Magyar Szó, 1967. március (24. évfolyam, 57-87. szám)

1967-03-01 / 57. szám

2. oldal Kihasználatlan hagyatékok Meglepő beszámoló a tartományi szkupstina népjóléti-egészségügyi tanácsának ülésén Kevés a napközi otthon — halljuk és olvassuk a sajtó­ban időről időre. Hasonló­képpen nincs elég aggok há­za, sem árvaház. Különösen hogy gondot okoz­­a napközi otthonok túlterheltsége, mert sok szülő munkaidő alatt nem tudja kire hagyni gye­rekét. Éppen ezért igen meglepő volt az a beszámoló, amely a tartományi népjóléti-egész­ségügyi tanács tegnapi ülé­sén hangzott el. Eszerint Vaj­daságban hét ház és több mint­ 400 katasztrális hold föld van, amelyet népjóléti célokra hagyományoztak. A házak közül azonban csak kettő szolgál rendeltetésére. Az egyik Versecen, ezt Paja Jovanovic, a neves festőmű­vész hagyta a városra, azzal, hogy napközi otthont létesít­sen. A másik házban, Sza­badkán szintén napközi ott­hon van. A többi mindenféle célra szolgál, csak éppen ar­ra nem, amire szánták. Az egyikben, Novi Sadon, példá­ul mesterséges megterméke­nyítő állomás működik. A szabadkai Marija Vojnic To­­šinić alapítványban, amely három házat és négyszáz hold földet foglal magába, szintén nincs népjóléti in­tézmény. Az egyik épületet a közgazdasági kar bérli, a másik kettőben lakások van­nak. A hozzá tartozó 400 hol­dat a földműveseknek osz­tották ki. Az alapítványt ere­detileg árvaháznak szánták. A tanács tagjai meglepőd­ve vették tudomásul a be­számolót, és hangoztatták, hogy ezen az állapoton minél előbb változtatni kell. Az em­lített házakat és földeket a közeljövőben át kell adni rendeltetésüknek. (cs) Albanológiai Intézet nyílik Profinában Pristinába­n, Kosovo-Meto­­hija fővárosában hamarosan Albanológiai Intézet nyílik. Megalapításáról a tartományi közoktatási-művelődési ta­nács tegnapelőtti és a tar­tományi szkupstina tartomá­nya tanácsának tegnapi ülé­sén döntöttek. Az Albanológiai Intézet fel­tárja az albánok kultúrörök­­ségét, elősegíti az albán nyelv és irodalom tovább­fejlesztését, és tudományos alapon feldolgozza az albán folklórt. Ezenkívül nyelvé­szettel, történelemmel, szo­ciológiával és joggal is fog­lalkozik. Megismerteti orszá­gunkat az albán történe­lemmel és kultúrával, és ily módon elősegíti Jugoszlávia népeinek és nemzetiségeinek közeledését. (Tanjug) Elévült és kereskedelmi haszonkulcs A Gazteám­ Tanács ülése (folytatás az 1. oldalról) alapba kell összpontosítani, az üzlethálózat kiszélesítésé­re. A képviselők ezután áttér­tek az áraik alakulásáról és társadalmi ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat vitájá­ra. A felszólalók általában arra szorítkoztak, hogy fel­világosításokat kérjenek a törvénytervezet egyes pont­jairól. Kérdéseikre Hakija Pozdenic szövetségi iparügyi és kereskedelmi titkár vála­szolt. A széntermelés és értékesí­tés problémájával kapcsolat­ban elsőnek Nancse Ilijevszki emelkedett szólásra. A prob­lémát mindaddig nem lehet tisztázni, amíg nem dolgoz­zuk ki hosszú lejáratú energiatermelési politikánkat — mondta. Az energiafo­gyasztás nagymértékben el­tér a középlejáratú terv elő­irányzatától. Késik a hőerő­művek építése is. Ezért leg­főbb feladatunk az energia­termelési és felhasználási mérleg kidolgozása. A Gazdasági Tanács teg­nap délután 5 órakor folytat­ta a vitát a széntermelés és értékesítés problémájáról. (Tanjug) Gyarapodott a jószágállomány A Szövetségi Statisztikai Hiva­tal nem végleges adatai szerint tavaly jószágállományunk jelen­tős mértékben gyarapodott. Ezt elsősorban a mezőgazdasági ho­zamok, főként a takarmányho­zam növekedésének és az állat­­tenyésztés fejlesztésére tett in­tézkedéseknek köszönhetjük. Január 15-én körülbelül 5 700 000 szarvasmarha volt, 2 százalékkal több, mint tavaly januárban. A növekedést elsősorban Szerbiá­ban észlelték, ahol az év elején 2 436 000 szarvasmarhát vettek nyilvántartásba, 70 000-rel többet, mint az 1962. évi állomány, ami háború utáni csúcseredménynek számított. Horvátországban a marhaállomány növekedése meg­torpant, Szlovéniában csökkent, a többi köztársaságban pedig sza­porodik. Általános jelenség, hogy a magántermelők szaporítják jó­szágaik számát, míg a társadal­mi szektor állománya csökken. Január 15-én a kombinátok, szö­vetkezetek és a birtokok állo­mánya 11 százalékkal volt ki­sebb, mint tavaly. A tej értékesítésének nehéz­ségei miatt a szarvasmarha-ál­lomány valószínűleg csökkenni fog, viszont a sertések száma emelkedik. Januárban 5 518 000 sertést vettek nyilvántartásba,­­ ami 8 százalékkal több, mint ta­valy januárban. A növekedés Szerbiában és Horvátországban a legnagyobb, 9 százalék, Szlové­niában és Bosznia-Hercegoviná­ban 5,5 százalék. Macedóniában csökkent a sertésállomány, 10 százalékkal volt kisebb, mint ta­valy januárban. Crna Gora te­rületén is 3 százalékkal keve­sebb sertést vettek nyilvántar­tásba. A birkaállomány 4 százalékkal nagyobb, mint tavaly januárban. MAGYAR SZÓ A kommunisták a választási előkészületekben és a reform végrehajtásában A KSZ tartományi végrehajtó bizottságának üléséről ,A J­ihimrmunista Szövetség tartomái®­. végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén so­ron következő feladatairól tárgyalt. Mivel jelenleg a reformcélok megvalósítása a legidőszerűbb gazdasági és politikai kérdés, a végre­hajtó bizottság elhatározta, hogy jelentést készít arról, milyen módon vesz részt a KSZ tagsága gazdasági és társadalmi életünk fejlesz­tésében, átalakításában. A jelentés a legnagyobb figye­lemmel felméri egyúttal a beruházások és a jövedelem­elosztás alakulását is. A végrehajtó bizottság tervbe vette, hogy széles körű értekezleteket szervez, amelyeken kiértékelik a kommunisták választás előt­ti tevékenységét. Mirko Ca­­nadanovic megítélése szerint a kommunisták meglehető­sen tétlenek voltak a vá­lasztási előkészületekben, nem kezdeményeztek tar­talmas vitákat gazdasági és társadalmi életünk sarkala­tos kérdéseiről, a reform­ról, a nemzeti egyenjogú­ságról és másról. Talán ép­pen ezen múlt, hogy a jelö­lőlisták összetételében aránytalanságok vannak. A végrehajtó bizottság el­határozta, hogy munkacso­portot alakít a nemzetisé­gek közötti viszonyok tanul­mányozására. A bizottság jelentésben számol be a nyelvoktatás helyzetéről, a kiadóvállalatok munkájáról a ruszin értelmiségiek refe­rendumáról és más kérdés­ről. Az ülésen Rajcsán István javasolta, hogy a végrehaj­tó bizottság foglalkozzon a köztársaság és a tartomány között felmerült vitás kér­dések politikai felmérésé­vel is. Indítványát egyhan­gúlag elfogadták. Területi vagy vállalati alapszervezeteket Megbeszélés a KSZ átszervezéséről A Kommunista Szövetség tartományi átszervezési bi­zottsága tegnap értekezletet tartott több községi átszer­vezési bizottság elnökével, az átszervezés előkészítésé­ben eddig szerzett tapasz­talatokról. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy vala­mennyi községben megindult már a vita erről a kérdés­ről. Néhány felszólaló arról számolt be, hogy a tagság a területi alapszervezeteket tartja a legalkalmasabb szer­vezési formának. Véleményük szerint a vállalati alapszer­vezetek rendszerint elzár­kóztak az általános eszmei­­politikai problémák megoldá­sától, s kizárólag belső ügye­­kkel foglalkoztak. Mások viszont ennek el­lenkezőjét állították. Néze­tük szerint a termelésben folyik a harc nap mint nap a reform szabta feladatok teljesítéséért, ezért a kom­munistáknak is a vállalati alapszervezetekben kell leg­hatékonyabban tevékenyked­niük. Többen is állították, hogy a szervezési forma tulajdon­képpen másodrendű kérdés. Ennél sokkal fontosabb, hogy a­­ kommunistáik esz­mei-politikai hatása miként juthat legjobban kifejezés­re. S. L. Elégtelen a nyugdíj 5,5 százalékos növelése Bosznia-Hercegovina társadalombiztosító közösségének ülése tegnapi ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy a köztár­saságban élő nyugdíjasok nyugdíját 5,5 százalékkal nö­veljék, mert ez a jelentékte­len növelés nincs összhang­ban a létfenntartási költsé­gek növekedésével. Statiszti­kai adatok szerint ugyanis 1965-höz képest tavaly 23 szá­zalék­kal megnövekedtek a létfenntartási költségek. A javaslat elvetésével Bosznia-Hercegovina társa­dalombiztosító közössége tá­mogatja a nyugdíjas egye­sület köztársasági bizottsá­gát, amely levélben tiltako­zott a csekély nyugdíjnöve­lés ellen, és leszögezte, hogy ez számára elfogadhatatlan. A társadalombiztosító kö­zösség tegnapi ülésén 225 000-ről 300 000-re növel­te a legnagyobb nyugdíj összegét. (Tanjug) Bosznia-Hercegovina tár­sadalombiztosító közössége Mit az Adriáig külföldi kölcsönből építjük A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank tízmillió dolláros kölcsönt szavazott meg Jugoszláviának a Žu­­panja és Opuzen közötti műút építésének befejezésé­re. A kölcsönt húsz év alatt kell letörleszteni évi hat­­százalékos kamattal. A Zupan­ja—Szana­j­evó—Opuzen műút hossza 376 kilométer lesz, és a legrövidebb össze­köttetés a Testvériség—Egy­ség autóút és az adriai ten­gerpart között. Különösen Vajdaság szempontjából lesz előnyös. Eddig 230 kilométe­res szakaszon készült el. A nemzetközi bank segítségével most lehetőség nyílik arra, hogy a jövő év végéig elké­szüljön a hátralevő 145 kilo­méteres szakasz is. Ez a nemzetközi berak már többször folyósított köl­csönt országunk úthálózatá­nak korszerűsítésére, pél­dául 1963-ban 35 millió di­nárt a Belgrád—Szkopje autóút befejezésére. Szerda, 1967. március 1. Öt százalékkal növelik a nyugdíjakat Szerbiában Szerbia társadalombiztosító közösségének ülése A köztársasági társada­lombiztosító közösség tegna­pi ülésén úgy határozott, hogy ez év január 1-től visz­­szamenően 5 százalékkal nö­veli a nyugdíjakat, a tavaly decemberi összeg alapul vé­telével. A társadalombiztosító kö­zösség a köztársasági statisz­tikai hivatal adatai alapján döntött a nyugdíjak növelé­séről. A statisztikai adat sze­rint az 1965 augusztus—de­cemberi időszakhoz képest, tavaly augusztustól decem­berig 5 százalékkal növe­kedtek a létfenntartási költ­ségek. (Tanjug) A magánkézben levő mezőgazdasági gépek megadóztatásáról Válasz a képviselők kérdéseire A Szövetségi Szkupstina Gazdasági Tanácsának teg­napi ülésén a képviselők választ kaptak korábban fel­tett kérdéseikre. Livojin Krunic képviselő a külföldi vállalatok itteni képviseleteire vonatkozó elő­írások felől érdeklődött. Ni­kola Džuverović szövetségi külkereskedelmi titkár kö­zölte, hogy a külföldi kép­viseletekre vonatkozó első jogszabály javaslat már el­készült. Szerinte lehetősé­get kell nyújtani arra, hogy a külföldi vállalatok képvi­seletet nyissanak az ország­ban. A Szövetségi Végrehaj­tó Tanács valószínűleg áp­rilis folyamán dönt véglege­sen ebben a kérdésben, ad­dig külföldi vállalatok nem nyithatnak képviseletet Ju­goszlávia területén. Miodrag Zekavica képvi­selő kérdésére válaszolva Vladimir Cerić, a szövetségi pénzügyi titkár helyettese elmondta, hogy a mozije­gyek árába foglalt járulék célja hazai filmgyártá­sunk támogatása. Ezt azon­ban átmeneti jellegűnek kell tekinteni. Ugyanis egye­lőre csak kevés filmünket tudjuk külföldön eladni, ezért a hazai filmgyártás tá­mogatásra szorul. Vladimir Cerić válaszolt Stjepan Kapust a kérdésére is, a magánkézben levő me­zőgazdasági gépek megadóz­tatásával kapcsolatban. A szövetségi pénzügyi titkárság a köztársasági titkárságokkal egyetért­ve igyekezett a magán­kézben levő mezőgazda­sági gépek adóját reá­lis keretek közé szorí­tani, nehogy a nagy adó miatt a termelők túlad­janak rajtuk. A megállapodás alapján csökkentették a mezőgazda­­sági gépek adóját ott, ahol túlságosan nagy volt. Szer­biában és Vajdaságban egyes gépek adója 80 százalékkal csökkent. A községi szikups­­tinák intézkedéseket tettek, a magánkézen levő mező­­gazdasági gépekkel nyújtott szolgáltatások külön meg­adóztatására. A szövetségi pénzügyi titkárság, Ceric szerint, az idén is szemmel tartja majd a magánkézben levő termelőeszközök meg­adóztatását. Rajko Zečević képviselőt az érdekelte, lehetőséget kapnak-e a külkereskedel­mi vállalatok arra, hogy raktáron levő árukészlete­ik árának leszállítására fel­használhassák tartalékalap­jukat, mert a belkereskedel­mi vállalatok jogot kaptak rá. Josip Gavran, a szövetségi iparügyi és kereskedelmi titkár­helyettese, kijelentet­te, hogy már elkészült egy rendelet­­tervezet, amely lehető­séget nyújt a külkeres­kedelmi vállalatoknak ar­ra, hogy tartalékalapjuk eszközeinek felhaszná­lásával olcsóbb áron dobják piacra elfekvő készleteiket. — Kérem, hogy a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács mi­előbb foglaljon állást eb­ben a kérdésben, mert ugyanezt a választ kaptuk egy évvel ezelőtt is — mond­ta Rajko Zečević képviselő. Nancse Ilijevszki képvise­lőnek válaszolva Svetozar Popovszki munkaügyi titkár­helyettes kijelentette, hogy a dolgozó akarata ellenére csak a szövetségi törvény­nyel összhangban lehet meg­szüntetni a munkaviszonyt. Ha azonban a munkaszerve­zet szabályzata bizonyos ha­táridőt irányoz elő, ame­lyen belül a dolgozónak meg kell szereznie a mun­kahelyének betöltéséhez szükséges képesítést, akkor a szabályzatnak ez a rendel­kezése is törvényes, mert kifejezésre juttatja a mun­kaközösségnek azt a törek­vését, hogy újabb lehető­séget nyújtson a dolgozónak munkahelye megtartására. Ana Suić képviselő kér­désére válaszolva Đorđe Peklić, a Szövetségi Árhi­­vatal vezérigazgatója, el­mondta, hogy a hazai műtrágyagyárak engedélyt kértek arra, hogy tonnánként 2000 di­nárral emeljék termé­keik árát, és ezt a kor­szerű csomagolás köve­telményeivel indokolták. Az árhivatal azonban nem teljesítette a kérel­met, hanem azt javasolta a gyáraknak, hogy ár­emelés nélkül térjenek át a korszerű csomagolásra. Az utóbbi években ugyanis külföldön jóval olcsóbb lett a műtrágya, tehát még a korszerű csomagolással sem lehetne indokolni az itteni áremelést. Majđa Skerbič egy koráb­bi ülésen javasolta, hogy tiltsák meg a magas rangú állami funkcionáriusoknak, hogy vezessék gépkocsijukat, mert ez sok szerencsétlen­ségnek az okozója. A funk­cionáriusokat ugyanis any­­nyira lekötik az államügyek, hogy nem képesek figyelmü­ket a vezetésre összpontosí­tani. A szövetségi költségvetés­ és általánosügyi titkár kije­lentette, hogy ezt a tilalmat nem lehet bevezetni. A tár­sadalmi tulajdonban levő jár­művek használatáról szóló törvény lehetőséget nyújt ar­ra, hogy egyes funkcionáriu­soknak személyi sofőrje le­gyen, tekintet nélkül arra, hogy hivatalos vagy magán­jellegű útra indulnak-e. A Szövetségi Tanács ülé­sén Mihovil Križnik, a köz­ségi bíróság telekkönyvi hi­vatalának megszervezésével kapcsolatban tett fel kérdést. Milorad Zoric szövetségi igazságügyi titkár válaszá­ban elmondta, hogy a telekkönyveket nagyon régen, több mint fél év­százada fektették fel, és vezetésük nem tart lépést a tényleges helyzettel. Az igazságügyi titkárság ta­valy eszmecserét folytatott erről az érdekelt köztársasá­gi és községi szervekkel. Az ingatlanok nyilvántartását csak új törvény alapján lehet átszervezni. Valószínű, hogy a Szövetségi Szkupstina az év derekán napirendre tűzi ezt a kérdést. Marko Župunski képviselő megkérdezte, hogy miért al­kalmazzák eltérően a forgal­mi adót módosító rendeletet a zrenjanini Szervó Mihály kombinát cukorgyárára. Kiro Gligorov szövetségi pénzügyi titkár válaszában elmondta, hogy a rendeletet egysége­sen kell alkalmazni, de a Szövetségi Legfelsőbb Gaz­dasági Bíróság ezzel ellenté­tes döntést hozott. A szövet­ségi pénzügyi titkárság ezzel kapcsolatban eljárt a társa­dalmi-könyvviteli szolgálat­nál, hogy megállapítsa, indo­­kolt-e törvényoltalmi el­járást indítani. Ezután Nikola Džuverović szövetségi külkereskedelmi titkár válaszolt Dragomir Stojanovicnak a dohánykivi­­telre vonatkozó kérdésére. 1962-től 1965-ig dohánykivi­telünk 15 500 tonnáról 23 000 tonnára emelkedett. 1966- ban kivitelünk valamivel csökkent. A kelet-európai or­szágokkal kötött kereskedel­mi szerződéseink alapján 13 1000 tonnát kellett volna kiszállítani, de mindössze 7803 tonnát vittünk ki. Idei tervünk szerint 14 550 tonnát kell kiszállítanunk a­­kelet­európai országokba, hosszú lejáratú szerződéseink alap­ján pedig 16 000 tonnát. A kivitel azonban a behozatal­tól függ, attól, milyen mér­tékben sikerül egyensúlyba hozni árucserénket. (Tarasng)

Next