Magyar Szó, 1954. október (11. évfolyam, 267-297. szám)

1954-10-01 / 267. szám

­­ oldal MAGYAR SZÓ A társadalombiztosítás problémái Társadalombiztosító intézetek értekezlete A xéniai és noviknexseváci járásban alacsony a meg­­beteged­ési sxáxale arány — Munkábaállás előtt orvosi vizsgálat — Ösztöndíj orvosit­öven­délieknek Csütörtökön délelőtt a szuboticai Munkásotthonban értekezletet tartottak Észak-Vajdaság társadalombiztosító­­ Nézeteinek igazgatói és végrehajtó bizottságainak elnö­kei. Az értekezleten résztvett Vladiszavljevics Petár, a tartományi társadalombiztosító intézet végrehajtó bizott­ságának elnöke és Mirko Obradovics, a tartományi in­tézet igazgatója. Mirko Obrádovics röviden vázolta a tartományi intéze­tek félévi munkájának mér­legét, és kijelentette, hogy az intézetek pénzügyi helyze­te még mindig nem kielégí­tő, még mindig túl nagyok a kiadások, a tavalyihoz ké­pest azonban jelentősen ja­vult a helyzet. Az intézetek nagy része pozitív mérleggel ,s jelentős nyereséggel, több­lettel zárta félévi munkáját vannak még azonban intéze­tek, melyek nem teljesítet­ték pénzügyi tervüket. Több intézet (szuboticai zrenyanini stb.) kénytelen volt emelni az általános hoz­záj­árulást, hogy ezzel is fe­dezze az óriási vesztesége­ket. A hozzájárulást azonban nem min­den intézet szabta meg reálisan és így nagyobb többletre tettek szert. Ezért Obrádovics elvtárs hangsú­lyozta, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy az általános hozzájáru­lás százalékaránya össz­hangban legyen a való­ban fennálló szükségle­tekkel. Mivel a megbetegedések szá­zalékaránya nem egyforma az üzemekben, egyik helyen kevesebb a maximumnál, máshol viszont jóval túlszár­nyalja, ezért az intézeteknek póthozzájárulást is kellett volna kivetni Ezzel a tör­vény adta jogával kevés in­tézet ért. Gabrics Gyúra, a szubo­ticai társa­dalombiztosító in­tézet igazgatója a vitában elmondotta, hogy Szuboticán az üzemek mindenféleképpen kibúvót keresnek a társada­lombiztosítási hozzájárulás­­­i fizetése alól. Erre a célra ,külön ellenőrző osztályt kel­lett létesíteni. Szuboticán ed­dig még 89 üzem mintegy 6 és félmillió dinárral tarto­zik a szuboticai intézetnek és 34 millió dinárral a köz­társasági intézetnek- Ugyan­ez a helyzet a magániparo­soknál is. Gabrics igazgató egy igen érdekes esetet ho­zott fel. Például Szuboti­án már régebben megalakult egy milicista étkezde. Ez az étkezde „vadon" dolgozott, nem volt nyilvántartva, de voltak alkalmazottai, akik rendes fizetést kaptak az ét­kezde vezetőségétől. Nemré­gen az étkezdét bezárták, igazgatóját letartóztatták,­­mivel az étkezdét nem a bel­ügyosztály nyitotta meg. Az étkezde több mint félmillió dinárral tartozik a társada­lombiztosító intézetnek. Fel­merül a kérdés, hogy ki té­ríti meg ezt az összeget? Neorcsics Joszip, a szubo­ticai intézet vezető alkalma­zottja elmondotta, hogy a szu­boticai kórház már előre ér­tesítette az intézetet, hogy a jövő évben 690 dinárra e­­meli fel a kórházi napdíját. Mint ismeretes, a kórház ebben az évben már egyszer 630 dinárra emelte. A szu­boticai népbizottság jóvá­hagyta, mert indokoltnak vélte a kórház kifogásait. Ez az emelés azonban teljesen indokolatlan. A kórházak u­­gy­anis egymással leveleznek és levél által értesülnek ar­ról, hogy egyes kórházakban rz eennyi a kórházi díj. Esze­rint igazodik a szuboticai k­­rház is. Érdemes m­egem­­líteni, hogy a kórház nem a legala­csonyabb, hanem a­ leg­magasabb díjat teszi magáévá. Ugyanígy a szuboticai egész­­ségotthon is jelezte, hogy na­gyobbak lesznek a kiadások­ A zentai intézet igazgató­ja kijelentette, hogy a jelek szerint ez évben mintegy 5 millió dinár többlettel zárja évi mérlegét. Az intézet több izben tartott értekezletet az orvosokkal és figyelmébe ajánlotta az orvosságokkal való takarékosságot. Megtör­tént már, hogy az orvosok ismerőseiknek drága külföl­di különlegességeket írtak elő, holott erre semmi szük­ség nem volt, a munkások­nak viszont nem adták a­­zokat. Általában a járásban a megbete­gedés százalékaránya nem olyan magas, mind­össze 2,40 százalék,, a textiliparban azonban, eléri a 7 százalékot is. Ezenkívül voltak felesleges kiadások is Az üzemek nem fordítanak elég gondot arra, hogy kit vesznek fel munkára­ Pél­dául az adai Potiszjében fel­vettek egy teljesen beteg munkaképtelen embert, aki tíz nap után jelentkezett az orvosnál, és egész éven át kapta a betegdíjat. Ezért most az egész járás területén egy munkást sem vesznek fel orvosi vizsgálat nélkül. A topolyai járás intézeté­nek igazgatója elmondta, hogy a járásban az üzemek még 9 millió dinár hozzájá­rulást nem fizettek ki. Ebből másfélmillió dinárral a ma­­gániparosok, a többivel pedig az állami vállalatok tartoz­nak. Topolyán is, mint Zem­­én, előfordult, hogy betegeket vettek fel mun­kára. Az intézet ezeket a munká­sokat bizottság elé küldte, hogy az állapítsa meg, al­kalmasak voltak-e munkára, amikor felvette őket az ü­­zem. A topolyai intézetnek külön gondot okoznak a nyugdíjasok­ Ebben a járás­ban 809 nyugdíjas él, és az intézet csak a nyugdíjasok kórházi kezelésére 1.909.000 dinárt fizetett ki, a többi 8.000 biztosított munkásra pedig csak 3.400.000 dinárt! A novi knezseváci járás in­tézetének igazgatója elmond­ta, hogy a knezseváci inté­zetnek van a legkisebb jö­vedelme, de a megbetegedé­sek százaléka is igen ala­csony, mindössze 1,30 száza­lék. Az intézet valószínűleg nyereséggel zárja ez évi mun­­káját. A zombori járás képviselő­je kijelentette, hogy az in­tézet jövedelmének 85 szá­zalékát a betegek gyógyítá­sára fordítják, így például Zomborban a betegszabadsá­gon lévő biztosítottak száza­lékaránya eléri a la a 15 szá­zalékot, a mezőgazdaságban különösen a nyári hónapok­ban pedig a 8—10 százalékot Az intézet, amikor bevezette az egészségügyi könyvecské­ket, az orvosi vizsgálatok is jelentősen csökkentek. A megbetegedések százalékará­nyának magasságát még nö­velték az egyes üzemek is Egy apatini üzem például üzemanyag hiánya miatt „be­tegszabadságra“ küldte mun­kásait a társadalombiztosító intézet terhére. A zombori intézet október 1-től 1 száza­lékkal emeli az általános hozzájárulást és külön pót­hozzájárulást vetett ki azok­ra az üzemekre, amelyekben nagy a megbetegedés száza­léka. A kulai járás képviselője egy igen érdekes esetet ho­zott fel. A járásban nincs szemorvos és a betegek min­den egyes esetben Zomborba mennek vizsgálatra. Ezért a kulai­­ intézet elhatározta, hogy összeköttetésbe lép dr. Kosztics szemorvossal, hogy hetenként többször utazzon ki a járásba, és vizsgálja meg a betegeket. Az orvos feltételeit az intézet elfogad­ta, mert ezzel havonta 60 000 dinárt takarított meg. A zom­bori egészségotthon azonban közbelépett, és követelte, hogy csak abban az esetben engedélyezi dr. Kosztics te­vékenységét a kulai járásiban, ha az intézet az egész­ségotthonnak 20.000 di­nárt fizet le havonta,. Teljesen érthetetlen, hogy milyen jogon követel ma­gának a zombori egészség­otthon 20 000 dinárt, ami­kor dr. Kosztics ledolgozza munkaidejét Zomborban­ A kulai járás képviselője ezen­kívül elmondta, hogy a já­rásban kevés az orvos, és e­­zért az intézet 12 orvos­növendéknek ösztöndíjat a­­dott. Az élénk és tartalmas vita után az értekezlet részvevői a gyermekpótlék kifizetése körüli problémákról tárgyal­tak. M. M. térsaadalmi terwila Zrenyoniában Gazdasági szakértők és a nagyobb vállalatok képvise­lői tegnap a zrenyanini já­rási szakszervezeti tanács elnökségével megvitatták a szövetségi jövő évi társadalmi tervjavaslatot. Főleg a vál­lalatok tiszta jövedelmének elosztási módjáról és a fize­tési alap alakulásáról vitáz­tak. A felszólalók egyöntetű­en azon az állásponton vol­tak, hogy e két kérdést az idei társadalmi tervben meg­határozott eszközökkel nem jól rendezték. A jövedelem elosztási módja lehetővé tet­te, hogy a termelés mennyi­ségi lemaradása esetén is a­­vállalat igen magas hasznot valósítson meg, az eladási árak emelésével. Továbbá a fizetési alapba eső haszon­rész olyan elenyésző, hogy nem ösztönzi termelőinket a többtermelés és a munkater­­melékenység emelésére. Kü­lönben is egyesek azon az állásponton voltak, hogy a jelenlegi rendszer erre vo­natkozó része még sok szem­pontból adminisztratív jelle­gű. Zsarko Zsupánszki, a já­rási szakszervezeti tanács el­nöke többek között megem­lítette, hogy a szakszerveze­tek központi tanácsában egy olyan módosításon dolgoz­nak, amely a haszon és a fi­zetési alap kialakulását a ter­melt és értékesített árumeny­nyiséghez köti. Aca Sztefa­­novics, az élelmiszeripar kombinátus igazgatójának is­mertetéséből kitűnt, hogy a szövetségi iparkamara mó­dosító indítványa is alapjá­ban véve ebből indul ki, így a további vita leginkább e két módosító javaslat elem­zésében tett el. Csaknem egyöntetű állás­pont alakult ki arra vonat­kozólag, hogy a vállalatok­nak sokkal több szabadságot kell adni a fizetési alap meg­határozásában. Ezek szerint fölösleges bármilyen admi­nisztratív korlátok közé von­ni a fizetések kialakulását, ha ezek növelésével párhu­zamosan több árut termel­nek, mert így nem foroghat veszélyben az áru és pénz közötti egyensúly. A jelenlevők nem voltak képesek elgondolásukat egy meghatározott rendszer alak­jában előterjeszteni. Bizo­nyos kereteket ugyanis, mind a haszon­elosztásban, mind a fizetési alap megha­tározásában meg is kell szab­ni, ha pedig ezt a termelt mennyiség alapján teszik, vájjon honnan induljanak ki? Melyik az a — mondjuk — termelt norma, aminek túlszárnyalásával jogos tisz­ta haszonról lehet beszélni? Habár az említett elk­épze­lés sok szempontból igen jó­nak mutatkozik — ösztönzi a mennyiségi termelés fokozá­sát, nem ad okot az árak fel­verésére, fokozza a munka­termelékenységet, stb. — az értekezlet részvevői mégsem mondtak le arról, hogy to­vább foglalkozzanak ennek megvalósításával. Egy bizottságot választot­tak azzal a feladattal, hogy az elhangzottak alapján kí­sérelje meg ezt az alapelgon­dolást egy praktikusan meg­valósítható rendszerben ösz­­szefogni. Előirányozták azt is, hogy mindezt egy értekez­leten megvitatják a szövet­ségi tervintézet egy vagy több szakemberével is. M. T. Péntek, 1954. X. 1. Törzsszám............ V. 1. KRIVAJA PÁLYÁZATI SZELVÉNY Gazdaságunk pillérei □ Zenica □ Kikindai öntöde □ Pág szigete Országunk legnagyobb fémkohászati kombinátu­­sa. Bosznia szívében fek­szik és kemény erdőjének füstje terjeng el a hegyes vidék felett. Méreteire jel­lemző, hogy nemrég épült 300 méter hosszú és 50 fa széles csarnokában négy­­ Siemens-Martin kemence­i minden nyolc órában 240­0 tonna nyersacélt termel.­­ Két új magaskohója épül,­­ amelyek közül az egyik rö­­­videsen üzembe lép és na­­­­ponta 600 tonna nyersva­sat termel. Épül a kombi­nátus hatalmas kokszoló­ja is, hogy évente 400.000 tonna kokszot adjon ipa­runknak. A kombinátus ha­talmas méretű hengerműve országoshírű. Október hó folyamán 31 szelvény jelenik meg KRI­VAJA versenypályázatunk­ban, amelyekből legalább 27 szelvényt kell a hó folyamán egybegyűjteni. Minden alka­lommal egy hatalmas terme­lő vállalatunkról, gazdasá­gunk egyik pilléréről adunk rövid leírást és három nevet sorolunk fel, amelyek közül az egyik a körülírt vállalat elnevezése. A pályázó meg­felelő kockába kereszttel je­lölje meg, hogy melyik ter­melőóriásról van szó. Ha nem volna kialakult vélemé­nye, akkor egyik kockát se jelölje meg és elegendő lesz ha a kivágott szelvényt, az összegyűjtött többi szelvény­­nyel együtt bekzka. Bővülő kapcsolatok India — a jugoszláv Kivilel uj piaca Még az elmúlt évben egy jugoszláv gazdasági küldött­ség felkereste a távolkeleti országokat és ez alkalommal meglátogatta Indiát is. Az ottani kormánnyal folyta­tott kedvező tárgyalások e­­redménye egy gazdasági szer­ződés volt, amely most ok­tóberben jár le. A szerződés meghosszabbításának kérdé­sében a két állam gazdasági szakértői között rövidesen gazdasági megbeszélések vár­hatók. Előreláthatólag a tárgya­lásokat India fővárosában, New-Delhiben tartják meg és a jugoszláv vélemény sze­rint sor kerül az árulista kisebb bővítésére, habár elég tág jegyzék állott a két or­szág külkereskedelmi válla­latai rendelkezésére. India 53, Jugoszlávia pedig mint­egy 150 féle termék kivitelét irányozta elő. India fő kiviteli cikkei a nyers gyapot, gyapjú és en­nek termékei, fűszerfélék, növényi olaj, mangánérc, sellakk, kókuszrost, valamint különleges gyógyszerek. Ju­goszlávia kiviteli listáján többek között kukorica, kon­zervált gyümölcs, főzelék és hús, különféle élelmicikkek, szeszes ital, faáru, ammóniák és zsírszóda, polivinil, vegy­szerek, simaüveg, réz, cink, alumínium termékek, külön­féle gépek, villamossági fel­szerelések és vetítőgépeik szerepeltek.­­ Noha a jugoszláv termék­é­ek elhelyezésére az indiai piac nagy lehetőségeket nyújt, a két ország között nagyobb árucsereforgalomra egyelőre nem lehet számíta­ni. A jugoszláv adatok sze­rint a kétirányú, áruforgalom értéke 1953-ban 108,5 millió, az 1954 év első 6 hónapjában pedig 29,5 millió dinár volt. Az említett piacon a legis­mertebb jugoszláv termék a nátrium-karbonát, a külön­féle karbidok, a ferroman­­gán és az acélláncok. Szemünk előtt kell tarta­ni azt is, hogy Jugoszlávia az ázsiai piacon még ke­vésbbé ismert mint ipari ál­lam, és ezért a kereskedelmi szerződés első fordulója a jugoszláv áru, az indiai piac megismerésében és a keres­kedelmi kapcsolatok kiépíté­sében tett el. Számottevő kö­rülmény az is, hogy az in­diai piacon a fejlett ipari államok nagy versengése áll fenn. Meg kell említeni azt a jugoszláv sikert is, hogy ha­zai cégek versenypályázatot nyertek emelők szállítására — összesen 250 ezer dollár értékben, sok ismert világ­céggel szemben. A ljublja­­nai »Litosztroj« dolgozta ki a darukat és az első külde­mény már augusztusban el­indult. Ha tekintetbe vesz­­szük, hogy a felszerelési cik­kekben India a világ egyik legnagyobb vásárlója, akkor a fenti eredmény kicsinek látszik, de mint első jugo­szláv szállítás számottevő je­lentőségű. Egyes jugoszláv vállalatok megbízottai már hónapok óta Indiában tartózkodnak, a jugoszláv áru elhelyezési lehetőségeit tanulmányozva és az Indiai cégek összeköt­tetéseit keresve. Nemrégiben a »Rrodoszposz« kötött szer­ződést elsüllyedt hajók ki­emelésére a bombayi kikötő­ben. Azok a kereskedelmi kötések, melyeket a »Jugo­­vlani« és más jugoszláv vál­lalatok csináltak, arra en­ged következtetni, hogy a két ország közötti gazdasági viszony érezhetően erősödni fog. Ennek érdekét szolgálta az indiai gazdasági szakér­tők és megbízottak többszö­ri látogatása, mely alkalom­mal keresték a módot, hogy a helyszínen ismerjék meg a gazdasági kapcsolatok kiszé­lesítésének lehetőségeit. Mindenesetre nagy jelentő­ségű­ Tito marsal küszöbön­álló indiai látogatása, amely kétségen kíívül nagy mérték­ben hozzájárul a két ország közötti baráti és gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. (Jugopress). Új vegyiipari kombinátus Bőr- és textiliparunk hazai nyersanyagot kap A jugoszláv bőripar jó hír­névnek örvend a világpiacon, a textilipar pedig fokozatosan széles teret hódít, különösen a keleti államokban. Ezzel szemben még mindig nem rendelkezünk elegendő hazai nyersanyaggal, bőr-, és tex­tiliparunk behozatalra szorul. Értjük ez alatt nem csak a szorosan vett nyersanyagot, hanem a feldolgozáshoz szük­séges anyagokat is, így első­sorban a krómvegyületeket. Természetesen ez megdrágít­ja ez ipari feldolgozást, és a kiviteli lehetős­éget csökkenti. Évente mintegy kétszáz ton­na krómnátriumot és ötven tonna krómsavat körülbelül 50 millió devizadinár érték­ben külföldön vásárolunk. Szánhetvenkétezer dollárt fi­zetünk e két nyersanyagért, amelyek nélkül nem cserez­hetnénk bőrt és nem festhet­nénk textilanyagot. Makedóniában, a Tetovó melletti Jugonovcibem hama­rosan megindul a „Jugokróm“ üzeme, amely hazánk egyik legnagyobb vegyiipari kombi­nátusa lesz. Ennek az üzem­nek megindulása külkereske­delmünket mentesíteni fogja a krómve­gyül­etek behozatalá­tól és teljesen fedezi majd a hazai szükségletet. A „Jugo­­króm“ még ugyan nem kezd­te meg működését, termékei iránt azonban máris érdeklő­dik a küldőid. Többek között Svédország, Ausztria, Hollan­dia mintegy 2750 tonna króm nátriumot vásárolna, de Gö­rögország, sőt Közel-Kelet és Afrika egyes országai is ke­resik már új termékünket. Jugoszlávia új vegyiipari üzeme termelése első szaká­ban 5 ezer tonna krómnátriu­mot és 900 tonna krómsavat termel, és később áttér a gaz­daságunk számára nagyjelen­tőségű ferrokróm termelésé­re is. A „Jugokróm“ korszerű ü­zem és ez biztosítja a minő­séget és az olcsó előállítást Évi társadalmi hozzájárulása meghaladja a 2,8 milliárd di­nárt. Korszerű technikai fel­szerelése mellett is 400 mun­kást fog foglalkoztatni. Miért épült ez a nagy kom­binátue épen Jugonovcin? Mint a legtöbb korszerű ü­­zem, a „Jugókróm“­ is nagy­mennyiségű villamoserőt igé­nyel. Közelében épült a mev­rovói vízierőmű, mely villa­mosenergia termelésének ja­varészét az új vegyi kombi­­nátusnak szállítja. A másik ok Makedónia krómérc gaz­dagsága Különösen a Rodu­­sa medence gazdag és Euró­pa egyik legkiadósabb króm­érc lelőhelyei közé tartozik. Ez a medence pedig egészen közel fekszik az új üzemhez A Szkoplje—Gosztivár kö­zötti rendes nyomtávú vasút­vonal kiépítésével e „Jugó­króm“ összeköttetést kap nyersanyag bázisával. A „Jugókróm“ új nyers­anyaggal látja el iparunkat és külkereskedelmi mérle­günkben a krómtermékek a behozatali tételek közül a k­­vitel­ oldalra kerülnek. M. Jev.

Next