Magyar Szó, 1962. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)
1962-09-01 / 241. szám
2.ММ Vajdaság az idegenforgalomban a KSZ községi szervezetéből Különlegességei: a konyha, a halászat és a vadászat téved, akinek az a véleménye, hogy Vajdaság meg sem említhető, amikor idegenforgalomról, turisztikáról, látványosságról, vagy különleges érdekességről van szó. Csak tegnap egy egész hajónyi magyarországi vendég és egy másfél száz főnyi orosz kiránduló csoport nézte meg a várost. Ez csupán egyetlenegy nap idegenforgalmi eseménye, de mennyi látogató fordulhatna meg még itt nyáron meg tavaszszal, a vásár idején, ősszel, sőt néha télen is. Mennyi kisbaszniáltatlan lehetőség van, mennyit mulaszt el a vajdasági Putaik és az egyéb utazási szervezetek! Hány külföldi csoport utazik el Noviszád mellett, Vajdaságon át, anélkül hogy megállna, megnézné nevezetességeit! *S hány kiránduló érkezik a fővárosba, a Mket egy-két napra fel lehetne hozni ide, egy kis kirándulásra, halpaprikásra, karlócai ürmösre, vagy palicsi ezerjóra! Nem kell hozzá más csak az, hogy az idegenforgalomban is létrehozzuk az együttműködést. Ez nemsokára meg is történik. Egy szervezetbe tömörül a beográdi Putnik és Turiszt-Express, a szarajevói Komerc-Turiszt, a vajdasági Futnák (amely már magába olvasztotta a Vojvodina-Tu- Taszt szervezetet) és valószínűleg a szkopjei Putnik- Makedonija. Az új szervezet közös nevezőre hozza majd a szerbiai, boszniai és macedóniai idegenforgalmi kérdéseket, és eszközeinek egyesítésével módjában lesz eredményes külföldi propagandát kifejtenie az idegenforgalom fellendítésére, lényegesen több beruházást végeznie a nyaralók jobb elhelyezése érdekében. A tömörülő utazási irodák eszközeit mintegy 1 milliárd dinárra becsülik, és ezzel már lehet már kezdeni. Az egyesülés előnyeiből a talán szervezeti gyengeség, vagy az elégtelen hírverés miatt eddig mellőzött Vajdaság is részesül. Az utóbbi időben ugyan járt Noviszádon néhány külföldi csoport, de a rendszeres idegenforgalmi menetrendből eddig kimaradt. Ha jöttek is idegenek Vajdaságba, csak Noviszádot nézték meg, a várat, a múzeumot, és aztán a venaci úton visszatértek Beográdba. Pedig Vajdaság sokkal többet, eredetit és jellegzetest tud nyújtani, csupán meg kell szervezni. Ez azonban eddig senkinek sem jutott eszébe. A vendéglátóipar például csupán a paprikást ajánlotta az atlétikai Európabajnokság szervezőinek, amikor azok afelől érdeklődtek, hogy milyen különleges ételekkel lepjék meg a verseny vendégeit. Senkinek sem jutott eszébe, hogy van itt töltött káposzta, túrós csusza pörccel, galuskás csirkepaprikás tejföllel és sok egyéb jellegzetes étel. Sok száz és ezer beográdi vagy más városba való lakos például elsősorban azért jön el Vajdaságba, hogy egy jó halászlét ehessen, vagy karlócai ormost igyon (amit azonban sehol sem lehet kapni). Noha az együttműködés még csak terv, előnyei máris megmutatkoznak. Persze a vendéglátóiparnak is találékonyabbnak kell lennie, hogy ide csalogassa a vendégeket. Jó étellel és itallal meg kifogástalan kiszolgálással kell meglepni őket, hogy aztán hírét vigyék a jó vendéglátásnak. Csak hozzáértő emberekre kell bízni a dolgot. Nem úgy, mint a karlócai halászcsárdában, ahol iszapszagú halászlét tálaltak, és az sem jutott eszébe senkinek, hogy útszéli csárdát állítsanak fel, ahol ürmöst lehet kapni. A péterváradi étterem vendégei gyakran megkérdezik a főpincért, nem adnák-e el a címeres rozsnyica-nyársat, s ha megveszik, kedves emlékként őrzik vitrinjükben valahol Franciaországban, vagy Hollandiában. Sehol, sincs különleges nyomású étlap, sehol sem tálalnak jellegzetes módon. Legfeljebb néhány halászcsárdában teszik az asztalra kis bográcsban a halászlét. Eredeti, jellegzetes vajdasági ételeket kevés helyen mérnek, pedig bizonyára nagy érdeklődésre tarthatnának számot. A noviszádi mezőgazdasági vásáron például csak úgy kapkodták a remek vajdasági érteleket: az erős petrováci kolbászt, komlós kenyeret, főtt kukoricát, malacsültet, stb. Az idegenforgalmi szempontból igen csábító édesvízi halászatra és vadászatra is van lehetőség Vajdaságban. Az öt utazási iroda egyesülésével bizonyára megváltozik a helyzet, és Vajdaság is bekapcsolódik hazánk idegenforgalmába. Akkor néhány év múlva már nemcsak Noviszádra, hanem a Tisza-partra, Palicsra, a Bega nádasaiba, Ecsica határába, vagy a bácsi romokhoz is mindennap érkeznek külföldi vendégek. Mez Kirándulók a Vénacon Gyermekdivat-bemutató is lesz az idén Beográdban A beográdi kiállítási csar- nokban már javában készül- nek a harmadik nemzetközi divatbemutatóra. Október 13-ától 21-éig tart. Jasa Rajter, a beográdi kiállítás igazgatója tegnap sajtóértekezleten közölte az újságírókkal, hogy az idén gyermekdivat-bemutatót is tartanak. Külön témakörök szerint kerülnek bemutatásra a téli sportöltözékek, estélyiruhák, turista-öltözékek stb. A divatbemutató második részében a hazai vállalatok mutatják be legújabb női és férfi ruhaújdonságaikat, a harmadik részben pedig a külföldi vállalatok. A beográdi kiállítás igazgatósága az idén is több díjat oszt ki. Díjazza a legszebb modelleket, a minőséget és a különféle újdonságokat Többek között hét Aranyszarvas díjat osztanak ki, a legszebb ruhamodellre, méterárura, készruhára, gyapjúszőttesre, fehérneműre, cipőre és egyéb divatkellékekre. A gyermekdivat-bemutatónak részben bemutató, részben kereskedelmi jellege lesz. Bemutatják a kereskedőknek és vásárlóknak a legújabb gyermeköltözékeket, játékszereket, gyermekszobabútort, játszótéri felszerelésit, stb. A gyermekdivat-bemutató rendezői a bemutató idején tanácskozást tartanak a gyermekek ruházkodásáról és szórakozásáról. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 8mM , 1902. szept. L 1 Bimkasimák A KSZ zombori községi szervezete elnökségének ülése A zombori kommunisták községi vezetőségének minapi ülésén Janyics Zsarko szervező titkár adott áttekintést a községi szervezet eddigi tevékenységéről. Megállapította, hogy elég sok mulasztás történt, néha egyoldalú volt a munka, s egyes értekezleteken kizárólag némely kommunisták tapasztaltságának köszönhető, hogy némi eredmények születtek. Mindezen változtatni kell, ezt sürgetik a XIV. Plénum határozatai is. Az ülésen nagy vonalakban meghatározták a KSZ községi szervezet tevékenységének új formáit. Hangsúlyozták, hogy a szervezetnek jobban be kell illeszkednie a társadalmi-politikai fejlődésbe és a társadalmi önigazgatás követelményeibe, mint eddig. Késedelem nélkül meg kell vitatnia az alapszervezeti üléseken hozott határozatokat és a megjegyzéseket, hogy meggyorsítsa a problémák megoldását. Arra kell törekedni, hogy minél több kommunistát vonjon be a munkába, hogy ezáltal felélénkítse tevékenységüket, s egyúttal tömegesítse az aktivistákat. Az új munkaformák egyik legfontosabb mozzanata az, hogy megszüntették az alapszervezetek irányításával megbízott egyéni munkamódszert. E helyett 7—9 tagú bizottságokat választottak, hogy irányítsák és ellenőrizzék a hasonló problematikával foglalkozó alapszervezetek működését. A határozat értelmében egy csoportba tartoznak azok az alapszervezetek, amelyek a fémfeldolgozó iparban, vagy a hozzá hasonló termelési ágazatokban dolgozó kommunistákat tömörítik egybe, a másik csoport a szőlőiparban, a harmadik a közlekedési vállalatokban, a többi öt pedig az építkezési, kereskedelmi és vendéglátó vállalatokban, iskolákban, egészségügyi intézményekben, területi szervezetekben és mezőgazdasági szervezetekben tevékenykedő alapszervezeteket. A fenti csoportok problémájával azonban nemcsak a kijelölt bizottságok foglalkoznak, hanem, természetesen a többi kommunista is. A bizottságok elsődleges feladatául tűzték ki, hogy segítsenek az alapszervezetek munkamódszerének meghozatalában. Gondos munkatervet kell kidolgozniuk, s minden értekezletüket aprólékos gonddal kell előkészíteniük. Nem engedhető meg, hogy az alapszervezet titkára egyedül készítse el a beszámolót. Ebben a munkában az alapszervezet tagjainak is részt kel venniük. A csoportok, szükség esetén együttes értekezletet is tarthatnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kelleténél hosszabbra nyúltak az alapszervezeti értekezletek, s a felszólalók mondanivalója sem volt mindig tanulságos. Főleg az róható fel, hogy általánosították a hibákat. Ezért azt is leszögezték a KSZ községi vezetőségének ülésén, hogy minden alapszervezeti értekezletet értékelnek a jövőben, s tanácsokkal és közvetlen segítséggel igyekszenek emelni az összejövetelek színvonalát. Az ülésen továbbá azt is megállapították, hogy haladéktalanul fiatalítani kell azoknak a kommunistáknak a sorait, akik már hosszú évek óta tevékenykednek. Az említett csoportokban máris több fiatal kapott helyett. Az ülés végén Koszta Gucunya, a KSZ községi szervezetének titkára az agrominimumban megszabott rendeletek alkalmazásáról beszélt Elmondotta, hogy Zomboron kívül egy helységben sem halad kellőképpen a szerződéskötés. Főleg az emberek felfogásában van a hiba. A szvetozármileticsi földművesszövetkezetben például azt várják, hogy hozzájuk jöjjön a magántermelő, ahelyett hogy ők keresnék fel. P-s Drágán adták a műtrágyát a zombori járás egyes földmívesszövetkezetei Az agrominimum-bizottság ülése Nikola Topalovnak, a Szocialista Szövetség járási elnökének elnökletével a napokban ülést tartott a zombori járási agrominimum-bizottság. Többek között jelen volt Sóti Pál, a KSZ tartományi vezetőségének szervező titkára is. A szántóföldek minimális megmunkálásáról szóló rendeletek megvalósításáról és az ezzel kapcsolatos nehézségekről volt szó. A helyzetet Szava Sztaniszavljevics, a járási gazdasági kamara alelnöke ismertette. A búzavetésről elmondotta, hogy az idén 60190 hektár búzát vetnek el a járásban, 12 ezer hektárral többet a tavalyinál. A búzavetési társastermelési terv 10 976 hektár. Kukoricából szintén jóval többet vetnek, mint tavaly. Igen jelentős az is, hogy jövőre 2507 hektár cukorrépát termelnek magán földön. Mind a gazdasági kamara, mind a társadalmi politikai szervezetek élénk figyelemmel kísérik a szerződéskötést. Megállapították, hogy a mezőgazdasági szervezetek különféleképp láttak hozzá a munkához. Egyesek véleménykutatást szerveztek, mások viszont rögtön cselekedtek. Azok a földművesszövetkezetek, amelyek véleménykutatás nélkül végezték feladatukat, jelentősen több társastermelési szerződést kötöttek. Mindent összevetve azonban közelről sem születtek olyan jó eredmények, mint várható volt. A hódsági kommunában például 1490 hektárra szándékoztak szerződést kötni, de eddig mindöszsze 168 hektárra kötötték meg! A többi kommunában is hasonló a helyzet. Szivácon mindössze 13 (!) hektárra kötöttek szerződést a tervezett 1400-ból. Sztapáron csak 6 hektár, Kulán pedig 727 hektár van lekötve a tervezett 2266-ból. Csak Zomborban jobb az eredmény. A tervezett 3 ezer hektár földnek több, mint felét leszerződték. A bizottság ülésén részletesen elemezték a fenti jelenségek okait. A terepben járt szakértők szerint a csonoplyai földművesszövetkezet 31 dinárt kér a műtrágya kilogrammjáért, noha ő 22-ért kapja. De nem ez a szövetkezet az egyedüli, amely úgy látszik, busás hasznot akar, húzni az agrominimumból. Baj van a búzafelvásárlási árakkal is. Van ahol 39, sőt 43 dinárt is kínálnak kilogrammjáért. Műtrágya azonban még borsós áron sem kapható elegendő. A vetési tervek alapján 9—10 ezer vagonra lenne szükség, de a mezőgazdasági szervezetek eddig csak 6279 vagonnal rendeltek. Ez pedig még az őszi vetésre sem elegendő. A földművesszövetkezetek azért nem rendelnek több műtrágyát, mert attól tartanak, hogy senki sem veszi meg tőlük. Noha ez helytelen felfogás, lehet hogy néhol csakugyan nem kel el a műtrágya. Ennek azonban kizárólag a földművesszövetkezetek passzív magatartása, gyenge agitálása és egyéb mulasztás lesz az oka. Ezek után érthető, hogy sok kommuna egy helyben topog a szerződéskötésben. Van azonban kivétel. A csenoplyai földművesszövetkezet például olcsóbban adja a vetőmagot, s jutányosabb áron végzi a szolgáltást, miért kellene, mégis megtalálja a számadását, mert ellenszolgáltatásul meghatározott terményeket vetnek a magántermelők, és ezáltal új társastermelőket is szereznek. Jó példa az is, hogy néhány kommunában már most kötöttek kukoricára szerződést, noha csak tavaszra vetik. Ez eddig még nem történt meg. Az agrominimum-bizottság ülésén a földek felvásárlásáról is beszéltek. Elmondották, hogy 1 milliárd 37 millió dinár áll a mezőgazdasági szervezetek rendelkezésére. Ezért a pénzért több, mint 9,5 ezer hektár földet vehetnek, de eddig csak 3370 hektárt vásároltak. A legtöbb földművesszövetkezet még csak a tervek kidolgozásánál tart. Az ülés végén leszögezték, hogy nemcsak a gazdasági kamarának, hanem a politikai és társadalmi szervezeteknek, valamint a földművesszövetkezeteknek is fokozniuk kell a tevékenységet az agrominimummal kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében. P s