Magyar Szó, 1965. augusztus (22. évfolyam, 209-239. szám)

1965-08-01 / 209. szám

4. oldal Megjelentek a tankönyvek­ ­A FÓRUM könyvesboltjaiban kaphatók A kellemes nyári vakáció még javában tart, a gyere­kek, a középiskolások nagy része még a tengeren, a he­gyekben­ nyaral, de egy vala­mi mégis elodázhatatlanul közeleg: a szeptember, a ta­nítás kezdete. Ez pedig azt jele­nti, hogy a jó diák, a jó szülő gondolataiban máris helyet kapott az iskola, he­lyesebben az, hogy a tanév kezdetéig mit is kell előké­szíteni, beszerezni. Házi- és kézitáskák, íróeszközök ke­rülnek ilyenkor szóba, ám leggyakrabban mégis a tan­könyvek. Ezekkel volt ugyanis eddig a legtöbb baj, fennakadás, úgyhogy termé­szetes, ha az érdeklődés ez­úttal is a tankönyvek iránt a legnagyobb. Nos, a szülők, a diákok megnyugtatására örömmel újságolhatjuk, hogy — legalábbis ezt illetőleg — különösebb aggodalomra nincs ok. A tankönyvek, ha nem is kompletírozva, de megjelentek. Néhány nap óta a Fórum valamennyi köny­vesboltjában kaphatók. PATAKI Margittól, a Fó­rum Novi Sad-i könyves­boltjának üzletvezetőjétől ka­pott értesüléseink szerint a vidéki érdeklődőknek egyéni és kollektív (iskolai) meg­rendelését is fogadják. A tankönyvek szállítását kí­vánság szerint végzik, a fi­zetés utánvétellel vagy pedig csekkel a bankok által törté­nik. Az iskolák folyószám­lára is fizethetnek. Ennyi lenne tehát a rövid, bár úgy hisszük, igen fontos bejelentés, és a tankönyvek vásárlásával kapcsolatos tud­nivaló. Persze azzal, hogy írásunk záradékában az 1965/66. Iskolaévre szóló tan­könyvek jegyzékét is közzé­­tesszük, méghozzá azt, a­me­­lyet a Tartományi Oktatás­fejlesztő Intézet is láttamo­­zott és jóváhagyott. Íme tehát, osztályonként milyen tankönyveket szerez­hetnek be, vagy rendelhet­nek meg az elemisták, vagy az iskolák. T. OSZTÁLY: Első füzetem (1965) 400 din; Millé—Sárosi: Első gyakorlófüzetem (110); A gyermek a közlekedésben­­az el. iskl. I. II. és III. oszt. számára (320); Balázs Anna —Balázs Pál: Betűország (1965); Berkes—Horváth: Nap­sugár — olvasókönyv ( 1935) és Brunet: Priručnik za uči­­telje 2. kiadás (1965) című könyv sajtó alatt. II. OSZTÁLY: J. Bukša: Szülőföldem (képes olvasó­könyv, 1963)) 490 din; S. Bü­kié: Lakóhelyem és környe­zete­m— munkafüzet 1964 (90); Mitlé—Sárosi: Második gya­korlófüzetem (190); Serpes— Foky: Gyöngyvirág — olva­sókönyv 1965, sajtó alatt. III. OSZTÁLY: Branet Ele­mér: Ujimo sprskohrvatski (180); Győré—Szurc: Szülő­földem élete — term. és tár­sadalmi ismeret 1964 (180); Sárosi Károly: Harmadik gyakorlófüzetem (100); Bajié- Számtan III (110); Fehér— Živojević—Szűcs: Aranykapu — olvasókönyv 1965, sajtó alatt. IV. OSZTÁLY: Szarvas János: IV. olvasókönyv (320); Brunet: Udibenik smskog je­­zika za IV. r. 1963 (180); Stanko Prvanovic: Számtan IV. (1963) 120 din; Stefano­­vié—Đorđević: Természetis­meret 1965 (440); Rudié—Si­mre—Stef­anovic: A termé­szet világa, munkafüzet 1965 (90); S. Bükié: Népeink éle­te és munkája — munkafü­zet 1965 (90); V. OSZTÁLY: Szarvas Já­nos: Olvasókönyv 1964 (320); I. Rackov: Udžpenik srpsko­hrvatskog jezika 1962 (150); C. M. Jovanovic: Természet­ismeretek 1964 (220); M. Ziv­­kovic: Aritmetika (130 din); R. Obradovic: Mértan 1903 (100 din); D. Petkovic: An­gol nyelvkönyv 1962 (210 din); L. Razboršek: Német nyelvkönyv 1962 (170 din); Manevic—Vasiljev: Orosz nyelvkönyv 1963 (160). VI. OSZTÁLY: I. Rackov: Udžbenik srpskohrvatskog je­zika (180 din); D. Petkovic —K. Trbojevic: Angol nyelv­könyv, 1962 (140); L. Raz­­boršek: Német nyelvkönyv 1962 (160); N. D. Ob­radovic: Francia nyelv­könyv 1964­ (220); Ma­nié—Vasil­jevic—Stanojevié Orosz nyelvkönyv 1963 (130 din); Jovan Nešić: Történe­lem 1963 (150); O. Hajrié— J. Granov: Az általános föld­rajz alapjai és Európa föld­rajza 1964 (240); Huszágh Erzsébet: Háztartástan (180); F. Dolenec: A természet vi­lága 1965. sajtó alatt. VII. OSZTÁLY: Mira Ke­kic: Angol nyelvkönyv 1963 (140 din); Dr. E. Horeczky— Z. Zagoda: Francia nyelv­könyv 1964 (390); Manevic— Vasiljev—Stanojevic: Orosz nyelvkönyv 1963 (140); L. Razboráek: Német nyelv­könyv (töv); M. Zivkovic: Al­gebra 1965 (200 din); Tőke István: Olvasókönyv 1965, sajtó alatt. VIII. OSZTÁLY: Sárosi Károly: Olvasókönyv 1965 (350); Mira Kekic: Angol nyelvkönyv 1963 (200); dr. E. Horeczky—Zagoda: Francia nyelvkönyv 1963 (160); Mane­vic—Vasiljev—Stanojevic: Orosz nyelvkönyv 1963 (150); M. Grubac: Történelem (160); Milošević—Mihajlovic: Jugo­szlávia földrajza (200); Ste­­vanovic: Az ember szerve­zete (220); Miroslav Zivko­vic: Algebra 1965 (180); Veli­­mir Telebakovic: Fizika VIII. (260); Vladislav Ivan­­ček: Vegytan 1965, sajtó alatt Az elemisták számára szük­séges háziolvasmányok nagy része szintén beszerezhető a Fórum könyvesboltjaiban. (Sz) Befejezés előtt az aratás (Folytatás az 1. oldalról) még kitettek magukért, egye­seknél hektárján átlag 42 má­zsa búza termett, ez több sok szövetkezet, birtok átlagánál. A zrenjanini földművesszö­vetkezet gazdaságán "hektár­járól 45 mázsa, Eleméren 43 mázsa búzát kaptak. A szakembereket főleg az örvendeztette meg, hogy a vetőmagnak termesztett új hazai búzafajták is igen jól fizetnek. A végleges eredmé­nyek még nem ismertek, azonban a Bácska, a Duna és a többi fajta hektárján 52—54 mázsát, termett, a szem minősége is kiváló. Mindez azzal biztat, hogy belátható időn belül a hazai búza leg­alább részben felváltja az egyes külföldi fajtákat. A búza felvásárlása a várt­nál gyengébben halad, ezt azonban azzal magyarázzák, hogy a termelők az új árat várták, s csak ezután adják át a termést. Vajdaságban jú­lius közepéig 42 400 tonnát vásároltak fel, 21-éig ez a mennyiség már 136 300 tonná­ra növekedett. A piaci fölös­leget egyébként 350—360 000 tonnára becsülik. S. Z. Kétszáz dinárral többe kerül a menü a Palics hotelban Az árdrágulás nem kerülte el a vendéglátóipart sem. Szabad­kán a Palics hotelban átlagban 200 dinárral emelték a menü­ árát. Most is három féle menü kapható: 650, 800 és 950 dináros áron. Kétségtelen, hogy kénytelen volt emelni az ételek árát a ven­déglátóipari vállalat, azonban a fogyasztók véleménye szerint egy kicsit eltúlozták a dolgot, annál is inkább, mert a menü­ sokban kislim­házik a megren­delhető többé készételtől. MAGYAR SZÓ Tegnap­ délután 3 óraikor Novi Sadon üzembe helyezték a városközi önműködő •zr­­­ntot. Az előfizetőknek tegnap ismertetőt osztottak ki, amelyben fel ns: _ az a 69 helység, amelyet az adott szám feltárcsázásával közvetlen fel le­het, hívni, valamint további 40 helység, amelyet a 902-es szám rögtön kapcsol. Képünkön: Tallós Brigitta elsőnek kezdett dolgozni az új központban. CSÖKKENT a HASZONULCS A zrenjanini községi szkupstina tegnapi üléséről A zrenjanini községi szkupstina tegnapi értekezle­tén meghatározták az élelmi­szer és tüzelőanyag legma­gasabb fogyasztási árát, va­lamint a kommunális szol­gáltatások új árait. A gaz­dasági és áruforgalmi tanács javaslatára a szkupszinata­­gok elfogadták a kiskereske­delmi haszonkulcs új válto­zatát­, mivel az előbbi meg­állapításnál indokolatlan emelés volt észlelhető. Több mint négyórás vita után elfogadták az új élel­miszerárakra vonatkozó ha­tározati javaslatot, azzal, hogy a jelenlegi áremelés csak ideiglenes, mert az élel­miszer-feldolgozó vállalatok a kalkulálásban nem vették figyelembe a tartalékerők kihasználását. A jelenlegi árak tehát október elején ismét a szkupstina elé ke­rülnek, s akkor a munka­­szervezetek új kalkulációkkal indokolják a magas árakat. Mától kezdve a következő árváltozások lépnek életbe: C minőségű lisztből készített barna kenyér 126 dinár, fél­barna 152, a fehér kenyér kilója 184­. B minőségű liszt­ből készített barna kenyér 132 dinár, félfehér 162 di­nár, fehér kenyér 194 dinár. A tej literenként 135 dinár. Húsárak: sertéshús kilója 1180 dinár, marhahús 1200, üsző 1350, birkahús 850 ki­logrammonként. A bárány­húsnál a kínálat szabadon alakul, kereslet szerint. A kristálycukor kilónként nem lehet drágább 256 dinárnál, a kockacukor pedig 290 di­nárnál. A szén ára, nem szá­mítva a szállítási költsége­ket, 11800 és 15 760 dinár között mozog. A tűzifa köb­méterenként 11650—13 750 dinár. A szkupszinatagok egyhan­gúlag efogadták­ egyes cik­kek kiskereskedelmi haszon­kulcsának csökkentését, mely átlag 10 százalékkal lesz alacsonyabb. Kp. Vasárnap, 1965. augusztus 1. Három eset­­ egy szentencia 1. — Kérem szépen, ekkor és ekszor táviratilag szobát­­ rendeltem a ljubljanai Uni­­j­on szállóban. Tízszavas vá- I laszsürgönyt is fizettem, de nem kaptam meg. Ellenőriz­zék, hogy címem elkerült-e a címzetthez — erre a be­szélgetésre lettem figyelmes a Novi Sad-i 2. számú pos­tán. A címet nem számította be a tisztviselő, s ennek folytán nem is kaphatta meg az Union. — Miért nem mondta, hogy azt is számítsam — kérdezi kakaskodva a hiva­­talnok - És mit gondol, cím nél­kül hogyan jut hozzám a vá­­lasztásirat? — kérdezte visz­­sza a fél. Előkerült az ellenőr is, rö­vid magyarázgatás után egy kicsit megdorgálta a tisztvi­selőt, majd közölte, nincs más hátra új táviratot kell meneszteni. — Igen, de ez nekem újabb 300—400 dináromba kerül — bosszankodott a feladó. — Ó, nem, csak 250-be, — nyugtatta meg az ellenőr. 2. Szokásos kínos várakozás után a Novi Sad-i Dunav vállalatban rendelő ortopéd orvos kiadja az igazolást, hogy az őszre iskolába in­duló kisfiúnak, magas szárú, betétes cipőre van szüksége. Mamája megkéri a szomszéd szobában levő cipészt, hogy vegyen mértéket. — Nem tehetem meg a társadalombiztosító láttamo­­zása és engedélye nélkül — ezt a választ kapja. — De ha már itt vagyok, tegye meg ezt nekem. Nem arra kérem, hogy mindjárt vegyék munkába, csak arra, hogy mértéket vegyen, hogy ebben a forróságban ne kell­jen még egyszer magammal cipelni a gyereket — próbál­kozik szép szóval még egy­szer az asszony. Most már ridegebben hang­zik a válasz: — Nem lehet, értse meg. 3. Olvasom egy belgrádi új­ságban, hogy egy 45 éves leskovaci lakos, miután ösz­töndíjjal befejezte a közigaz­gatási főiskolát, jelentkezett a községi szkupstinában, de ott közölték vele, hogy nem veszik vissza, mert munka­helyét betöltötték. Más kiút nem volt, mint­hogy megpályázza az újsá­gokban hirdetett munkahe­lyeket. Tíz hónap alatt több mint 10 kérvényt írt, de csak 12 vállalattól kapott indok­lással ellátott elutasító vá­laszt — mint ahogy azt a tör­vény is előírja — mintegy 40 röviden és szárazon közölte vele, hogy nem vették fel. A többi szóra se méltatta. Egy napon gyűjtöttem cso­korba a hivatalnokszellem­nek eme vad hajtásait. Nem kutatom, magyará­zom az esetek okait, mert ezek ismertek, nagyobbrészt visszavezethetők az anyagi érdekeltség hiányára. Nem lepődök meg azon sem, hogy ebben a mi társadalmunk­ban is lépten-nyomon bele­ütközünk a közöny falába, amely elválasztja az embert az embertől. Még csak nem is lázadozok azok ellen, akik felelőtlenül játszanak mások idejével, idegeivel és pénzé­vel, mert ugye hangoskodás­sal, még senki sem váltotta meg a világot. Ezekkel az esetekkel kap­­csolatban csak csendesen megjegyzem, hogy hosszú az út a megértéshez, az embe­ribb viszonyok kialakításá­hoz. Hosszú és sok türelmet, ki­tartó fáradozást igényel, de érdemel is. K. Z. Egy háborús és egy mai téma Puriša Djordjević és Branko Bauer filmje az Arénában Kiküldött munkatársunk pulai telefonjelentése Puriša Đorđević A lány című művéről a fesztivál előtt is nagyon sok szó esett: nem a minőségéről vitáztak, hanem arról, hogy ki is tu­lajdonképpen a producere. A filmet ugyanis a Beograd amatőrfilmező klubban kezdték el forgatni, de az Avala vállalatban fejezték be. Az amatőr filmesek vé­gül is a bírósághoz fordul­tak, s megszületett a dön­tés: mind a két producer nevét fel kell tüntetni a fő­címen. A lány háborús témájú film. A forradalmi múzeum­ban a 26. számú fotó egy is­meretlen fiatal lány képe. Ki ez a lány, mi történt ve­le, mi történt azokkal, akik ismerték: a fényképésszel, a német altiszttel, a fiatal par­tizánnal, aki szerette? Erről szól ez a lírai hangú, érde­kes és (sajnos csak) részle­teiben kiváló film. Bár több hibája is van, mint kísérlet mégis figyelmet érdemel, s nem lehet egyoldalúan el­marasztalni. A rendező elképzelése a stilizálás volt, de nem tud­ta következetesen végigve­zetni a filmen. Realista je­leneteket is beleszőtt, s ez gyakran megzavarja a stí­­lustisztaságot. A költőiség kedvéért lemondott az I egyenletességről, jeleneteket­­ ismételt, sokat lövöldözte­­tett a szereplőkkel, közben­­ I nem világlott ki minden I esetben teljesen, miért is te­szi mindezt. A filmet renge­teg szöveg kíséri. A pártbe­­­­szédek és a magyarázó szö­­­­veg szintén poétikus szán­dékkal íródott, sokszor azon­ban édeskésen hatott. A debütálló Branko Perak operatőr első filmjében jól vizsgázott. Képei érdekesek, szuggesztívak, s jól kifejez­ték a mondanivalót. A lányt Milena Dravic alakította, s még egyszer meggyőzött bennünket, hogy milyen sokoldalú színésznő. Környe­zetéhez képest azonban egy kissé városiasan előkelően hatott. Ljubiša Samarđžić mint mindig, ezúttal is ki­váló volt. A többi szereplő­­ Rade Markovic, Siniša Ive­­tic és Mi­ja Alekšić méltó tagjai voltak a szereplő­­­gárdának. Az est másik filmjét a­d­j Jönni és itt maradni című,! ! filmet Branko Beuer rend­i­dezte. Három paraszt, egy­­ öreg (Vojo Mičović alakítot­ta) egy fiatal (Dragomir Bo­­janjc) és egy kölyök (Kole­j Angelovski) Belgrádba utaz­nak munkát keresni. Keser­­­­ves életükről, az új környe-­ zetbe való beilleszkedésük­ről szól ez a film. Bemutat­ja, hogy milyen nehezen tud­ják feltalálni magukat a vá­rosban, (az öregnek nem is sikerül és végül hazautazik), hogyan változnak meg régi szokásaik, felfogásuk. Mindezt hosszadalmasan mondja el a rendező. Nem­egyszer átcsap a nyers (hogy ne mondjuk az ízléstelen­séghez közel álló­ naturaliz­musba. A film kissé eltúloz­ta a falusiak naivitását, né­ha úgy tűnt, mintha soha életükben nem jártak volna városban, amit végered­ményben mégsem lehet fel­tételezni róluk. A fiatalember, Dragomir Bojanic, átváltozása városi polgárrá ment a legsimáb­ban, s talán meglepően is. Beiratkozott egy szakképe­sítő tanfolyamra, és egysze­riben igazi szocrealista bőr­­sapkás munkássá vedlett, olyanná, mint ahogy 20—30 évvel ezelőtt ábrázolták őket. A későbbiekben pedig már olyan külsővel jelenik meg a vásznon, mintha leg­alábbis hivatalnok volna. A téma érdekes és idősze­rű, de a cselekmény üteme túl vontatott, s ezt a kiváló színészek játéka sem tudta feledtetni a nézővel. LADI István

Next