Magyar Szó, 1963. március (20. évfolyam, 58-88. szám)
1963-03-26 / 83. szám
oldal Önigazgatás a vasúton Marin Cetinic expozéja Marin Cetinic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja expozéjában kifejtette, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács szüntelenül figyelemmel kísérte a vasutakról szóló törvény alkalmazását és kihatását a vasutak munkájára. Evégett tavaly külön bizottság alakult, és ez mélyrehatóan elemezte a vasútvállalatók munkájának eredményeit, egyben fogyatékosságait is a vasút átszervezése után. A szövetségi és a köztársasági szervekben, a szak- , szervezetben és a vasúti munkaszervezetekben is megvitatták az újonnan kialakult helyzetet, és megállapították, hogy a vasutak átszervezése kedvező eredményekkel járt, egyúttal újabb problémákat is felvetett és ezek nagyrészt azért keletkeztek, mert nem ; mindenütt alkalmazták következetesen a törvény rendelkezéseit, most beterjesztett tör- vényjavaslatnak éppen az a célja — mondotta Marin Cetinié —, hogy kiküszöbölje az eddigi nehézségeket éskadályokat, és újabb ösztönzést adjon a vasútvállalatokban már eddig is kifejezésre jutott kedvező folyamatoknak és irányzatoknak. Az új törvény legnagyobb jelentősége abban áll, hogy lehetővé teszi, hogy a vasútvállalatok a társadalmi önigazgatásról áttérjenek a munkaközösségekben, és a úttal elősegíti a vasúti vállalatok integrálódását, biztosítja a vasutak műszaki tejesítőképességének jobb kihasználását, és leegyszerűsíti az alapeszközök átruházását az egyik vasútvállalatról a másikra. Ezután ismertette az új törvény fontosabb rendelkezéseit. Kifejtette,, hogy a társadalmi önigazgató szervek erőteljesen elősegítették a szocialista társadalmi viszonyok fejlődését a vasúti munkásönigazgatásra. Egymostani megítélés szerint a jövőben a munkásönigazgatás alkalmasabb igazgatási forma lesz az eddigi társadalmi igazgatásnál. Az új törvény kiküszöböli a vasútvállalatok teljesebb integrálódásának akadályait, olyképpen, hogy felhatalmazza a vasútvállalatok közösségének közgyűlését, hogy összevonja és egéyesítse azokat a vállalatokat, amelyek önmagukban nem eléggé életképesek. Még arra is lehetőséget ad a törvény, hogy köztársaság közti vasútvállalatok létesüljenek fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy aasútvállalatok bevételük 5 százalékát és amortizációs alapjuk tíz százalékát külön alapba fizetik be, és ezt, a vasút korszerűsítésére használják fel. Elvárható, hogy a vasútvállalatok bevételük 5 ilyen mozgósítása után a vasúti beruházási politika összhangba kerül valamenynyi vasútvállalat és egész közösségünk érdekeivel. azin Cetinió expozéjában kitért arra is, hogy az év elején nagy nehézségek mutatkoztak a vasúti áruszállításban. Ezeket a nehézségeket mindeddig nem sikerült teljesen kiküszöbölni. Intézkedések történtek enyhítésükre, és a gazdasági vállalatok szorosabb együttműködésére a vasútvállalatokkal az áruszállítás meggyorsítása végett. A Szövetségi Végrehajtó Tanács más intézkedések foganatosítására is készül. Többek között előírja, hogy bizonyos áruszállítmányok elsőségi jogban részesülnek, beterjesztett törvényjavaslatot azzal a meggyőződéssel ajánlotta elfogadásra, hogy életbe léptetése kedvező hatással lesz a társadalmi viszonyok és az önigazgatás fejlődésére és általában a vasútvállalatok fejlődésére. Danilo Kekic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács iparügyi titkára az önálló kisipari műhelyekről szóló törvényjavaslat expozéjában leszögezte, hogy ez az új rendelkezés leegyszerűsíti a kisipari tevékenység feltételeit és tartósabb alapot biztosít az önálló kisiparosok munkájához. A továbbiakban megállapította, hogy a kisiparban elburjánzott kedvezőtlen és káros jelenségek leküzdésére foganatosított adminisztra- t tív intézkedések igen gyakran azokat a kisiparosokat is sújtották akik ellen egyáltalán nem irányultak. Ennek következtében a kisiparosok tömegesen visszaadták iparengedélyüket, 13 670 kisiparos szüntette meg munkáját. Csak adminisztratív intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni a kisiparból a káros és a szocializmustól idegen jelenségeket — mondotta ezután Danilo Kekic — és az önállókisiparosokat nem szabad adminisztratív intézkedésekkel rémisztgetni, mert ez azzal a következménnyel jár, hogy visszaadják iparengedélyüket, csökken a kisipar teljesítőképessége, és éppen ellenkező eredményt, érünk el, mint amit kívánunk. Mindent meg kell tennünk a társadalmi kisipar fejlesztésére és álta- Iában a kisipar gyors fejlődésére. Az adminisztratív intézke- I dések nem mehetnek tovább annál, hogy meggátolják a magánkisiparban a kapitalista, kizsákn-nyelő és üzérkedő irányzatokat. A magán- jisipart abba az irányba kell terelni, hogy kapcsolatot teremtsen a szocialista gazdasággal. Az intézkedések foganatosításában gondot kell fordítani arra, hogy ne sújtsák a dolgozó kisiparosokat. A kisipar minden más irányú korlátozása a mai körülményekben helytelen, és közvetve kárt okoz gazdaságunknak és polgárainknak.zután megindokolta a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit. Kifejtette, hogy idegen munkaerő igénybevételét csak akkor lehetne teljesen megszüntetni a ma-gánkisiparban, ha a szocialista kisipar teljesítőképessége pótolhatná a magánkisipart, illetőleg ha feleslegessé tenné idegen munkaerő alkalmazását a magánkisipari műhelyekben. Ma azonban még mindig igen nagy az eltérés a kisipar teljesítőképessége és a kisipari szolgáltatások szükségletei között, úgyhogy a törvény rendelkezései szerint a mai gánkisiparosok legfeljebb öt , munkást alkalmazhatnak. A törvényjavaslat lehetőséget nyújt a gazdaságilag gyengébb kisiparosoknak, hogy eszközeik egyesítésével közös kisipari műhelyeket létesíthetnek, és idegen munkaerő igénybevétele nélkül dolgozhatnak. A közös kisipari műhely minden anyagi kötelezettségéért a társult kisiparosok teljes vagyonukkal közösen és egyetemlegesen felelnek. A törvényjavaslat lefekteti az önállló kisiparosok és a társadalmi jogi személyek üzleti együttműködésének elveit és alapjait. Eszerint gazdasági szervezetek, községek és más társadalmi jogi személyek szerződéses alapon beruházhatják saját eszközeiket magánkisipari műhelyekben, azzal, hogy a kisiparos meghatározott kötelezettségeket, vagyis meghatározott szolgáltatások teljesítését vállalja a beruházó gazdasági szervezet, község vagy más jogi személy javára, amlo Kekic ezután megindokolta a villanygazdasági vállalatokról szóló törvény módosítását és kiegészítését. Kifejtette, hogy a módosított és kiegészített törvény önállósítja az áramelosztó vállalatokat és kellő feltételeket teremt arra, hogy ezek a vállalatok gazdaságosabban dolgozhassanak.égül közölte a képviselőház tagjaival, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács új általános törvény kidolgozását kezdte meg a villanygazdaságról és ezt beterjeszti az új szkupstina első ülésén. Az új törvény leegyszerűsíti a kisipari tevékenység feltételeit Danito Kekić expozéja Danilo Kekic expozéját mondja A Szövetes Képviselőház elsopárlta a Végrehajtó Tanács jelentését Folytatás az 1. oldalról más mérnökre és technikusra lesz szükség. Szövetségi Tanács és a Termelők Szövetségi Tanácsa ezután Petar Stambolic elnökletével együttes ülést tartott, és meghallgatta a beterjesztett törvényjavaslatok expozéit. z együttes ülés után a Szövetségi Képviselőház Szö- vetségi Tanácsa folytatta a vitát a beterjesztett törvényjavaslatokról. A kisipari műhelyek és magániparosokról szóló általános törvény javaslatának megvitatásában Tone Fasrer kedvezően ítélte meg a törvény alapelveit, amelyek feljogosítják a polgárokat, hogy a maguk munkájával és eszközeivel kisipari tevékenységet folytassanak. Rámutatott, hogy a beterjesztett törvényjavaslat egységes mércéket irányoz elő a kisiparosok számára az egész ország területén. Tone Fasfer ezután elmondta, hogy jelenleg gyors ütemben dolgoznak a kisiparra vonatkozó adóelőírások módosításán s ezeknek az a célja, hogy elősegítsék a kisipar helyzetének mielőbbi á rendezését. Ahány felszólaló után a Szövetségi Tanács elfogadta az összes beterjesztett törvényjavaslatot. MAGYAR SZÓ Kedd, 1963. március 28. 1 Még egy lépés az idegenforgalom tervszerű fejlesztése felé Marijan Brecelj expozéja r. Mariján Brecelj, a 1 Szövetségi Végrehajtó Tanács kereskedelemügyi és idegenforgalmi titkára a Szövetségi Tanács ülésén megindokolta a Szövetségi Idegenforgalmi Bizottság megalakításáról szóló törvényjavaslatot. Rámutatott, hogy az idegenforgalomban szerzett eddigi tapasztalatok és a turizmus távlatai szilárd szervezést követelnek, és sokkal alaposabb munkát azoktól a szervezetektől, amelyek közreműködnek az idegenforgalom fejlesztésében. Így a kommunákban, köztársaságokban és az egész országban jobban megszervezzék az idegenforgalat, a képviselő szervek- nek nagyobb lehetőséget kell adni az idegenforga- lom tervszerű fejlesztésére — mondotta a továbbiakban Mariján Brecelj. A Szövetségi Idegenforgalmi Bizottság egybefogná valamennyi gazdasági tényező tevékenységét, amelyeknek valamilyen hatásuk van az idegenforgalom fejlesztésére, s az általános gazdasági és társadalmi tervek célkitűzéseivel összhangban irányt szabna az idegenforgalom fejlődésének. Mindez jobb szervezést, együttműködést, nagyobb felelősségérzetet, a közigazgatási szervek hathatósabb segítségét teszi szükségessé. A kommunák, közársaságok és a szövetség felelős tényezőinek gondot kell viselniük arról, hogy az idegenforgalmat beilleszszék hosszú távú terveinkbe. Szövetségi Végrehajtó Tanács kereskedelemügyi és idegenforgalmi titkára hozzáfűzte még, hogy az idegenforgalom rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi kapcsolatokban, és politikai jelentősége mellett igen fontos gazdasági jelentősége is. Dr. Mariján Brecelj végül elmondta, hogy a népköztársaságok és kommunák illetőségük keretében határozatot hoznak az idegenforgalmi igazgató szervek legcélszerűbb megszervezésére. Öt tavaszi árumintavásár tavasszal öt nemzetközi árumintavásárt tartunk, s ha eltekintünk a közeljövőben megnyíló maribori nemzetközi vendéglátóipari és a májusi ljubljanai motor és a gépkocsi vásártól, három kiemelkedő árumintavásárról kell megemlékezni. Mindegyik nemzetközi jellegű, és nagy érdeklődésre tarthat számot. Külön ki kell emelni, hogy az idén a Novi Sad-i mezőgazdasági vásár jubileumot tart, a tavaszi zágrábi vásár pedig a korábbiaknál nagyobb rendezvénynek ígérkezik. AGRÁB, ÁPRILIS 12— 22. A zágrábi tavaszi nemzetközi árumintavásár lényegében több gazdasági csoport összetett vására lesz. Külön kiállítási csoportot alkot a faipar, az élelmiszeripar, a textil, az egészség, a technika és a kisipar. A jelek szerint a legjelentősebb bemutatót a faipar szervezi, s minden korábbi szakmai vásárt felülmúl. A kivitel szempontjából is ez a szakma a legjelentősebb. Fatermelő ország vagyunk, és mindenkor jelentős készlettel jelentünk meg a világpiacon, nemcsak félig feldolgozott fával, hanem készáruval is, bútorral, csomagolóanyaggal és sokféle melléktermékkel. faipar három csarnokot foglal el, s két részre oszlik. Az egyikben a kivitelre szánt bútort állítják ki, a másikban pedig a faipari felszereléseket. E csoportban állítanak ki a külföldi- sek is, főleg önműködő fafeldolgozó berendezéseket. A textilipar halmozódó I készleteire vevőt keres, s nem elégszik meg azzal, hogy csak a leskoveci szak- i mai vásáron állít ki. E csoportban ott találjuk a textilkombinátokat, btenttáruüzemeket, a konlekciós ipart. A méteráruban jelentős a műanyagból készült termék. Természetesen ennek a szakmának mindenkor közönségsikere is van. z egyik kiállítási csarnokot a közszükségleti cikkek foglalják majd el, ahol mintegy nyolcvan hazai termelő üzem állítja ki villamos berendezéseit, tűzhelyeket, hűtőszekrényeket, rádiót, távolbalátót és egyéb keresett háztartási felszerelést. Külön érdekesség, hogy egy csarnokban az egyes háztartási felszereléseket bemutatják működés közben. Az élelmiszeripari csoportban elsősorban a konzervipar állít ki, s itt lesz a vajdasági ipar is. Többek között kiállít a zrenjanini Szervó Mihály kombinát, a csókai és a verbászi húsipari üzem, a Novi Sad-i Kulpin stb. E csoportban találjuk meg a csomagolóanyag bemutató is. NOVI SAD, MÁJUS 12— 19. A harmincadik jubiláris nemzetközi mezőgazdasági árumintavásár előkészületei már folynak. Mint a korábbi vásárokon most is külön csoportban lesznek a mezőgazdasági gépek, a feldolgozóipar, a csomagolóanyag, az állat- és növényvédelem, a bor- és gyümölcsszörp kiállítás, a vegyipar és természetesen a jószág. Et lesz az ország legnagyobb mezőgazdasági gépbemutatója, s a hazai gépgyárakon kívül számos külföldi elit is találunk majd mind két Németországot, Magyarországot, Ausztriát, Cseh- Szlovákiát, Bulgáriát, Olaszoszágot, Hollandiát, Lengyelországot, sőt több afrikai országot is. Jelentősebb kiállítók sorában találjuk majd a becses mezőgazdasági kombinátot, Beljét, a verbászi kombinátot, a zrenjanini jószágtenyésztők ügyviteli szervezetét, a tésztagyárakat, műtrágyagyárakat, a Produktive konzervipari ügyviteli szervezetet, s min- iden számottevő gépgyárat. Előreláthatólag a DTD igazgatósága is bemutatja az öntözési felszerelést. BELGRÁD, MÁJUS 24— JÚNIUS 2. A hetedik belgrádi műszaki árumintavásár a jelek szerint sok újdonságot hoz, elsősorban a gépipari, villamossági és elektronikai szakmából, de jelentős számban itt lesz a fémipar, a közlekedés és a vegyipar is. A gépiparban elsősorban az önműködő felszereléseket mutatják be. Újdonság lesz, hogy az egyes vásári napokat az ipari szakmáknak szentelik. Tartanak majd szerszámgép-, fémipari-, elektronikai-, közlekedési- stb. napokat. E napok keretében nemcsak különleges bemutatókat rendeznek, hanem jelentős kereskedelmi megbeszélésekre is számítanak Végül meg kell még emlékezni a két másik tavaszi árumintavásárról is, amelyek szűkebb keretet ölelnek ugyan fel, de szakmai érdeklődésre tarthatnak számot. A ljubljanai motor és gépkocsi vásárt május 10— 19 között tartják meg, a maribori nemzetközi vendéglátóipari vásárt pedig március 29. és április 7. között. Ezen konyhaművészeti versenyt is tartanak. —ez