Magyar Szó, 1963. június (20. évfolyam, 148-177. szám)
1963-06-01 / 148. szám
4. oldalMAGYAR SZÓ Szombat, 1963. június 1. Számvetés után új irányú munka A Lányi Ernő Kultúregyesület évi közgyűlése Suboticán már jó néhány ■éve a város egyetlen énekkara az Iparos Dalárda — kivéve az iskolai énekkarokat. A több mint 65 éve működő énekkar néhány évvel ezelőtt Iparos Kultúrművészeti Egyesületre változtatta nevét. Az egyesület tagjai között ma már nemcsak az iparosok, hanem munkások, alkalmazottak is tevékenykednek. Ezért érthető, hogy az egyesület évi közgyűlésén új alapszabályokat hoztak és azok szerint az egyesület neve Lányi Ernő Iparos Kultúrművészeti Egyesület. Az iparos szó már csak a hagyományok szempontjából is az egyesület nevében maradt s ezen a sorrendben 65. közö I gyűlésén hozott alapszabályokban. Nemcsak az énekkar, hanem a zenekar, szólóénekesek alosztálya is megalakult. Az évi jelentésből megtudható, hogy az elmúlt évben az énekkar több esetben is szerepelt a Novi Sad-i Rádióban, vendégszerepeltek Bácsszőlősön, Kelebián, több esetben is közreműködtek az Életjel előadásain. Csantavér 500 éves megalakulásának ünnepsége alkalmából egy estét betöltő műsort adtak, ahol előadásra került egyebek között Varga Péter karnagy Csantavérhez írt szerzeménye is. Szép eredményt értek el a zenekarok és énekkarok Topolyán rendezett járási szemléjén is. A járási szemlén részt vett az egyesület népi zenekara is, és a szólóénekesekkel már több műsort szerveztek. Az énekkar, a zenekar és a szólóénekesek közös rendezvényei igen látogatottak. Különböző ünnepségek, állami ünnepek alkalmával rendezett előadásokon, rendszeresen közreműködik az egyesület énekkara. Suboticán nincs több énekkar, ennek ellenére ez az egy is igen mostoha körülmények között dolgozik. Amikor megszűnt a Kisipari Kamara, azaz megalakult a Gazdasági Kamara, az egyesület bizonyos értelemben támasz nélkül maradt. A Közművelődési Közösség csekély anyagi támogatásával az egyesület a Kisipari Kamara helyiségeiben dolgozott, és minden ellenszolgáltatás nélkül használta a termeket, villanyvilágítást, tüzelőt. Röviden szólva évente egy bál megrendezéséből kapott jövedelemből fenntarthatták magukat. Az utóbbi időben az egyesület beszorult egy átjáró helyiségbe, amelyet rendezvények alkalmával ruhatárnak, vagy öltözőnek használtak. Az egyesület berendezését is veszély fenyegeti. Kitört a zongora lába, összetörték a dobot, eltűnik a serleg, elveszik a kotta, a tettes mindig ismeretlen. Az egyesület tagjai csak az ének- és zenekari próbákra járnak be, mert arra nincs hely, hogy próba előtt, vagy próba után kissé eltársalogjanak. Előfordul az is, hogy ha más szervezetnek kiadják a termeket, akkor még a próbák is akadályozva vannak. A közgyűlésen megválasztott új vezetőség a helyzet megváltoztatása végett már megtette az első lépéseket, egyelőre azonban nem sok eredménnyel. Felvetődött olyan indítvány is, hogy az egyesület levéltárátés más értékes dolgokat a Gazdasági Kamara kisipari osztályának irattárában helyezzék el, és valamelyik irodában íróasztalt is kaphatnak. Részben tehát a jószándék megvan, a tevékenység bővítésére azonban nem sok lehetőség kínálkozik. Költözzön az egyesület másik épületbe? Ott van a közelben kihasználatlanul a nyomdászotthon. A Szocialista Szövetség József Attila utcai otthona is szépen be van rendezve, talán ezt is figyelembe lehetne venni. Az erőteljesebb munkára készülő egyesület munkaterve -s arra kell, hogy késztesse nemcsak az egyesület vezetőségét, hanem a Községi Közművelődési Közösséget is, hogy határozottabb támogatást nyújtson. U. J. Sertés- és tyúkólakat épít társastermelőinek a Zombori Földművesszövetkezet 5000 vagon kapacitású takarmányüzemet építenek A Zombori Földművesszövetkezet tavaly óta több intézkedést tett a jószágtenyésztés fejlesztése érdekében. Igyekezett minél több magántermelőt bevonni a társastenyésztésbe. E célból tavaly 130, az idén eddig 25 anyakocát adott ki tenyésztésre. Az első negyedévben további 400 sürdőt osztott ki hizlalásra társastermelőinek. A magántermelők körében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a fajsertéstenyésztés iránt, mert rájöttek, hogy kifizetődőbb fajsertéssel foglalkozni, mint közönségessel. Igen, de csak az esetben, ha az érzékeny fehérsertést megfelelő alakban tartják és helyesen takarmányozzák. A szövetkezet szakértői viszont arra a megállapításra jutottak, hogy a község földműveseinek óljai 90 százaléka nem alkalmas a fajsertéstenyésztésre. A sertésólakat főleg kukoricagórék alatt építik, alacsonyak, földesek, szellőztethetetlenek és így nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Tehát előbb megfelelő feltételeket kell teremteni a sertéstenyésztés fellendítésére, mert a szövetkezet csak így toborozhat magának több társastenyésztőt. A szövetkezet ezért elhatározta, hogy saját pénzéből 2 évre szóló kölcsönt ad a társas termelőknek ólak építésére. A jószágtenyésztők csakis előírt ólakat építhetnek az udvarnak azon a helyén, ahol a szövetkezet állatorvosa megjelöli. Meg kell említeni, hogy a szövetkezet saját pénzén csak kevés órat biztosíthat. A mezőgazdasági banknak kellene erre a célra beruházási kölcsönt adnia a szövetkezeteknek. Ezért rendeletet kellene hozni disznó- és tyúkólak építésére vonatkozó kölcsönről. A megfelelő tyúkólak is éppúgy hozzájárulnak a baromfitenyésztés fejlesztéséhez, mint a sertésólak a sertéstenyésztés fellendítésében, mert tyúkólak hiánya miatt vonakodnak a földművesek a baromfi nagyobb méretű tenyésztésétől. Ezért a szövetkezet tervbe vette, hgy jövőre baromfifarmot létesít. 7000 darab, főleg vörös Izlandi és New Hampshire fajta tyúkokat tart a farmon. És a jövőben az itt termelt tojásokból kelteti id a csibéket. De addig továbbra is felvásárolja a termelőktől a tojásokat csibekeltésre, azzal a különbséggel, hogy oltott, egészséges faj tyúkoktól származott tojásokat vesz csak át A tojásért 45 dinárt fizet A nyáron a szövetkezet feljegyzi a csibeigénylőket, és eszerint szerzi be a tojást. A csibéket társastenyésztésre adja ki, és pénzért is eladja. A baromfitenyésztés irányítását és a felügyeletet is a szövetkezet állategészségügyi állomása végzi. . Tudniillik májusban a községi állategészségügyi állomás egyesült a szövetkezettel. Az állatorvosok eddig cámünk emellett részt vesznek a szerződéskötetben, és gonduk,csillák a társastermelők jószágainak helyes takarmányozásáról és ápolásáról is. Személyi jövedelmük függ a társastenyésztés eredményétől. Megemlítjük még, hogy a szövetkezet gondoskodott a jószágtenyésztés másik alapfeltételéről, a helyes takarmányozásról is. A jövő hónapban a zombori Vasariste vasútállomás közelében megkezdi a 3000 vagon kapacitású takarmányüzem építését. Jövő őszre helyezi üzembe. A szövetkezet eddig is beszerzett előtakarmányt társastermelőinek, de az üzem megindulásával kedvezőbb feltételek mellett juthatnak a társastermelők a koncentréthoz, ami csak még jobban elősegíti a jószágállomány gyarapítását. V. J. Igen. Éppen hivatalos útra készülök. (Oslobodjenje) Áramszünet Az Elektrovojvodina észak-bácskai üzemrészlege értesíti a kanizsai és az észak-bánáti áramfogyasztókat, hogy a nagyfeszültségű hálózati munkák miatt június 2-án reggel 6 órától 18 óráig áramszünet lesz az alábbi helységekben: Kanizsa, Horgos, Martonos, Novi Knezevac, Szanád, Srpski Krstur, Gyála, Banatski Arandjelovac, Majdán Rábé és Vrbica. Fejlődhet-e még a folyami közlekedés? Nem újság már, hogy az idén igen komoly bajok voltak az áruszállítással. Emlékszünk még rá, hányszor okolták a télen a közlekedést, elsősorban a vasútat a rossz szénellátás miatt, a tavaszi munkák idején a műtrágya nem érkezett a rendeltetésű, helyére, a bútorgyárak sem kapnak elegendő bútorszállító kocsit stb. A probléma tehát fennáll, tudomásul kell venni, foglalkozni kell vele, mert ha nem találunk rá megoldást, súlyosabb következményei is lehetnek. Elég lesz néhány adat, hogy ezt legalább némileg érzékeltessük. Az első három hónapban összesen 11 százalékkal több árut szállítottunk, mint tavaly. Főleg a vasúti és közúti közlekedés növelte teljesítményét. De ha a vasúton szállított áru értéke 12 százalékkal nagyobb is a tavalyinál, nem éri el az 1961-es szintet. Mivel az idén az ipar tíz, a mezőgazdaság pedig 11 százalékos termelésnövekedést tervezett, a közlekedés előtt is rendkívül nagy feladatok állnak. Mégpedig nemcsak a nagyobb mennyiségű készáru idejében való szállítása, hanem a nyersanyaggal való pontos ellátás terén is. Annál is inkább így van ez, mert a vasutakon 1953 óta csak 10 százalékkal növekedett a teherkocsik száma, a szállítás viszont ennél sokkal nagyobb mértékben. A folyami közlekedés helyzete különösen elgondolkodtató. Az idén az így szállított áru mennyisége az egyharmadot sem éri el az 1961. év első negyedében megvalósított eredménynek, noha akkor is háromszor kevesebb volt, mint a közúti közlekedés útján szállított áru. Az idei nagy tél nyilván itt is közrejátszott, az évről évre egyre inkább érezhető csökkenést azonban nem lehet csak ezzel magyarázni. Nincs is erre magyarázat. A közlekedési kérdéseket taglaló tanácskozásokon sokszor hangoztatják, hogy az áruszállításban indokolatlanul mellőzzük ezta közlekedési ágat. A vasúti szállítás sokkal drágább, nincs is elég kocsink, tehát több gazdasági szempont a folyami közlekedésre utalná a szállító vállalatok szolgálatait igénybe vevő szervezeteket. Mégis a folyami közlekedés 1961 első negyedében még 4,5, 1962-ben 3,9, az idén pedig már csak 1,6 százalékkal vesz részt a szállított áru összegében. Állandó és arányos növekedést csak a közúti közlekedés mutat. Végeredményben természetes is, hogy az így szállított áru mennyisége évről évre növekszik, ez az irányzat nemzetközi viszonylatban is megnyilvánul. Vitathatatlan azonban, hogy a hajógyáraink és vízi utaink nyújtotta lehetőségeket még az egyre inkább kifejezésre jutó szükségleteket figyelembe véve, a folyami úton történő áruszállítás ilyen alakulása káros következményekkel járhat. Különösen a kisebb értékű, de nagy terjedelmű, nagy szállítási teret igénylő áru szállításában kellene okvetlenül alkalmazni a kifizetődőség elvét Az utóbbi években a szállítási költségek szabályozásával próbálták ilyen irányba terelni a vállalatok törekvéseit. Az idézett adatokból azonban, úgy látszik, ez nem sikerült Ezért nyilván hamarosan újabb intézkedésekre is szükség lesz, ha el akarjuk kerülni, hogy őszre, a nagy szállítási idényben fennakadás legyen az áruszállításban. (bn) Országos szafőtanácskozás Pancson a belső elválasztás a mirigyek és a szív megbetegedéseiről Május 30-án dr. Vinko Persic, a Suboticai Városi Kórház belgyógyászati osztályának vezetője, a Szerb Orvos Egyesület Alcsoportjának elnöke ünnepélyesen megnyitotta a belgyógyászok harmadik országos szaktanácskozását Panicson. A tanácskozáson körülbelül száz általános orvos és belgyógyász vett részt az ország minden részéről. Mint vendég a megnyitón megjelent dr. B. Djordjevic, orvosprofesszor, az Orvosok Országos Szövetségének elnöke és a Belgrádi Orvosi Fakultás prorektora, aki a napokban tért vissza Párizsból, továbbá dr. Dimitrije Stanilović, a belgyógyászok vajdasági szekciójának elnöke, dr. Zora Radujkov, a Novi Sad-i Orvosi Fakultás docense, a Szerb Orvos Egyesület Vajdasági Csoportjának elnöke, Balle László mérnök, a Járási Népbizottság alelnöke és mások. A belgyógyászok szaktanácskozásának fő témája a szív és az endokrin, illetve a belső elválasztású mirigyek megbetegedései. Ezekről a megbetegedésekről a részvevők három nap alatt körülbelül 25 előadást hallgatnak meg. Az előadók ismert belgrádi, zágrábi, Novi Sad-i, és suboticai orvosok, orvosprofesszorok. Csütörtökön B. Djordjevic orvosprofesszor, dr. S. Milovanov (Novi Sad), dr. V. Mikulicic, I. Simović és S. Latkovic, (Zágráb), dr. F. Skenderovic (Subotica), dr. D. Cicevacki (Zombor), dr. M. Ride, dr. Marija Nikezic, dr. Milutinović, dr. Rolanda Jokanovic, dr. Vera Perisic, dr. Lea Glidžić, dr. Nadejda Pastrakuljic, dr. Radmila Капдгда, dr. M. Antic, (Beograd), S. Trifunovic (Novi Sad), dr. M. Stepanovic, (Sarajevo), dr. S. Stojnic, dr. M. Jurkovic, dr. G. Tilly, dr V. Peresc és đr. Kovács Birkát J. tartottak előadást. A fentieken kívül dr. R. Mi lm, dr. Marija Prosenjak, dr. V. Mikuliéié, dr. Svraka L, dt. A Sviréevió, dr. Tóth L, dr. Milica Dimitrijevié, dr. Nerka Glogovéan, dr. B. Bo íovió, dr. M. Janjié, dr. I Pál mar, dr. M. Lakié, D. Djurié, dr. R. Berovié, dr. D. Stanulovié, dr. Ljubica Spevak, dr. Réhm Alfréd, Zádori J., dr. J. Kopilovié, dr. Basa Grujió, dr. D. Balos, dr. Nada Cvetkov, dr. P. Milankovié, dr. M. Lakié, dr. Mir jana Beleslin, dr. M. Popovié, dr. C. Vugrinéié, dr. V. Mikulinéié, dr. P. Tepavéevié, dr. A. Bogojev, dr. S. Stefanovió, dr. D. Stanulović, dr. S. Savin, dr. M. Ristié, dr. P. Trajkovié tart előadást.