Magyar Szó, 1965. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)

1965-09-01 / 240. szám

a. oldal A szakszervezet nem a maga dolgát végezte Bővített ülést tartott teg­nap a tartományi szakszer­vezeti tanács els­öksége. Az ülésre meghívta a nagyobb gazdasági vállalatok Szak­­szervezeti vezetőit és egyéb Társadalmi-politikai vezető­két, akik szakszervezeti fó­rumokban dolgoznak. A gaz­dasági reform első hónapjá­nak felmérésére jöttek össze, s az ülésen el is mondták, hol mit tettek a jobb gazdál­kodás érdekében. AZ elnöklő vitaösszefoglaló­­­jóban kifogásolta, hogy a szakszervezeti vezetők és ál­­­­talában a szakszervezetek sok helyért sz­árak átjárai- i­tásával tervezetek és elemző-­­ sék kidolgozásával foglalkoz­tak, s miér­ fogták fel, hogy­­ ez­ tulajdonképpen a szak- I szol­gálat dolga. A szakszer - I­vezet feladata, megszervezni,­­ hogy a vállalatokban és in­tézményekben he csak a ve­zető káder mérje fel a hely­zetet, keresse a tartalékokat, szabja a normákat, hanem ebben vegyen részt minden dolgozó. Sübotk­án például egy vállalatban egyszerű problémából nagy bonyodal­mak születtek, azért, mert megfeledkeztek a munkások­ról. A normákat ugyanis nem beszélték meg, hanem a szakszolgálat elkészítette, és egyszerűen csak tudatta a dolgozókkal. Ez a példa a szakszervezet gyengeségét mutatja. Európában legkisebb a népszaporulat A belgrádi népmozgalmi világértekezlet második napja A belgrádi népmozgalmi világértekezlet keddi ülésén a népszaporu­latot befolyáso­ló tényezőkről folyt a Vita. Az értékel­eten ismertetett adatok szerin­t legakacso­­nyabb a szülésés­­aláhySzám Európában, a Szovjettunibe is Beleértve, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok­ban, Japánban, Ausztráliá­ban, Új-Zélandban Dél-Af­­rikában és Izraelben. Ezek­ben az országokban özet la­kosra számítva évente átlag 15—24 gyermek születik. Az Egyesült Államokban 1950 és 1961 között 1,62 százalék volt a lakosságszaporulat. Dániában 1,24 százalék, Svédországban 1,99—1,07 százalék, a legnagyobb csök­kenést a Statisztika Japán-­ ban mutatja ki, ahol a szüle­tési adárgyszám az 1950 évi 1,45-ről 1961-ben 0,95-re csökkent. A szaporulatot befolyásoló tényezők között a felszóla­lók megemlítették: az ipa­rosodást, az orbanizálást, a nők gazdasági helyzetének megváltozását, a nők egyre szélesebb körű bekapcsoló­dását a termelőmunkába, végül az általános művelt­ség fokát. Ezek a tényezők okozták a születések számá­nak csökkenését a nyugati országokban és erős hatás­sal voltak a lakosságszapo­­rulásra a szocialista orszá­gokban is. A törvényhozásnak is nagy szerepe volt ebben, így pél­dául a születések számának csökkenéséhez nagy mérték­ben hozzájárult az abortusz legalizálása sok országban. A világértekezlet keddi ülésén Tringer András ma­gyar delegátus elnökölt. Mai ülésén se értekezlet a családtervezéssel összefüggő prob­lémák­at vitatja meg. MAGYAR SZÓ Kevesebb a beteg­­szabadság Az új gazdasági viszo­nyok hatása Zomborban és Apatins­an A gazdasági reform életbe­lépése óta egyre gyakrabban halljuk a zombori vállala­tokban, hogy a dolgozók más­képp viszonyulnak feladata­ikhoz, mint azelőtt. Megszűni­es­ék a késések, nagyobb a fe­gyelem a munkahelyen és csökken a betegszabadságok száma.­­ A községi társadalombizto­­­­sító intézet csaknem három­­s­százmillió dinárt fizetett ki tavaly a betegszabadságon levő dolgozóknak, az idén azonban valószínűleg keve­sebb lesz a kiadása. Noha még nem készítettek pontos kimutatást az e havi beteg­szabadságok számáról — csak­­ szeptember elején futnak be a jelentések a gazdasági szervezetekből — elmond­hatjuk, hogy már a héthavi­ jelentés is csökkenést mutat.. Zomborban a dolgozók 2,80­­ százaléka volt betegszabad- s ságon július végéig, míg­­ mindössze egy hónappal előt­te, tehát június végéig 2,72 százalékot tett ki a hiányzók száma. A harminc napon fe­lüli hiányzás július végéig 5,59 százalék, a félév alatt­­ feljegyzett 4,69 százalékhoz képest. Apatinban az alkal­­­mazottak számának 9,38 szá­zaléka hiányzott az első fél­évben, egy hónappal később viszont már csak 5,29 száza­léka. P-3 Huszonöt dinár a légió új ára Zentán Csökkentette szolgáltatási árát a zentai Pannónia I A gazdasági reform a zen­­­­iai Pannónia építőipari vál­lalat eddigi r­.i­első­szervetési és mtunkaforr­áira iá'jejesítés' hatással vett. A helyzet fel­mérése után hozott határo­­­zatok végrehajtása már most igen kedvezőnek ígérkezik. A kebhuséS, Sz­űcs és a be­­tonvas-szerelő üzemrészleget átszervezték, és az ott levő nem termelő munkaerő egy részét a most alakított ter­­melőcsoportokba kapcsolták be, tizenhatot pedig elbocsá­tottak. Egy-egy termelőcso­­port öt-hat magas szakkép­zettségű, szakképzett és fizi­kai munkásból áll. Ezzel az átszervezéssel és a gépjavító műhely a téglagyárhoz való csatolásával lehetőség nyílt a szolgáltatási árak csök­kentésére. Egy köbméter fal felrakását például ötezer di­nárért végzik. Eddig ugyan­azért a munkáért a kisiparo­sok és a szolgáltatásokat vég­ző kisipari vállalatok 5500 dinárt kértek. A vállalat üzemrészlege az elsőosztályú téglát először 38­­ dinárért árulta. Később 32­­ dinárra csökkentették, majd­­ az új munkaformák beve­­­zetése után az építkezést a, [ Pannónia végzi, a téglát 25 dináros árban számlázza, és ebben az esetben" forgalmi adót a többi építőanyag után nem kell a beruházónak fi­zetni". Ezek után várható, hogy a jövőben mind több magánszemély köt a vállalat­tal lakásépítésre szerződést. Sz­ó ! Rabolt és mopedokat lopott Nyolcévi szigorított fogházra ítélték Kocsis János pancsovai születésű­ 22 éves szabadkai fiatalember, akit az alvilág­ban Winnetou néven ismer­nek. ег év március 30-án Ri­­jekan bilincsekkel a kezén szökött meg őreitől, akik a lepoglavai fogházba kísérték, hogy ott töltse le büntetését. A szarajevói hadbíróság ugyanis kétévi és kilenc hó­napi szigorított fogházra ítél­te. Szökése után egy ideig a szlovén hegyekben bujkált, , itt szabadult meg bilincsei-­­ től is. Április 2-án már Zág-­i­r­ábban volt és a vasútállo­máson Leonard Józseftől 6000­­ dinárt lopott. Innen jött ha­za Szabadkára, ahol lopott és­­ rabolt. Április 17-én a Kolevka gyermekmenhelyen egy ke­rékpárt, április 24-én Lju­­bomir Pantelictól egy mope­det, május 2-án Novi Kne­­ževacon Miroslav Božinović­­tól ugyancsak egy mopedet ezen az éjjelen Kanizsán, Toldi Györgytől is egy mo­­pedot lopott. Május 6-án Szabadkán Hegedős Mihály­­tól szintén egy mopedot lo­pott el, majd betört Bán Ist­ván pincéjébe. Innen egy 6000 dinár értékű vadászta­risznyát vitt el. Május 4-én Szabadkán a bekovai úton rablótámadást követett el. Felugrott Stefa­­niga Antal földműves kocsi­­­­jára, torkon ragadta és rá­kiáltott.­ Pénzt vagy életet.­­ Ezután zsebkésével felha­­j­lította áldozata kabátját és­­ elvette a pénztárcáját. Kocsis János bűnügyét kedden tárgyalta a szabadkai törvényszék ötös büntető ta­nácsa. ..Winnetou” a tárgya­­­­láson minden lopást beismert s csak a rablótámadást ta­gadta. A bíróság a rablásért és az­­ ötrendbeli lopásért nyolcévi , szigorított fogházra ítélte. A büntetés kiszabásánál tekin­­t­­etbe vette azt is, hogy ha­­­sonló bűncselekmények miatt a Novi Sađ-i törvényszék is­­ négyévi szigorított fogházra­­ítélte. (H) Foglalkoztatják a munkaerő-felesleget Jelentős kezdeményezés Zomborban A zombori gazdasági szer-­­­vezetek nagy része felmérte helyzetét az új gazdasági vi­szonyok közepette. Néhol a munkaerő-többletben talál­ták a fejlődés legnagyobb akadályát, másutt az árak kiigazításában, a termelés­­ korszerűsítésében és a gé­pek kihasználásában. Ennek tulajdonítható, hogy Zomborban aránylag kevés dolgozót találtak felesleges­nek. Csak a Bane Sekulié vasalkatrészgyár, a városi­ közművesítő Vállalat és talán az Inpro kisipari vállalat ki-­­­vétel, ahol 250 illetve 19 dol­gozó kapott felmondást. A Вапе Sekulićban azért bo­csátottak el ilyen sok mun­kást, mert megszüntették a n­o­kolati és stanišići üzemrész­legüket, ahol 156 munkás vált feleslegessé. A Vesna kütöttkelme-üzem kilenc al­kalmazottjának mondott fel. Másutt nem történtek na­gyobb elbocsátások. A felmondások azonban megfontoltan, igazságosan történnek, bizonyítja ezt az is, hogy a Bane Sekullóban négyen fellebbeztek. Főleg a szakképzetlen és egyéb jö­vedelmi forrással rendelke­­­­ző dolgozókat bocsátották el,­­ s megtörtént az is, hogy ön-­i­ként mondanak fel az alkal­mazottak. A munkaközvetítő intézettől mindössze hetve­nen kértek táppénzt. Az elbocsátottakról azon­­­­ban nem szűnik meg a gon­doskodás. A munkaközvetítő kapcsolatba lépett a Vodoka­­nal vízvezetékszerelő válla­lattal és több mezőgazdasági szervezettel, amelyeknek nagy számú idénymunkásra van szükségük, és a felsza­badult munkaerő nagy ré­szét máris elhelyezték. Mesz­­szemenőbb kezdeményezést is szorgalmaznak; a gazda­sági szervezetekkel­ és a mun­kásegyetemmel közreműköd­ve szakképesítik a dolgozókat. A szövőgyárban a félszak­képzett munkaerő számára szerveznek tanfolyamot, a Zefir kötöttáru-üzemben pe­dig nagyobb csoport mun­kást képesítenek a szövő­­szakmára.­­. Szerda, 1965. szeptember 1. Mit mutat az első hónap (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelmi vállalatokat, amelyek érthetetlenül ma­gas banán­árat állapítot­tak meg, majd később, amikor a banán már rom­lani kezdett, az árat eg­y­­har­madára csökkentették. Az elnökségi ülésen leszö­gezték, hogy ilyen esetekben, a szakszervezeti üzemi cso­portnak kifogást kell emel­nie az igazgató és a szakszol­gálat eljárása ellen. Több felszólaló személyes észrevétele alapján ismer­tette az egyes gazdasági ágak­ban kialakult helyzetet. A szüzletödési vállalatokban — mint mondották —, arra a­­ megállapításra jutottak, hogy a közlekedés helyzete némi­leg javul. A 30 százalékos i­s díjszabásemelés folytán azon­­­­ban némileg csökkent a for­­­­galom, s ezért a szerbiai vas­útvonalatok ügyvitele to-­­­vábbra is csak a kifizetődő­­ség határán mozog. A légi­­forgalom a magasabb díjsza­bás ellenére veszteséggel dol­gozik, részint azért, mert eb­ben az ágban nem fordítanak kellő gondot a belső tartalé­kok feltárására, így például a JAT légiforgalmi vállalat 22 gépén 1800 embert foglal­koztat. A folyami közlekedés viszont nem küzd pénzügyi n­ehézségek­kel. A vitában nagy figyelmet fordítottak a személyi jöve­delmek alakulására. Megem­lítették, hogy Smederevón például az új intézkedések , után az átlagos szentélyi jö­vedelem 43 000 dinár körül­­­­ van. A gazdasági vállalatok­­­­ban dolgozók személyi jöve-­­ delme az átlag alatt van, ki­véve az áramelosztó vállala­tok dolgozóinak személyi jö­vedelmét, viszont a gazdasá­gon, kívüli munkaszer­vezetek átlagon felüli személyi jöve­delmet, fizetnek ki. A felszólalók szóvá tették azt is, hogy a reformintéz­kedések végrehajtása jóval lassabban halad a társadalmi s­zolgálatokban, mint a gaz­dasági vállalatokban. Pilla­natnyilag az a helyzet, hogy a kommunák semmilyen befo­lyással sem lehetnek a tár­sadalombiztosító intézetek, az áramelosztó vállalatok, s né­hány más vállalat és intéz­mény személyi jövedelmének­­ alakulására. A termelékenység csökkent, a személyi jövedelem növekedett Mind kevesebb az akn­áiktállomány Paško Bostine a csókai községi szkupsiina ülésén A csókai községi szkupszi- I­na­ az utóbbi két hónap alatt­­ immár másodízben elemzi a kommuna gazdaságának félévi alakulását. Tegnapi ülésén a munkaszervezetek kezdeményezésére, és félévi mérlegeik alapján tűzte na­pirendre. Az ülésen részt vett PASKO ROMAC szö­vetségi, és NOVOTAI SÁN­DOR tartományi képviselő. Dragán ILIJAJEVIC, a községi szkupstina terv- és pénzügyi osztályának szak­embere tájékoztatta a meg­jelenteket a kommuna gaz­daságának félévi alakulásá­ról. ’ Első helyen' foglalkoztak a jövedelemelosztás terén mindinkább megnyilvánuló veszélyes jelenségekkel. Pon­tosabban a személyi jövede­­ lem, a termelékenység és az­­ alapok alakulása közötti nagy aránytalansággal. Amíg­­ a termelékenység a múlt év­­ azonos időszakához képest 8 százalékkal csökken­t, (rész­ben a megnövekedett mun­káslétszámmal), ugyanakkor a személyi jövedelmek 15,2 százalékkal emelkedtek. I Nagyban csökkentek az ala­pok s ez komoly következ­ményekkel jár. I Továbbá­­megállapították, hogy rohamosan csökken a kommuna alapús fiata­lonrá­nya, s ez nlyersanyaghiány­­nyal fenyegeti az egyébként nem valami szervezetten el-­­­látott feldolgozó ipart, pon­tosabban a termékeinek leg­­­­nagyobb részét külföldre ex- s­portáló szalámi- és konzerv­gyárat. Mindjárt hozzá is fűzték, hogy ezen csakis az­­ érdekelt feldolgozó ipar és földművesszövetkezeteik he­lyesebb álpolitikája segít­het. Az ülésen megvitatták a mezőgazdasági tanácsnak a fehérgabona betakarításáról szóló jelentését is. Továbbá némi kiigazítással elfogad­ták a gazdasági tanácsnak az élelmiszerárak csökken­tésével és módosításával kap­csolatos határozati javaslatát. Eszerint a sertéshús új ára Csókán is az előbbi 1100 di­nár helyett 900, a növendék­­marháé 1300 helyett 1100, a borjúé 1400 helyett 1200 di­nár kilónként. A fehér ke­nyér új ára az előbbi 200 he­lyett 185, a félfehéré 169 he­lyett 153, a barna kenyér ára pedig az előbbi 130 helyett most 125 dinár. Foglalkoztak az új lakbé­rekkel, és meghatározták az új lakbérelőlegeket. Az új lakbérek augusztus 1-étől 15—100 százalékkal emelked­nek. Th. M. A BECSEI 9. MÁJ mezőgazdasági gép- és alkatrészgyár igazgatót kinevező bizottsága PÁLYÁZATOT ÍR KI . az igazgatói állás betöltésére JELENTKEZHET: — gépészmérnök vagy egyetemi vég­zettségű közgazdász kétéves szakmai gyakorlattal, — üzemi gépészmérnök vagy főiskolát végzett közgazdász ötévi szakmai gyakorlattal, — gépésztechnikus tízévi szakmai gyakorlattal. Fizetés illetményszabályzat szerint. — A kérvényhez szakképesítésről szóló bizonyít­ványt és az eddigi munka leírását, vala­mint bírósági bizonylatot kell mellékelni arról, hogy a pályázó ellen nem folytatnak eljárást. — A kérvényeket a fenti címre kell beküldeni. — A pályázat a megjele­néstől számított 20 napig érvényes. — Munkábalépés a pályázat leteltekor. Érdeklődni a 80-219 telefonon. 530-1

Next