Magyar Szó, 1966. november (23. évfolyam, 300-327. szám)
1966-11-01 / 300. szám
f 2. oldal Fagy várható A hegyekben leesett az első hó - Versecen a fagypontig süllyedt a hőmérséklet - Hideg idő Európa nagyobb részében A napsütéses melegből, a Vénasszonyok nyarából, minden átmenet nélkül, szinte máról holnapra, késő őszi, sőt néhol téli időjárásba csöppentünk. A hőmérséklet helyenként majd 20 fokot csökkent. Az előbb Észak- és Közép- Európát elárasztó hideg légtömegek szombaton és vasárnap hazánk felé érkeztek, s hőmérsékletcsökkenést okoztak. Sokfelé eső esett, a hegyekben néhol havazott. Egyelőre nem sok hó esett, csak a Bjelašnica, a Jahorina, a Maglié, a Velebit fehérült, no meg Tuzlán 5 cm vastag a hóréteg. Vajdaságban mindenfelé eső esett, szombaton és vasárnap általában 2,6 milliméter csapadék hullott. Versecen 14 mm. Jóval hidegebb van, mint a múlt héten. Pénteken a legmagasabb nappali hőmérséklet még megközelítette a 20 fokot, tegnapelőtt Vajdaságban csak 8 fokig emelkedett a hőmérő higanya, tegnap reggel pedig 2,3 fokra süllyedt, sőt Versecen fagypont körüli hőmérsékletet mértek. A hideg levegő egyébként vasárnap Macedónia és Crna Gora egy részének kivételével az egész országot elborította. A hőmérő Szkopjéban még 22, Titogradban pedig 19 fokot mutatott, másutt azonban a higanyszál alig 4—5 fokkal emelkedett a fagypont fölé. Tegnap már a déli országrészekben is lehűlt a levegő és esett az eső. Európa nagyobb részében hideg idő uralkodik. A Szovjetunió és Közép-Európa felett kiderült, s erős fagyok voltak. Moszkvában például mínusz 15 fok, Varsóban mínusz 5 fok volt. A Skandináv-félszigeten valamelyest enyhült a hideg, az óceáni levegő hatására eső esett és havazott. Nyugat-Európában Tíznapos esőzés és egymást követő szélviharok után Dalmácia nagy részében tegnap ismét szép, napos idő uralkodott. A viharos esőzés nagy károkat okozott. Sok helyen víz alá kerültek a szántóföldek és az utak, sok lakóház megrongálódott. Splitben az utóbbi három nap alatt csaknem hatvan liter eső hullott minden négyzetméterre, Dubrovnikban pedig több mint nyolcvan liter. Knin környékén kiöntött a Krka, és elárasztotta Dalmatinsko Kosovo Poljet, az Adriai Autóúton pedig több helyen iszaptorlaszok akadályozzák a közlekedést. Néhány helyen földcsuszamlás veszélyezteti az utat. *••••••••••••••••••••••••••?*••••••••••••• változékony az időjárás, általában 6—8 fokos nappali hőmérséklettel, tegnap reggel azonban Párizsban is 2 fokos fagyra ébredtek az emberek. • • A meteorológiai előre jelező szolgálat szerint a követ-tkező napokban nálunk is el- 2 áll az eső, kiderül, és erős 2 reggeli fagy várható. BE KELL TAKARNI A FÖLSZEDETT RÉPÁT A meteorológusok figyelmeztetik a mezőgazdasági Bécsből kapott jelentés szerint vasárnap este Ausztriát hideg légtömegek árasztották el. A Gross Glöckner hágón a hótakaró magassága megközelíti a 20 centimétert. A hirtelen lehűlés és havazás miatt országszerte akadozik az országúti és a vasúti közlekedés. A havazás miatt lezárták a Brenner hágón átvezető autóutat, termelőket, hogy a várható fagyra való tekintettel takarják be a már fölszedett cukorrépát. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Petar Spasic mérnökkel, az újvidéki cukorintézet szakemberével. Tanácsolja a termelőknek, hogy a földön kupacokban álló répát levéllel vagy kukoricaszárral takarják be, esetleg hordják rakásra és borítsák be szárral. Az utak mentén prizmákba rakott répát szintén kukoricaszárral kell betakarni. Ez azért fontos, mert a szabadon hagyott répa megfagyhat, a fagyok elmúltával pedig az ilyen répa fölenged, rothatásnak indul és feldolgozásra alkalmatlanná válik. S. Z. A hideg légtömegek beáramlása Boszniában havazást hozott. A Jahorinán a hótakaró vastagsága elérte a 40 centimétert, a Bjelasnicán 22 centiméteres havat mértek, Szarajevóban 7 centimétert, Tuzlán 4 centimétert. Aranyat érő eső Száznegyvenezer hektáron földben a búza Általában a májusi esőre szokták mondani, hogy aranyat ér, mégis bátran állíthatjuk, hogy az elmúlt egykét napon hullott csapadék is ér annyit a mezőgazdaságnak Vajdaságban, mint egy kiadós májusi eső. A hosszú száraz ősz jól jött ugyan az ősziek betakarítására, az elmúlt héten azonban már meglehetősen gátolta a búzavetést. Ezért történhetett meg — állapítja meg a tartományi mezőgazdasági titkárság jelentése —, hogy október végéig mindössze 140 000 hektárt vetettek be búzával. A terv szerint az idén 400 000 hektáron szándékoznak búzát termeszteni a mezőgazdasági nagyüzemek és a magántermelők. Mivel újabban alkalmas vetésre az idő, a talaj megmunkálása könnyebb, mint az elmúlt 10—15 nap alatt, elvárható, hogy a tervezett területen időben földbe kerül a mag. Az ősziek betakarítása egyébként teljes lendülettel folyik. Az alibunári, Béla Crkva-i és Nova Crnja-i határban már letörték a kukoricát, s rövidesen befejeződik ez a munka a Novi Sad-i, a kovačicai, kikindai és a pancsovai határban is. Már szinte hagyomány, hogy Szerémségben törik legkésőbb a kukoricát. Az idén is ez a helyzet, különösen a šidi, a Sremska Mitrovica-i és a rumai határban késnek ezzel a munkával. Cs. Belgyógyászok szakmai tanácskozása Suboticán A suboticai városi kórház belgyógyászati osztályának szervezésében egyhetes szakmai tanácskozás kezdődött, mintegy 30 suboticai, topolyai, bajmoki és moravicai gyakorlóorvos részvételével. A tanácskozás részvevői a délelőtti órákban a kórház belgyógyászati osztályának munkáját és a legújabb gyógymódokat tanulmányozzák, délután előadásokat hallgatnak. Játszótereket és sportpályákat épít az ifjúság A Szerb Ifjúsági Szövetség jövő tavasszal nagyszabású munkaakciót indít játszóterek és sportpályák építésére. Az akció sikere érdekében az Ifjúsági Szövetség Köztársasági Központi Vezetősége felkéri az illetékeseket, hogy mielőbb dolgozzák ki az urbanisztikai terveket, és jelöljék ki a játszóterek, sportpályák helyét. újságírók vajdasági körúton A jugoszláv napilapok, valamint a rádió és televízió újságíróinak 28 tagú csoportja, vajdasági körútja során tegnap Zrenjaninba érkezett. Vasa Dobrosavljevic, a tartományi tájékoztatási hivatal igazgatója üdvözölte őket, és rövid ismertetőt adott tartományunk gazdaságáról, nemzetiségi összetételéről. A vendégek ezután megtekintették a Szervó Mihály kombinátot Délután Vojin Arsenov, a községi szkupstina elnöke fogadta őket. Az újságírók ma ellátogatnak az eleméri olajfinomítóba, majd Kikindáre, Basaidra, Srbobranba, Sremston Mitrovicára és Novi Sadra, K-p MAGYAR SZÓ Kedd, 1966. november 1. Nem akadálymentes az ügyviteli bankok önállósulása A Tartományi Szkupstina terv- és társadalmi ellenőrző bizottságának üléséről önálló gazdasági szervezetek lettek-e az ügyviteli bankok, ahogy azt a bankokról tavaly meghozott törvény előirányozza, vetették fel a Tartományi Szkupstina terv- és társadalmi ellenőrző bizottságának tegnapi együttes ülésén. A választ is természetesen maguk a képviselők adták meg: bankrendszerünknek eddig még nem sikerült beleilleszkednie a reform hozta változásokba. Más szóval: az ügyviteli bankok nem alakultak át olyan pénzintézetekké, amelyek csak ott fektetik be tőkéjüket, ahol a kifizetődőség diktálja. Nemcsak amiatt, mert ittott még mindig külső (politikai) nyomásra pénzelnek bizonyos vállalkozásokat. Ez most másodlagos, kevésbé lényeges. Ennél sokkal fontosabb az, ami akadályozza a pénz szabályos körforgását Vajdaság és más országrészek között. Ennek fő oka pedig — mutattak rá az ülésen —, hogy a mezőgazdasági termények (Vajdaság fő terméke) országos elosztása adminisztratív úton történik, az ipar számára szükséges alapanyagok (más országrészek terméke) viszont a piac törvényszerűsége szerint kerülnek forgalomba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vajdasági ügyviteli bankok — sok esetben a kifizetődőség árán is — kénytelenek együttműködni azokkal a gazdasági szervezetekkel, amelyekre, illetve amelyek termékeire Vajdaság iparának szüksége van. Más országrészek ügyviteli bankjait viszont semmi sem kényszeríti arra, hogy együttműködjenek vajdasági mezőgazdasági szervezetekkel, hitelt nyújtsanak nekik, mert a mezőgazdasági termények adás-vételében még nem a gazdaságosság dominál. Noha sok más belső szervezeti kérdést is szóvá tettek az ülésen, amelyek kisebb-nagyobb mértékben gátolják, hogy a bankok önálló gazdasági szervezetté váljanak, a két bizottság mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ügyviteli bankok helyzetének szélesebb körű vitatása — a Tartományi Szkupstina Tartományi és Gazdasági Tanácsának ülésén — csak a bankok évi zárszámadásának elkészítése után lesz időszerű. Cs a Kevesebb egészségügyi központtal is beérhetjük A meglevők nincsenek kihasználva A Tartományi Szkupstina népjóléti-egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén felvetődött több egészségügyi központ további fenntartásának igazoltsága. Vajdaságban ugyanis az 1965. évi kimutatás szerint 23 községnek van ilyen intézménye. Ezek közül azonban ötnek (Kishegyes, Csóka, Topolya, Indija és Novi Kneževac) még mindig nem alakult meg a tanácsa, hat másik központ pedig (St. Pazova, Alibunar, Verbász, Opovo, Csóka és Nova Dinja) nem kapott semmilyen anyagi támogatást az illetékes községi szkupstinától. A felsoroltakból kitűnik, hogy nem mindenütt vették komolyan az egészségügyi központok szerepét, habár a törvényes rendelkezés szerint minden társadalmi-politikai közösség köteles ezt a közérdekű intézményt létrehozni. Az ülés résztvevői egyöntetűen megállapították, hogy a kérdést az egészségügyi szolgálatnak, a társadalombiztosító intézetnek és a községi szkupstináknak együttesen kell megoldaniuk. Leghelyesebb, ha több kisebb község közösen tart fenn egy-egy ilyen intézményt. Ezért 23 egészségügyi központ túl sok Vajdaságban. Legyen kevesebb, de korszerűbb. A bizottság tájékoztatja véleményéről a községek egészségügyi tanácsait. Csütörtökön ugyanezt a kérdést tűzi napirendre a Tartományi Végrehajtó Tanács. Dr. Boris Nedvidek, a Novi Sad-i rehabilitációs intézet igazgatója a rokkantak professzionális és egészségi rehabilitációjáról tájékoztatta a bizottságot. Az A bajsai Pannónia birtok Polet nevű intézőségének házai között áll ez a harang. Az ottaniak közül már senki sem tudja, mikor és ki állította fel, csak azt mesélik, hogy valamikor ezzel jelezte a földbirtokos a munka kezdetét, az ebédszünetet és a fáradságos nap végét. Valamint ezzel kongattak napközben, s félreverték, ha valamelyik asztagra, kazalra vagy nádfedeles házra rászállt a vöröskakas. Most már évek óta nem használják, s csak a ritkán arra vetődő idegen bámulja meg s olvassa el a peremén látható szöveget: „Heller János öntötte Baján 1854.” Nincs zavar az áramellátásban Mint tegnapi számunkban már jelentettük, vasárnap egész Szerbiában áramszünet volt. Egyes vidékek öthat, mások tíz órán át is áram nélkül maradtak, mert szinte ugyanabban az időben megszakadt a Titograd—Bajina Bašta távvezeték, amelylyel a Peručica vízi erőműtől érkezik az áram Szerbiába, és a Kosovo—Kruševac távvezeték, amely a kosovói villanytelepről hozza az áramot. Vasárnap délután a legtöbb vidéket már bekapcsolták a hálózatba, néhány helyen azonban még éjjel is szünetelt az áramszolgáltatás. Tegnap délben a Novi Sad-i Elektrovojvodina fő elosztójától érdeklődtünk az áramellátás felől. Mint mondta, az áramellátásban már nincs zavar. M. Időszerű nemzetiségi kérdésekről tárgyaltak Suboticán Előkészületek a Kommunista Szövetség községi vezetőségének ülésére Suboticán a nemzeti egyenjogúság elveinek gyakorlati eredményei jó alapot nyújtanak arra, hogy a IV. plénum után a Kommunista Szövetségben és szélesebb körben is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A Kommunista Szövetség községi vezetősége a közeljövőben megbeszélést tart, az időszerű nemzetiségi kérdésekről. Az ülés anyagának előkészítésére megválasztott külön bizottság elkészítette a téziseket, s azokat külön is megvitatta, több köztársasági és tartományi vezető elvtárs részvételével. Teza Bukyic, a községi vezetőség titkára mondott bevezetőt, majd a vitában felszólaltak: Vlada Danié, Rehák László, Stipan Marosic, Balla László, Đurica Jojkic, Géza Tikvicki, Nagy József, Matija Sedlak, Kelemen Mátyás, Fejes Szilveszter, Szabó Ida, Toma Kopunovic, Nikola Kmezic és Stjepan Krtanjek. Az önkormányzat fejlődése számos új mozzanatot vitt a nemzetiségi egyenjogúság kérdésébe is. A társadalmi és gazdasági élet további kedvező alakulása érdekében nagyon is indokolt, hogy a kommunisták ezen a téren is megvitassák és meghatároznák további feladataikat. A községi vezetőség tovább folytatja az előkészületeket a tervezett ülésre. Befejeződött az egykori spanyol önkéntesek zágrábi találkozója Az egykori spanyol köztársasági hadsereg jugoszláv önkénteseinek egyesülete a nemzetközi brigád megalakításának 30. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi nagygyűlést tartott Zágrábban. A nagygyűlés hazai és külföldi részvevői számára vasárnap este ünnepi műsoros előadást rendeztek, amelyen részt vett a Horvát Nemzeti Színház balettegyüttese, a Lado és a Dalmacija művelődési egyesület. A nagygyűlésen részvevő külföldi küldöttségek tegnap ellátogattak Kumrovecbe, Tito elnök szülőfalujába, megtekintették a múzeumot, majd ellátogattak néhány környékben faluba. (Tanjug) Több kőolaj, kevesebb szén — Az idén körülbelül 2 200 000 tonna kőolajat termelünk, ami 150 000 tonnával több a tavalyinál — mondta a tegnapi sajtóértekezleten Mirko Bizjak mérnök, a Szövetségi Gazdasági Kamara energiaügyi tanácsának titkára. A termelés növekedését az új kőolajmezők, Kutica és Kikinda üzembe állításának köszönhetjük. Az olajtermelés növekedése azonban nem tart lépést az egyre emelkedő szükségletekkel. A kőolajfinomítók ezért kénytelenek egyre több külföldi eredetű olajat feldolgozni. Idei termelésük meghaladja a 4 150 000 tonnát, ami csaknem 14 százalékkal több a tavalyi termelésnél. A szénbányák idei termelése a jelek szerint körülbelül egymillió tonnával lesz kisebb a tavalyinál, a szénfogyasztás általában csökken, főként azért, mert a gyárak más fűtőanyagokra térnek át. Bizjak mérnök nem volt hajlandó kommentálni a szénbányák követelését, hogy emeljék a fűtőolaj árát, és ezzel segítsék elő a szénfagyasztás emelését. Mindössze annyit mondott, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban átfogó jelentés készül, melynek alapján a kamara energiaügyi tanácsa november 15-e táján állást foglal, majd a Szövetségi Gazdasági Kamara igazgató bizottsága is nyilatkozik a szénbányák javaslatáról. (Tanjug)