Magyar Szó, 1964. április (21. évfolyam, 91-120. szám)
1964-04-01 / 91. szám
2. oldal Mérlegen a kommunisták tevékenysége (Folytatás az 1. oldalról) Jó szervek közötti kapocsnak tartják. Máshol a KSZ határozatait az önigazgató szervek határozatai fölé helyezik. Ezzel ellentétben választ kell kapni arra a kérdésre is, miért hiányzik több helyen a kommunisták tevékenysége és hatása az önigazgató szervek munkájában és a demokratikus viszonyok kialakításában. A Kommunista Szövetség nem erőszakolhatja határozatait senkire, de meggyőző ereje, helyes irányvonala meg kell, hogy érződjön az önigazgatásban is. Ezzel kapcsolatban mérlegeljük tehát eddigi tevékenységünket, de nemcsak az önigazgatás fejlesztésében, hanem a szövetségen belül is. Hogyan, milyen úton és a szövetség tagjainak milyen arányú bekapcsolásával hozzuk meg határozatainkat. Vajon egységesek vagyunk-e határozataink kialakításában, és mennyire tartjuk magunkat ahhoz. Ezután az alapszervezet összetételétől függően másmás téma kerül vitára. A gyáriparban az integráció, a kooperáció, a termelőeszközök kihasználása konkrét alapot nyújt a KSZ tagjai tevékenységének mérlegelésére és a helyesebb munkamódszer kialakítására. Az egyetemeken, a kiadóvállalatokban pedig a KSZ szerepét és hatását értékelik majd kultúrpolitikánk megvalósításában. Vitathatatlan, hogy azok az értekezletek lesznek a legeredményesebbek, amelyeken a saját problémáikat teregetik ki és keresik a megoldásokat. Ebben a széles körű tevékenységben a KSZ járási és községi vezetőségei is segítséget nyújtanak, mozgósítva a politikai és társadalmi munkásokat, az eszmei bizottságokat stb. V. M. Kongresszusi előkészületek a hadseregben A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének hadseregbeli megbízott szerve tegnap bővített ülést tartott. Tanulmányozták, hogyan dolgozták fel a JKSZ Központi Vezetősége VI. plénumának anyagát és határozatait a Jugoszláv Néphadseregben, és azt az anyagot,amelyet ez a meghatalmazott szerv készített elő a kongresszus előtti tevékenységre. Szó volt még az évi konferenciák és a VIII. kongresszus delegátusainak megválasztásával kapcsolatos szervezeti kérdésekről, és elfogadták a JKSZ Központi Vezetőségének hadseregbeli meghatalmazott szervének ez évi munkatervét. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Hogyan valósul meg a kereskedelmi flotta kiépítése A Gazdasági Tanács üléséről A Gazdasági Tanácsban az ülés tárgysorozatának elfogadása után a Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselői válaszoltak az interpellációkra. Đorde SAVICEVIC képviselő kérdése így hangzott: Hogyan valósul meg a kereskedelmi flotta építési programjának pénzelése, felhasználják-e az erre a célra jóváhagyott hiteleket, és van-e valamilyen nehézség a hitelek felhasználásában? A kérdésre Blagoje BOGAVAC, a szövetségi közlekedésügyi titkár helyettese válaszolt. Kifejtette, hogy a Szövetségi Szkupstina határozata alapján a program szerint 1964-től 1968-ig legalább 218 000 bruttóregisztertonna hajóteret kell építeni, mert ugyanebben az időszakban 340 000 bruttóregisztertonna hajóteret a hajók elavultsága miatt ki kell selejtezni. A program erre a célra körülbelül 125 milliárd dinár beruházást irányoz elő, ebből az összegből a szövetség 12 milliárd dinár hitelt folyósít. A Jugoszláv Beruházási Bank jelentése szerint a nagyarányú vállalkozás megvalósításának előkészületei normális mederben folynak, és a beruházó s a bank rövidesen megkötik az ügylet lebonyolításához szükséges szerződéseket. Az előkészületek során — mondotta Blagoje Bogovac — bizonyos nehézségek támadtak, azonban a bank közlése szerint ezeket a nehézségeket sikerült áthidalni, és az előkészítő munkák a napokban befejeződnek. Đorđe Savičević képviselő nem volt megelégedve a válasszal. Kifejtette, hogy a Szkupstina határozata szerint a közlekedési titkárságnak és a pénzügyi titkárságnak közelebbi előírásokat kellett volna hoznia a határozat végrehajtásáról, és felvetette a kérdést, hogy az illetékes szövetségi tikárságok kiadták-e, ezeket az előírásokat. Továbbá megkérdsdezte a szövetségi közlekedésügyi titkárhelyettest, van-e tudomása arról, hogy a Jugoszláv Külkereskedelmi Bank lemondta részvételét a hajóépítési program megvalósításában. Blagoje Bogovac kijelentette, hogy az illetékes szervek megítélése szerint nem volt szükség külön előírásokra, mert a bankok és a program előkészítésébe bekapcsolódott más gazdasági szervezetek saját hatáskörükben sikeresen megoldhattak minden kérdést. A Jugoszláv Külkereskedelmi Bank nem mondta le részvételét a program megvalósításában, hanem csaknem 15 milliárd dinárral vesz részt az ügyletben. Đorđe Savičević képviselőt ez a válasz sem elégítette ki teljesen, de nem indítványozta, hogy a kérdést újra megvitassák a Gazdasági Tanács valamelyik legközelebbi ülésén, habár a házszabályok értelmében joga volt erre. Kiro Gligorov szövetségi pénzügyi titkár a Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén válaszolt Borde STRIŽAK képviselő kérdésére. Azon az ülésen Strižak képviselő nem volt jelen, és ezért csak most közölte, hogy a szövetségi pénzügyi titkár válaszát nem találja kielégítőnek. Az elnöklő Osman Karabegović azt indítványozta, hogy Kiro Gligorov a legközelebbi ülésen még egyszer válaszoljon az interpellációra. Tudományos értekezlet az államok viszonyáról mint 30 beszámolót olvasnak fel a nemzetközi jogok legkiválóbb hazai és külföldi ismerői. A tudományos értekezleten több mint száz akadémikus, egyetemi tanár, tudós és közéleti munkás vesz részt, többek között számos külföldi tudományos akadémia képviselője. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Ivo Sarajčić helyettes külügyi államtitkár, Aleš Bebler és Brana Jevremovic, az aklotmányvédő bíróság bírái, Zivan Vasiljevic, a Szerb Végrehajtó Tanács tagja, valamint a jugoszláv tudományos akadémia, tudományos egyesületek és társadalomtudományi intézetek képviselői. Az összejövetelt elsőként dr. Ilija Djuričić, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke üdvözölte, majd pedig dr. Milan Bartoš kiváló nemzetközi jogszakértő olvasott fel beszámolót az értekezlet jelentőségéről és céljairól. (Tanjug) A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia dísztermében tegnap nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött az államok egymás közti viszonyáról. A négy napig tartó összejövetelen több Az adott helyzetből, kiindulva A távlatterv alaptételeit vitatta tegnap a Tartományi Szkupstina szolgáltatásügyi bizottsága A Tartományi Végrehajtó Tanács tervintézete vitatta meg elsőnek a szakemberekkel Vajdaság gazdasági és társadalmi fejlődése hétéves távlattervének alaptételeit. A tartományi szkupstina szervei most vitatják ezeket a téziseket. Elsőnek tegnap a szkupstina Tartományi Tanácsának szolgáltatásügyi bizottsága vitatta meg. Mihajlo Nikolic, a Végrehajtó Tanács tervintézetének helyettes igazgatója mondott rövid bevezetőt. Hangsúlyozta, hogy az alaptételek kidolgozásakor a tervintézet arra törekedett, hogy minél alaposabban kielemezze tarto-mányunk gazdasági fejlődését a felszabadulás óta. Vajdaság ipara 1947-ben az ország iparához képest jóval jelentősebb volt, mint most. A társadalmi termelés például ebben az esztendőben Vajdaságban lakosonként 34 százalékkal volt nagyobb a jugoszláv átlagnál. 1962-ben ez az arány 9,6 százalékra csökkent, jelenleg pedig ez a különbség úgyszólván teljesen eltűnt. Az okok ismertek: a mezőgazdaság rendezetlen helyzete és az alacsony beruházások. A hétéves távlatterv-javaslatot két változatban készítették el. Az első változat szerint 10,2, a másik szerint pedig 12,1 százalékkal növekedne a termelés. A terv elkészítésekor elsősorban arra kell törekedni, hogy minél érthetőbben, világosabban fektessék le, hogy milyenek a lehetőségek, és mit várhatunk az elkövetkező, hét esztendőtől a gazdasági élet továbbfejlesztése terén. Csa A kevésbé fejlett köztársaságok problémáiról A Népek Tanácsának ülése A Szövetségi Tanács is a Gazdasági Tanács délelőtti együttes ülése után Ljubcso ARSZOV elnökletével ülést tartott a Népek Tanácsa és megvitatta munkaprogramját, össze külön, és nem vitatott meg az alkotmányban meghatározott hatáskörén kívül eső problémákat. Erre nem is volt szükség, mert eddig még nem történt meg, hogy bármilyen viszály támadt volna a köztársaságok között, és bármi is megbontotta volna a népek és a köztársaságok alkotmányos jogait. Valószínűleg a jövőben sem lesz szükség arra hogy a Népek Tanácsa ilyen viszályok megoldása végett ül össze, a tanács azonban emiatt nem vesztette el társadalmi-politikai jelentőségét. Társadalmi, gazdasági és politikai rendszerünk fejlődése folytán lényeges változások következtek be a szkupstina munkájában és munkamódszerében, ezért szükségesnek mutatkozik, hogy a Népek Tanácsa is aktivizálódjon, és megtárgyaljon bizonyos problémákat. Nemcsak a politikai jogokkal és a szabad nemzeti életre való joggal összefüggő problémákat, hanem általában azokat a problémákat, amelyek összefüggnek minden egyes dolgozónak jogaira nemzeti hovatartozására való tekintet nélkül a társadalmi önigazgatásban. A továbbiakban Lyubcso Arszov kifejtette, hogy a Népek Tanácsa nem valamilyen nemzetgyűlés, hanem a Szövetségi Szkupstina egyenjogú tanácsa amely révén kifejezésre jut közösségünk több nemzetiségű jellege, és a legteljesebben megvalósul népeink egyenjogúsága az egész ország és külön minden egyes köztársaság alapvető problémáinak megoldásában. Lyubcso Arszov ezután felsorolta, hogy milyen kérdésekkel foglalkozhat a Népek Tanácsa, és elsősorban a kevésbé fejlett köztársaságok fejlődési problémáit említette meg. Szükséges és hasznos, hogy a Népek Tanácsa felmérje a tapasztalat Lyubcso Arszov bevezetőben kifejtette, hogy a Népek Tanácsa eddig nem ült alapján az eddigi eredményeket Hasonlóképpen meg lehet vitatni a Népek Tanácsában a kevésbé fejlett köztársaságok műszaki megsegítését, a tervezés egyes problémáit, a terv alaparányainak megállapítását, a káderelosztás alapelveit és szempontjait, azonkívül a Népek Tanácsa keretében ki lehet cserélni a köztársaságoknak a társadalmi-gazdasági rendszer fejlesztésében szerzett tapasztalatait. Az elnöki megnyitó után felszólalt Đorđe Peruničić képviselő, és hangsúlyozta, hogy sok olyan kérdés van, amelyet meg kell vitatni a Népek Tanácsában. Véleményre szerint ide tartozik a vasút korszerűsítésének problémája is, amelyről eddig, úgy látszik, nem alakult ki egységes elgondolás. A Népek Tanácsa ezután képviselőcsoportot választott, és megbízta a tanácstevékenységi programkörének kidolgozásával. . Szerda, 1964. április 1. Trajcse Grujovszki expozéja A munkástanácsok és más munkaszervezeti igazgató szervek megválasztásáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadásra beterjesztett törvény — mondotta többek között expozéjában Trajcse Grujovszki, szövetségi törvényhozási és szervezésügyi titkár — a politikai és képviseleti szervek megválasztáséra érvényes egységes elveiket, a demokratikus jelölést, a rotációt, a megbízatás megvonására véló jogot kiterjeszti az összes munkaszervezeti igazgató szervek megválasztáséra. Ezek az elvek nemcsak a gazdasági munkaszervezetekre lesznek érvényestes, hanem első ízben a társadalmi szolgálatok igazgató szerveinek megválasztásában is. Ezáltal ez a törvény betetőzi egész választási rendszerünket, amelynek további kimunkálása aköztársasági törvényekre és a munkaszervezetek statútumaira tartozik. A törvényjavaslat lényegbevágó újításokat irányoz elő a választójogok tekinteté- ben. Eddig csak az állandó munkaviszonyban levő személyek választották a munkaszervezetek munkástanárát. A jövőben ez a jog megilleti a munkaközösség összes tagjait, vagyis az idénymunkásokat, a gazdasági tanulókat, a szövetkezet- ttel tartósan együttműkö-dő szövetkezeti tagokat, továbbá azokat a dolgozókat, akik önálló kulturális munkát végeznek, például a színművészeket, filmművészeket stb. . A törvényjavaslat lehetőséget nyújt arra, hogy a munkástanácsokat választóegységek szerint válasszák. Ennek főképpen a munkaszervezetek integrálódásával kapcsolatoan van nagy jelentősége. A munkaszervezeti igazgató szervek tagjainak viszszahívásával kapcsolatban is fontos rendelkezéseket tartalmaz az új törvényjavaslat, annál is inkább, mert ez a kérdés eddig nem volt kellőképpen szabályozva. Az új rendelkezések tág teret adnak e demokratikus eljárás alkalmazására, egyúttal kellő védelmet is nyújtanak ez igazgató szervek tagjainak a bizalom indokolatlan megvonása ellen. AZ IGAZGATÓT A MUNKÁSTANÁCS NEVEZI KI ÉS MENTI FEL Az új alkotmány-rendelkezések szerint a munkaszervezetek igazgatóját a munkástanács nevezi ki és menti fel. Fejlődésünk mai szakaszában azonban biztosítani kellett a társadalmi közösség befolyásának érvényesülését az igazgató kinevezésében és felmentésében. Ezért a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az igazgató kinevezéséről és felmentéséről bizottság dönt, a bizottság tagjainak felét pedig a községi szkupstina nevezi ki. A munkástanács és az igazgató bizottság tagjai számának megállapítását a törvényjavaslat a munkaszervezetek statútumaira bízza, hasonlóképpen a statútumokban kell szabályozni az igazgató szervek megválasztásának módját is, nevezetesen azt, hogy a munkástanácsot az egész munkaszervezet dolgozói egységesen vagy választóegységek szerint választják meg. NEM KELLENE MEGHOSSZABBÍTANI AZ ÖNIGAZGATÓ SZERVEK MANDÁTUMÁT Expozéja végén Trajcse Grujovszki rámutatott arra, hogy rövidesen lejár a munkástanácsok egy ízben már meghosszabbított mandátuma, és semmiképpenmi lenne indokolt a mandátumot újra meghosszabbítani. Ezért a törvényjavaslat szerint a munkaszervezetek még az idén tavasszal memóiásítják az új munkástanácsokat az új elvek alapján. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a köztársaságok minél előbb meghozzák a szükséges előírásokat, hasonlókénnen a munkaszervezetek is minél előbb szabályozzák a választással kapcsolatos kérdéseket. Az idei munkástanácsválasztások felülmúlnak minden eddigi vá,-»sz«*st, mert a számítások szerint csaknem hészer gazdasági szervezetben és körülbelül 40 000 társadalmi szolgálati intézményben választják meg a munkásozgató szerveket. A Szkupstina ülésének zárószakasza A Gazdasági Tanács külön ülésén Osman Karabegovic elnökletével három törvénytervezetet és egy gazdasági rendeletet fogadott el. Ezzel a tanács ülése véget ért. A Szövetségi és Gazdasági Tanács este 9 órakor fejezte be a gazdaság, a piac és az árak első negyedévi alakulásának megvitatását. Az együttes ülés után a két tanács külön-külön ülésen több előírást fogadott el. A Szövetségi Tanács elfogadta Tito elnöknek a Népvédelmi Tanács tagjainak kinevezéséről szóló javaslatát. A Népvédelmi Tanács elnöki tisztjét a köztársaság elnöke tölti be. Ezenkívül a tanácsnak 15 tagja és két titkára van.