Magyar Szó, 1955. október (12. évfolyam, 268-298. szám)
1955-10-01 / 268. szám
► Módosított statútum A konrádi járási népbizottság ülése A kommunális rendszer életbeléptetésével néhány új probléma vetődött fel, amit a statútummal nem szabályoztak. Ezért szükséges volt utólag néhány változtatást eszközölni. Ezt tette a noviszádi népbizottság is tegnap megtartott ülésén. A statútumban kimondták, hogy a kommunális ügyeket ezután a gazdasági osztály intézi. A gyakorlatban ez az elgondolás nem bizonyult helytállónak, ezért utólag megalakították a kommunális ügyek titkárságét. Ez a szerv az építését, városrendészet, közlekedés, stb. ügyeit intézi. Régebben három kataszteri hivatal működött a jelenlegi noviszádi járás területén. Ezek helyett Noviszádon és Zsabalyon létesítettek hivatalt. A fennálló helyzet és a szolgálat egyszerűsítése megköveteli, hogy a statútum erre vonatkozó részét megváltoztassák, méghozzá oly módon, hogy a járási népbizottság keretében Noviszádon kataszteri hivatalt, Zsabalyon pedig kirendeltséget létesítsenek. A népbizottság ülésén hétérozatot hoztak a mezőgazda- sági fejlesztési alap létesité■ erről. Az alap eszközeit a társadalmi tervvel irányozzák elő, felhasználásáról pedig az alap igazgatóbizottsága dönt. E mellett a két tanács együttes és külön ülésének napirendjén még 25 napirendi pont szerepelt A jelentősebb határozatok a következők: megszüntetik a noviszádi és zsabalyi járási, valamint Noviszád város kereskedelmi, vendéglátóipari és kisipari kamaráját, és helyettük megalakítják az említett ágak új járási kamaráját; megszüntették a noviszádi és zsabalyi járási állatorvosi állomást és helyettük községi állomásokat létesítenek; néhány vállalatnak beruházási kölcsönt adtak; felhatalmazták Todor Jovanovicsot, a járási népbizottság alelnökét, hogy szükség esetén helyettesítse az elnököt, illetőleg Milovan Dobroszavlyevet, hogy végezze a járási népbizottság elnökének teendőit, az alelnök távollétében, stb. A ZOMBORI GAZDASÁGI TANÁCS JELENTÉSE A zombori népbizottság gazdasági tanácsának legutóbbi ülésén felolvasott jelentés arról szól, hogy az ez évi gazdasági tervet az első hat hónapban értékben túlszárnyalták (89 százalék), mennyiségben pedig lemaradtak (46 százalék). A lemaradást nem lehet sikertelenségnek elkönyvelni, mert legtöbb gazdasági ág termelékenysége az év második felében bontakozik ki. Az értékben elért túlteljesítés azzal magyarázható, hogy az előállított árucikkek iránt a piacon nagy a kereslet, de éreztette hatását a vásárlási árban mutatkozó különbség is. Kár volt... amy mondtak. Kár volt az i Bőért. Azért a három és fél viáért, amit ott Hitek a muncsisotthon nagytermében. A Kommunisták Szövetsége novigrádi községi vezetőt hívta össze a tanügyi egészségügyi munkások napiszádi egyesületeiben dolgozó kommunistákat Az értekezlet célja az volt, hogy megvitassák a kommunisták munkáját nézeteik és jel-* &pétük egységességét az emlíoott szakegyesületekben. Három és félórai vita után többen azzal indultak a kijárat felé, hogy bizony kár volt a te időért Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy egyesek még a vita befejezése előtt színes prospektusokat és miegyebet halásztak elő a zsebek vagy táskák mélyéről, hogy „mégse múljon hiába az idő". Kém véletlen, hogy sor kettőt egy ilyen ülésre. Bizonyos előzményei vannak a dolognak. A novigrádi szervezet vezetősége még a nyár elején tanulmányozni kezdte a szakegyesületek munkáját, különös tekintettel arra, hogy ás ott felmerülő kérdésekhez mélyen nézőpontok szerint közelednek. Eközben természetesen figyelemmel kísérték a kommunista egyesületi tagok fellépését, magatartását és egységét a különféle kérdések megvitatásakor. A novigrádi vezetőség előtt ugyanis úgy tűnt, hogy segíteni kell a szakegyesületek mellett szervezett kommunista aktívákat, mert nem minden érezhető jelenlétük t az egyesületek életében. Ennek az elemzésnek az ■Etqfaga szerepeit a napokban az említett ülés napirendjén. Aránylag kis taglétszámú egyesületek ezek (politikai tömegszervezeteinkhez viszonyítva), de problémájuk igen sokrétű. Sokrétű már annál is inkább, mert az emberek is sokfélék, akikből a tagság tőle őrződik. Azonkívül a szakmai szolidaritás köti őket össze, amely gyakran erőteljesebb kötelék sok más tényezőnél. Nagyjából ez képezi a sisakegyesületek eszmei problémáinak az alapját. Jobbanmondva ezekből a tényezőkből ered. Nyilvánvaló, hogy ezzel többé-kevésbé tisztában vannak azok az elvtársak is, akik ezekben a szakegyesületekben dolgoznak, és akik jelen voltak az említett minapi értekezleten. Tisztában vannak vele, hiszen nap mint nap szemben találják magukat a legkülönfélébb problémákkal, amelyeknek a gyökere ide vezethető viszsza. Csakhogy — és ez egészen nyilvánvalóvá vált a minapi értekezleten — a szakegyesületek problémáinak sokrétűségében időről-időre elvesznek azok az elvtársak, akik pedig komoly — mindenekelőtt ideológiai — segítséget nyújthatnának egy egészségesebb, harcrakészebb széllem kialakulásában. Elvesznek, mert annyi a mindennapi apró cseprő, néha meg komolyabb probléma, hogy leköti, abszorbálja őket, és szintenem marad idejük arra, hogy együttesen, a haladó erőkkel karöltve, számot vessenek az eredményekről (vagy az eredménytelenségről). Más szóval, ha a kommunisták összejönnek — akár úgy mint azon a minapi ülésen, akár a megalakult aktívákban — lidércként kísérti őket a mindennapi gyakorlati munka problémája és komolyan megnehezíti, hogy merészen, fenntartás nélkül megvitassák az akarat és cselekvés egységét szakegyesületeikben. Nyilvánvalóan nem lehet ideális állapotot teremteni a szakegyesületekben. Az azonban lehetséges, sőt szükséges is, hogy a kommunisták megőrizzék cselekvési egységüket és kartársaik közül mind erőteljesebb csoportot gyűjtsenek maguk köré. Végeredményben ezen várák el, hogy milyen hatást gyakorol a kommunisták aktívája a szakegyesület tagságára, hogyan befolyásolja, hogy mindenhez, még a mindennapi kérdésekhez is, becsületes elvi nézőpontok szerint közeledjenek. Minden valószínűség szerint, ha most összeülnek az aktívák, és ilyen szempontból kísérlik megvitatni helyzetüket, akkor nem kell a minapi ülésről azt mondani, hogy kár volt az időért. V-d MAFIÁI Mfcn Ordítozó búzakalászok A szőlő sínyli meg legjobban ez éhséget Ami nem futott hetünk mi a kiállításon látottak közül Ha a jószág ebes, bizony nagy lármát csap, és csak akkor hallgat el, ha enni adtak neki. Lám, a növény, ha ebes is hallgat, nem tud beszélni, hangot adni Az emberek nem is gondolnak erre. De teszem fel, mi tenne, ha a növény is beszélne?? Mert sok ám az éhes növény, és olyan éktelen lármát csapnának a határban, hogy a földművesek csak bedugott füllel tudnának dolgozni Igaz, a vatta helyett ennek más orvossága is van. Ahogy a jószágnak adunk enni, hasonlóan eledelt kel adni a növénynek is. Most már sejtik ugye kedves olvasóink, hogy hova akarunk kilyukadni? Ezt az előbbi kis mesét egy műtrágyagyár árusító vállalat falragaszáról olvastuk le, amit ezúttal a kiállításon ragasztottak fel. Egy érdekes kép is van a plakáton. Láthatjuk rajta a kiabáló, ordítozó, éhes búzakalászokat, a földművesek pedig bedugott füllel futnak haza a határból Itt a stand előtt a felírásokat, s a műtrágyákat mérve azon nyomában meggyőződik az ember arról, hogy valóban meg kell hallgatni a növények kérelmét is. Még az a szerencse, hogy nem naponta kívánja az »ebédet« vagy a »vacsorát«, hanem ha műtrágyával megszórjuk a földet, a növény hónapokon át saját maga készíti el a »fogásokat«. A hosszú évek során a kísérleti mezőgazdasági intézetek kitapogatták a növény kívánságát, óhaját. Készítettek is recepteketíme néhány belőle, amit feljegyeztünk a kiállításon. Sha A gabona (búza, rozs, árpa és zab) holdanként a következő adagokat kívánja: A 20%-os nitrogénből 100—250 kilót A 16%-os foszforból 150—300 kilót A 40%-os káliumból 100—250 kilót A foszor és káliumműtrágyát felszántott búzaföldbe szórjuk, mégpedig vetés előtt két héttel. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az elvetett magot és a kiserkedt növényt mindjárt a kezdetben kitűnő »eledel« várja, és erőteljesebben indul a fejlődése. A nitrogént tavasra tartalékoljuk, amikor nem egyszerre, hanem több ízben, részletekben szórjuk el a műtrágyát. A földművesek bevett szokása, hogy csak egyszer fejtrágyáznak, ám a gyakorlat beigazolta, hogy ha részletekben szórjuk el a 100—200 kiló nitrogént, akkor a föld felső rétegének marad a hatóanyag, és a növény könynyebben és többet »fogyaszthat« belőle. ám A mezőgazdasági szakemberek azt állítják, hogy a növények közül a szőlő sínyli meg legjobban az éhséget. Abban az időben, amikor a szőlőtőkének legnagyobb a szüksége bizonyos anyagra, és ez nincs, nagyon meglátszik a szőlőlevélen, de a termésen is. A kálium például elősegíti a szőlőszem fejlődését. Segíti a cukrot elraktározni a szőlőszemben. A kiállításon nem egy meggyőző érvet láttunk- De jegyezzük fel a szőlő műtrágyázás receptjét is. Egy hektár szőlőre. A dohány aromáját, terméshozamát szintén fokozhatjuk műtrágyázással , me, egy recept Hektáronként a 20 százalékos nitrogénből 150—300 kilót, 16 százalékos foszforból 100— 200 kilót, kálciumszámfátból 300—400 kilóig szórjunk el "& A kiállításon láthatunk néhány műtrágyakülönlegességet is. Ezek a Thomas salak és a chilei salétrom. Eladói például a Thomassalak mellett kardoskodnak, hogy ebből a műtrágyából hektáronként elegendő 400 kilogramm és a terméshozamot 3,6 mázsával is növeli. Nem árt, ha a chilei salétrom összetételéről is írunk. 16 százaléka nitrogén, 26 százaléka nátrium, de van benne jód, mangán, cink, stb., stb. Ezek az anyagok különféle betegségek és kártevők ellen is védik a növényt. Nagyon alkalmas káposzta, paprika, és konyhakerti növények részére. Ne felejtsük el tehát, amit a kiállításon láttunk. A figyelmeztetést, hogy a növények is éhesek, tehát ne feledkezzünk meg etetésükről. De hogy is lehetne elfelejteni, amikor csaknem minden szép, nagy termény fölött a cédulán az is rajta áll: ennyi foszfor, ennyi nitrogén és ennyi káliumot szórtunk a termény földjére. Ezért termett a kikindai Bénát birtoknak hektárjáról 39 mázsa búzája, 18 mázsa napraforgója. A kiállításon nem hallottunk növénysírásztl P. E2096-os nitrogénből hektáronként 200—500 kiló 16%-os foszforból hektáronként 300—400 kiló káliumszulfátból hektáronként 250—400 kiló 50%-os kálisóból hektáronként 300—500 kiló és »patenkákból« hektáronként 450—700 kiló A HÍRNEVES HOMAS SALAK, MINDEN FÖLDRE VETÉSRE SZÓRHATÓ A SZABOBRÁNI „VITAMIN" FORGÓHORDÓJA Szakcsoport és a földműves színtoet A FÖLDMUNKÁS SZAKSZERVEZET KÖZPONTI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE A jugoszláv földmunkás szakszervezet központi tanácsa tegnap Noviszádon plénumot tartott. Az ülésen egyebek között megbeszélték a központi tanács költségvetését. Szó volt a szakszervezet harmadik kongresszusának határozata végrehajtásáról. Komoly vita alakult ki, amikor a földműves szövetkezetek szakszervezeti csoportjairól beszéltek. Egyesek szerint nem minden földműves szövetkezetben lehet alakítani szakcorportot, csak ott lehet, ahol a szövetkezetnek van fedeztető állomása, magforgalmi vállalata és egyéb üzeme. A központi tanács szlovén képviselete szerint a községekben csak egy ilyen vegyes szakcsoportot kellene alaktani, ebbe tartoznának a földműves szövetkezet üzemeinek munkásai és szakemberei. A mezőgazdasági munkások szakképesítésében előrehaladás tapasztalható. Ennek a munkának tebonyojtására külön költségvetést kér a szakszervezet. Szó volt még a mezőgazdasági birtokokon alkalmazott normarendszerről is. A normát úgy kellene beállítani, hogy a munkásokat minél lobbiva serkentse a termelékenység növelésére. Az ülés részvevői megtekintették a noviszádi mezőgazdasági nemzetközi mintavásárt. P. E.