Magyar Szó, 1968. október (25. évfolyam, 271-301. szám)
1968-10-01 / 271. szám
2. oldal Milyen lesz a kukorica ára? A terménytőzsdei helyzet elemzése AZ ÚJVIDÉKI terménytőzsde eddigi idei áruforgalmának értéke meghaladta már a 400 millió új dinárt, mintegy húsz százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszakban volt. Ennek legjelentősebb hányadát a gabonafélék képezik, elsősorban a kukorica, amely idei áralakulásával meglehetős meglepetést idézett elő. Érdemes a kukorica idei árát összehasonlítani a tavalyi szeptemberi árakkal. A tavalyi szemes kukorica ára már hetek óta szilárdan 0,84—0,85 dináros szinten van a tőzsdén, tavaly viszont 0,74—0,78 dinárt fizettek. Az idei szárított szemes kukoricát két héttel ezelőtt 0,70 dináros szinten ajánlották, de fokozatosan lemorzsolódott, s az utóbbi tőzsdei összejöveteleken már csak 0,65—0,66 dinárt kértek, októberi szállításra, tavaly pedig 0,73—0,74 dinárt fizettek. Tehát tavaly a két termésből származó kukorica ára nagyjában egy szinten mozgott az idén viszont kereken 1 dinár a különbség. Érdemes azt is megemlíteni, hogy amíg az idei csöves kukoricáért mindössze 0,34 dinárt kínáltak, tavaly a kínálat ennél csupán egy árnyalattal (0,35—0,36) volt nagyobb. Habár nemrégen a Tartalékalap Igazgatósága 0,70—0,73 dináros áron jelentősebb tétel idényszáraz szemes kukoricát bocsátott eladásra, ez azonban nem befolyásolta a tavalyi termésű szemes kukorica árának alakulását. Ha most ehhez hozzáfűzzük még azt is — mondotta Lazar Preradov, a terménytőzsde igazgatója —, hogy a kukorica pillanatnyi világpiaci ára mintegy 0,63 dinár körül mozog, s a csökkentett jószágállomány miatt a fogyasztás is alacsonyabb, számíthatunk azzal, hogy a kukorica ára a mai szint alatt fog alakulni. Tény, hogy a tavalyi kukorica kereslete csökken, s az idei kukorica kínálata emelkedik, de az is biztos, hogy az idei kukorica minősége gyengébb lesz, mint a korábbi években, s alacsonyabb hozammal kell számolni. A vajdasági kukorica hozamát az idén mintegy 233 700 vagonra becsülik, ami a tavalyi szint alatt marad. A Legkisebb eltérést a búzánál találhattuk. Annak ellenére, hogy az idén nagyobb kereslet volt acélos búzából, az ára 1,05— 1,06 dináros szinten, körülbelül a tavalyi szinten mozgott, míg a lágy búza ára, a nagyobb kínálat és kisebb kereslet miatt, a tavalyi 0,93—0,95 dinár helyett az idén 0,90—0,92 dináros szinten alakult. Ezzel szemben a többi gabonaféle — a rozs kivételével — az idén, a fokozott kereslet miatt, magasabb árat ért el, így a takarmány árpáért 0,84—0,85 dinárt (tavaly 0,69—0,70), a sörárpáért 0,80—0,90 (tavaly 0,80— 0,84) dinárt, s a zabért 0,82—0,85 (tavaly 0,62—0,68) dinárt fizetnek. A rozsért viszont tavaly 1,00— 1,05 dinárt fizettek, az idén mindössze 0,91—0,02 dinárért kínálják, kereslet nélkül. Ami a jószágot illeti, a sertésárak alakulása nagyjában azonos a tavalyi szinttel, amikor a hizlaldas hússertésért az idei árakkal teljesen azonos ellenértéket 5,50—5,60 dinárt fizettek. A szarvasmarha ára tavaly szeptemberben magasabb szinten mozgott, jelentősebb érdeklődés mellett, így az I. osztályú hízó tisztért tavaly 8, sőt 9 dinárt is fizettek, az idén szavatolt árszinten kínálják, míg a vágómarháért tavaly 4,50—5,00 dinárt kértek az idén pedig 3,00—3,70 dinárt, kereslet nélkül. A terménytőzsdén kialakult helyzettel kapcsolatosan érdemes még megemlíteni, hogy az idén jóval nagyobb a magbúza kínálata, de csak acélos magbúzát keresnek, tavaly viszont az olasz mag iránt nagyobb érdeklődés volt. Ennek egyik oka, hogy a birtokok a szükséges magszükségletüket saját termésből fedezik, de várható, hogy az őszi munkálatok késedelme miatt, az érdeklődés növekedni fog. Végül megjegyezzük, hogy az idén nagyobb a különféle takarmányfélék kínálata, de csak az olcsó répaszeletet és a minőségi napraforgódarát keresik — főleg a takarmánykészítő üzemek. hez Jól érzi magát az első jugoszláv újszívű Jugoszláv kardiológus megy Houstonba? A 16 éves Dušan Vlago, az első jugoszláv újszívű állapota egyre javul. Az üvegszobából már áthelyezték egy másik helyiségbe, de ott is állandó orvosi felügyelet alatt van. Anyja, Duranka Vlaco eleméri tanítónő úgyszólván éjjel-nappal fia közelében tartózkodik, akárcsak dr. Jagodic ljubljanai szakorvos, aki közreműködött a szívátültetésben. A napokban Ivana és Olivera Vlačo levelet kaptak anyjuktól Houstonból. — A levél nagyon megörvendeztetett bennünket — mondta Ivana Vlnco, a zrenjanini kórház tisztviselőnője. Csak most tudtuk meg, hogy öcsénk szeptember 12-én, hat nappal a szívműtét előtt hirtelen szívrohamot kapott, s majdnem belehalt. A kórház kiváló kardiológusai azonban megmentették az életét, s hat nap alatt előkészítették a műtétre. Tegnap ismét levelet kaptak Houstonból. Anyjuk közli velük, hogy öccsük most már véglegesen kikerült az elszigetelt szobából, és nagyon jól érzi magát. Jó étvágya van, erősödik, jól alszik, és gyakran elbeszélget az orvosokkal. Minden szerve jól működik, érvelése 70 —80. Arca már nem kék, mert új szíve jól működik. Még egy érdekes részletet tudtunk meg: dr. DeBakey szerint ajánlatos, hogy Houstonba menjen egy jugoszláv kardiológus, megismerje a kezelési módot, hogy Dusán Vladót hazatérése után Jugoszláviában kezelhesse. I. V. MAGYAR SZÓ Utólagos beiratkozás az újvidéki bölcsészkaron Az Újvidéki Egyetem Bölcsészkarának nyolc tanszékén, köztük a Magyar Tanszéken is, október 1-étől 4-éig utólagos beiratkozások lesznek az első évfolyamra. A Magyar Tanszék 25 hallgatót vesz fel az első évre, de eddig csak 20 iratkozott be. A beiratkozás a korábbi feltételek alapján történik. A pályázat ma jelent meg. Kedd, 1968. október 1. A gazdaság tehermentesítése után - fellendülés Megkezdődött a költségvetési vita a köztársasági képviselőházban a télen bekövetkezett megtorpanás után az utóbbi hónapokban a köztársaság gazdasága túlteljesítette előirányzott feladatait, a kilátások pedig olyanok, hogy a termelés növekedésének üteme az év végéig még lendületesebb lesz. A személyi jövedelmi járulék százalékszámának csökkentése után a gazdaság további tehermentesítésére tett intézkedések voltaképpen csak most kezdik éreztetni hatásukat, a készülő intézkedések pedig minden bizonnyal még jobban meggyorsítják ezt a kedvező folyamatot. Mint ismeretes, a minimális személyi jövedelmet fizető vállalatokat mentesítették a személyi jövedelmi járulékok fizetésétől, s a községi szkupstinák mentesíthetik azokat a munkaszervezeteket is, amelyekben az átlagkereset nem haladja meg a havi 500 dinárt. A kedvezőbb hitelfeltételek is beletartoznak a gazdaságot tehermentesítő intézkedések láncolatába. A járulékok százalékszámának csökkentése és a többi intézkedés bővítette a többtermelés és a jobb gazdálkodás előfeltételeit. A gazdaság busásan visszatéríti a közösségnek a nála hagyott összegeket, egyszerűen azért, mert a pénzt csakis a gazdaság tudja kamatoztatni. A dazgaság sohasem volt és sohasem lesz adósa a közösségnek. Szs. — A köztársaság idei költségvetése sikeresen és fegyelmezetten alkalmazkodik a gazdaság erejéhez és helyzetének alakulásához — mondotta expozéjában dr. Stanoje Aksic, a végrehajtó tanács alelnöke, a szerb képviselőház köztársasági és politikai szervezési tanácsának tegnapi együttes ülésén. — Habár a személyi jövedelmi járulék 27-ről 26 százalékra csökkent, a köztársaság úgyszólván mindenben teljesíti költségvetési kötelezettségeit. Beigazolódott, hogy elsősorban a gazdaság határozott és fokozott tehermentesítésével lehet a fejlődést a legcélszerűbben biztosítani. E politikának köszönhető, hogy a termelés fellendült. Két jótékonysági intézmény a földművesek biztosító közössége Jegyzetek a tartományi közgyűlésről Az első félévben a földművesek betegségi biztosító közösségének bevétele kisebb, kiadása pedig nagyobb volt a tervezettnél. Ez már megszokott dolog, mint az is, hogy az évi hiányt mindig a következő évben kell fedezni, tehát minden évben az előző évi tartozásokat kell kifizetni. Viszont megszokott dolog az is, hogy a földművesek késve fizetik a biztosítási járulékot, hiszen csak az év vége felé jutnak pénzhez, amikor betakarítják a termést, s értékesítik termékeiket. Ezért a félévi elszámolás néha bonyolultabbnak mutatja a helyzetet, mint amilyen valójában. Mégsem árt már az év közepén résen lenni, felülvizsgálni a kiadásokat, s fontolóra venni, hogyan, mi módon lehetne okosabban gazdálkodni a betegségi biztosítási alappal. A tartományi biztosítási közösség tegnapi közgyűlése is ebből a szempontból volt érdekes: a biztosított földművesek képviselői nem is annyira a számadatokon töprengtek, hanem általánosságban tárgyalták meg a közösség ügyeit. A közgyűlésnek mégis volt egy sajátos hangneme: parasztemberek beszélgettek saját érdekeikről, saját pénzükről. — Hányan veszik igénybe az egészségügyi intézményeket, a mi alapunk terhére, s nem fizetik a járulékot — tették szóvá. Nem azok ellen emeltek kifogást, akik nem kapták meg a szövetkezettől a terményeikért járó pénzt, és nem tudták mindig időben kifizetni a járulékot. Jól tudják a községben, ki az aki rendesen fizet — legfeljebb néha késik — és ki az aki valamilyen módon kibújik kötelezettsége alól. Vannak olyan iparosok, akik egykét hold földön gazdálkodnak, csak azért, hogy csekély járulék fejében biztosítva legyenek, s ne az iparosok kötelező járulékát fizessék. Néhol a szociális eseteket úgy oldják meg, hogy a mi biztosító közösségünk költségére gyógyítják azokat is, akik nincsenek biztosítva. Ez nem helyes. A mi közösségünk nem jótékonysági intézmény! Meg van annak a módja hogyan segítsünk az elesetteken. — Közösségünk a szolidaritás elvére épül — mondotta egy másik földműves. — Ugyanolyan joga van annak is, aki két hold föld jövedelme után fizeti a biztosítási járulékot, mint annak, aki ötször nagyobb területen gazdálkodik és ötször többet fizet. De az már nincs rendjén, hogy az egyik ember dolgozik, vigyáz magára, vigyáz az egészségére, a másik meg állandóan a kocsmában ül, onnan viszi a mentőautó a kórházba, hónapokig gyógykezelik, s amikor meggyógyul, megint csak részegeskedik, újra megbetegszik, a közösség pedig fizetheti a költségeket. Egy ilyen felelőtlen egyén több pénzbe kerül a biztosítónak, mint húsz másik. A földművesek az idén rosszabbul állnak jövedelem dolgában, mint tavaly — mondották a közgyűlésen —, ezért nem szabad könnyelműsködni, hogy azután pót járulékot kelljen kivetni a hiány fedezésére. K. E. Paladiumot és platinát állítottak elő Borban A bori rézbánya technológusainak kétévi laboratóriumi kutatás után sikerült a kibányászott ércből paladiumot és platinát előállítani. Ez azért jelentős, mert ezeket a nemesfémeket eddig külföldről hozták be. A Borban előállított paladium és platina minősége megfelel az ipar szükségleteinek. Úgy tervezik, hogy jövőre már megkezdik e fémek ipari termelését. Magyarországi tsz-vezetők küldöttsége Becsén A Dél-Békési TSZ-ek Területi Szövetségének mintegy 70 tagú küldöttsége, Báli István elnök és Horváth Pál titkár vezetésével hétfőn, vajdasági körútjának első napján, ellátogatott Becsére. A vendégeket a Becej kombinátban többek között Majorosi Imre mérnök, a községi szkupstina alelnöke, Radovan Topalski, a Zivinopromet igazgatója fogadták. Stevan Uhlarc, a Becej kombinát vezérigazgatója tájékoztatta őket a nagy gazdasági szervezet felépítéséről, tevékenységéről, és válaszolt kérdéseikre. A fogadás után a vendégküldöttség ellátogatott a kombinát gazdaságaira és megtekintette a kukorica és a cukorrépa betakarítását. S. O. Vicces halhatatlanságM inden visszatér! — mondja a műveit francia. Igaz, a bölcs axiómát az első szerelem emlékére érti, mely a nőnél, szerinte, még axiómama korban is egzisztál. Szóval: bölcsőtől koporsóig. A „minden visszatér” általános alanya azonban másra is talál. Mindenre. Az önmagába visszatérő körmondatot, mint alkalmazott természettudományt, ezért bátorkodom most saját első szerelmem, a költészet természetéhez alkalmazni. Titkos, de pokoli elégtétellel tapasztalom tudniillik, hogy megint kezd divatba jönni a reklámversike. Teret hódít újfent az ízletes szokás, hogy a kelendővé teendő árucikket édes rímekkel sózzák a vásárlókra. Újfent — mondom —mert a reklámvers akár a cifra szűr-realista hangvétel, olyan spanyolviasz, amit már rég felfedeztek. De — minden visszatér, és most újra felfedezik. A reklám lélektana időtlen ideje tanítja, hogy a fogyasztónak nem elég a szemébe tűnni. A fülébe kell mászni neki. A fülbemászó versike, a rímbe szedett dicsériáda mindenféle eladó holmi leghatásosabb hírverési módja. A kádencia ragad, mint a csiriz, és ha elég hülye, esetleg elég ötletes hozzá, vaskos prospektusok jelzőtömegét pótolhatja egyetlen rövidke rigmus. Tudunk a reklám, történetében mondókákról, melyeket betéve fújt a kor.Legalább annyira ismerték őket, mint a klasszikus közkincs-strófákat. De most, hogy a leveskivonatot, cipőpasztát meg hashajtólabdacsot megint felfedezték a költészetnek, szakmai illem alapokmánya írja elő annak beismerését, hogy bizony, igazi alanyi költőknek, íróknak, újságíróknak, szóval: hivatásos elemeknek is elég dolguk akadt ezzel a vicces halhatatlansággal. Jóllehet a műfaj zömét dilettánsok, ambiciózus kettőskönyvelők, szép lelkű cégvezetők, sőt külön reklámosztályok termelték, mindig akadtak igényesebb vállalatok, melyek ragaszkodtak hozzá, hogy ha lúd, legyen kövér, és ha vers, legyen poétától. Ilyenkor aztán a hirdetést közlő újság kiadóhivatala költői versenyre adta fel a témát a szerkesztőségnek. Petőfi, Tompa és Herényi az „Erdei lak”-ot énekelték meg egymással vetélkedve, a kései epigonok az Erdeiféle lakkot. Esetleg kencét. És most lehet kacarászni, nem is olyan könynyű mesterség ám ez! Itt nincs mese. Semmi modernizmus, halandzsa, lila gőz. Itt pontos, kemény, maratoni rímek kellenek. Kínrímek, ha úgy tetszik. De kellett beléjük valami, ami főbe bólint, hogy a vásárlónak a rokon kínrím-pár jusson eszébe: még egy ilyen adomát s a rendőrnek adom át . . . Tehát: vérfagyasztót a fogyasztónak. Szójáték szintén kellett bele, minél rosszabb, annál jobb. És még sok minden. Hatásos reklámverset faragni majd olyan nehéz, mint azt a bizonyos pénztermő giccset, sikeres slágerszöveget például. .. Mert — tessék csak nyugodtan meglepődni megint — az se könynyű. A siker, elterjedés végső fokon mégsem a mű erényeitől, inkább a hirdető bugyelláris nyitogató áldozatkészségétől függött. Ha a versike igazán tetszett a gyárosnak, és tűzzel-vassal, pénzzel gyomrozta újságban, plakáton, moziban, rádióban a fogyasztóközönségbe, akkor szükségszerűen került a nép szájára a remek. A legsikeresebbek éppenséggel egyenesen a társasági bemondás sokáig emelkedtek népszerűségben. Amikor úgy harminc esztendővel ezelőtt a magyarországi tenyészhalászat a tönk szélére került, a tógazdaságokat a végső csődtől két bárgyú sor mentette meg. — Mondja, marha, mert oly hús? — Olcsóbb a ponty, mint a hús! Ezt mondta a könnyező marha az öles plakátokon, azt harsogta a rádió, ettől nem lehetett élni. De a halfogyasztás az valóban fellendült tőle. Hazaffy — Veráit megszégyenítő kínrímének köszönte szállóigévé üdvözülését a másik nagy telitalálat is. — Jó tatánk magáért kitett, Ajándéka, jó tatai brikett! A korral haladó Vánca-sütőport meg talán ma is idézik némelyek, ugyanúgy, ahogy milóban sokáig él a csalóka sorsjegy-epitáfium: „Török, szerencséje örök!” Akadtak azután még igényesebb hirdetők. Megkövetelték, hogy a szerző, ha már honorálják, írja is alá művét, teljes névvel méghozzá. Hirdető parancsol, ügynök engedelmeskedik, és ekként került hosszú időtartamra egy nagy gramofongyár, meg egy nagy író közös jóvoltából, tarka színházi műsorfüzetek címlapjára a mottószerű rigmus: Szemfedő, amit a múltra fon: Korunk beszélőgépe „Ultraphon” Karinthy Frigyes. Spy! Ám hadd dicsekedjem el, hogy ezen az egykor oly költőietlennek csúfolt, zsíros bácskai tájon is akadtak azért mecénások. Legalábbis: reklámversnek voltak bőkezű rendelői. A hajdani szabadkai napilap szerkesztőségében néha ízletes hentesáruk tömegét fogyasztotta uzsonnára a munkaközösség. A kolbászfélét hirdető cégek küldték honorárium fejében. A reklámvers hagyományaihoz tartozott ugyanis, hogy a tiszteletdíjat természetben illendő leróni. Egyszer egy egész láda pezsgő érkezett a következő költeményért: Meggyőz erről bárkit Egy kicsiny pohárrca: Kraljevbrégi pezsgő A vezető márka! Ez volt aztán a folyószámla! . . . DEBRECZENI József Bizakodóbb becslés A Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb becslése szerint az idei kukoricatermés 6,9 millió tonna lesz, csak 4 százalékkal kevesebb, mint 1967-ben. A korábbi becslés ennél sokkal kedvezőtlenebb volt. Becslések szerint Vajdaságban az idei kukoricatermés 9 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. Nagy különbség mutatkozik majd a társadalmi és a magángazdaságok termésében. A társadalmi szektor a tavalyinál 4 százalékkal több kukoricát vár, a magángazdaságok viszont 13 százalékkal kevesebbet. A Bane Sekulis fémárugyár kiviteli csúcseredménye A brnói nemzetközi ipari kiállításon a zombori Bane Sekulis fémárugyár termékei felkeltették több külföldi cég figyelmét. A csehszlovákiai kereskedelem 60 000 dollár értékű hengerzárra és épületvasra kötött szerződést, magyarországi vállalatok 10 000 dollár értékű árut hajlandók venni, lengyel és szovjet cégek is érdeklődnek a Bane Sekulic termékei iránt. A fémárugyár augusztusban 86 000 dollár értékű árura kapott megrendelést Csehszlovákiából. Ezzel idei árukivitele megközelítette a félmillió dollárt. Valószínű, hogy az albánok is vesznek hengerzárakat, 70 000 dollár értékben. V. J.