Magyar Szó, 1967. március (24. évfolyam, 57-87. szám)
1967-03-01 / 57. szám
2. oldal Kihasználatlan hagyatékok Meglepő beszámoló a tartományi szkupstina népjóléti-egészségügyi tanácsának ülésén Kevés a napközi otthon — halljuk és olvassuk a sajtóban időről időre. Hasonlóképpen nincs elég aggok háza, sem árvaház. Különösen hogy gondot okoza napközi otthonok túlterheltsége, mert sok szülő munkaidő alatt nem tudja kire hagyni gyerekét. Éppen ezért igen meglepő volt az a beszámoló, amely a tartományi népjóléti-egészségügyi tanács tegnapi ülésén hangzott el. Eszerint Vajdaságban hét ház és több mint 400 katasztrális hold föld van, amelyet népjóléti célokra hagyományoztak. A házak közül azonban csak kettő szolgál rendeltetésére. Az egyik Versecen, ezt Paja Jovanovic, a neves festőművész hagyta a városra, azzal, hogy napközi otthont létesítsen. A másik házban, Szabadkán szintén napközi otthon van. A többi mindenféle célra szolgál, csak éppen arra nem, amire szánták. Az egyikben, Novi Sadon, például mesterséges megtermékenyítő állomás működik. A szabadkai Marija Vojnic Tošinić alapítványban, amely három házat és négyszáz hold földet foglal magába, szintén nincs népjóléti intézmény. Az egyik épületet a közgazdasági kar bérli, a másik kettőben lakások vannak. A hozzá tartozó 400 holdat a földműveseknek osztották ki. Az alapítványt eredetileg árvaháznak szánták. A tanács tagjai meglepődve vették tudomásul a beszámolót, és hangoztatták, hogy ezen az állapoton minél előbb változtatni kell. Az említett házakat és földeket a közeljövőben át kell adni rendeltetésüknek. (cs) Albanológiai Intézet nyílik Profinában Pristinában, Kosovo-Metohija fővárosában hamarosan Albanológiai Intézet nyílik. Megalapításáról a tartományi közoktatási-művelődési tanács tegnapelőtti és a tartományi szkupstina tartománya tanácsának tegnapi ülésén döntöttek. Az Albanológiai Intézet feltárja az albánok kultúrörökségét, elősegíti az albán nyelv és irodalom továbbfejlesztését, és tudományos alapon feldolgozza az albán folklórt. Ezenkívül nyelvészettel, történelemmel, szociológiával és joggal is foglalkozik. Megismerteti országunkat az albán történelemmel és kultúrával, és ily módon elősegíti Jugoszlávia népeinek és nemzetiségeinek közeledését. (Tanjug) Elévült és kereskedelmi haszonkulcs A Gazteám Tanács ülése (folytatás az 1. oldalról) alapba kell összpontosítani, az üzlethálózat kiszélesítésére. A képviselők ezután áttértek az áraik alakulásáról és társadalmi ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat vitájára. A felszólalók általában arra szorítkoztak, hogy felvilágosításokat kérjenek a törvénytervezet egyes pontjairól. Kérdéseikre Hakija Pozdenic szövetségi iparügyi és kereskedelmi titkár válaszolt. A széntermelés és értékesítés problémájával kapcsolatban elsőnek Nancse Ilijevszki emelkedett szólásra. A problémát mindaddig nem lehet tisztázni, amíg nem dolgozzuk ki hosszú lejáratú energiatermelési politikánkat — mondta. Az energiafogyasztás nagymértékben eltér a középlejáratú terv előirányzatától. Késik a hőerőművek építése is. Ezért legfőbb feladatunk az energiatermelési és felhasználási mérleg kidolgozása. A Gazdasági Tanács tegnap délután 5 órakor folytatta a vitát a széntermelés és értékesítés problémájáról. (Tanjug) Gyarapodott a jószágállomány A Szövetségi Statisztikai Hivatal nem végleges adatai szerint tavaly jószágállományunk jelentős mértékben gyarapodott. Ezt elsősorban a mezőgazdasági hozamok, főként a takarmányhozam növekedésének és az állattenyésztés fejlesztésére tett intézkedéseknek köszönhetjük. Január 15-én körülbelül 5 700 000 szarvasmarha volt, 2 százalékkal több, mint tavaly januárban. A növekedést elsősorban Szerbiában észlelték, ahol az év elején 2 436 000 szarvasmarhát vettek nyilvántartásba, 70 000-rel többet, mint az 1962. évi állomány, ami háború utáni csúcseredménynek számított. Horvátországban a marhaállomány növekedése megtorpant, Szlovéniában csökkent, a többi köztársaságban pedig szaporodik. Általános jelenség, hogy a magántermelők szaporítják jószágaik számát, míg a társadalmi szektor állománya csökken. Január 15-én a kombinátok, szövetkezetek és a birtokok állománya 11 százalékkal volt kisebb, mint tavaly. A tej értékesítésének nehézségei miatt a szarvasmarha-állomány valószínűleg csökkenni fog, viszont a sertések száma emelkedik. Januárban 5 518 000 sertést vettek nyilvántartásba, ami 8 százalékkal több, mint tavaly januárban. A növekedés Szerbiában és Horvátországban a legnagyobb, 9 százalék, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában 5,5 százalék. Macedóniában csökkent a sertésállomány, 10 százalékkal volt kisebb, mint tavaly januárban. Crna Gora területén is 3 százalékkal kevesebb sertést vettek nyilvántartásba. A birkaállomány 4 százalékkal nagyobb, mint tavaly januárban. MAGYAR SZÓ A kommunisták a választási előkészületekben és a reform végrehajtásában A KSZ tartományi végrehajtó bizottságának üléséről ,A Jihimrmunista Szövetség tartomái®. végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén soron következő feladatairól tárgyalt. Mivel jelenleg a reformcélok megvalósítása a legidőszerűbb gazdasági és politikai kérdés, a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy jelentést készít arról, milyen módon vesz részt a KSZ tagsága gazdasági és társadalmi életünk fejlesztésében, átalakításában. A jelentés a legnagyobb figyelemmel felméri egyúttal a beruházások és a jövedelemelosztás alakulását is. A végrehajtó bizottság tervbe vette, hogy széles körű értekezleteket szervez, amelyeken kiértékelik a kommunisták választás előtti tevékenységét. Mirko Canadanovic megítélése szerint a kommunisták meglehetősen tétlenek voltak a választási előkészületekben, nem kezdeményeztek tartalmas vitákat gazdasági és társadalmi életünk sarkalatos kérdéseiről, a reformról, a nemzeti egyenjogúságról és másról. Talán éppen ezen múlt, hogy a jelölőlisták összetételében aránytalanságok vannak. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy munkacsoportot alakít a nemzetiségek közötti viszonyok tanulmányozására. A bizottság jelentésben számol be a nyelvoktatás helyzetéről, a kiadóvállalatok munkájáról a ruszin értelmiségiek referendumáról és más kérdésről. Az ülésen Rajcsán István javasolta, hogy a végrehajtó bizottság foglalkozzon a köztársaság és a tartomány között felmerült vitás kérdések politikai felmérésével is. Indítványát egyhangúlag elfogadták. Területi vagy vállalati alapszervezeteket Megbeszélés a KSZ átszervezéséről A Kommunista Szövetség tartományi átszervezési bizottsága tegnap értekezletet tartott több községi átszervezési bizottság elnökével, az átszervezés előkészítésében eddig szerzett tapasztalatokról. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy valamennyi községben megindult már a vita erről a kérdésről. Néhány felszólaló arról számolt be, hogy a tagság a területi alapszervezeteket tartja a legalkalmasabb szervezési formának. Véleményük szerint a vállalati alapszervezetek rendszerint elzárkóztak az általános eszmeipolitikai problémák megoldásától, s kizárólag belső ügyekkel foglalkoztak. Mások viszont ennek ellenkezőjét állították. Nézetük szerint a termelésben folyik a harc nap mint nap a reform szabta feladatok teljesítéséért, ezért a kommunistáknak is a vállalati alapszervezetekben kell leghatékonyabban tevékenykedniük. Többen is állították, hogy a szervezési forma tulajdonképpen másodrendű kérdés. Ennél sokkal fontosabb, hogy a kommunistáik eszmei-politikai hatása miként juthat legjobban kifejezésre. S. L. Elégtelen a nyugdíj 5,5 százalékos növelése Bosznia-Hercegovina társadalombiztosító közösségének ülése tegnapi ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy a köztársaságban élő nyugdíjasok nyugdíját 5,5 százalékkal növeljék, mert ez a jelentéktelen növelés nincs összhangban a létfenntartási költségek növekedésével. Statisztikai adatok szerint ugyanis 1965-höz képest tavaly 23 százalékkal megnövekedtek a létfenntartási költségek. A javaslat elvetésével Bosznia-Hercegovina társadalombiztosító közössége támogatja a nyugdíjas egyesület köztársasági bizottságát, amely levélben tiltakozott a csekély nyugdíjnövelés ellen, és leszögezte, hogy ez számára elfogadhatatlan. A társadalombiztosító közösség tegnapi ülésén 225 000-ről 300 000-re növelte a legnagyobb nyugdíj összegét. (Tanjug) Bosznia-Hercegovina társadalombiztosító közössége Mit az Adriáig külföldi kölcsönből építjük A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank tízmillió dolláros kölcsönt szavazott meg Jugoszláviának a Županja és Opuzen közötti műút építésének befejezésére. A kölcsönt húsz év alatt kell letörleszteni évi hatszázalékos kamattal. A Zupanja—Szanajevó—Opuzen műút hossza 376 kilométer lesz, és a legrövidebb összeköttetés a Testvériség—Egység autóút és az adriai tengerpart között. Különösen Vajdaság szempontjából lesz előnyös. Eddig 230 kilométeres szakaszon készült el. A nemzetközi bank segítségével most lehetőség nyílik arra, hogy a jövő év végéig elkészüljön a hátralevő 145 kilométeres szakasz is. Ez a nemzetközi berak már többször folyósított kölcsönt országunk úthálózatának korszerűsítésére, például 1963-ban 35 millió dinárt a Belgrád—Szkopje autóút befejezésére. Szerda, 1967. március 1. Öt százalékkal növelik a nyugdíjakat Szerbiában Szerbia társadalombiztosító közösségének ülése A köztársasági társadalombiztosító közösség tegnapi ülésén úgy határozott, hogy ez év január 1-től viszszamenően 5 százalékkal növeli a nyugdíjakat, a tavaly decemberi összeg alapul vételével. A társadalombiztosító közösség a köztársasági statisztikai hivatal adatai alapján döntött a nyugdíjak növeléséről. A statisztikai adat szerint az 1965 augusztus—decemberi időszakhoz képest, tavaly augusztustól decemberig 5 százalékkal növekedtek a létfenntartási költségek. (Tanjug) A magánkézben levő mezőgazdasági gépek megadóztatásáról Válasz a képviselők kérdéseire A Szövetségi Szkupstina Gazdasági Tanácsának tegnapi ülésén a képviselők választ kaptak korábban feltett kérdéseikre. Livojin Krunic képviselő a külföldi vállalatok itteni képviseleteire vonatkozó előírások felől érdeklődött. Nikola Džuverović szövetségi külkereskedelmi titkár közölte, hogy a külföldi képviseletekre vonatkozó első jogszabály javaslat már elkészült. Szerinte lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a külföldi vállalatok képviseletet nyissanak az országban. A Szövetségi Végrehajtó Tanács valószínűleg április folyamán dönt véglegesen ebben a kérdésben, addig külföldi vállalatok nem nyithatnak képviseletet Jugoszlávia területén. Miodrag Zekavica képviselő kérdésére válaszolva Vladimir Cerić, a szövetségi pénzügyi titkár helyettese elmondta, hogy a mozijegyek árába foglalt járulék célja hazai filmgyártásunk támogatása. Ezt azonban átmeneti jellegűnek kell tekinteni. Ugyanis egyelőre csak kevés filmünket tudjuk külföldön eladni, ezért a hazai filmgyártás támogatásra szorul. Vladimir Cerić válaszolt Stjepan Kapust a kérdésére is, a magánkézben levő mezőgazdasági gépek megadóztatásával kapcsolatban. A szövetségi pénzügyi titkárság a köztársasági titkárságokkal egyetértve igyekezett a magánkézben levő mezőgazdasági gépek adóját reális keretek közé szorítani, nehogy a nagy adó miatt a termelők túladjanak rajtuk. A megállapodás alapján csökkentették a mezőgazdasági gépek adóját ott, ahol túlságosan nagy volt. Szerbiában és Vajdaságban egyes gépek adója 80 százalékkal csökkent. A községi szikupstinák intézkedéseket tettek, a magánkézen levő mezőgazdasági gépekkel nyújtott szolgáltatások külön megadóztatására. A szövetségi pénzügyi titkárság, Ceric szerint, az idén is szemmel tartja majd a magánkézben levő termelőeszközök megadóztatását. Rajko Zečević képviselőt az érdekelte, lehetőséget kapnak-e a külkereskedelmi vállalatok arra, hogy raktáron levő árukészleteik árának leszállítására felhasználhassák tartalékalapjukat, mert a belkereskedelmi vállalatok jogot kaptak rá. Josip Gavran, a szövetségi iparügyi és kereskedelmi titkárhelyettese, kijelentette, hogy már elkészült egy rendelettervezet, amely lehetőséget nyújt a külkereskedelmi vállalatoknak arra, hogy tartalékalapjuk eszközeinek felhasználásával olcsóbb áron dobják piacra elfekvő készleteiket. — Kérem, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács mielőbb foglaljon állást ebben a kérdésben, mert ugyanezt a választ kaptuk egy évvel ezelőtt is — mondta Rajko Zečević képviselő. Nancse Ilijevszki képviselőnek válaszolva Svetozar Popovszki munkaügyi titkárhelyettes kijelentette, hogy a dolgozó akarata ellenére csak a szövetségi törvénynyel összhangban lehet megszüntetni a munkaviszonyt. Ha azonban a munkaszervezet szabályzata bizonyos határidőt irányoz elő, amelyen belül a dolgozónak meg kell szereznie a munkahelyének betöltéséhez szükséges képesítést, akkor a szabályzatnak ez a rendelkezése is törvényes, mert kifejezésre juttatja a munkaközösségnek azt a törekvését, hogy újabb lehetőséget nyújtson a dolgozónak munkahelye megtartására. Ana Suić képviselő kérdésére válaszolva Đorđe Peklić, a Szövetségi Árhivatal vezérigazgatója, elmondta, hogy a hazai műtrágyagyárak engedélyt kértek arra, hogy tonnánként 2000 dinárral emeljék termékeik árát, és ezt a korszerű csomagolás követelményeivel indokolták. Az árhivatal azonban nem teljesítette a kérelmet, hanem azt javasolta a gyáraknak, hogy áremelés nélkül térjenek át a korszerű csomagolásra. Az utóbbi években ugyanis külföldön jóval olcsóbb lett a műtrágya, tehát még a korszerű csomagolással sem lehetne indokolni az itteni áremelést. Majđa Skerbič egy korábbi ülésen javasolta, hogy tiltsák meg a magas rangú állami funkcionáriusoknak, hogy vezessék gépkocsijukat, mert ez sok szerencsétlenségnek az okozója. A funkcionáriusokat ugyanis anynyira lekötik az államügyek, hogy nem képesek figyelmüket a vezetésre összpontosítani. A szövetségi költségvetés és általánosügyi titkár kijelentette, hogy ezt a tilalmat nem lehet bevezetni. A társadalmi tulajdonban levő járművek használatáról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy egyes funkcionáriusoknak személyi sofőrje legyen, tekintet nélkül arra, hogy hivatalos vagy magánjellegű útra indulnak-e. A Szövetségi Tanács ülésén Mihovil Križnik, a községi bíróság telekkönyvi hivatalának megszervezésével kapcsolatban tett fel kérdést. Milorad Zoric szövetségi igazságügyi titkár válaszában elmondta, hogy a telekkönyveket nagyon régen, több mint fél évszázada fektették fel, és vezetésük nem tart lépést a tényleges helyzettel. Az igazságügyi titkárság tavaly eszmecserét folytatott erről az érdekelt köztársasági és községi szervekkel. Az ingatlanok nyilvántartását csak új törvény alapján lehet átszervezni. Valószínű, hogy a Szövetségi Szkupstina az év derekán napirendre tűzi ezt a kérdést. Marko Župunski képviselő megkérdezte, hogy miért alkalmazzák eltérően a forgalmi adót módosító rendeletet a zrenjanini Szervó Mihály kombinát cukorgyárára. Kiro Gligorov szövetségi pénzügyi titkár válaszában elmondta, hogy a rendeletet egységesen kell alkalmazni, de a Szövetségi Legfelsőbb Gazdasági Bíróság ezzel ellentétes döntést hozott. A szövetségi pénzügyi titkárság ezzel kapcsolatban eljárt a társadalmi-könyvviteli szolgálatnál, hogy megállapítsa, indokolt-e törvényoltalmi eljárást indítani. Ezután Nikola Džuverović szövetségi külkereskedelmi titkár válaszolt Dragomir Stojanovicnak a dohánykivitelre vonatkozó kérdésére. 1962-től 1965-ig dohánykivitelünk 15 500 tonnáról 23 000 tonnára emelkedett. 1966- ban kivitelünk valamivel csökkent. A kelet-európai országokkal kötött kereskedelmi szerződéseink alapján 13 1000 tonnát kellett volna kiszállítani, de mindössze 7803 tonnát vittünk ki. Idei tervünk szerint 14 550 tonnát kell kiszállítanunk akeleteurópai országokba, hosszú lejáratú szerződéseink alapján pedig 16 000 tonnát. A kivitel azonban a behozataltól függ, attól, milyen mértékben sikerül egyensúlyba hozni árucserénket. (Tarasng)