Magyar Szó, 1966. december (23. évfolyam, 328-358. szám)
1966-12-21 / 348. szám
Szerda, 1966. december S. tegnap megválasztott elnökségének tagjai Leposava Kovač Sveta Kovačević I Jovan Krmpotic Antun Kusturin Minda Tibor Kiutalási vízum nélkül külföldre? Egy készülő javaslat szerint jövő márciustól kezdve szabadon lehet utazni a világ bármelyik országába Jól értesült körökből származó hír szerint valószínűleg jövő márciustól kezdve állampolgáraink jugoszláv kilépési vízum nélkül utazhatnak külföldre. Érvényes útlevéllel tehát a világ bármelyik országába szabadon utazhatnak, legfeljebb az illető ország belépési vízumát kell itteni diplomáciai képviseletén, konzulátusán beszerezniük, ha azzal az országgal nincs egyezményünk a vízumkényszer kölcsönös eltörléséről. Az új útlevél 2—5 évig lesz érvényes, és további 2—5 évre meghosszabbítható. Az útlevélkérvényhez nem kell csatolni a mostani bizonylatokat, igazolásokat, és az útlevélszolgálat köteles az útlevelet legfeljebb tíz nap alatt kiállítani. Külföldi diplomáciai-konzuláris képviseleteink az útlevél érvényét minden további nélkül meghosszabbíthatják. A jugoszlávkilépési vízum teljes eltörlése tartós érvényű lesz, és nem függ össze a hazánkba érkező külföldiek vízumkényszerének jövő évi felfüggesztésével. A Szövetségi Végrehajtó Tanács különben javaslatot terjesztett a Szövetségi Szkupstina elé, hogy gyorsított eljárás alapján módosítsa a jugoszláv állampolgárok úti okmányairól szóló törvényt. A törvény értelmében a külföldön élő állampolgáraink útlevelét legkésőbb 1966. december 31-éig kell meghoszszabbítani. A nagy munkatorlódás miatt azonban külföldi diplomáciai képviseleteink ezt a munkát nem képesek a törvényben előírt határidőn belül elvégezni. Ezért a Szövetségi Végrehajtó Tanács javasolja, hogy külföldön tartózkodó állampolgáraink útlevelét jövő év július elsejéig lehessen meghosszabbítani. A javaslatot a Szövetségi Szkupstina december 26-i ülésén vitatja meg. MAGYAR SZÓ A háromnapos Novi Sad-i áramszünet kapcsán. A Petar Drapsin, a Beton és a hajógyár pereli az Eektrovojvidinát Most már biztosra vehető, hogy rövidesen alperesként jelenik meg az Elektrovojvodina újvidéki áramelosztó központja a bíróság előtt. A maga módján kisebbszerű szenzációnak számít ez, hiszen az elmúlt két évtized alatt az a (rossz) gyakorlat alakult ki, hogy az árazásszünetekért az áramelosztó központok nem vonhatók felelősségre. S ez annyira meghonosodott, hogy előírások sem születtek e kérdés szabályozására. Mégis megtörik a jég, mégpedig a Tartományi Iparügyi Titkárság közreműködésével, mert a december 5-i, 6-i és 7-i áramszünet kivizsgálása alapján az Elektrovojvodinát teszi felelőssé azért, hogy három napig áram nélkül maradtak a háztartások és az üzemek Novi Sad egy részében. Az áramelosztó felelősségét arra alapozza az iparügyi titkárság, hogy az üzemek és az Elektrovojvodina viszonyát szabályozó szerződések alapján csak akkor igazolt az áramszolgáltatás megszakadása, ha elháríthatatlan kőчörülmények okozták. Mivel a hónap eleji áramszünet nem ilyen okból, hanem az áramelosztó nemtörődömségéből következett be, s a vezetékhiba kijavítása a szervezetlen munka következtében húzódott el három napig, az üzemek kártérítési követeléssel léphetnek fel. A Petar Drapšinban Voja Rodictyal, a fejlesztési osztály igazgatójával beszéltünk a vállalat kártérítési követeléséről. • Az áramszünetből származó kár felbecsülésében arra törekedtünk, hogy csak a közvetlen veszteséget vegyük számba. Meglehetősen szerény, mindössze 5 millió régi fanáros kártérítési követeléssel lépünk fel. • Erről azonban nem vagyunk hajlandók lemondani, bíróságra visszük a dolgot. A hajógyárban Miloš Tomicnak, az előkészítő osztály vezetőjének közlése szerint 11,5 millió dinár kárt vettek számba az áramszünet miatt, és ennyi kártérítést követelnek. Ez is inkább csak szimbolikus összeg, a kár ugyanis ennél jóval nagyobb. A kiesést valamelyik vasárnap kell pótolniuk, mert az emberek nem akarnak emiatt kevesebbet keresni, s az elvállalt munkát is határidőre be kell fejelniük. Hétmillió dináros követesével jelenik meg a bíróság előtt a Beton építővállalat, Limani nagy építőtelepén szünetelt a munka az áramszolgáltatási zavar következtében. A lemaradást sajnos nem tudják pótolni, mert nincs szabadnapjuk, a rossz idő beálltáig ünnepnapokon, sőt sok helyen éjjel-nappal is dolgoznak. Nem is annyira a hétmillió megtérítése vezérel bennünket, amikor bíróság útján akarunk eljárni az Elektrovojvodina ellen, inkább az a tét, hogy egyszer már véget kell vetni az Elektrovojvodina önkényességének — mondta Teodor Nićiforovic, a vállalat helyettes igazgatója. Végső ideje! (tsa) Újabb követelés Húsz százalékkal növelték a Kilenc Novi Sad-i iskola nyílt Tegnap délelőtt tanügyi munkások küldöttsége járt Vojislav Kolarovnál, a Novi Sad-i községi szkupstina alelnökénél. Újabb megbeszélést folytattak a közoktatási dolgozók nehéz anyagi helyzetéről és személyi jövedelmük növeléséről. Kilenc Novi Sad-i iskola: a Moša Pijade, a Svetozar Markovic és a Jovan Jovanovic Zmaj gimnázium, a közgazdasági, építészeti és gépészeti középiskola, az óvónőképző, valamint a Vasa Stajié és a Petőfi Sándor Elemi Iskola nevében nyílt levelet adtak át a szkupstina vezetőinek és kérték, hogy a levelet olvassák fel a községi szkupstina két tanácsának mai együttes ülésén, amelyen egyébként határoznak az idei községi költségvetés módosításáról is. A tanügyi munkások egy csoportja tegnap ellátogatott szerkesztőségünkbe is azzal a kéréssel, közöljük lapunkban a szkupstinához intézett levelet. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük tartalmát: tanügyi munkások keresetét levele a községi szkupstinához A jövedelemrendszer bevezetése arra készteti a közoktatási dolgozókat, hogy mindinkább összehasonlítsák anyagi helyzetüket a többi társadalmi tevékenységével. Közvéleményünk és a magas fórumok elvben elismerik, hogy a közoktatás nincsirigylésreméltó helyzetben, és hogy a tanügyi munkások személyi, jövedelme lemarad a többi tevékenysége mögött. Úgy tűnik azonban, hogy jelenleg nehéz módot találni a közoktatási dolgozók anyagi helyzetének javítására. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség V. kongresszusa rámutatott a közoktatás kedvezőtlen helyzetére, és a JKSZ VIII. kongresszusának határozata is arra kötelezte a kommunistákat, főleg a vezetőket, kövessenek el minden lehetőt, a tudomány és a közoktatás anyagi és társadalmi helyzetének javítására. A helyzet azonban nemigen változott. Véleményük szerint, ha a tanügyi munkások 1967. évi személyi jövedelmét az eddigi alacsony rajtalapból kiindulva állapítják meg, akkor a növelés megalázóan csekély lesz, és még nagyobb aránytalanságot idéz elő a közoktatási dolgozók és a többi társadalmi tevékenység dolgozói személyi jövedelme között. A tanügyi munkások felteszik a kérdést,milyen mércék alapján történik a költségvetés elosztása, amikor például a községi bíróság bíráinak 1965. évi 102 000 dináros személyi jövedelmét 1966-ban 137 000-re növelték (34 százalékkal), a tanügyipedagógiai intézet 77 900-as átlagát 121 000-re, (53 százalék), a városrendező intézet 94 000-res átlagát 123 000-re (31 százalék), a közművesítő intézet 103 000-res átlagát 133 000-re (29 százalék), a középiskolai tanárok 79 800 dináros személyi jövedelmét pedig csak 94 000 dinárra, azaz 17,8 százalékkal. A községi szkupstina arra is talált módot, hogy növelje alkalmazottainak személyi jövedelmét. A tanügyi dolgozóik járandóságai nem tudnak lépést tartani a létfenntartási költségek növekedésével, az árdrágulást pedig részben éppen a nagykeresetűek személyi jövedelmének növekedése okozta. Azok, akiknek harcolniuk kellene a közoktatás helyzetének javításáért, gyakran nem értenek egyet álláspontjaikkal. Az elégedetlenség, ami Szerbia számos helységében megnyilvánult a tanügyi munkások körében, kihatással volt a Novi Sad-i tanügyi dolgozókra is. Remélték, hogy a községi sakupstina jobban felméri helyzetüket, azon a két értekezletein azonban, amelyen a társadalmi tevékenységek, illetve az iskolák képviselői vettek részt, nem kaptak kielégítő választ és elfogadható magyarázatot ezekre a kérdésekre. Mivel a gazdasági reform után a közoktatás — a tanügyi munkások hibáján kívül — az utolsó helyre került a személyi jövedelmek ranglistáján, az alábbi követeléssel fordulnak a Novi Sad-i községi szkupstinához: -fr 1966. szeptember 1-étől visszamenőleg növeljék 20 százalékkal a tanügyi dolgozók személyi jövedelmét, hogy lépést tarthassanak a létfenntartási költségek növekedésével! (Az idén a létfenntartási költségek Novi Sadon 25 százalékkal emelkedtek, a tanárok személyi jövedelme pedig csak 17,8 százalékkal.) Bár Az 1967. évi személyi jövedelmek megállapításában az eddigiek 20 százalékos növelését vegyék alapul, hogy a közoktatás is közelebb jusson a többi társadalmi tevékenység juttatásainak szintjéhez. Ha a fenti követeléseinknek nem tesznek eleget, élni fogunk minden eszközzel, amelyet az önigazgatás lehetővé tesz számukra — írják nyílt levelükben a tanügyi munkások. Áramszünet szent Miklós miatt Több mint egy napig nem volt áram tíz Duna utcai házban Hétfőn délelőtt az Elektrovojvodina a Duna utca tíz házában (a 11-es számtól a 29-es számig) kikapcsolta az áramot azzal, hogy a házbeli áramfogyasztókat azonnal az új vezetékre kell átkapcsolni. Amikor már esteledett, és még mindig nem jött meg az áram — mesélte Dejan Vujić, a Duna utca 17. szám alatti lakos — felhívtam az Elektrovojvodina diszpécserét, s képzelje mit hallottam!? Az a vállalkozó, akinek ezt a munkát el kell végeznie, házi védszentjétünnepli, s ezért aznap nem dolgozik. Az Elektrovojvodina, állítólag, bizonyos előírások szerint, nem foglalkozhat ezzel a munkával csak rendkívüli esetekben. De miért kapcsolták ki az áramot, ha nincs aki rákapcsolja a fogyasztókat az új vezetékre? — Nem értem, miért zaklatnak minket ilyesmivel az áramfogyasztók — mondta tegnap az Elektrovojvodina diszpécsere. Az áram átkapcsolása az új vezetékre nem a mi kötelességünk, hanem a vállalkozóé, akivel a házitanács megegyezik. Dejan Vujic azonban azt mondja, hogy az érintett tíz ház lakóinak nem volt tudomásuk az átkapcsolásról, és azt sem tudják, ki bízta meg a vállalkozót ezzel a munkával. Az Elektrovojvodina szerelői tegnap délután 2 óra körül végre mégis rákapcsolták a szóban forgó tíz házat az új vezetékre. A vállalkozó ugyanis tegnap sem került elő. Valószínűleg kissé elhúzódott az ünnep. (cs) 3. oldal Szabó Ida Jón Tapalaga Ivan Senk Vita a nemzetiségi irodalom problémáiról A Jugoszláv írószövetség koordinációs bizottsága Szarajevóban megtartott hétfői ülése után sajtónyilatkozatban bejelentette, hogy magáévá tette a javaslatot, hogy a köztársasági egyesületek és a tartományi szakcsoportok szervezzenek nyilvános vitát az ország nemzetiségeinek irodalmi problémáiról, azzal a céllal, hogy valóban egyenjogúan bekapcsolódhassanak az ország kulturális életének fejlesztésébe. A koordinációs bizottság nyilatkozata szerint, az Olaszországban kiadott jugoszláv költészeti antológiával kapcsolatban tett megállapításainak legfőbb célja az volt, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára, amelyet voltaképpen sohasem tisztáztak. Véleménye szerint a költészeti antológia megjelenése alkalmat nyújt az elvi álláspontok tisztázására és a nemzetiségi irodalom teljes egyenjogúsítására. (Tanjug) APATINSKA TEXTILNA INDUSTRIJA, APATEX vm KÉZIMUNKA FONÁL