Magyar Szó, 1965. május (22. évfolyam, 119-147. szám)
1965-05-01 / 119. szám
BALAU A FASIZMUSBAN SZABADSÁG A NÉPNEK ABASI DINA» XXII. évf. 119. (6437.) szám 1965. május 1. 2, 3. Olvasóinknak, munkatársainknak, terjesztőinknek kellemes májusi ünnepeket kívánunk Tőle itthon Viszontlátásra Jugoszláviában! — ezekkel a szavakkal búcsúzott elnökünk A japán császár köszönete elnökünknek Hirohito japán császár tegnap táviratban mondott köszönetet Tito elnöknek a születésnapja alkalmából küldött jókívánságokért. Vasszertől A szakszervezet az önigazgatás iskolája Május elseje újabb ösztönzést ad a munkásosztály egységének megszilárdítására Tito elnök nyilatkozata egy algériai szakszervezeti lapnak Mai 32 oldalas ünnepi számunk ára 30 dinár Lapunk legközelebb kedden reggel a rendes időben jelenik meg. Josip Broz Tito elnök Algériában és az Egyesült Arab Köztársaságban tett hivatalos látogatása után tegnap délután 13 óra 30 perckor visszaérkezett Belgrádba. Vele együtt érkezett Jovanka Broz és a jugoszláv küldöttség tagjai. Algírból jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő nyilatkozatot adta a Révolution. et Travaille című algériai szakszervezeti lapnak: „Megelégedéssel fogadtam el az Önök szerkesztőségének kérését, és május 1., a munka nemzetközi ünnepe alkalmából meleg üdvözleteimet és jókívánságaimat küldöm a baráti Algéria szakszervezeti tagjainak és minden dolgozójának. Május elsejének a megünneplése az idén az Önök országában azért is jelentős, mert közvetlenül az algériai szakszervezetek II. kongreszszusa után kerül rá sor, amely meghatározta a szakszervezetek szerepét hazájuk fejlődésének jelenlegi szakaszában, és kitűzte a konkrét feladatokat. A szocialista fejlődés útján haladó Algériában a szakszervezetek szerepe, természetesen, hasonló a szocialista országok szakszervezeteinek szerepéhez. Különösen a mi két országunk szakszervezetei között vannak hasonlóságok, a jugoszláviai és algériai önigazgatási rendszer hasonlósága folytán. A kapitalista országokban működő szakszervezeti mozgalmaktól eltérően, az amelyek a társadalmi igazságtalanságok és a kizsákmányolásminden formája ellen küzdenek, országaink szakszervezetei nemcsak a dolgozók életkörülményeiről kötelesek ! " (Folytatása a 18. oldalon) Elnökünket mindjárt a repülőgépnél Aleksandar Rankovic, a JSZSZK alelnöke, Edvard Kardeij, a Szövetségi Szkupstina elnöke, Petar Stambolic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Ivan Gošnjak hadseregtábornok, a Jugoszláv Néphadsereg főparancsnok-helyettese, Veljko Vlahovic, a JKSZ KV titkára és Koča Popovic, a JKSZ KV tagja üdvözölte. Elnökünk elvonult a díszzászlóalj előtt, majd a repülőtér épületében fogadta a többi jugoszláv személyiség és a diplomáciai kar tagjainak üdvözlését. A jugoszláv RTV hálózat számára adott rövid nyilatkozatában elnökünk átadta Algéria és az EAK népének üdvözletét, beszélt arról, hogy minden várakozást fölülmúlott az a fogadtatás, amelyben a jugoszláv külldöttséget ebben a két országban részesítették. Mindez a három ország népénekszoros barátságáról tanúskodik. Elmondta azt is, hogy a megbeszéléseken azonos álláspontra jutottak, ami érthető is, hisz a három ország közös célokra törekszik. Végül kifejezte meggyőződését, hogy ezek a látogatások és a megbeszélések hozzájárulnak az eredményesebb békeharchoz. Elnökünk különrepülőgépe 9.30 órakor indult el a kairói repülőtérről. Elnökünktől és a jugoszláv küldöttség tagjaitól Nasszer elnök, Hakim Amer marsall, első alelnök, El Safei alelnök és Ali Sabri miniszterelnök búcsúzott. „Viszontlátásra Jugoszláviában” — elnökünk ezekkel a szavakkal meleg baráti kézfogással búcsúzott házigazdájától, Nasszertől, az EAK elnökétől. (Folytatás a 18. oldalon) Tito elnök tegnap hazaérkezett nagy jelentőségű algériai és EAK-beli látogatásáról. A suréini repülőtéren legközelebbi munkatársai, több más jugoszláv személyiség és a diplomáciai kar tagjai üdvözölték A líbiai király köszönete Idrisz líbiai király táviratban mondott köszönetet Tito elnöknek azokért a jókívánságokért, amelyeket Líbia felett átrepültekor küldött neki. Májusi üdvözlet Szocialista Jugoszlávia dolgozó népe! Üdvözlünk május elsején, a munka, és a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepén. Ezt a napot, a huszonegyedik május elsejét szabad szocialista országunkban, a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésünk útján elért sikerek jegyében ünnepeljük. Húsz év telt el Jugoszlávia munkásosztályának és népeinek a fasizmus feletti győzelme óta. A népfelszabadító háborúban és a szocialista forradalomban, szabad és független fejlődésükért harcolva, népeink óriási áldozatokat hoztak emberéletben és anyagiakban. Nagy mértékben hozzájárultak a fasiszta katonaierő letöréséhez, amely veszélyeztette az emberi civilizáció vívmányait és megkísérelte, hogy az emberiség történelmét a legsötétebb rabság felé fordítsa. Húsz évvel ezelőtt a májusi napokat feldúlt, de szabad országban ünnepeltük. Hatalmas alkotói erőfeszítések időszaka állt előttünk. Gyökeresen meg kellett változtatnunk a gazdaság és a társadalom addigi szerkezetét. Az öröklött általános elmaradottság gyors leküzdésével, erős gazdaság teremtésével, az életszínvonal emelésével, a tudomány, a művelődés és a közoktatás fejlesztésével megkezdtük egyre erősebb szocialista, szabad és demokratikus társadalmi közösségünk építését. Ebben az időszakban a JKP a munkásosztály törekvéseivel összhangban merészen utat nyitott az új szocialista társadalmi viszonyoknak, a közvetlen termelők önigazgatásának. A legnagyobb forradalmárok, Marx, Engels és Lenin eszméi valósággá válnak. Az önigazgatás és a munka szerinti elosztás alapjain, a mi feltételeink között megkezdtük egy olyan szocialista közösség építését, amelyben kiegyenlítődik minden dolgozó ember társadalmi és anyagi helyzete, amelyben egész társadalmi-gazdasági fejlődésünk politikájának hordozója és megvalósítója a dolgozó ember lesz. Anyagi termelésünk és társadalmi életünk eddigi lendületes fejlődési eredményei bizonyítják, hogy ez az irányvonal biztos alapot nyújt a dolgozó emberek és népek még szabadabb, még humánusabb, még egységesebb jugoszláv szocialista közösségének megvalósításához. Napjainkban, két évtized után ez még mélyebb értelmet ad népeink szocialista forradalmának és fegyveres népfelszabadító harcának. Ezért a Jugoszláv Kommunista Szövetség VIII. kongresszusának határozataiból kiindulva — amelyek lényege, az önigazgatási rendszerünkön alapuló szocialista társadalmi viszonyaink jelenlegi fejlődési fokán jelentkező összes nehézségek kiküszöbölése, — mindannyian együtt még határozottabban harcoljunk: — gazdaságunk megszilárdításáért, a termelés és a fogyasztás viszonyában előállott zavarok elhárításáért; gazdasági rendszerünk tökéletesítéséért; intenzívebb gazdálkodásunk folyamatának meggyorsításáért, a munka termelékenységének növeléséért, a jugoszláv gazdaság egyesítéséért, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásért, a demokratikus viszonyok erősítéséért és bővítéséért társadalmi életünk minden területén, a bővített újratermelésnek az önigazgatás területére való átviteléért, a dolgozó embereknek a jövedelemelosztással, az életszínvonallal, a művelődéssel, oktatással és népjóléttel összefüggő kérdésekben való közvetlenebb határozási jogáért, s a társadalmi-politikai közösségek munkájába való, még erőteljesebb bekapcsolásukért. Társadalmi és anyagi fejlődésünk érdekében az e feladatok megvalósításáért folytatott küzdelem hazánk minden dolgozójának, társadalmi és társadalmi-politikai szervezetének önigazgatási közösségének és azok szerveinek kötelessége. Dolgozók! A szocializmus, mint társadalmi és gazdasági világfolyamat a legváltozatosabb formákban egyre inkább tért hódít és szűkíti az imperializmus és a neokolonializmus befolyásának övezetét. Az erőpolitika hívei meg akarják akadályozni a haladó szellemű folyamatok terjedését és semmilyen eszköztől, még a katonai beavatkozástól sem rettennek vissza. A mi szocialista közösségünk szakadatlanul arra törekszik, hogy a világ minden demokratikus és békeszerető erejének együttes erőfeszítéseivel megakadályozza a nemzetközi helyzetnek a világbékét közvetlenül veszélyeztető romlását. A világméretű nukleáris összecsapás megakadályozásának egyetlen lehetősége az aktív, békés koegzisztencia. Ez az egyetlen lehetséges reálpolitikai irányzat, amelynek kereteiben sikeresen megoldhatók az égető problémák, kielégíthetők a mai emberiség szükségletei. A béke és a békés koegzisztencia mindaddig (Folytatása a 3. oldalon) A JUGOSZLÁV KOMMUNISTA SZÖVETSÉG KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A JUGOSZLÁV DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK SZÖVETSÉGI BIZOTTSÁGA A JUGOSZLÁV SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG KÖZPONTI TANÁCSA A JUGOSZLÁV IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI VEZETŐSÉGE