Magyar Szó, 1965. november (22. évfolyam, 301-328. szám)
1965-11-01 / 301. szám
1. oldala MAGYAR SZÓ Minden, vagy semmi? A fokozatos demokráciáról A megbeszélés, amelyen a gondolat felmerült, községi jellegű volt abban az értelemben, hogy a tízegynéhány meghívott aktivista csupán a Novi Sad-i kommuna területén szerzett tapasztalatokról számolhatott be. Lehet tehát, hogy másutt másként állnak a dolgok. A beszélgetés tárgya a Szocialista Szövetség működése volt. Az előkészítő irat számos szempontra hívta fel a figyelmet, nagyon is sokra ahhoz, hogy mindenről el lehetett volna beszélgetni, így aztán az érdeklődés természetszerűen a legállandóbb gondra irányult: a polgároknak az összejövetelek iránti elégtelen érdeklődésére. Mint ismeretes, a gyűlések összehívása sokszor nehézségekbe ütközik, néha annyian sem jönnek össze, hogy döntést hozzanak. Az okokat illetően már többször megállapították, hogy a jelenséget nem lehet egy vagy csak néhány mozzanattal megmagyarázni. A tényezők föltárása alapos elemző munkát követelnek, amelyet el is kell majd egyszer végezni, éspedig minél előbb annál jobb. Addig is azonban rá lehet mutatni a Szocialista Szövetség sikeres munkájának első számú kerékkötőjére, a felhatalmazások hiányára. Nem az elméleti, hanem a gyakorlatifelhatalmazásokéra. Más szóval, a Szocialista Szövetség tagjai nem nagy hajlandóságot mutatnak gyülekezni és megbeszélést folytatni olyan kérdésekről, amelyekben nyilvánvalóan már előzőleg döntöttek. Nem hajlandók még csak sugalmazni sem megoldásokat, ha ki vannak téve annak, hogy a javaslatok süket fülekre találnak. Ezzel a ténymegállapítással szembe lehet szegezni ugyan egy másikat, mely szerint gyakran meghiúsulnak olyan összejövetelek is, amelyekről nem feltételezheti senki sem, hogy az ott elhangzott vélemények a semmibe vesznek. Igen ám, de a pozitív körülmények nem hozhatják meg azonnal gyümölcsüket, ha a részvevők régebbi tapasztalatai mást mutatnak. A bizalom helyreállítása nem napok vagy hetek kérdése. Ezzel kapcsolatban leszögezték a történelmi tényt, hogy a közvetlen szocialista demokrácia zsenge hajtása mindössze másfél évtizedes múltra tekint vissza, a demokrácia tagadásának viszont több évezredes a története. Ilyen körülmények között világos, hogy a zsenge hajtás csak akkor erősödhet meg, és válhat életképes növénnyé, ha kíméletesen bánnak vele, s a legnagyobb körültekintéssel gondozzák. És éppen ennek az ellenkezőjét teszik azok, akik megfosztják a polgárok szervezett közösségeit annak lehetőségétől, hogy döntően beleszóljanak a közügyek intézésébe. Akik sokszor jelentéktelen kérdésekben is semmibe veszik az érdekeltek határozott állásfoglalását, mondjuk garázsokról, gyermekjátszóterekről, parkosításról, orvosi ügyeletről, kutak fúrásáról vagy karbantartásáról,a közvilágításról, a közrend és a személyi biztonság fenntartásáról. Mi legyen akkor a polgárok, a dolgozó tömegek beleszólásából az államvezetés nagy ügyeibe? Miután a Szocialista Szövetség terepi aktivistáinak megbeszélésén kiderült, hogy az intézkedő hatóságok sokszor még őket sem avatják be az ilyen ügyekbe, felmerült a gondolat, hogy talán mellőzni kellenek a ,.minden, vagy semmit” elvét, amelynek alkalmazása leggyakrabban a „semmi”-vel végződik, és meg kellene valósítani helyette a demokratizmus fokozatos, fkiépítésétodo vaent '^'Mielőtt tehát talieferrósággá válna a tömegek eredményes bevonása a közügyek intézésébe,'bővítsék 'кГК Tratározás és a beleszólás jogát legalább azokra, akik hajlandóknak mutatkoztak rá, akik hajlandóságukat és rátermettségüket sok éves szorgalmas, önfeláldozó és szinte névtelen munkájukkal bizonyították a Szocialista Szövetség helyi szervezeteiben, szekcióiban és csoportjaiban. Kezdeti lépésnek ez is jó lenne, természetesen csak abban az esetben, ha közben egy pillanatra sem tévesztenénk szem elől, hogy ez csak kezdeti lépés egy olyan úton, amely a teljesebb demokráciához vezet. Azon az úton tehát, amelyet mindenképp és minél előbb meg kell tenni, különben kár a javasolt első lépésért is. Dr. SZTANCSICS András új módszer a nagyothallók gyógyítására A hazai és külföldi szakorvosok, kórházak és klinikák elismeréssel nyilatkoznak dr. Petar Guberina zágrábi egyetemi tanár új rehabilitációs módszeréről, amellyel a hallószervi megbetegedésben szenvedőknél kiváló eredményeket ér el. A lehető legnagyobb mértékben kihasználja a hallószerv csökkent képességeit, és néha olyan betegekkel is jó eredményt ért el, akiket már teljesen süketnek vagy süketnémának minősítettek. A professzor szerint a siker érdekében a beteget gyógyító orvosnak és a rehabilitációt végző szakorvosnak szakadatlan kapcsolatban kell állnia. A módszer kiváló eredményeit igazolta az olaszországi Ponzában megrendezett nemrégi szeminárium is. (Tanjug) Változatok egy témára Egy suboticai üzem orvosának feltűnt, hogy az év bizonyos hónapjaiban és a hét I bizonyos napjain sok a bali eset. Nem volt rest, elővette a nyilvántartó könyveket, s gyorselemzést végzett belső I használatra, mert kíváncsi volt, mit mondanak a számok. A kapott adatok szerfölött meglepték őt is és a gyárbelieket. Az elemzésből ugyanis kiderült, hogy a gyárban tavasszal és ősszel, áprilisban, szeptemberben és október első felében történt a legtöbb baleset. Az orvosi rendelőben rendszerint hétfői napon jelentkeztek a betegek kisebbnagyobb sérülésekkel, vágásokkal, égésekkel, karcolásokkal. Az orvos elgondolkozott a számok felett. Időközben ugyanis rájött, hogy egyikmásik sérülés szándékos volt. A munkásönigazgató szervnek is utánanéztek a dolognak.’hliszen a. :kimaradások (mikoliártsggrrréó »ményéekre töltöttek. Valamit tenni kell lett,, cselekedni, hóma, nem ffliffif''*' 'fU8vértéértir&nveket , megelőzhessék. Ez volt az első lépés. Ezután következett p csak a jelentés behatóbb tanulmányozása. Az eredmény senkit sem lepett meg túlságosan, hiszen addig is többékevésbé tisztában voltak a lényekkel. — A betegek egy része hétfőn mámorosan, fáradtan állt a gép mellé. A baleset oka: iszákosság. Többnek szőleje, kertje, földje van. J Érthető: kihasználták a pihenőnapot. — A harmadik csoportba azok kerültek, akikről tudták, hogy délutánonként különmunkát vállalnak. A termelékenység görbéje is másként rajzolódott ki ebben a gyárban mint másutt: a szokástól eltérően a hét elején gyengébb és alacsonyabb volt mint a hét végén! Eztmég a reform előtt jegyeztük fel. Egy példa a sok közül!. . És most, három hónappal a reform után egy másik vállalat igazgatójának keserveit hallgatom, ugyanarra a témáira. Építővállalatról lévén szó, ds érthető az elkeseredés. Pénz nincs, munka nincs, az építkezések drágák, magasak a költségek, az építővállalatok pedig sokszor túllicitálják magukat, egy félmilliárdos munkán át százmilliós eltérések is vannak. A munkatermelékenység alacsony, az építkezések _ elhúzódnak ... Országos ficmMéma. Ss (HNo) enyabbak a kommunában, s ezenfilimfaitor... meg teljes fizetést sem kapnak a mun- kások, csak 70—80 százalékot! A vállalatban egyesek csak a nyugdíj és a munka- s évek miatt dolgoznak. Nagyobbrészt „nyújtott műszakban" pótolják keresetüket: egy kályha-átépítést két ember egyetlen délután elvégezheti. Egyenként 6000 dinárt is megkereshetnek. Egy ház tatarozása 100 000 dinár. Elig hét alatt elvégezhetik, ha két- izen-hárman összefognak. A városban pedig most nagyon sokan tataroztatnak, hiszen erre a célra az idén több mint 60 millió dinárt folyósítottak. Tehát az ügyesebbek nyújtott műszakban akár százezer dinárt is megkereshetnek havonta. Ezért nem érdekeltek, hogy munkahelyükön többet dolgozzanak. Helyi sajátosság itt, hogy az utazó munkások termelékenysége sokkal magasabb. Egyesek a munkaidőt maximálisan kihasználva a száz- ezer dinárt is megkeresték, s néha még ennél is többeti-■ ■■■■■. A problémát rendszerint megállapítják, és nincs tovább! — тл — Ki hogyan értelmezi a munkaviszony-törvényt A becsei községi szakszervezeti tanács bővített ülése A becsei községi szakszervezeti tanács jogi tanácsadójához egymás után érkeztek a panaszok, hogy nem tartják be az új munkaügyi törvény előírásait. A községi tanácsot érdekelte, hogy mi okozza a kihágásokat, járatlanság, vagy pedig visszaélés. A tanács bővített ülésén az üzemi szakcsoportok elnökein és a vállalatok képviselőin kívül részt vett Csi- Ipő MIHÁLY, a tartományi szakszervezeti tanács tagja is. Vitaindítóként a jogi tanácsadóban feljegyzett legkirívóbb eseteket hozták fel. Az értekezlet részvevői beismerték a felsorolt tényeket, s alátámasztották i s azokat. Csak a páterrévei I Fajp gyár képviselője — ebben a gyárban volt legjöbb törvényszegés —, nem egyezett az igazgató ellen felhozott vádakkal. Előre I megírt vitájában inkább az i üzem termelési problémáit i és nem a belső viszonyokat fejtegette. Pedig itt történt I meg néhány nappal ezelőtt, hogy miután utanazon a gépen egymás után két munkás is megsérült, harmadik I nak egy hozzá nem értőt helyezett oda az igazgató. Amikor pedig a munkás I nem volt hajlandó aszámá■ ra ismeretlen gépen dolgozni, az igazgató kiadta a munkakönyvét. A becsei kombinátban is I gyakoriak a törvényszegé- I sek, így például a munka■ hely megszüntetése címén a szántási idény kellős közepén felmondtak egy trak- t turistájuknak, de már másnap ugyanarra a traktorra mást vettek föl. Megállapíttották, azt is, hogy a munkást hamarabb felelősségre vonják, fegyelmezetlenség miatt, mint a tisztviselőt. A jelenlevők arra a megállapításra jutottak, hogy a dolgozók többsége ismeri az új törvényt. Az alkalmazás azonban akadályokba ütközik, mert hiányoznak a válla lati statútumok és belső szabályzatok, amelyek közelebbről is meghatároznák a jogokat és kötelességeket. Ez természetesen nem mentesíti a törvény megszegőit. (sz. 2) Veljko Vlahović Kruševacon Veljko Vlahović, a JKSZ Végrehajtó Bizottságának tagja, Milojko Drulovic, a Szerb KSZ Központi Vezetőségének titkára, és Bosa Cvetic, a Szerb KSZ Központi Vezetőségének tagja tegnap délelőtt látogatást tett Kruševacon, és társadalmi, politikai, kulturális és közéleti munkásokkal a város művelődési és oktatásügyi problémáiról tárgyalt. A vendégek a megbeszélés után megtekintették a Moša Prade képzőművészeti klub kép- és szoborkiállítását, majd a régészeti parkot. (Tanjug) ! Perelj be —akkor majd fizetek! Húszezer gazdasági per és ami mögötte van Jan Stipic, a suboticai kerületi gazdasági bíróság elnöke, a gazdasági szervezetekben dolgozó jogászok aktívájának ülésén. Mivel eddig nem tapasztalt méretekben növekedett a gazdasági perek száma, napirendre tűzték, hogy megvizsgálják mi okozza a gyakori pereskedéseket a gazdasági szervezetek között. A gazdasági bíróság adatai szerint az idén több mint húszezerszer emeltek pert egymás ellen a vállalatok. Egy év alatt nyolcezerrel növekedett a perek száma. Subotián van olyan vállalat is, amely kilencszázszor perelt egy évben. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy a vállalatok jogi szolgálatait jelentéktelen dolgokkal túlterhelik, és sokszor megtörténik, hogy a szerződéskötések alkalmával ki sem kérik véleményüket. Ezenkívül a vállalatok kereskedelmi osztályain gyenge a szakkáder, és ez mindenképpen megbosszulja magát. Rendszertelen a pénzügyi és az anyagi ügykezelésük. Véleményük szerint a vállalatokban erősebb jogi szolgálatra van szükség és megfelelő kereskedelmi szakemberekre. A kommercialisták több mint felének csak elemi iskolai végzettsége van, s nem tudnak lépést tartani a bonyolult ügykezelés követelményeivel. *** Három példát terjősítettek meg a gazdasági perekkel kapcsolatban. A Sever villanymotorgyárról elmondták, hogy az idén ötszázezer perelték be, összesen 700 millió dinár követeléssel. A Sever perköltség címén eddig 12 millió dinárt fizetett ki. A Vodovod kommunális vállalatot negyvenszer perelték be összesen 50 millió dinárért. A November 29. húsgyárat mint jó példát emelték ki. Idejében teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, nem pereskedik. Vajon mindig objektív okok akadályozzák-e a vállalatokat abban, hogy eleget tegyenek szerződésbeli kötelezettségeiknek? Ezt a kérdést több oldalról is megvilágították az ülés részvevői. Elmondták, hogy a vállalatok egy része szerződést köt akkor is, ha jól tudja, hogy képtelen lesz eleget tenni kötelezettségeinek. Visszaélnek egymás bizalmával. Sokszor megtörténik az is, hogy olyan követelésekkel lépnek fel egymással szemben, amelyről a szerződéskötéskor szó sem volt. A szabadkai vállalatok tavaly több mint 150 millió dinárt fizettek ki perköltségekre. A gazdasági szervezetekben dolgozó jogászok csoportja mindezt szem előtt tartva igyekszik odahatni, hogy csökkenjenek a perek, és ezzel együtt a vállalatok felesleges kiadásai is. N. E. Ott, ahol kereskedelem folyik, gazdasági pernek is lennie kell, mert a szerződések feltételei nem minden esetben teljesíthetők idejében — jegyezte meg vitaindító felszólalásában Kolo- Megjelent a Rukovet kilencedik száma A Rukovet irodalmi művészeti és társadalmi kérdésekkel foglalkozó folyóiratának kilencedik, szeptemberi száma a minap hagyta el a sajtót. Ebben a számban Ivan Panele, Branko V. Radičević, Tomislav Šipovac, Dragoljub Jeknic, Dobrica Eric, Branislav Kupusinac, Marjan Grakalic és Huan Ramon Himenez verseit találja az olvasó. Natali Sarot egy rövidebb prózai írással jelentkezik. A továbbiakban (ír. Aleksandar Pejovic Dušan Malašev költői munkáját méltatja. Könyvismertetést, Mirko Banjevic (Milutin Bojic, Nolit kiadó Bgd. 1964, Ivanka Rackov (Antonije Marinkovic, Osvit kiadó Subotica 1965), Dumnjan Antonijevic (Desanka Maksimović Matijca srpska, Novi Sad 1964 és Slobodan Džunić Prosvea Bgd. 1964) írtak. Béla Du-' ranci a Kézművészeti Találkozóról írt összefoglalást, míg Blaško H. Vojnic további bibliográfiai anyagot közöl ebben a számban. A folyóiratot Faragó Endre és Petrik Pál rajzai teszik színesebbé. • ___ Az Egyesült Vajdasági Postavállalat első munkástanácsa A múlt hónap 30-án tartott referendumon a vajdasági postavállalatok 3,5 ezer dol-gozója közül 2,8 ezer helye-selte a hat vajdasági posta- vállalat integrációját. A vállalatok munkástanácsa ez-i után kiírta az első munkás- tanács-választást az egyesült vállalatban. A szavazást tegnap ejtet- ték meg Vajdaság egész te rületén. Huszonöt tagot választottak az új munkástanácsba. Mi Emberek! Az a fontos, hogy helyes szemszögből nézzük az ügyeket Hétfő, 1965. november 1.