas egyezmény valóban új forma a védelmi problémák és az építőjellegű együttműködés megoldása terén, független, egyenjogú és békeszerető népek között, olyan időben és olyan viszonyok között, amikor egyre inkább megmutatkozik, hogy a béke és a világmegnyugvás főképpen ezeknek az érveknek a tiszteletben tartásától és a védelmi erőfeszítésektől függ“. összeütközése a szocialistákkal és az a tény, hogy azarab felszabadítási mozgalom Sisaku vezetésével nem aratott semilyen sikert, noha nagy programmot tűzött maga elé. Nem tudta átlépni a párt kereteit, melynek tömege kizárólag állami hivatalnokokból állt. A tábornok tapasztalatlan politikusnak bizonyult, nem tudta kibékíteni a pártvillongásokat és ugyanakkor megőrizni hazája függetlenségét. Sisakit ma azzal vádolják, hogy »romlott politikát« folytatott. Mindössze két éve annak, hogy a tábornok átvette a hatalmat s ez túlságosan rövid időszak ahhoz, hogy felmérjék Sisakit rendszerét és azt az utat, amelyen vezetni akarta Szíriát. Mégis meg kell állapítani, hogy szociális és gazdasági téren jelentős eredményeket ért el, s ezeket az eredményeket nem gyengíti az a körülmény sem, hogy a politikai élet igen szűk keretek között folyt. Ezt viszont elsősorban az is okozta, hogy Sisakit így akarta kiküszöbölni a külföldi erők befolyását. A Sisakot követő új rendszernek meg kell majd mutatnia, vájjon Szíria független ország marad-e, vagy pedig a Közelkeleten dühöngő politikai válság fergetegében elveszíti oly nehezen szerzett szabadságát. Az áffé kulcsa Moszkva kezében van A beográdi Politfika vasárnapi száma bécsi tudósítójának interjúját közli Figl osztrák külügyminiszterrel Arra a kérdésre, hogy Figl véleménye szerint milyenek a kilátások az osztrák államszerződés megkötésére a berlini kudarc után, az osztrák külügyminiszter a többi között így válaszolt: »Az első, amit meg kell állapítani: még mindig nyitva áll az ajtó az osztrák probléma megoldása előtt, noha Berlinben kudarcot éltünk át. Az ajtó kulcsa azonban Moszkva kezében van. Moszkva viszont azt követeli, hogy az idegen csapatot az államszerződés megkötése után is Ausztriában maradjanak. Úgy hiszem nem mondhatok mást, mint azt, hogy ezt a követelést egyetlen nép sem fogadhatja el. A diplo KAUHTHKFI máciai megbeszélések valószínűleg megkezdődnek ebben a kérdésben és remélhető, hogy a Szovjetunió végleges választ ad, hogy melyik az a végső dátum, ameddig a szovjet csapatok Ausztriában akarnak maradni. Véleményem szerint, ha a Szovjetunió módosítaná elfogadhatatlan követeléseit, az osztrák államszerződést pillanatokon belül meg lehetne kötni.« Szakli a nagyhatalmi poltika áldozata A Belgrádi NIN vasárnapi száma »Mi történt Szíriában« címmel Sisakli elnök sorsáról ír érdekes cikket és a többi között megállapítja: »Kétség nem fér ahhoz, hogy Sisakii a nagyhatalmi JO JEREAiHE JOtfjH(DÜPM.A TUBHE politika áldozataként bukott el A nagyhatalmaknak nincs ínyére egy független Szíria megalakulása és megerősödése. De mondhatjuk, hogy a kistermetű szerény és halkmodorú »tábornok-diktátornak« nem volt szerencséje a belpolitikai életben sem. Kezdetben a néppártot üldözte, később pedig rájuk bízta a kormány megalakítását, hogy azután végül a többi politikai párthoz hasonlóan őket is feloszlassa. Ilyen módon az támadt, amely lehetővé tette a külföldi befolyások fokozását. Kihasználták ezt a néppárt hívei és az Irakkal való egyesülésével is. Hozzájárult az egészhez Sisaki MAGYAR SZÓ Nagib helyreállítja a parlamenti életet Egyiptmban „A feledés fátyla boruljon az álétt válságra .. .” Kairóból jelenti az AFP. Az egyiptomi forradalmi tanács tegnapelőtti ülésén beleegyezését adta, hogy Nagib tábornok ismét átvegye a köztársasági elnök tisztségét. Ezzel kapcsolatban Nagib tábornok üzenetet intézett a tanácshoz. Az üzenet hangsúlyozza, hogy Nagib önként mondott le köztársasági elnöki tisztségéről és felhívja az egyiptomiakat, hogy »egységesen kövessék a forradalmi tanácsot« és ne hallgassanak az ország »ellenségeinek rosszakaratú propagandájára«. »Szükséges- nek tartom hangsúlyozni — folytatja a tábornok üzenete, hogy a forradalmi tanács döntése, nem egy személy vagy több ember érdekeit szolgálta, hanem az ország magasabb érdekeinek szelleme hatotta át«. Az üzenetben Nagib kijelenti, azért adta be lemondását, mert a forradalmi tanács tagjainak lehetővé akarta tenni, hogy dolgozzanak »a forradalom nemes céljainak megvalósításán, és a hódító ellenség kiűzésén, amely még mindig megszállva tartja területünk egy részét«. A forradalmi tanács ülése után kiadott közlemény értesíti »az egyiptomi és szudáni népet és a baráti arab népeket«, hogy »Nagib tábornok, köztársasági elnökkel együtt folytatják tovább eddigi munkájukat«. A forradalmi tanács felkéri az egyiptomi-szudáni népet, hogy nyújtson segítséget »a béke és nyugalom helyreállításában és a feledés fátyla boruljon az átélt válságra«. Nagib tábornok az ülés után fogadta az újságírókat és a legutóbbi eseményekre célozva kijelentette, hogy »ilyen események minden forradalomban előfordulnak«. Hatalmas tömegtől kísérve Nagib tábornok tegnap reggel 8.30 órakor megérkezett a köztársasági elnök székházába. Kilépett az erkélyre és az egybegyűlt tömeggel közölte, hogy rövidesen helyreállítják a parlamenti életet az országban. »A legrövidebb időn belül össze kívánom hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek az lesz a kötelessége, hogy ismét helyreállítsa a parlamenti életet az országban«. Ugyanakkor az alkotmányozó nemzetgyűlés elkészíti az ország új alkotmányát is. Beszédének végén Nagib felhívást intézett a »nép minden rétegéhez, hogy támogassák a parlamentet«. Közölte, hogy szabadon bocsátják mindazokat, akiket az utóbbi napokban tartóztattak le. Kairóban követölték azt is, hogy Nagib köztársasági elnök ma repülőgépen Kartúmba utazik, hogy részt vegyen a szudáni parlament megnyitásán. Az egyiptomi lapok és a kairói rádió Nagib visszatérését a forradalmi tanács és Nagib tábornok közötti rokonszenvel akarják magyarázni Valószínű azonban, hogy erre a lépésre Nagib népszerűsége kényszerítette a forradalmi tanácsot. A nyugalom persze még mindig nem állt helyre. Egyiptom még mindig készültségi állapotban van. A forradalmi tanács rádió és sajtó útján figyelmeztette a lakosságot, hogy »erélyesen elfojt minden támadást az ország biztonsága ellen«. Ennek ellenére Egyiptomban tüntetésekre került sor. Kairóban az egyetemisták tüntettek Nagib visszatérése ellen. A rendőrség beavatkozott és negyven egyetemistát megsebesített. SZUDÁN ÜDVÖZLI NAGIB VISSZATÉRÉSÉT El Azhari szudáni miniszterelnök üdvözölte Nagib tábornok visszatérését a köztársasági elnök tisztségére. Megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Egyiptomban a dolgok ismét normális mederbe jutnak viszsza. Szudánban általában örömmel üdvözölték Nagib visszatérését. Mint ismeretes, Nagib lemondásával kapcsolatban tiltakozó tüntetésre került sor Kartúmban. A tábornok lemondása valóságos válságot idézett elő Egyiptom és Szudán viszonyában. Cincsévi Noviszadon A novoszádi Dnevnik »Két fakultás: mezőgazdasági és bölcsészeti« címmel a Noviszádon megnyitandó egyetemi fakultások kérdésével foglalkozóik és a többi között ezeket irtja: AHEBHHK »A tartományt közoktatása és kuilustanács javaslatában mezőgazdasági, orvosi, bölcsészeti és jogi fakultás megnyitását indítványozta Noviszádon, mert Vajdaságban nagy szükség van szakképzett értelmiségiekre. A körülmények és lehetőségek alapos kivizsgálása után megállapítást nyert, hogy egye-lőre csak a bölcsészeti és mezőgazdasági fakultás megnyitására van reális alap, az orvosi és jogi fakultásra viszont nincs. Ebben az értelemben alakították át a konkrét javaslatot. Noha Vajdaság adja hazánknak a legtöbb mezőgazdasági terméket, a termelés nálunk meglehetősen elmaradott, a többi között azért is, mert nincs elég mezőgazdasági szakemberünk. Vajdaságban jelenleg ezer mezőgazdász működik, de közülük mindössze 250 agronómus mérnök, ami egyálailén nem elegendő. Nem elég ez még az állami birtoklók és szövetkezetek számára sem. Vajdaságban legalább 2000 agronómus mérnötűre van szükség. Ha tekintetbe vesszük, hogy a beográdi egyetem mezőgazdasági fakultására az évben mindössze 200 tanuló iratkozott be, akkor egészen nyilvánvaló, hogy tartományunk belátható időn belül nem számíthat megfelelő számú mezőgazdasági szakemberre. A legújabb értesülések szerint még ebben az iskolaévben megkezdi működését a két fakultás. Egyelőre az első év nyitik csak meg és fokozatosan épül ki tovább. A fakultásokat a péterváradi erődben és a Nyájaséva utca saroképületében helyezik el. Már csak arra van szükség, hogy a szerbiai képviselőhöz minél előbb végleges döntést hozzon, és nyomban megkezdődnek az előkészületek. Scelba veriiicte nem írig isremello A »7 Nap« legújabb száma »Saragat kezében a helyzet kulcsa« címmel az olasz politikai eseményekkel foglalkozik és a többi között ezeket unja: »Mind a mellett, hogy Scelba kormánya erős ellenállásba, ütközött, mind a jobb, mind pedig a baloldal részéről kormánya mégis megállhat a parlamentben, mert sem az egyesült jobboldal, sem a baloldal nem képes megbuktatni. Más oldalról fenyegeti veszély Scelba kormányát Az egyik veszélyt az jelenti, hogy Saragat esetleg kiábrándul s eltávolodik a kereszténydemokratáktól sőt ellenük fordul, hogy megbuktassa a kormányt. A másik veszély pedig az, hogy esetleg a kereszténydemokraták egy része fordul szembe Scelbával, azzal a célal, hogy megbuktassa. Akármilyen furcsán hangzik is, ez a második lehetőség a közelebbi a mostani helyzetben. Scelba szerepe és helyzete tehát egyáltalán nem irigy lésremérítő és egyáltalán nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a mai olaszországi helyzet sokban hasonlít az 1922- es helyzethez, amikor a belső sjártharcosobain torzsallkodó parlament kapui szélesen kitárultak a fasizmus előtt. Sokan emlékeznek még erre és ez a tapasztalat egyaránt él azokban, akik ettől félnek, és azokban, akik ezt megismtételná Szenetnél. 3.Ads 4 Hanta visszatérése az egyiptomi rendszer bizonytalanságát bizonyítja hangsúlyozzák Londonban Londonból jelenti a Tamsug. A londoni vélemények szerint Nagib visszatérése az egyiptomi rendszer belső gyengeségét bizonyítja. A fenti vélemények szerint Nagib tábornok gyors visszatérése azt is bizonyítja, hogy a kairói válság tovább tart. Találgatják, mi lesz Naszer ezredessel, Nagybritannnia legfőbb ellenségével. A diplomáciai megfigyelők ugyanis biztosra veszik, hogy Nagib visszatérése bizonyos változásokat idéz elő a kormányban. Nagy kérdés, Naszernek sikerül-e megőriznie kivívott pozícióját. Tény az, hogy az összeütközésből Nagib is és Naszer is megcsorbult tekintéllyel kerül ki és valószínű, hogy egyiknek le kell számolni a másikkal. Kétségtelen, hogy az első összecsapásból Nagib került ki győztesen, a kérdés csak az, hogy mennyire tudja kihasználni a szerzett előnyt. Nem kell azonban szem elől téveszteni, hogy Nagib viszszatérése mégiscsak kompromisszum, hisz az országban a hadsereg az egyetlen erő, amelyre a rendszer támaszkodhat. A jelek szerint Nagybritannia most még kevésbbé hajlandó tárgyalni Egyiptommal mint azelőtt. A Sunday Times diplomáciai hírmagyarázója hangsúlyozza: »Az egyiptomi rendszer bizonytalanságának visszatükrözést kell nyernie Nagybritannia álláspontjában is.« Az Observer pedig megállapítja, hogy a középkeleti zavargások kiemelik Törökország és Pakisztán egyezményének jelentőségét. EISENHOWER INTÉZKEDIK MCCARTHY ELLEN Washingtonból jelenti az AFP: Eisenhower amerikai elnök közölte a szenátus köztársasági vezetőivel azt a kívánságát, hogy a jövőben McCarthy bizottságának minden köztársasági tagja résztvegyen a bizottság valamenynyi ülésén. Eddig ugyanis gyakran megtörtént, hogy McCarthy a bizottság egyetlen képviselőjeként szerepelt. Ezzel kapcsolatban Roosevelt asszony tegnapelőtt este tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy McCarthy szenátor »a félelem terjesztésével« az USA »legnagyobb veszélyévé vált«. Eisenhower döntésével kapcsolatban Morrison volt laburista külügyminiszter üdvözölte az amerikai szenátusnak kísérletét, hogy korlátozza McCarthy felhatalmazását. Morrison szerint McCarthy szenátor »egyre nagyobb kárt okoz az USA nemzetközi tekintélyének«. Legfőbb ideje, — hangsúlyozta — hogy az amerikai nép tegyen valamit ezzel kapcsolatban.