Magyar Szó, 1962. január (19. évfolyam, 1-29. szám)
1962-01-01 / 1. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Nagyobb termetés, magasabb életszint Mit hoz szántónkra az új, 1962. évi társadalmi terv Milyen gazdasági lehetőségei lesznek hazánknak 1962-ben, mennyit termelünk, hogyan alakul a polgárok életszínvonala az új évben? Termelünk-e több gépet és felszerelést, motort és gépjárművet, búzát és textilt? Milyen lesz a közlekedés, javul-e a kereskedelem? Mindezekre és számtalan más kérdésre választ ad 1962. évi szövetségi társadalmi tervünk, amelyet a Szövetségi Képviselőhöz az elmúlt év utolsó napjaiban elfogadott. Lássuk tehát, milyen célok megvalósítását tűzte ki gazdaságpolitikánk az új évben, és ő a mezőgazdaság és a mezőgazdasági szervezetek helyzetének megkönnyítésére, arra serkentvén a mezőgazdasági szervezeteket, hogy bővítsék földbesttdtatoel és neveléjék a termelést. Nagy gonddal és figyelemmel különleges programok készülnek a gyorsabb és belterjesebb termelés biztosítására a piac zavartalan ellátása végett. A gazdaságban alkalmazott dolgozók személyi jövedelme a munkatermelékenység növekedésével összhangban fog emelkedni, hogy 1931-ben és 1962-ben helyreálljon az elengedhetetlenül szükséges arány e két kategória között. Közben feltétlenül ki kell küszöbölni az átlagos személyi jövedelemben mutatkozó túlságosan nagy eltérést az egyes gazdasági ágak és vállalatcsoportok között A személyi jövedelmekre szükséges eszközök mellett a termelés bővítéséhez múlhatatlanul szükséges alapok gyarapítására is kellő gondot fordítanak a gazdasági szervezetek. Szilárdabb viszonyok elérése végett különösképpen fontos, hogy a beruházások megmaradjanak a tervezett keretekben. Ellenkező esetben növekszenek az árak, és zavarok támadnak a piacon. Külön gondot mondítanak a korábbam megkezdett létesítemények befejezésére, az alapvető nyersanyagok és félkészgyártmányok termelésének bővítésére és a kiviteli termelés növelésére, nemkülönben a gazdaságilag fejletlen vidékek gazdasági fejlődését szolgáló beruházásokra az erre a célra létesített külön alapból. Külkereskedelmi szempontból legfontosabb feladat az ipari árukivitel növelése. Iparunknak akkora árufölösleget kell teremtenie a kivitel számára, hogy pótolhassa a mezőgazdasági kivitel múlt évi csökkenése miatt keletkezett hiányt. Az árubehozatalban a lehető legtakarékosabban kéri bánni a külföldi fizetési eszközökkel. Mindezek a feladatok a szocialista társadalmi viszonyok további fejlődése közben valósíknak meg. Elsősorban tovább tökéletesedik az elosztási rendszer, s még jobban megerősödnek gazdálkodási rendszerünk legfontosabb, alapvető intézményei. A kommunália kommunális intézmények anyagi alapjai is bővülnek. Az új esztendőben fo a legfontosabb: meggyőretta rá a termelés ütemét, mert ez gazdaságunk 1962-re és a következő évekre előirányzott fejlődésének múlhatatlanul szükséges alapja. Meg is van rá minden feltétel. Elsősorban gazdaságunk vezető és legfontosabb ágában, az iparban kell meggyorsítani a termelés ütemét. Ezt több forgóeszközzel, az értékesítés megkönnyítésével érjük el, továbbá azzal, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségletekhez és a piac kívánalmaihoz, s végül azzal, hogy jobban kihasználjuk a termelő kapacitásokat és a kitűzött időben üzembe helyezzük azokat az új gyárakat és gyárrészlegeket, amelyeknek építése és felszerelése befejező szakaszába érkezett. Komoly feladatok hárulnak e mezőgazdaságra, főképpen a tavalyi aszály okozta nehézhelyzet miatt. Ez a helyzet határozottabb intézkedéseket követel meg, mindenek előtt a jószágállomány megóvása végett. A társadalmi terv több intézkedést irányoz kozottabban kell érvényesülnie a népköztársaságok egybehangoló szerepének, s ennek megfelelően természetesen a rendelkezésükre álló eszközök is növekszenek. Ezért a Szövetség funkciója és feladatköre csökken, s azokra a területekre szorítkozik, ahol tevékenysége még szükséges és társadalmi szempontból igazolt. A NEMZETI JÖVEDELEM 16,2 SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK Most pedig soroljunk fel néhány adatot a társadalmi terv konkrétabb tételeibőlés rendelkezéseiből. Induljunk ki az alaparányokról. Közösségünk jövőre 16,2 százalékkal gazdagabb lesz, ugyanis ennyivel növekszik a nemzeti jövedelem. A társadalmi termék növekedése 15,8 százalék. A társadalmi terv előirányzata szerint jövőre 169 000 új munkaerő kapcsolódik be a gazdaság tásadalmi szektorába. A munkatermelékenység 6,7 százalékkal növekszik, mégpedig a legnagyobb arányban. 26 százalékban a mezőgazdaságban, 8,5 százalékkal az építőiparban, 7,2 százalékkal az iparban, 7,4 százalékkal e közlekedésben stb. A gazdasági szervezetek, a népköztársaságok, a népbizottságok és más önigazgatási egységek összesen 71 százalékban részesülnek a jövedelemből, tehát önigazgató tevékenységük és kezdeményezésük az új évben még nagyobb arányokban kibontakozhat. Beruházásokra a társadalmi terv 1423 milliárd dinárt, vagyis mintegy 9 százalékkal többet irányoz elő, mint 1961- ben. Ebből 1153 milliárdot állóeszközökbe, körülbelül 270 milliárdot pedig forgóeszközökre fordítanak. A forgóeszközökbe való beruházás az idén magasabb szinten történik, mint tavaly, úgyhogy a gazdaság rendelkezésére álló aktív forgóeszközök összege 14 százalékkal növekszik. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE A lakosság személyi fogyasztása a terv előirányzata szerint 7,9 százalékkal lesz nagyobb, mint 1961-ben, illetőleg lakosonként számítva 6,8 százalékkal. A személyi jövedelmek a társadalmi szektoron a terv előirányzata szerint 15 százalékkal növekszenek, ebből 6 százalék esik az újonnan foglalkoztatott munkásokra és tisztviselőkre. A társadalombiztosító bevétele 43,7 milliárd dinárral, illetőleg 12,3 százalékkal növekszik. Jóval nagyobb eszközök állnak az egészségvédelem rendelkezésére, tehát lényegesen javulnak azótának a kereskedelem fejlő-egészségvédelmm feltételek és körülmények. A fogyasztás ilyen arányú növekedésére az teremt lehetőséget, hogy növekszik a hazai termelés és külföldről is hozunk be ipari árut és alapvető élelmiszereket. Elősegíti a fogyasztás növekedését az is, hogy tovább fejlődik a forgalom, nagyobb összhang jön létre a kínálat és a kereslet között, a népbizottságok nagyobb gondot fordídésére, a városok és ipari központok mezőgazdasági terményekkel való ellátására. A társadalmi életszintre fordított beruházások összege az 1961. évi 250 milliárdról 281 milliárd dinárra emelkedik, vagyis 12,4 százalékkal növekszik. Ebből az összegből a legnagyobb tétel lakásépítésre megy. Erre a célra a társadalmi terv 162 milliárd dinárt irányoz elő, 14 százalékkal többet, mint tavaly. Körülbelül 85 009 új lakás épül, ebből 54 000 a társadalmi szektoron, részben szövetkezeti építkezéssel, társadalmi forrásokból származó eszközökből. A terv rendkívül fontosnak tartja, hogy a kommunák és a lakásépítő alapok fokozzák tevékenységüket, és igyekezzenek minél jobban mozgósítani a lakásépítés céljaira a polgárok eszközeit. AZ IPARI TERMELÉS SÚLYPONTJA A KIVITEL A társadalmi tervben külön fejezetet szenteltek a külfölddel való gazdasági kapcsolatainknak. A kivitel az előirányzat szerint 18,2 százalékkal növekszik. Ennek a nagy feladatnak oroszlánrésze az iparra hárul, mert a terv szerint az ipari árukivitel 26,5 százalékkal növekszik, viszont a tavalyi aszály miatt a mezőgazdasági kivitel 8,6 százalékkal csökken a tavalyihoz képest. Az ipari össztermelésnek a terv szerint 13 százalékkal kell növekednie. Külön erőfeszítések történnek a termelés növelésére azokban az iparágiakban, amelyek nagy részt hazai nyersanyagot használnak fel, vagy pedig csak csekély külföldi anyagbehozatalra szorulnak, viszont nagy mértékben részt vesznek az árukivitelben, vagy pedig elősegítik az árubehozatal csökkentését. Ez elsősorban az olajiparra, a vas- és fémkohászatra, a faiparra, az alapanyagokat gyártó vegyiparra és a mezőgazdasági terményeket feldolgozó iparra vonatkozik. 23 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB TERMELÉS A MEZŐGAZDASÁGBAN Mezőgazdaságiunknak 23 százalékkal többet kell termelnie, mint a szaktermésű 1961. évben. A társadalmi szektoron a terv szerint a termelés, növekedése eléri a 30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági összetermelés 5 százalékkal haladja meg a szerfölött kedvező 1959. év terméseredményét. A legnagyobb termésnövelést a növénytermesztésben kell elérni, mert a mezőgazdaságnak ebben az ágazatában az aszály miatt nagyon alacsony volt a tavalyi eredmény. A társadalmi szektor részvétele a mezőgazdasági össztermelésben 16 százalékkal növekszik, ez adja majd a piaci fölöslegeknek 45 százalékát. A termés ilyen arányú növelése végett a mezőgazdasági vállalatoknak és a szövetkezeteknek bővíteniök kell vetésterületüket és jobban ki kell terjeszteniök a társastermelést. Az is feltétlenül szükséges, hogy termelőeszközeikkel nagyobb segítséget nyújtsanak a magántermelőknek, hogy jobb terméseredményt érhessenek el. A mezőgazdasági szervezeteknek jelenleg 35 000 traktoruk és 6500 kombájnjuk van. A számítások szerint 1962-ben 6000 új traktort és 1400 új kombájnt kapnak. A felhasznált műtrágya mennyisége 1 100 000 tonnáról 1 600 000 tonnára növekszik, a mezőgazdasági beruházások összege eléri a 123 milliárd dinárt. Ez 15 százalékkal több, mint az 1961. évi összeg. A társadalmi terv a többi gazdasági ágban is a termelés növelését irányozza elő, az építőiparban 12, a közlekedésben 11 százalékkal. A terv szerint meggyorsul a kiskereskedelmi hálózat bővítése és korszerűsítése, ennek folytán javulnak a kereskedelmi szolgálatok, azonfelül a vendéglátóipar teljesítőképessége is bővül, és ez elősegíti az idegenforgalom további fellendülését Végül a terv hangsúlyozza, hogy nagyobb beruházásokkal teljesítőképesebbé kell tenni a szolgáltató kisipart, főképpen a nagyobb városokban és ipari központokban. (ezer tonnákban) A Psalmus hideg idő, mely Európát és hazánkat elárasztotta, igen kedvezőtlenül hatott kiadóvállalatainkra és újságjainkra. A meleg források (pénzforrásokra gondolok) befagytak, s minden idevágó kérdésre hűvös választ kap a magát íróművésznek nevező vajdasági tücsök. Távolabbi kilátások: Borulás egész Honorária területén, pénztáronként jeges zuhany. Még ha az ember azt mondhatná: ez és ez az újság tartozik. Sajnos, tartozik az egész vajdasági sajtó. És még nem is panaszkodhat az ember, mert a panaszt már megírta humoreszkben. Csak az a mennyei jó isten (akit az utóbbi időben egyre sűrűbben emlegetnek) a megmondhatója, mi lenne szegény betűkubikusokkal, ha járandóságukat előleg formájában immár fel nem vették volna. Ám, hol van már a tavalyi csekk!... Az élet pedig megy tovább, ahogy az a 7 Nap keresztrejtvényének függőleges 13-as sorában a nyíl irányában folytatva olvasható. Ezért mindennapi quiz-műsorrá lépett elő a postásváros. Hoz? — Nem hoz? Igaz, hogy a fejtörés csak azután következik, ha nem hoz ... Ha pedig hoz ... Hihi, ne vicceljünk kérem! Ma reggel a nőm felháborodva mesélte álmát. — Képzeld, azt álmodtam, Hogy kopog a postás. — Ó de kár, hogy álmodod. — Kinyitja nagy táskáját, és képzeld, előhúz egy hosszú zöld csekket. — Őrület. — Bizony. A Lírai Közlöny küldi legutóbbi kétezerstrófás versedért a honoráriumot. — Na végre! — Csak örülj balga. Megnézem az öszszeget. Még álomnak is rossz. ÖTSZÁZ DINÁR! — Hm. Nem sok, de ... — Micsoda! Vedd tudomásul, hogy haragszom, mert mérgedben nem üt meg a guta. Hogy ne haragudjon, már-már inkább beleegyeztem volna: na jó, jöjjön az a guta és ekkor... Derült égből szív küldi. Csenget a postás. Csekk. Hosszú. De fehér. FIZESSEN ÖN KUTYAADÓ FEJÉBEN ... VÉGSŐ HATÁRIDŐ ... — Na látod — szóltam szemrehányó hangon a nőmhöz —, most bezzeg jól jönne az az ötszáz dinár is, amit álmodtál! KOPECZKY László 1962. Január L ]