Magyar Szó, 1962. március (19. évfolyam, 58-88. szám)
1962-03-01 / 58. szám
1. oldal Megoldani, jaj de nehéz... Családi háborúságok a szuboticai döntőbizottság előtt A polgárok nap nap után nagy számban fordulnak a bíróságokhoz, hatósági vagy társadalmi szerveikhez, előadják ügyes-bajos dolgaikat, és igazságos döntést várnak. Sok bajuk van ezeknek a szerveknek a mások bajával. Szubotián többek között működik egy lakásügyekkel foglalkozó döntőbizottság is Bekopogtunk hozzá, hogy megtudjuk, milyen ügyekkel foglalkozik, s milyen problémáikkal küzd. Hát bizony, a bizottságnak van min törnie a fejét. Nem könnyű döntenie családi háborúságokból származó ügyekben. íme, néhány eset a bizottság döntésére váró anyagból. Az idős szülők legkisebb gyermekükkel, eladósorban lévő nagylányukkal békésen élnek kétszobás saját lakásukban. A nős fiú öt apró gyermekével házbérben lakik egy másik házban. Itt sincs baj, amiig meg nem hal a gyermekek anyja. A nagymama jó szíve nem várja elviselni, hogy öt apró unokája anya nélkül árváslkodjon, és magához veszi a gyerekeket. Majd csak megszorulnak valahogy. Sok jó elfér kis helyen. S most már nyolcan laknak a két szobában. Azután belátják, annak sincs értelme, hogy a fiú ne éljen együtt apró gyermekeivel, s így ő is odaköltözik az öregekhez. Még most sincs semmi baj. A nagymama ellátja a gyerekeit is, az unokákat is. Azután megnősül a fiú, elvégre nem olyan öreg még, hogy ne lenne szüksége élettársra. A második menü is a házhoz kerül. Amint a fiatalasszony beköltözik a bájtba, szűk lesz a kis lakás. Megkezdődnek a torzsalkodások anyós és meny között, napirenden vannak a viták. A fiatalasszony panaszkodik a férjének, mire az megvadul, és megveri az édesanyját, aki beengedte a házba. Mind gyakrabban veri meg, s végre az anya a községi döntőbizottsághoz fordul. Költöztessék ki a fiát és a menyét a házból, hiszen ő nem köteles tűrni, hogy a fia mindennap megverje, a jóságáért, amiért beengedte a házba. Az anyának igazsága van: a fiú súlyosan visszaélt minden erkölcsi normával, neki mennie kell a házból. De hova költöztessék ki hetedmagával, akik közül öt apró gyerek, és ebben a lakáshiányos városban nincs üres lakás? A bizottság törheti a fejét, amíg elintézi ezt a családi perpatvarból keletkezett problémát. Másik eset: A házastársak megunják egymást, összevesznek és a bíróság kimondja a válást. Kétszobás lakásuk van, egyikük az egyik, másikuk a másik szobát foglalja el, s mind a kettő azt követeli, hogy a volt házastárs hagyja el a közös lakást, vagy pedig őt minősítsék főbérlőnek és osszák ketté a lakást. Nehéz dönteni, hogy kié legyen a közös lakás, hiszen a házastársak közös megegyezéssel váltak el, a bíróság egyiküket se mondta ki bűnösnek a házasság fölborulásáért, és a bíróság előtt mindenben megegyeztek, most pedig jönnek a lakásügyek. A lakást nem lehet kettéválasztani, mert a törvény nem engedi meg újabb társasbérleti viszony létesítését. Együtt sem lakhatnak, mert elváltak. Kérik, döntsön, a bizott- Ság . Dr. Uzon Miklós, a bizott- ság elnöke elmondotta, hogy a havi átlagban mintegy húsz bonyolult üggyel fordulnak a polgárok hozzájuk. A legtöbbszar egyszerű volna a megol- a dás, ha annak a félnek, aki- nek a döntés szerint ki kell Ш költöznie, tudnának adni va- Ц lamilyen szükséglakást. De csak ritkán találnak valami megoldást. Közvetítenek a felek között, bekitik őket, eset- Ц leg hozzásegítik őket ahhoz, §, hogy lakáscserével megold = ják a kérdést. Sokkal köny = nyebb volna a problémák el- 1 1 intézése, ha a város építene = szükséglakásokat. Még egy- = szerűbb volna azonban, ha az e emberek türelmesebbek, em- §§ berűbbek volnának egymás = 1 hoz. (is) = Csókai törekvések Tizenkétezer tonna hústermék — újabb beruházások — A termelés és a jövedelem lényeges növekedése — Káderképzés A csókai szalámi- és konzervgyár újjáépítésének, bővítésének és korszerűsítésének második szakasza jóformán még be sem fejeződött, s máris újabb, az eddiginél nagyobb méretű beruházások várhatók. Érthető is, hiszen a gyárnak a község távlatterve szerint 1965- ben az eddigi hatezer tonna helyett tizenkétezer tonna hústerméket kell előállítania. Hogy ezt megvalósíthassa, újabb beruházásokra, a belső tartalékok még nagyobb kihasználására, s nem utolsósorban a gyár munkaközösségének még nagyobb összefogására van szükség. Újabb 1,2 milliárd beruházással korszerű hatalmas húsfeldolgozó kombinátussá fejlesztik a szalámigyárat. Évente 270 000 sertést, marhát és más jószágot dolgoz fel konzervnek, töltelékfélének és egyéb hústerméknek. A jelenlegi hétszáz helyett ezerháromszáz szakembert és munkást alkalmaz majd. A gyár össztermelésének értéke hétmilliárd lesz a mostani 3,5 milliárd helyett, az évi tiszta jövedelem pedig közel 000 millió dinárra rúg majd. A nyersanyag ellátásra is nagy gondot fordítanak. A szarvasmarhák számát például ötezerrel, a sertések számi mit több mint húszezerrel, a juhokét pedig háromezerrel növelik, akommuna gazdasági szervezetei. Az őszszel megnyitott mezőgazdasági középiskolát már az idén tovább fejlesztik, még több fiatal számára teszik lehetővé a korszerű állattenyésztés elsajátítását. Erre a célra új iskolát építenek a járási népbizottság és a tartományi végrehajtó tanács anyagi támogatásával. A mezőgazdaság újabb gépesítésével gazdaságosabb lett több kultúra termesztése, lényegesen növekedtek a hozamok. Állandóan növekszik a társastermelők száma is, akik a kommuna földművesszövetkezeteivel kooperálnak gabonatermesztésben és jószágtenyésztésben. Ezek a termelők a tavalyi aszályos évben kiváló eredményeket értek el. Az idén még jobban igénybe veszik a szövetkezetek támogatását, segítségét. A kommunában eddig foganatosított gazdasági intézkedések eredménye általában érezhető. A gyárakban, a mezőgazdaságban egyaránt növekedett a termelés, s ezzel párhuzamosan a lakosság életszintje is. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy a gyáripar termelése csaknem 60, a mezőgazdaságé pedig 54 százalékkal növekedett az utóbbi négy évben, a nemzeti jövedelem pedig 90 százalékkal. A kereskedelmet is korszerűsítették. Új üzleteket nyitottak, a község belterén pedig egy önkiszolgáló üzletet építettek csaknem 30 milliós beruházással. Az üzletekben nagyobb a választék. A szolgáltatás terén is lényeges javulás tapasztalható, kivéve néhány iparágat, melyek kérdését főleg szakemberek hiánya miatt még nem sikerült megoldani. A lakótestületek azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezeket a problémákat kiküszöböljék. Th. M. 1 noviszádi ’ \ шмтшт \ nagyáruház \ hétfőn, március 5- én leszállított áron ^ kiárusít: ^ több konyhabu- ^ tort, fotelt, széket ! ballon felöltőt és g női kabátot !! női ruha- és ka- £ bátszövetet, da- ^ miasztot, parketot, különféle díszműárut. 73/1 ^ MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1962. március 1. |ПП1ШШтШМШШНМ11Ш111ШШ111[|11ШШ111ШШ11Ш111Ш11111111Ш11М11111|Н11|1ШШ111Ш1М1111Ш11111Ш111Ш111111Ш1111111Ш1|11111М11111Ш11111111 j Egész ebédem egy tubusban! A kannát elsőrendű (csirke, tyúk és marha) húsból készül megsprcifi uitomtank, fehérjék, ásványi anyaink h077*a***civiei Tnveiggremin támálékul szolgál a háziasszonyok és a házbeliek teljes elégedettségére. Próbálja meg még ma JUTALOM az önök segítségéért örömünkre szolnál, ha főzési tudományukat kipróbálják a mi tyúkhús, marhahús tubusos kivonatainkon. Küldők ha leves, fioelők ŐS mártás ’'omwtiHkef, amalw ^lamián i»(Ve$zítetthík kilátót. W nvn~ Hon elfon»Htiaté recept''* P<M,n «'»«'•»»tijrunk. Vlaas^nverp^ nimi mockaMink formákért vAi-’Wkáf. Az elfogadható recepteket közölik a Kaisánban és a televízióban. A recepteket az alábbi címre küldték be: ШштпеН PRFHRANBENA 1 1МГШСТШЦ I ZAGREB Vodovodna ul. 20 . Ezt mondja ez a szakács, aki megkóstolta a Franck tyúkhús, marhahús és baromfihús tubusos koncentrátot, mert ebből készített: • kitűnő levest • körítést főzelékhez, mindenféle ételhez, hidegfelvágotthoz, szendvicshez stb. • Mártást