Magyar Szó, 1966. április (23. évfolyam, 89-117. szám)

1966-04-01 / 89. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA 40 PARA (40 REGI DINAR)’ Tito elnök távirata a török köztársasági elnökhöz Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Je­vdet Sunay­­hoz, Törökország újonnan megválasztott köztársasági elnökéhez: „Azzal a meggyőződéssel,­­ hogy országaink baráti kap­csolatai mindkét fél érdeké­ben tovább fejlődnek, szívé­lyes üdvözletem és jókíván­ságaim küldöm Excellenciád­­nak, a Török Köztársaság el­nökévé való megválasztása alkalmából. Jože Brilej hazaérkezett Pakisztánból Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Dr. Jože Brilej, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tag­ja csütörtökön hazaérkezett nyolcnapos pakisztáni láto­gatásáról. Pakisztán gazda­sági vezetőikkel a két or­szág gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat. Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Dr. Pavle Gregoric, a viet­nami nép megsegélyezésére alakult jugoszláv koordiná­ciós bizottság elnöke a Tan­­jugnak adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a bi­zottság hangolja össze a tár­sadalmi-politikai szerveze­teknek a vietnami nép tá­mogatására irányuló akciót. Mindannyian látjuk, hogy az amerikai beavat­kozás napról napra több emberáldozatot követel, és mind nagyobb anyagi kárt okoz Vietnamban. Az amerikaiak a nőket és a gyermekeket sem kímé­lik. Meggyőződésünk, hogy a világ haladó erői ellen­állhatnak és ellen is kell h­ogy álljanak a reak­ciós erők agressziójának. T~~ még a vietnami nép az áldozat, holnap azon­ban már mindannyian ál­dozatok lehetünk — mon­dotta dr. Gregorie. Kijelentette, hogy Viet­namnak a jelen pillanatban elsősorban vérplazmára és gyógysz­erekre van szüksége, és ezért kéri a társadalmi-poli­tikai Szr­vezeteket, az intéz­ményeket és a munkaszerve­zeteket, hogy pénz-, vérplaz­ma- és gyógyszer-adomá­nyaikkal támogassák a moz­galmat. már széles körű vita folyt a Szövetségi Szkupstina egyes bizottságaiban. A tézisek abból az elgon­dolásból indulnak ki, hogy a gyermekes családok megse­gítésével teremtsünk anyagi eszközöket a társadalmilag szervezett gyermekvédelem ama formáinak fejlesztésére és megszilárdítására, ame­lyek a legközvetlenebbül se­gítik a szülőket a gyermek­­nevelésben. Ezért van szük­ség a gyermekvédelmi inté­zetek fejlesztésére. Riszto Dzsunov ezt példával is alá­támasztotta: tavaly 1236 gyermekgondozó intézet volt az országban, nem számítva az óvodákat és bölcsődéket. Ezekben azonban — 14 éves korhatárig — a gyermekek­nek mindössze 3 százaléka kapott elhelyezést. A tézisek szerint a dolgo­zó családok gyermekeinek gondozását a dolgozók sze­mélyi jövedelméből fizeten­dő cél­járulékból kell pénzel­ni. Ebből a járulékból kell előteremteni a gyermekpót­lékhoz és a közvetlen gyer­mekvédelemhez szükséges eszközöket. A szövetségi tör­vény, a tézisek szerint, csak előírná ezt a kötelezettséget, az eszközök nagyságát és fel­osztását pedig a köztársasági szervek határoznák meg. A céljárulékból községi szinten gyűjtenék alapokba a közvetlen gyermekvéde­lemre szánt összeget, az el­gondolások szerint a közsé­gek fokozatosan összponto­sítanák a gyermekgondozás­hoz szükséges összes pénz­eszközöket­­ a kommunák költségvetéséből, a munka­­szervezetek alapjaiból, tár­sadalmi szervezetek és a polgárok adományaiból. A szövetségi munkaügyi titkár ezután megállapította, hogy a gyermekpótlék a dolgozók családi költségveté­sében még mindig számotte­vő jelentőségű, noha reális értéke a személyi jövedelem­hez és a létfenntartási költ­ségekhez képest jelentős mértékben csökkent. Jelen­leg körülbelül 1 400 000 biz­tosított élvez gyermekpótlé­kot, mintegy 2 800 000 gyer­mek után. Tavaly majd 135 milliárd régi dinárt fizettek gyermekpótlékra. A gyermekpótlék címén fizetett pénzbeli segélynek azonban csak bizonyos mér­tékben kell pótolnia a mun­ka után járó jövedelmet és semmiképpen sem szabad kérdésessé tennie a jövede­lemelosztási rendszer ösztön­ző voltát, folytatta Dzsunov. Ezért úgy véljük, hogy elv­ben a gyermekpótlékot az eddigi szinten kell megtarta­ni, s inkább a gyermekgon­dozó intézeteket és a közvet­len gyermekvédő szolgálato­kat kell fejleszteni. A tézisek szerint a gyer­mekpótlék meghatározásá­ban a vagyoni cenzust szö­vetségi törvénnyel kell meg­határozni. A vagyoni cenzus megszüntetése általában vé­ve számos olyan következ­ményt vonna maga után, amelyek ellentétben állná­nak a gyermekpótlékkal kapcsolatos alapvető elgon­dolásokkal — mondta végül Riszto Dzsunov szövetségi munkaügyi titkár. Ezután Ruža Tadic képvi­selő kért szót. Megállapítot­ta, hogy általános fejlődé­sünkhöz képest a gyermekvé­delem lemaradt, és nem kapta meg az őt megillető helyet. Kezdeményezte, hogy teremtsenek biztos alapokat a gyermekvédelem pénzelé­sére. Mirjana Krstinic szövetsé­gi közoktatásügyi és művelő­dési titkárhelyettes felszóla­lásában megállapította, hogy a foglalkoztatott nők túl vannak terhelve, s ezért min­denképpen fejleszteni kell a gyermekvédelmet. Vélemé­nye szerint a jövőben a gyermekgondozásban nagy szerepet kaphatnak a neve­lőintézetek, melyek központ­ja az elemi iskola lenne. Doljka Boštjančić képvi­selő szerint a szervezetlen gyermekgondozás káros ha­tással van a termelésre és a családi költségvetésre. Ezért feltétlenül nagy fi­gyelmet kell szentelni e problémáknak. A képviselő úgy véli, hogy a gyermekpótlék rendezésé­re indítványozott megoldá­sok nem felelnek meg tel­jes mértékben a jelenlegi állapotoknak. A gyermek­pótlék nem lehet csak szociá­lis kategória. Zdenko Has képviselő szintén támogatta a javasla­t Folytatása a 2. oldalon)­­ A Kommunista Szövetség suboticai községi szervezete­­ csütörtökön tartotta negye­dik községi értekezletét, amelyen 310 küldöttön, a suboticai és bajmoki községi vezetőségen, továbbá az el­lenőrző és felügyelő bizott­ságok tagjain kívül részt vett Jovan Veselinov, a Kommu­nista Szövetség szerbiai ve­zetőségének titkára, Durica Joskic, a tartományi vezető­ség titkára, Simo Zajezalo, a Kommunista Szövetség Szerbiai Központi Vezetősé­ge végrehajtó bizottságának tagja, továbbá a szerbiai és tartományi vezetőség Suboti­­cán élő tagjai. A községi értekezleten a szokástól eltérően nem ol­vastak fel beszámolót, ha­nem a községi vezetőség tit­kárai rövid, tömör jelentést tettek az alászervezeti viták eredményeiről, észrevételek­ről és a javaslatokról. Vladimir Danic, a községi vezetőség politikai titkára ki­emelte, hogy a kommunisták a reform és a kongresszusi határozatok végrehajtásában sokoldalú tevékenységet fej­tettek ki. Figyelmüket a bel­ső problémák megoldására összpontosították, ugyanak­kor azonban kevesebb gon­dot fordítottak a dolgozó helyzetének felmérésére. Bagi Károly gazdasági kér­désekkel foglalkozó titkár a programtervezettel kapcso­latban elmondta, hogy a bel­terjes gazdálkodás, a társa­dalmi és gazdasági viszonyok fejlesztése, a jövedelem és a munkaszervezetek akkumu­láló erejének növelése ko­moly feladatok elé állítja a kommunistákat, s egyben irányt szab további tevé­kenységüknek. Teza Bukvic a társadalmi és gazdasági viszonyok fej­lesztéséről beszélt a tanügy és a kultúra vonalán, Mak­sim Banjanin szervező titkár pedig az alapszervezeti vi­tákban felvetett szervezeti kérdésekkel foglalkozott. A délelőtti vitában számos küldött szólalt föl. Stevan Milkovic, a társadalmi könyv­vitel munkájáról, Mészáros Zakariás pedig időszerű szer­vezeti kérdésekről beszélt. Kiemelte, hogy a szervezett munka hiánya miatt sok alapszervezet tavaly egy új tagot sem vett fel soraiba. Ezenkívül a tagság összetéte­lében a munkások száma öt százalékkal csökkent. Rózsa Lajos a közvetlen önigazga­tás, az elosztás és a szak­­szolgálatok együttműködésé­ről beszélt. Véleménye sze­rint csak az lehet a KSZ tagja, aki a jövedelem és a közvetlen önigazgatás rend­szerének és elveinek megva­lósításán fáradozik. Dragutin Kecojevic az egyéni eszmei képzés fontosságáról, Palen­­csár Julianna a főiskolai ok­tatás minőségéről, Fejes Szilveszter a fiatalok prob­lémáiról beszélt. Vasilije Nenezié a területi szervezetek munkájával fog­lalkozott, Kassai György az elemi iskolai képzésről szólt, Ljubica Lonćar, a kommu­nisták felelősségéről, Lencsev Viktória az iskolák pénze­léséről, Tom­a Koprovic, pe­dig a kommunisták szerepé­ről beszélt a jövedelem nö­velésében. A Kommunista Szövetség suboticai értekezletén dél­után folytatták a vitát. Mi­­hajlo Vlahovic, Matija Sed­­lak, Franjo Habudic, Josip Rudic, Spiro Marjanov, Sti­­pan Kopilovic, Vladimir Staj­sin, Dezider Pejic és Ivo Po­­pic után Jovan Veselinov elvtárs szólalt fel. Az évi értekezlet munká­jának értékeléséből kiindul­va foglalkozott a VIII. kong­resszus és a harmadik plé­­num határozatainak néhány mozzanatával. Beszélt az ön­­kormányzat fejlesztéséről, a bürokratikus jelenségekről, az elosztásról, a nemzetiségi kérdésről, a fejlett és fejlet­len vidékek viszonyáról és a kommunisták felelősségéről. A vita után megválasztot­ták az új vezetőséget. Járulék a gyermekvédelem pénzelésére Ф­­ A gyermekpótlék a mostani szinten marad? A Szövetségi és a Népjóléti­ Egészségügyi Tanács együttes ülése Olga Vratyc elnökletével tegnap délelőtt 10 órai kezdettel együttes ülést tartott a Szövetségi és a Népjóléti­ Egészségügyi Tanács. Az ülés részvevői a gyermekvéde­lem problémáiról tárgyaltak. Iviszto Dzsunov szövetségi munkaügyi titkár vitaindító beszámolójában hangoz­tatta, hogy a gyermekvédelem még nem kapta meg az őt megillető helyet társadal­mi életünkben. Ennek több oka van. A legfontosabb az, hogy megoldatlan maradt a gyermekvédelem pénzelésének kérdése. A gazdaság fokozottabb fejlődésével a gyermekvédel­met mindinkább a társadal­mi tevékenység alapján kell tökéletesíteni, s a gyermek­gondozó intézetek munkájá­ban is egyre inkább érvénye­síteni kell az önigazgatás el­veit. A sz­övetségi munkaügyi titkár ezután megindokolta a közvetlen gyermekvédelem­ről és családi pótlékról (gyermekpótlékról) szóló tör­vény téziseit. E tézisekről Jugoszláv segítség a vietnami népnek Dr. Pavle Gregor­ia nyilatkozata A Szövetségi és az Egészségügyi­ Népjóléti Tanács együttes ülésén Sokoldalú tevékenység Jovan Veselinov és Đurico Jojkić a Kommunista Szövetség suboticai szervezetének értekezletén Vessenek véget az amerikai uralomnak - követelték a tüntetők Saigon központjában Ky kormánya új alkotmányt ígért Saigonból jelenti az AP. A Saigon főterén tegnap több mint kétezer egyete­mi hallgató és buddhista fiatal tüntetett Ky tábornok kormánya ellen. A saigoni hatóságok 500 fiatal nagygyűlésére adtak engedélyt, nyolc óráig azon­ban már nagy tömeg gyűlt össze. A szónokok követel­ték, hogy tartsák tisztelet­ben az ország szuverenitá­sát, és vessenek véget az amerikai uralomnak. Két saigoni ejtőernyős zászlóalj készültségi állapot­ban volt, de nem lépett köz­be. A dél-vietnami kato­nai junta formálisan be­leegyezett, hogy megala­kítsák az alkotmányt szerkesztő bizottságot. A hivatalos magyarázat sze­rint ez az első lépés a polgári kormány megala­kítása felé. A tíztagú ka­tonai juntát a sok heves tüntetés kényszerítette az engedményre. A junta hétfői ülése után közölték, hogy az új alkot­mányt népszavazásra bocsát­ják. Nem közölték azonban, hogy mikorra készül el, és azt sem, hogy mikor tartanak parlamenti választásokat. Ky tábornok az újságírók előtt azt állította, hogy már jövő­re megtarthatják a válasz­tásokat, vagyis hat-nyolc hónappal előbb, mint ahogy a hatalom átvételekor meg­ígérte. Jugoszláv—ceyloni gazdasági tárgyalások Alekszandar Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja, valamint Filip Gunavardene ceyloni ipar­­ügyi miniszter vezetésével jugoszláv—ceyloni gazdasági tárgyalások kezdődtek csü­törtökön Belgrádban. Az áru­csere-forgalom bővítéséről, a Ceylonnak nyújtott jugo­szláv beruházási kölcsön fel­­használásáról és több más gazdasági jellegű kérdésről tárgyalnak.

Next