Magyar Szó, 1966. május (23. évfolyam, 118-147. szám)

1966-05-01 / 118. szám

еавдс X fasizmusra-*- ■бжшгшвав » јшииж ■> ikr&s»:PÄEÄ CSO EEGI DINAR),| Magyar Sió i«eeeeo*2*2o5e2eeéeeiieB«ioá#*eeéi ■ Mi*9e;o«i«eei«3ccotaMt»D9M xxiii. évf. 18. (6795.) szám iiEii£Iiil£ 1966. ápr. зо., május 1., 2. :;J::isis 3| —•;•••••••••-------------------------------------­ A dolgozó V*СТШ? J'iTÉZE. ^40V TtMS ember májusa A politikai szervezetek kiáltványa A szocialista Jugoszlávia minden dolgozójához! Május elsejét, a munka ünnepét a munkásosztály és az egész világ dolgozói harcának és szolidaritásá­nak napját az idén is a gazdaságunk fejlesztéséért vívott küzdelemmel, fokozott erőfeszítésekkel az öni­gazgatás teljesebb mértékű megvalósításáért, népeink egyenjogúságának, testvériségének és egységének szakadatlan megszilárdításáért, jobb életünkért ví­vott küzdelemben, a szocialista vívmányok és ered­mények megszilárdításáért és fejlesztéséért folyta­tott harccal köszöntjük, mert ezekbe az eredmények­be beépítettük mérhetetlen áldozatkészségünket al­kotó eszméinket, önmagunkat. A mostani május elsejét a felszabadító harc és a szocialista forradalom 25. évfordulójának jegyében ünnepeljük. Az elmúlt negyed évszázad többet jelent népeink életében, mint a korábbi évszázadok. Meg­teremtettük az egyenjogú népek és nemzetiségek erős közösségét. Új, milliós munkásosztály növeke­dett föl, amely az önigazgatási rendszer gerincét alkotja. Az ifjú nemzedékek előtt megnyíltak a tu­dás megszervezésének útjai. Erős hadsereget terem­tettünk, amely a népből és a forradalomból sarjadt. Mérhetetlen mennyiségű erőt tártunk fel önmagunk­ban, bizodalmat saját erőinkbe és lehetőségeinkbe, és beléptünk a gazdasági, politikai és társadalmi hala­dás élén járó népek sorába. Saját tapasztalataink alapján győződtünk meg arról, hogy a szocializmus útja nemcsak a miénk, a mi utunk, hanem az egész emberiség jövője is. Az elmúlt huszonöt év alatt óriási áldozatokat hoztunk, úgyszólván áthidalhatatlan nehézségeket küzdöttünk le. Olyan időket élünk, amikor az eddi­gi küzdelemnek, az emberfölötti erőfeszítéseknek gazdagabb gyümölcsöket kell hozniuk, és közvetlenül is tükröződniük kell a személyi és társadalmi élet­­színvonalon. Hogy milyen lesz majd az életünk, gazdagabban vagy szegényebben élünk-e, pusztán önmagunktól függ, együttes erőfeszítéseinktől, attól, milyen mér­tékben emeljük majd a munka termelékenységét hogyan erősítjük a demokratikus társadalmi viszo­nyokat, fejlesztjük az önigazgatást, hogyan gazdál­kodunk majd azokkal a javakkal, amelyekből évről évre többet teremtünk. Kitűzött céljaink megvalósítása érdekében min­denekelőtt arra van szükség, hogy a dolgozó ember szerepe még teljesebb mértékben megnyilvánuljon, hogy önállóan hozza meg döntéseit. Csak így fel­­(Folytatása a 11. oldalon) « Olvasóinknak, *, terjesztőinknek és ,V a lap barátainak •­ KELLEMES MÁJUSI­­ ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK Lapunk legközelebbi száma kedden reggel a megszokott időben • jelenik meg. ***4`*^› , Az ember és műve (Stevan Kragujevic felvétele) Tito elnök elindult az EAK-ba Marko Nikezić is elkíséri Josip Broz Tito elnök feleségével, Jovanka Brozzal, tegnap délelőtt Belgrádból Dubrovnikbe utazott, hogy onnan Alexandriába induljon. Mint jelentettük az EAK-ban találkozik Gamal Abdel Nasszer elnökkel. Tito elnökkel együtt el­utazott Marko Nikezić külül­ügyi államtitkár és felesége, Bogdan Crnobrnja, a köztá­­sasági elnök főtitkára és több más személyiség. A ba­­tajnicai repülőtéren Alek­­sandar Rankovic Petar Stambolic, Ivan Gošnjak fe­leségével, Lazar Kolisevszki, Mijalko Todorovic feleségé­vel, Jovan Veselinov, Dusan Petrovic feleségével, Mišo Pavičević, Rade Hamović és Viktor Buganj vezérezrede­sek, valamint mások búcsúz­tak. A JKSZ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A JKSZ Központi Vezető­ségének Végrehajtó Bizott­sága 1966. április 28-án Jo­sip Broz Tito elvtárs, a JKSZ­ főtitkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen megvitatták a JKSZ VIII. kongresszusán a Kommunista Szövetség ká­derpolitikájával kapcsolatban elfogadott határozatok vég­rehajtásának problémáit. El­határozták, hogy 1966. június derekán összehívják a JKSZ Központi Vezetőségének IV. ülését, amelyen ezeket a kérdéseket vitatják meg. Az ülésen ezenkívül meg­vitatták és elfogadták a Ju­goszláv Kommunista Szö­vetség küldöttségének jelen­tését a Szovjet KP XXIII. kongresszusáról. (Tanjug) aeo«*s*ag«e----------- ------­--есоевеакоо««ваев**» •or.t.e* aeeo»e»Ques« o*»ccccecoa A nemzetek közötti és nemzetiségek közötti viszony a Szocialista Szövetség kongresszusán A Szocialista Szövetség országos bizottsága nemrég úgy határozott, hogy még a júniusban összeülő kong­resszusa előtt határozati javaslatot tesz közzé, s eb­ben leszögezi és kifejezi e sok milliós szervezet állás­pontját a nemzetiségi viszonyok időszerű kérdéseiben. Ezt társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakasza és a vele járó kérdések teszik indokolttá, még inkább a közvé­lemény egy részének türelmetlensége és aggodalma: vajon romlanak-e a nemzeti viszonyok nálunk, mi is van tulajdonképpen a nemzetek közti és a nemzeti­ségek kölcsönös kapcsolataival? Ezekre a kérdésekre a Kommunista Szövetség VIII. országos kongresszusa beha­tóan válaszolt, és a kommu­nisták tavalyi köztársasági kongresszusai is nagy figyel­met szenteltek nekik, a té­ma azonban továbbra is idő­szerű maradt. Ennek oka utolsósorban abban rejlik, hogy másfél évvel ezelőtt sokan nem tették magukévá a VIII. kongresszuson elfo­gadott irányelveket. Mindezt — az önigazgatás következe­tes elmélyítését a nemzeti viszonyok területén, a jöve­delem törvényszerűségének hatását soknemzetiségű kö­zösségünkben — ma azon­ban világosabban látják, mint akkor. A nemzeti viszonyok har­monizálásában vagy romlá­sában elvitathatatlan a gaz­dasági, anyagi viszonyok el­sődleges fontossága, ám ez­zel korántsem merülnek ki mindazok a tényezők, ame­lyek ezt a viszonyt általá­ban, így Jugoszláviában is meghatározzák. Nálunk a haladó társadal­mi erők a múltban, és ter­mészetesen most is, tisztá­ban voltak és vannak az­zal, hogy csakis a szocialis­ta rend biztosíthatja az or­szág népei és nemzetiségei számára az egyenjogúságot. Ezért a haladó erők nem­ezért a határozati javas­lat vázlata nem hoz újat, még kevésbé szenzációsat. Tömören a lényeget szögezi le: higgadtan és világosan választ ad a kérdésre, milye­nek jelenleg a nemzeti vi­szonyok és milyen irányban fognak továbbfejlődni több nemzetiségű közösségünkben. (Teljes címe: Határozati ja­vaslat a nemzeti viszonyok­ról és Jugoszlávia népi és nemzetiségei egyenrangúsá­gának, testvériségének és egységének további fejlesz­téséről és erősítéséről.) Mi­után a Szocialista Szövetség köztársasági vezetőségeiben megvitatták, a többi ok­mánnyal együtt a kongresz­­szus megkezdése előtt nyil­vánosság elé kerül, csak azon fáradoznak, hogy a nemzeti viszonyok terén megteremtsék a politikai egyenjogúság feltételeit, ha­nem szüntelenül küzdenek a társadalmi és gazdasági vi­szonyok szocialista tartal­mának kiteljesedéséért.­­ E tekintetben társadal­munk új, az alkotmányos rendszer által megszabott keretek közepette — a VIII. kongresszus ezt a fejlődést erőteljesen támogatta —va­lóban új, történelmi fontos­ságú szakaszba jut: a mun­ka felszabadulásának sza­kaszába. Igaz, ennek a sza­kasznak még a legelején tartunk, s a jelenlegi hiá­nyos gyakorlat miatt akad­nak olyanok, akik szem elől tévesztik, milyen jelentős a nemzeti viszonyokra nézve is az, hogy a dolgozó mindi­g inkább közvetlenül határoz munkájának eredményéről, megszabja munkájának kö­rülményeit, és fokozott mér­tékben várhat a közügyek in­tézésére. A dolgozó ilyen értelmű társadalmi szerepének és munkaközössége ezzel kap­csolatos helyzetének szilár­­dulása sokban hozzájárul ahhoz, hogy reálisan tudatá­ban legyen saját maga és munkaközössége valódi ér­dekének, leküzdje a nemzeti előítéleteket,­ községi és köz­­társasági mezsgyéket, hatá­rokat. Ez újabb és újabb kapcsolatokat teremt a dol­gozók között, szilárdítja kö­zös törekvéseik tudatát, egy­másrautaltságuk fontosságát, azt a felismerést, hogy ér­dekeik az együttműködés ré­vén érvényesülnek legköny­­ny­ebben. A dolgozóknak ez az együtt­működése és közös erőfeszí­tése, amely nem szorítkozik pusztán a termelésre, meg­könnyíti azt, hogy leküzdjük nemzeti szűkkeblűségünket; ugyanakkor elősegíti,­­ hogy mind többen felismerjék: milyen jelentőséggel bír a nemzeti adottság és sajátos­ság tisz­teletben tartása. És azért is fontos, hogy népe­ink és nemzetiségeink köl­csönösen megértsék egymást, hisz így sikeresen áthidal­hatjuk a­­ felmerülő ellent­mondásokat. Az említett kü­lönbségek tiszteletben tartása tulajdonképpen szocialista társadalmunk egységének lé­nyeges tényezőjévé válik. Semmi alapja annak, hogy az önigazgatást hibáztassuk a nemzeti viszonyok állító­lagos romlása miatt. A nem­zeti viszonyok sokrétűek let­tek, a kapcsolatok szövevé­nyesebbek és szorosabb­ak. Ezen az alapvető tényálláson nem változtathat az a kö­rülmény sem, hogy az ön­igazgatás fejlődésével egyes ellentmondások láthatóbbá váltak, szembeszökőbbek. A dolgozó és munkaközössége helyzetének szilárdulása nemcsak kifejleszti közössé­günk nemzeteinek és nem­zetiségeinek sajátosságait, hanem tovább erősíti együ­vé tartozásának anyagi és szellemi alapját is. A jövedelemhez kötött javadalmazás vetülete a nemzeti viszonyokra A munka szerinti javadal­mazás szocialista elvének to­vábbi érvényesülése olyan értelemben, hogy a jövede­lem megvalósításától függ a javadalmazás, aláássa azok­nak a helyzetét, akiknek a termelésben, a társadalmi szolgáltatásban kiváltságos helyzetük volt. A jövedelme­zőség törvénye nemcsak a bürokratizmus, hanem az egyén előjogainak kerékkö­tője is. Tagadhatatlanul a nemzeti viszonyok területén is érezteti hatását, ahol szin­tén korlátozza a kiváltságo­kat és a többletmunka igaz­ságosabb hasznosítását szor­galmazza. A bürokratikus előjogok és kiváltságok visszaszorí­tása természetesen ellenál­lásba ütközik. Ennek egyik megnyilvánulása a naciona­lista irányzatok erősödése társadalmi életünkben, a gazdaság, a politika, a kul­túra és a tudományok terü­letén. Ezzel kapcsolatban a határozati javaslat leszöge­zi, hogy a bürokratikus irány­zatok egyebek között azáltal (Folytatása a 4. oldalon) A nemzeti viszonyok anyagi és társadalmi alapja

Next