Magyar Szó, 1954. október (11. évfolyam, 267-297. szám)
1954-10-01 / 267. szám
oldal MAGYAR SZÓ A társadalombiztosítás problémái Társadalombiztosító intézetek értekezlete A xéniai és noviknexseváci járásban alacsony a megbetegedési sxáxale arány — Munkábaállás előtt orvosi vizsgálat — Ösztöndíj orvositövendélieknek Csütörtökön délelőtt a szuboticai Munkásotthonban értekezletet tartottak Észak-Vajdaság társadalombiztosító Nézeteinek igazgatói és végrehajtó bizottságainak elnökei. Az értekezleten résztvett Vladiszavljevics Petár, a tartományi társadalombiztosító intézet végrehajtó bizottságának elnöke és Mirko Obradovics, a tartományi intézet igazgatója. Mirko Obrádovics röviden vázolta a tartományi intézetek félévi munkájának mérlegét, és kijelentette, hogy az intézetek pénzügyi helyzete még mindig nem kielégítő, még mindig túl nagyok a kiadások, a tavalyihoz képest azonban jelentősen javult a helyzet. Az intézetek nagy része pozitív mérleggel ,s jelentős nyereséggel, többlettel zárta félévi munkáját vannak még azonban intézetek, melyek nem teljesítették pénzügyi tervüket. Több intézet (szuboticai zrenyanini stb.) kénytelen volt emelni az általános hozzájárulást, hogy ezzel is fedezze az óriási veszteségeket. A hozzájárulást azonban nem minden intézet szabta meg reálisan és így nagyobb többletre tettek szert. Ezért Obrádovics elvtárs hangsúlyozta, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy az általános hozzájárulás százalékaránya összhangban legyen a valóban fennálló szükségletekkel. Mivel a megbetegedések százalékaránya nem egyforma az üzemekben, egyik helyen kevesebb a maximumnál, máshol viszont jóval túlszárnyalja, ezért az intézeteknek póthozzájárulást is kellett volna kivetni Ezzel a törvény adta jogával kevés intézet ért. Gabrics Gyúra, a szuboticai társadalombiztosító intézet igazgatója a vitában elmondotta, hogy Szuboticán az üzemek mindenféleképpen kibúvót keresnek a társadalombiztosítási hozzájárulási fizetése alól. Erre a célra ,külön ellenőrző osztályt kellett létesíteni. Szuboticán eddig még 89 üzem mintegy 6 és félmillió dinárral tartozik a szuboticai intézetnek és 34 millió dinárral a köztársasági intézetnek- Ugyanez a helyzet a magániparosoknál is. Gabrics igazgató egy igen érdekes esetet hozott fel. Például Szubotián már régebben megalakult egy milicista étkezde. Ez az étkezde „vadon" dolgozott, nem volt nyilvántartva, de voltak alkalmazottai, akik rendes fizetést kaptak az étkezde vezetőségétől. Nemrégen az étkezdét bezárták, igazgatóját letartóztatták,mivel az étkezdét nem a belügyosztály nyitotta meg. Az étkezde több mint félmillió dinárral tartozik a társadalombiztosító intézetnek. Felmerül a kérdés, hogy ki téríti meg ezt az összeget? Neorcsics Joszip, a szuboticai intézet vezető alkalmazottja elmondotta, hogy a szuboticai kórház már előre értesítette az intézetet, hogy a jövő évben 690 dinárra emeli fel a kórházi napdíját. Mint ismeretes, a kórház ebben az évben már egyszer 630 dinárra emelte. A szuboticai népbizottság jóváhagyta, mert indokoltnak vélte a kórház kifogásait. Ez az emelés azonban teljesen indokolatlan. A kórházak ugyanis egymással leveleznek és levél által értesülnek arról, hogy egyes kórházakban rz eennyi a kórházi díj. Eszerint igazodik a szuboticai krház is. Érdemes megemlíteni, hogy a kórház nem a legalacsonyabb, hanem a legmagasabb díjat teszi magáévá. Ugyanígy a szuboticai egészségotthon is jelezte, hogy nagyobbak lesznek a kiadások A zentai intézet igazgatója kijelentette, hogy a jelek szerint ez évben mintegy 5 millió dinár többlettel zárja évi mérlegét. Az intézet több izben tartott értekezletet az orvosokkal és figyelmébe ajánlotta az orvosságokkal való takarékosságot. Megtörtént már, hogy az orvosok ismerőseiknek drága külföldi különlegességeket írtak elő, holott erre semmi szükség nem volt, a munkásoknak viszont nem adták azokat. Általában a járásban a megbetegedés százalékaránya nem olyan magas, mindössze 2,40 százalék,, a textiliparban azonban, eléri a 7 százalékot is. Ezenkívül voltak felesleges kiadások is Az üzemek nem fordítanak elég gondot arra, hogy kit vesznek fel munkára Például az adai Potiszjében felvettek egy teljesen beteg munkaképtelen embert, aki tíz nap után jelentkezett az orvosnál, és egész éven át kapta a betegdíjat. Ezért most az egész járás területén egy munkást sem vesznek fel orvosi vizsgálat nélkül. A topolyai járás intézetének igazgatója elmondta, hogy a járásban az üzemek még 9 millió dinár hozzájárulást nem fizettek ki. Ebből másfélmillió dinárral a magániparosok, a többivel pedig az állami vállalatok tartoznak. Topolyán is, mint Zemén, előfordult, hogy betegeket vettek fel munkára. Az intézet ezeket a munkásokat bizottság elé küldte, hogy az állapítsa meg, alkalmasak voltak-e munkára, amikor felvette őket az üzem. A topolyai intézetnek külön gondot okoznak a nyugdíjasok Ebben a járásban 809 nyugdíjas él, és az intézet csak a nyugdíjasok kórházi kezelésére 1.909.000 dinárt fizetett ki, a többi 8.000 biztosított munkásra pedig csak 3.400.000 dinárt! A novi knezseváci járás intézetének igazgatója elmondta, hogy a knezseváci intézetnek van a legkisebb jövedelme, de a megbetegedések százaléka is igen alacsony, mindössze 1,30 százalék. Az intézet valószínűleg nyereséggel zárja ez évi munkáját. A zombori járás képviselője kijelentette, hogy az intézet jövedelmének 85 százalékát a betegek gyógyítására fordítják, így például Zomborban a betegszabadságon lévő biztosítottak százalékaránya eléri a la a 15 százalékot, a mezőgazdaságban különösen a nyári hónapokban pedig a 8—10 százalékot Az intézet, amikor bevezette az egészségügyi könyvecskéket, az orvosi vizsgálatok is jelentősen csökkentek. A megbetegedések százalékarányának magasságát még növelték az egyes üzemek is Egy apatini üzem például üzemanyag hiánya miatt „betegszabadságra“ küldte munkásait a társadalombiztosító intézet terhére. A zombori intézet október 1-től 1 százalékkal emeli az általános hozzájárulást és külön póthozzájárulást vetett ki azokra az üzemekre, amelyekben nagy a megbetegedés százaléka. A kulai járás képviselője egy igen érdekes esetet hozott fel. A járásban nincs szemorvos és a betegek minden egyes esetben Zomborba mennek vizsgálatra. Ezért a kulai intézet elhatározta, hogy összeköttetésbe lép dr. Kosztics szemorvossal, hogy hetenként többször utazzon ki a járásba, és vizsgálja meg a betegeket. Az orvos feltételeit az intézet elfogadta, mert ezzel havonta 60 000 dinárt takarított meg. A zombori egészségotthon azonban közbelépett, és követelte, hogy csak abban az esetben engedélyezi dr. Kosztics tevékenységét a kulai járásiban, ha az intézet az egészségotthonnak 20.000 dinárt fizet le havonta,. Teljesen érthetetlen, hogy milyen jogon követel magának a zombori egészségotthon 20 000 dinárt, amikor dr. Kosztics ledolgozza munkaidejét Zomborban A kulai járás képviselője ezenkívül elmondta, hogy a járásban kevés az orvos, és ezért az intézet 12 orvosnövendéknek ösztöndíjat adott. Az élénk és tartalmas vita után az értekezlet részvevői a gyermekpótlék kifizetése körüli problémákról tárgyaltak. M. M. térsaadalmi terwila Zrenyoniában Gazdasági szakértők és a nagyobb vállalatok képviselői tegnap a zrenyanini járási szakszervezeti tanács elnökségével megvitatták a szövetségi jövő évi társadalmi tervjavaslatot. Főleg a vállalatok tiszta jövedelmének elosztási módjáról és a fizetési alap alakulásáról vitáztak. A felszólalók egyöntetűen azon az állásponton voltak, hogy e két kérdést az idei társadalmi tervben meghatározott eszközökkel nem jól rendezték. A jövedelem elosztási módja lehetővé tette, hogy a termelés mennyiségi lemaradása esetén is avállalat igen magas hasznot valósítson meg, az eladási árak emelésével. Továbbá a fizetési alapba eső haszonrész olyan elenyésző, hogy nem ösztönzi termelőinket a többtermelés és a munkatermelékenység emelésére. Különben is egyesek azon az állásponton voltak, hogy a jelenlegi rendszer erre vonatkozó része még sok szempontból adminisztratív jellegű. Zsarko Zsupánszki, a járási szakszervezeti tanács elnöke többek között megemlítette, hogy a szakszervezetek központi tanácsában egy olyan módosításon dolgoznak, amely a haszon és a fizetési alap kialakulását a termelt és értékesített árumenynyiséghez köti. Aca Sztefanovics, az élelmiszeripar kombinátus igazgatójának ismertetéséből kitűnt, hogy a szövetségi iparkamara módosító indítványa is alapjában véve ebből indul ki, így a további vita leginkább e két módosító javaslat elemzésében tett el. Csaknem egyöntetű álláspont alakult ki arra vonatkozólag, hogy a vállalatoknak sokkal több szabadságot kell adni a fizetési alap meghatározásában. Ezek szerint fölösleges bármilyen adminisztratív korlátok közé vonni a fizetések kialakulását, ha ezek növelésével párhuzamosan több árut termelnek, mert így nem foroghat veszélyben az áru és pénz közötti egyensúly. A jelenlevők nem voltak képesek elgondolásukat egy meghatározott rendszer alakjában előterjeszteni. Bizonyos kereteket ugyanis, mind a haszonelosztásban, mind a fizetési alap meghatározásában meg is kell szabni, ha pedig ezt a termelt mennyiség alapján teszik, vájjon honnan induljanak ki? Melyik az a — mondjuk — termelt norma, aminek túlszárnyalásával jogos tiszta haszonról lehet beszélni? Habár az említett elképzelés sok szempontból igen jónak mutatkozik — ösztönzi a mennyiségi termelés fokozását, nem ad okot az árak felverésére, fokozza a munkatermelékenységet, stb. — az értekezlet részvevői mégsem mondtak le arról, hogy tovább foglalkozzanak ennek megvalósításával. Egy bizottságot választottak azzal a feladattal, hogy az elhangzottak alapján kísérelje meg ezt az alapelgondolást egy praktikusan megvalósítható rendszerben öszszefogni. Előirányozták azt is, hogy mindezt egy értekezleten megvitatják a szövetségi tervintézet egy vagy több szakemberével is. M. T. Péntek, 1954. X. 1. Törzsszám............ V. 1. KRIVAJA PÁLYÁZATI SZELVÉNY Gazdaságunk pillérei □ Zenica □ Kikindai öntöde □ Pág szigete Országunk legnagyobb fémkohászati kombinátusa. Bosznia szívében fekszik és kemény erdőjének füstje terjeng el a hegyes vidék felett. Méreteire jellemző, hogy nemrég épült 300 méter hosszú és 50 fa széles csarnokában négy Siemens-Martin kemencei minden nyolc órában 2400 tonna nyersacélt termel. Két új magaskohója épül, amelyek közül az egyik rövidesen üzembe lép és naponta 600 tonna nyersvasat termel. Épül a kombinátus hatalmas kokszolója is, hogy évente 400.000 tonna kokszot adjon iparunknak. A kombinátus hatalmas méretű hengerműve országoshírű. Október hó folyamán 31 szelvény jelenik meg KRIVAJA versenypályázatunkban, amelyekből legalább 27 szelvényt kell a hó folyamán egybegyűjteni. Minden alkalommal egy hatalmas termelő vállalatunkról, gazdaságunk egyik pilléréről adunk rövid leírást és három nevet sorolunk fel, amelyek közül az egyik a körülírt vállalat elnevezése. A pályázó megfelelő kockába kereszttel jelölje meg, hogy melyik termelőóriásról van szó. Ha nem volna kialakult véleménye, akkor egyik kockát se jelölje meg és elegendő lesz ha a kivágott szelvényt, az összegyűjtött többi szelvénynyel együtt bekzka. Bővülő kapcsolatok India — a jugoszláv Kivilel uj piaca Még az elmúlt évben egy jugoszláv gazdasági küldöttség felkereste a távolkeleti országokat és ez alkalommal meglátogatta Indiát is. Az ottani kormánnyal folytatott kedvező tárgyalások eredménye egy gazdasági szerződés volt, amely most októberben jár le. A szerződés meghosszabbításának kérdésében a két állam gazdasági szakértői között rövidesen gazdasági megbeszélések várhatók. Előreláthatólag a tárgyalásokat India fővárosában, New-Delhiben tartják meg és a jugoszláv vélemény szerint sor kerül az árulista kisebb bővítésére, habár elég tág jegyzék állott a két ország külkereskedelmi vállalatai rendelkezésére. India 53, Jugoszlávia pedig mintegy 150 féle termék kivitelét irányozta elő. India fő kiviteli cikkei a nyers gyapot, gyapjú és ennek termékei, fűszerfélék, növényi olaj, mangánérc, sellakk, kókuszrost, valamint különleges gyógyszerek. Jugoszlávia kiviteli listáján többek között kukorica, konzervált gyümölcs, főzelék és hús, különféle élelmicikkek, szeszes ital, faáru, ammóniák és zsírszóda, polivinil, vegyszerek, simaüveg, réz, cink, alumínium termékek, különféle gépek, villamossági felszerelések és vetítőgépeik szerepeltek. Noha a jugoszláv termékéek elhelyezésére az indiai piac nagy lehetőségeket nyújt, a két ország között nagyobb árucsereforgalomra egyelőre nem lehet számítani. A jugoszláv adatok szerint a kétirányú, áruforgalom értéke 1953-ban 108,5 millió, az 1954 év első 6 hónapjában pedig 29,5 millió dinár volt. Az említett piacon a legismertebb jugoszláv termék a nátrium-karbonát, a különféle karbidok, a ferromangán és az acélláncok. Szemünk előtt kell tartani azt is, hogy Jugoszlávia az ázsiai piacon még kevésbbé ismert mint ipari állam, és ezért a kereskedelmi szerződés első fordulója a jugoszláv áru, az indiai piac megismerésében és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében tett el. Számottevő körülmény az is, hogy az indiai piacon a fejlett ipari államok nagy versengése áll fenn. Meg kell említeni azt a jugoszláv sikert is, hogy hazai cégek versenypályázatot nyertek emelők szállítására — összesen 250 ezer dollár értékben, sok ismert világcéggel szemben. A ljubljanai »Litosztroj« dolgozta ki a darukat és az első küldemény már augusztusban elindult. Ha tekintetbe veszszük, hogy a felszerelési cikkekben India a világ egyik legnagyobb vásárlója, akkor a fenti eredmény kicsinek látszik, de mint első jugoszláv szállítás számottevő jelentőségű. Egyes jugoszláv vállalatok megbízottai már hónapok óta Indiában tartózkodnak, a jugoszláv áru elhelyezési lehetőségeit tanulmányozva és az Indiai cégek összeköttetéseit keresve. Nemrégiben a »Rrodoszposz« kötött szerződést elsüllyedt hajók kiemelésére a bombayi kikötőben. Azok a kereskedelmi kötések, melyeket a »Jugovlani« és más jugoszláv vállalatok csináltak, arra enged következtetni, hogy a két ország közötti gazdasági viszony érezhetően erősödni fog. Ennek érdekét szolgálta az indiai gazdasági szakértők és megbízottak többszöri látogatása, mely alkalommal keresték a módot, hogy a helyszínen ismerjék meg a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit. Mindenesetre nagy jelentőségű Tito marsal küszöbönálló indiai látogatása, amely kétségen kíívül nagy mértékben hozzájárul a két ország közötti baráti és gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. (Jugopress). Új vegyiipari kombinátus Bőr- és textiliparunk hazai nyersanyagot kap A jugoszláv bőripar jó hírnévnek örvend a világpiacon, a textilipar pedig fokozatosan széles teret hódít, különösen a keleti államokban. Ezzel szemben még mindig nem rendelkezünk elegendő hazai nyersanyaggal, bőr-, és textiliparunk behozatalra szorul. Értjük ez alatt nem csak a szorosan vett nyersanyagot, hanem a feldolgozáshoz szükséges anyagokat is, így elsősorban a krómvegyületeket. Természetesen ez megdrágítja ez ipari feldolgozást, és a kiviteli lehetőséget csökkenti. Évente mintegy kétszáz tonna krómnátriumot és ötven tonna krómsavat körülbelül 50 millió devizadinár értékben külföldön vásárolunk. Szánhetvenkétezer dollárt fizetünk e két nyersanyagért, amelyek nélkül nem cserezhetnénk bőrt és nem festhetnénk textilanyagot. Makedóniában, a Tetovó melletti Jugonovcibem hamarosan megindul a „Jugokróm“ üzeme, amely hazánk egyik legnagyobb vegyiipari kombinátusa lesz. Ennek az üzemnek megindulása külkereskedelmünket mentesíteni fogja a krómvegyületek behozatalától és teljesen fedezi majd a hazai szükségletet. A „Jugokróm“ még ugyan nem kezdte meg működését, termékei iránt azonban máris érdeklődik a küldőid. Többek között Svédország, Ausztria, Hollandia mintegy 2750 tonna króm nátriumot vásárolna, de Görögország, sőt Közel-Kelet és Afrika egyes országai is keresik már új termékünket. Jugoszlávia új vegyiipari üzeme termelése első szakában 5 ezer tonna krómnátriumot és 900 tonna krómsavat termel, és később áttér a gazdaságunk számára nagyjelentőségű ferrokróm termelésére is. A „Jugokróm“ korszerű üzem és ez biztosítja a minőséget és az olcsó előállítást Évi társadalmi hozzájárulása meghaladja a 2,8 milliárd dinárt. Korszerű technikai felszerelése mellett is 400 munkást fog foglalkoztatni. Miért épült ez a nagy kombinátue épen Jugonovcin? Mint a legtöbb korszerű üzem, a „Jugókróm“ is nagymennyiségű villamoserőt igényel. Közelében épült a mevrovói vízierőmű, mely villamosenergia termelésének javarészét az új vegyi kombinátusnak szállítja. A másik ok Makedónia krómérc gazdagsága Különösen a Rodusa medence gazdag és Európa egyik legkiadósabb krómérc lelőhelyei közé tartozik. Ez a medence pedig egészen közel fekszik az új üzemhez A Szkoplje—Gosztivár közötti rendes nyomtávú vasútvonal kiépítésével e „Jugókróm“ összeköttetést kap nyersanyag bázisával. A „Jugókróm“ új nyersanyaggal látja el iparunkat és külkereskedelmi mérlegünkben a krómtermékek a behozatali tételek közül a kvitel oldalra kerülnek. M. Jev.