Magyar Szó, 1963. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1963-04-02 / 90. szám

­ Kedd, 1963. április 2. Az első csákánycsapás Tegnap megkezdték a munkát az autóúton Tizenkétezer ember ünnepelt Smederevo főterén Két napig ünnepelt Smede­revo. Már szombaton délután megindult a szürkészöld ru­hás fiatalok özöne Smedere­vo felé. A körülbelül 60 km-es óránkénti sebességgel száguldó szél, vészjósló vihar­felhőket sodort az égen. Szombat este meg is eredt az­­ eső. Másnapra azonban dél-­­­előtt 9 óra körül a főtéren összegyűlt több mint tízezres­­ tömeg derült időnek örvend-­­­hetett. Az ünnepség szombat dél­után öt órakor kezdődött, amikor a Néphadsereg Ottho­nában megnyílt egy fénykép­kiállítás az autóútról. Este nyolc órakor a kultúrotthon nagytermében jól sikerült ün­nepi estet rendeztek. A szö­vegkönyv, a belgrádi rádió énekesei és néhány belgrádi színház színészei felejthetet­lenné tették ezt az estet. Vasárnap délelőtt már a­­ kora reggeli órákban érkez­tek az autóbuszok, motorke­rékpárok és kerékpárok Smederevóra. Tíz órakor, amikor Zdravko Krvina, a munkabrigádok főpa­rancsnoka üdvözölte az ösz­­szegyűlteket, a főtéren már legalább 12 000 ember szoron­gott. Az üdvözlet után fel­olvasta a Tito elvtársnak kül­dendő táviratot. Utána Marin Cetinic, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács közlekedésügyi és postaügyi titkára beszélt az ifjúsági munkaakciók jelentőségéről: „A megépített kilométerek nem az egyetlen mércéje az ifjúsági munkaakciók értéké­nek. A munkában alakul ki a fiatalok igazi viszonya ha­zánk népei és tájai iránt, ott születik meg bennük az iga­zi testvériség és egység — mondotta, majd vázolta a munkaakciók eddigi szerepét hazánk építésében. A nagygyűlésen részt vet­tek Momia Markovic, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, Mihajlo Svabic, a Szerb Végrehajtó Tanács al­­elnöke, Dobrivoje Vidic, a Szocialista Szövetség Szövet­ségi Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, Mika Špiljak, a Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség Központi Tanácsának alelnöke, Tomislav Radovi­­nac, a Jugoszláv Ifjúsági Szö­vetség Központi Vezetőségé­nek elnöke, Miloje Milosevic vezéralezredes és más tár­sadalmi és közéleti munká­sok. A nagygyűlés hivatalosan tizenegy órakor ért véget. De a fiatalok, a brigádtagok, a hadsereg tagjai és Smede­­revo és környékének lakosai csak két óra körül hagyták el a teret. A brigádtagok és a többiek hatalmas kólója gyű­rűzött végig, először csak a főtéren, azután a közeli ut­cákban is. Az idén csak 60 kilométe­res­­útszakaszt kell megépíte­ni Belgrádtól Osipaonicéig. A munka azonban semmivel sem lesz könnyebb, mint az előbbi években. Dombos, er­dős vidéken halad majd ke­resztül az út. Alapos munka vár tehát a fiatalokra. Az énekszót, a zenét egy kiáltás hangzotta túl: „Fel­adatunkat elvégezzük, és Belgrád felszabadulásának napján ott leszünk mindany­­nyian”. Tegnap reggel az első vál­tás brigádtagjai megkezdték a munkát. Az első csákány a földbe vágódott. VARGA Géza Óvatosan egyesíteni az egészségügyi intézményeket Hét jelentés a tartományi egészségügyi és népjóléti tanács ülésen Hét jelentést hallgattak meg a részvevők a Tartomá­nyi Egészségügyi és Népjó­léti Tanács tegnapi Novi Sad-i ülésén. Jelentés hang­zott el a tanács utolsó ötévi és külön tavalyi munkájá­ról, a Tartományi Egészség­­ügyi Intézet, a Tartományi Egészségvédelmi Központ, az Anya- és Gyermekvédő In­tézet, a Kamenicai Tüdőgon­dozó, a Tartományi Munkás­gondozó Központ tavalyi munkájáról, valamint a kór­házi reh­abilitációs osztályok és a vérátömlesztő állomások helyzetéről. Az első jelentés, amely a tanács utolsó ötévi munká­ját volt hivatott felmérni, be­tekintést nyújt tartományunk egészségügyi hálózatának fejlődésébe, az orvosi ma­gángyakorlat megszüntetése óta. 1958—62. között mind többet ruháztak be az egész­ségügybe. 1958-ban, amikor csaknem 1,5 milliárd dinárt költöttünk erre a célra, fő­leg a már meglevő egészség­­ügyi intézményeket újítottuk meg. Az ezt követő években sok új egészségügyi intéz- I mény, főleg egészségügyi ál­­l­­omás épült Vajdaságban. Tavaly több mint 1 milliárd­­ dinárral többet áldoztunk az ú­j egészségügyi szolgálat to­vábbfejlesztésére és korsze­rűsítésére, mint 1958-ban. Az­­ egészségügyi intézmények­­ számának növekedésével pár-­­­huzamosan növekedett a szakemberek száma is. Öt esztendővel ezelőtt 898 orvos volt tartományunkban, most viszont több mint 1800 van a klinikákon, kórházakban,­ egészségügyi állomásokon stb. Négy új egészségügyi középiskola létesítésével a középszakkáder száma is ál­landóan növekszik. Jelenleg minden járásban van egész­ségügyi intézet, mindegyik kommunának van egészség­­ügyi állomása. Az egészség-­­­ügyi felügyelőségek is meg­erősödtek, munkájuk azon­ban, főleg falun, még min­dig nem kielégítő. A vérátömlesztő állomások helyzetével foglalkozó jelen­tés megállapítja, hogy évről - évre kevesebb az önkéntes­­ véradomány. 1959-ben 6032, I 1962-ben pedig mindössze I 4118-an adtak önként vért.­­ Ennek következtében az Ns utóbbi időben többször elő­­­­­­fordult, hogy a kórházak­­­­­­ban az utolsó, cseppig elforl­­yott a vérkészlet. A reh­abilitációs osztályok, illetve önálló intézmények munkájáról szóló jelentés le­szögezi, hogy nincs meg az összhang a munkájukban. Nagyban gátolja fejlődésü­ket még az is, hogy ezeken az osztályokon kevés az or­vos-specialista. A Kamenicai Tüdőgondozó tavalyi munkájáról szóló je­lentés érintette az integrá­ció kérdését is, ezért némi vitát váltott ki. Dr. Goldman, a tüdőgondozó igazgatója el­mondta, hogy különös elő­vigyázatossággal kell előké­szíteni az egészségügyi in­tézmények integrációját. Vé­leménye szerint nagy hibát követtek el Kulán és Apa­­tinban, amikor egyesítették az egészségügyi állomást a tébécé-rendelővel. Apatinban a rendelő jól dolgozott, mint­­ önálló intézmény, most vi­­­­szont, hogy egybeolvadt az anyagilag rossz helyzetben levő egészségügyi állomással, kevésbé vannak meg a fel­tételek a zökkenőmentes munkához. A kulai tébécé rendelő és egészségügyi állo­más egyesítése szintén ész­szerűtlen cselekedet volt. Sokkal okosabban tette vol­na a rendelő igazgatósága ha a verbászi kórházzal és a verbászi rendelő egyesült volna. Az ilyen ballépések nem magyarázhatók mással, mint azzal, hogy az említett intézmények máról holnapra szánták rá magukat az egye­ s sülésre — mondta dr. Gold- I­man. Cs—a MAGYAR SZÓ Célszerű beruházások is Suboticai Községi Népbizottság ülése A Suboticai Községi Nép­bizottság legutóbbi ülésén meghozták a kommuna tár­sadalmi tervét és költségve­tését. Szabó Miklós alelnök indokolta meg a tételeket. A terv­ismertető előadásokon egyébként csaknem 14 000 polgár vett részt, és majdnem 700 mondott róla véleményt. A dolgozók és a választók indítványára lényeges válto­zásokat eszközöltek rajta, így egyebek között az ipar­ban a tervezet 3 milliárd 113 millió dinár beruházást irány­zott elő, a népbizottság ülé­sén azonban már a kiegészí­tett terv 3 milliárd 717 mil­lió dinár lett. A gyáripar korszerűsítését illetőleg két csoportba osztották az üzeme­két. Az első csoportba tar­tozik a Partizán, Bratstvo, Sever, Sigma, Zorka, Mla­­dost, a Pannónia Bőrgyár, a November 29. és a Pio­nir. A beruházásokat elsősorban is itt végzik. A PARTIZÁN Lengyelor­szágból szerez be gépeket. 130 millió dinárt irányoztak elő, ebből 38 milliót a mun­kaközösség ad. 92 millió di­nár kölcsönt pedig a községi beruházási alapból kapnak. A BRATSTVO ebben az évben 238 millió dinárt fordít ilyen célra, ebből a község 50 mil­liót ad, 118 milliót pedig az ál­talános beruházási alapból kapnak. Ennek segítségével az össztermelés 40,6 százalék­kal növekszik. A LEVERBEN a beruházási összeg 650 mil­lió dinár, ebből 250 milliót Suboticán kell előteremteni. Az össztermelés 64,9 száza­lékkal növekszik. A SIGMA elsősorban is vasúti jelzőbe­rendezéseket készít. Felsze­relés beszerzést és más be­ruházást 458 millió dinár ér­tékben eszközölnek, és ezál­tal a termelés 50 százalékkal növekszik. Az említett ösz­­szegből 25 millió dinárt helyi forrásokból kell előteremte­ni. A ZORKANAK is készen áll a korszerűsítési terve. Er­re a célra 448 millió dinár kell, ebből 150 milliót az ál­talános beruházási alapból, 186 milliót a vállalatból te­remtenek elő és mintegy 150 millió dinár hiányzik, hogy megvalósítsák a tervet. A jelenlegi termelési lehetősé­gek alapján 31,1 százalékkal növekszik az össztermelés. A MLADOSTBAN 275 millió dinárt akarnak beruházni, 195 milliót helyi forrásokból, 52 milliót az általános beru­házási alapból és 28 millió dinárt a munkaközösség jut­tat erre a célra. A PANNÓ­NIA Bőrgyár korszerűsítése 720 millió dinárba kerül, de ebből az idén csak 60 millió valósulhat meg, amiből 30 milliót helyi forrásokból, a másik 30 milliót pedig a tar­tományi alapokból fedezik. A jelenlegi felszerelést figyelem­be véve, az össztermelés 30,7 százalékkal növekszik. A NOVEMBER 29. az idén 600 milliót ruház be, ebből 150 milliót helyi forrásokból, 150 milliót a tartományi és 300 milliót az általános be-­­­ruházási alapból juttatnak.­­ Az össztermelés 22 százalék­kal növekszik. A PIONIB Csokoládégyárban 305 millió dinár beruházást terveznek ebből 270 milliót a tartomá­nyi alapokból, 35 milliót pe­dig a munkaközösség teremt elő. A további korszerűsítés szempontjából a második cso­portba tartozik a Nova Bu­­ducnost, a Vojvodina­ Skrob, a Pannónia Nyomda, a Vas­úti Nyomda, a Jovan Mikic, a Minerva, a Solid, a Novi Zeleznicar, a Metéli a üze­mek és vállalatok. Mezőgazdasági téren első­sorban a Bikovo és a Veru­­sic birtokon, továbbá a Pali­­csi Mezőgazdasági Kombinát­ban eszközölnek nagyobb beruházást. Úgy tervezik, hogy ebben az évben össze­sen 2 milliárd 500 millió di­nárt fordítanak ilyen célra. A kereskedelemben elsősorban is a Backa Produkt kerül előtérbe. Figyelembe véve a beruhá­zási lehetőségeket és az eb­ből adódó termelékenységet, továbbá a mezőgazdasági ter­melés szempontjából az idő­járási viszontagságokat, a kommunában az összes gaz­dasági ágazatokban az össz­termelés 17,4 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 17,5 százalékkal növekszik majd A választógyűlésen elhang­­sével párhuzamosan emelke­dik a társadalmi életszint is A választó gyűlésen elhang­zott indítványok alapján er­­r­re a célra 3 milliárd 653 mil­­l­liót fordítanak. I­I. J. Tízezres tömeg Smederevo főterén Elsőbbséget kell adni a műtrágya­­szállítmányoknak A közlekedési titkárok tanácskozása a vasúti szállítás javításáról és meggyorsításáról Marin Cetinic, a Szövetség jo­gi Végrehajtó Tanács titká-­­ ra elnökletével hétfőn meg- ,­ beszélést tartottak a köztár-­­­sasági közlekedési titkárok,­­ ’ Kifejtették, hogy már az idén­­ háromezer vagon beszerzésé-­­­re kell hitelt folyósítani... mégpedig úgy, hogy a va­gongyárak őszig leszállítsák az új vasúti kocsik egy ré­szét. Ez is csak részben eny­­­­hítheti a szállításban mutat­kozó nehézségeket, mert az áruszállítás fejlődése eddig meglehetősen elmaradt a ter­melés fejlődése mögött. Na­gyon sok új vasúti kocsira van szükség a forgalom zök­kenőmentes lebonyolítására, annál is inkább, mert még­­ nagyon sok régi vasúti kocsi közlekedik. A köztársasági közlekedé­si titkárok véleménye szerint­­ az áruszállítást azzal is lé-­­ nyegesen meg lehet gyorsíta- t ni, ha csökkentik a ki- és berakodási időt, s a kereske­delmi és a termelő vállala- t tok szorosabban együttmű­­­ ködnek a vasúti szállítóvál-­­ lalatokkal. Véleményük szerint a köz- s úti forgalom és a folyamha­­j­­ózás nem veszi ki részét kellőképpen az áruszállítás­ból, jóllehet sok esetben a vízi szállítás alkalmasabb és kifizetődőbb. Végül elhatározták, azt indítványozzák a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak, ad­jon ki rendelkezést, hogy a műtrágyaszállítmányoknak elsőbbséget kell adni, mert ez rendkívül fontos, hogy a termelők idejekorán elvet­hessék a tavasziakat. összehívták a Szábort és Szlovénia szkupstináját Vladimir Bakaric április 9-ére összehívta a Szábort. Az ülés tárgysorozatán az al­kotmányjavaslat és a vele összefüggő törvények meg­vitatása és elfogadása szere­pel. Április 9-ére, a szlovén szkupstinát is összehívta Vida Tomsic elnök. A szlo­vén képviselők is a köztár­sasági alkotmányról határoz­nak.

Next