Magyar Szó, 1968. december (25. évfolyam, 330-360. szám)

1968-12-01 / 330. szám

" ; f% j, í ßW ••ввввввввваввввввв»ввваавваввва«1в*вваааарв***аааввваав«вва1»вваа*в*вввавввв11»ввл »вававв ■»**■ • I»' • Л eRaaaaasaaiaaaaaiaanBoaeoiaaaaaaiaaaaaaaRf aas ■■■« a a«aia&*ioBBsaaaiesaea*aaaaeeiaaa :::::: * S • . vaaaaaa« ваааааав свввсвв ■■■«■■ ва5?ГДГ> S 2* xxv evf 330 <7724> ^ :::::::: Vasarnap’ 1968 december l. ...íj» [j --------------------------------■ 7 I­ szabadság és a függetlenség politikáját folytatjuk... AZ ÚJSÁGÍRÓK KÉRDÉSEINEK PERGŐTÜZÉBEN Tito elnök sajtóértekezlete a jajcei művelődési otthonban — Állandóan, szünet nélkül dolgozom, nincs időm megöregedni — vá­laszolta Tito elnök nagy derű közepette egy ameri­kai újságírónak arra a megjegyzésére, hogy az Egyesült Államok polgárai csodálkoznak, hogy het­venhat éves korára is fia­talos lendülettel végzi fe­lelősségteljes munkáját. ★ A sajtóértekezleten mun­katársunk megkérdezte : Jugoszlávia kész és ké­pes megvédeni önmagát, vé­dekezni, bármely oldalról éri is agresszió, és senkitől sem kérne segítséget — mondotta Tito elnök Jajce­­ban — ilyesmire azonban nem látok semmi okot,­­sem pedig közvetlen veszélyt. Egy újságíró megkérdezte, mi a véleménye a nemzetkö­zi munkásmozgalom jelenle­gi helyzetéről és általában a világhelyzetről. Tito elnök azt válaszolta, hogy nem kell dramatizálni a dolgokat, ha­nem a minél jobb együttmű­ködés fejlesztésén kell mun­kálkodni. Tito elnök szembehe­lyezkedett a korlátozott szuverenitásról szóló vé­leménnyel. Emlékeztetett arra, hogy Jugoszlávia már az 1941 és 1945 kö­zött vívott harcban meg­alapozta szuverenitását. Hangsúlyozta, hogy ha­zánk tántoríthatatlanul az el nem kötelezettség, a szabadság, az önállóság és függetlenség politikáját folytatja. Az egyik újságíró szerint a szovjet lapok azt írják, Tito elnököt, mi a vélemé­nye Mika Špiljak elvtárs­nak, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnökének közeli budapesti látogatá­sáról. — Špiljak elvtárs pilla­natnyilag beteg. Mihelyt felépül, Budapestre utazik. Ez a látogatás is jó, hasz­nos. Mi mindenkor az együttműködés mellett va­gyunk, hogy Jugoszlávia azért foly­tathat el nem kötelezett po­litikát, mert létezik a Var­sói Szerződés a szocialista országok közössége. Tito el­nök azt válaszolta, hogy a jugoszláv magyarázat eltérő. Hozzátette, el nem kötele­zettségünk legfőbb tényezője éppen a mi független politi­kánk és az, hogy nem csat­lakozunk a tömbökhöz. — Jugoszlávia a szocialista commonwealth-hez tartozó országnak tartja magát? — Jugoszlávia a szocializ­must építi, és eszmeileg a szocialista országokhoz tar­tozik, de nem a common­­wealth-hez, hanem ehhez a világhoz, mint független és önálló ország. CSEHSZLOVÁKIÁBAN NEM FENYEGETTE VESZÉLY A SZOCIALIZMUST Megkérdezték, hogy meg­ítélése szerint fenyegette-e külső vagy belső veszély Csehszlovákiában a szocializ­must. Tito elnök azt , vála­szolta, hogy csehszlovákiai látogatása idején ilyesmi nem tűnt fel neki, később pedig meglepődött mindazon, ami történt. Több kérdés hangzott el egy Jugoszlávia elleni szov­jet támadás lehetőségeiről, valamint arról, hogy ebben az esetben Jugoszlávia segít­ségül hívná-e a NATO-t. A sajtóértekezlet hiva­talos adatai: 114 külföldi, európai, ázsiai, afrikai, amerikai és 107 hazai újságíró vett részt rajta. Huszonnégy tévé- és filmkamera, magnetoszkóp működött. Az értekezlet pontosan 90 percig tartott, délelőtt 10-16, fél 12-ig, s mintegy 80 kérdés és válasz hang­zott el. SZERENCSÉS József azaz milyen álláspontra kel­lene helyezkednie az Egye­sült Államoknak. Tito elnök úgy vélte, hogy semmi ok arra, hogy Belgrádból jelenti a Tan­jug. Az AVNOJ II. ülésszaká­nak és az új szocialista Ju­goszlávia megalakításának 25. évfordulója alkalmából a világ minden részéből érkez­nek az üdvözlő táviratok Jo­­sip Broz Tito köztársasági elnökhöz. A következő állam­férfiak fejezték ki jókívánsá­gaikat (a felsorolás a táv­iratok érkezésének sorrend-Zakir Husszein indiai el­nök és Indira Gandhi minisz­terelnök, Suharto tábornok, Indonézia elnöke, Vivian Street angol tábornok, az am­­goli veteránok szervezetének elnöke, Lyndon Johnson amerikai elnök, Kenneth Kaunda, Zambia elnöke, Ab­­dirasid Ali Sermake Szo­máliai elnök, Heinrich Lüb­­ke, az NSZK elnöke, Ankrah tábornok, a ghanai Nemzeti Felszabadítási Mozgalom­ba­a Szovjetunió bármit te­gyen Jugoszlávia ellen. Határozottan állította, hogy Jugoszlávia senkit sem hívna segítségül, bár­mely oldalról is támadnák meg. Megismételte, hogy Jugoszláviának elegendő ereje van függetlensége megvéd­éséhez. Tito elnök kedvezően ér­tékelte a Nyugat-Németor­­szággal fennálló kapcsolatok fejlődését a diplomáciai kap­csolat felújítása után. A Gazdasági árucsere-for­galom korábban is volt, most azonban mindinkább bővül. Ezenkívül más kérdéseket is rendeztünk, köztük a Nyu­­gat-Németországban dolgozó jugoszláv munkások helyze­tét — mondotta. (Folytatása a 4. oldalon) nácsának elnöke, Ludvik Svo­­boda­­csehszlovák elnök és Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára, Husszein jordániai király, Giuseppe Saragat olasz elnök, Jomo Kenyatta, Kenya elnöke, Re­­za Pahlavi iráni sah, Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Ahmed Hasszán al-Bakr iraki elnök, Kádár János, az MSZMP első titká­ra, Ahmed Sekou Touré, Guinea elnöke, VI. Pál pápa, Ne Vinh, a Burmai Forra­dalmi Tanács elnöke, dr. Emile Derlin Zinson, Daho­mey elnöke, El Hadj Ahma­­dou Ahidjo kameruni elnök, Nureddin Atasszi szíriai ál­lamfő, a minisztertanács el­nöke, J­akubu Gowon vezér­őrnagy, a nigériai katonai kormány főnöke, Lord Casey, Ausztrália kormányzója, Sabah al Szalem al Sabah kuwaiti sejk, Mohamed Ajub Khan pakisztáni elnök, Zai­nal Abidin, Malaysia császá­ra és Abdul Rahman mi­niszterelnök, külügyminisz­ter, Ho Si Minh, a VDK el­nöke, Mohamed Zaher, Afga­nisztán királya, Julianna holland királynő, Hailé Sze­­lasszié etióp császár, dr. Milton Obote, Uganda elnö­ke, Sunay török elnök, Ha­bib Burgiba, Tunézia elnöke, Charles de Gaulle francia köztársasági elnök, Willy Spühler, a Svájci Államszö­vetség elnöke, Walter Ulb­richt, az NDK államtaná­csának elnöke, Charles Hélou libanoni elnök, Urho Kekko­­nen, a Finn Köztársaság el­nöke, Gustav Adolf svéd ki­rály, Gustavo Diaz Ordaz­ mexikói elnök, Oswaldo Dorticos Torroda kubai köz­­társasági elnök, Gamal Ab­del Nasszer, az EAK elnöke, Tubman libériai elnök, Ma­­hendra nepáli király, Hiro­­hito japán császár, Franz Jo­­ras osztrák elnök, Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB el­ső titkára, a minisztertanács elnöke, Marien Ngouabi őr­nagy, Brazzaville-Kongó nem­zeti forradalmi tanácsának elnöke és Alfred Raoul őr­nagy, miniszterelnök Sri Se­vang Thana laoszi király, Maurice Dorman máltai kor­mányzó, Jose Joaquin Trejos Fernandez, Costa Rica elnö­ke, Juan Carlos Ongania, Argentína elnöke, Valesco Jarra, Ecuador alkotmányos elnöke, II. Hasszán marok­kói király, Frederick dán király, Leopold Senghor, Szenegál köztársasági elnö­ke, Nicolae Ceausescu, a Ro­mán KP KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke, Abderah­­mán el Iriani, Jemen Forra­dalmi Tanácsának elnöke, Arturo Costa e Silva, Bra­zília elnöke. JAVUL JUGOSZLÁVIA NEMZETKÖZI HELYZETE Üdvözli táviratok Tito elnökhöz Tito elnök a sajtóértekezleten ÚJDONSAG TUTUNOV KOMBINAT, KUMANOVO I Huszas csomagolás-1 I ban 2,5 új dinár I I Tizenkettes csomago-­­lásban 1,5 új dinár I Ara 1 VJ DINÄA Ti 1И111ИИ1ШШП1111НМ|ШИМ11НИ1НИЖ|НМНН1ЖШНЖ1«МИННКНННИН|Н|МММИНМС» .­* MM»»»...............................................••■MIMIIM..............MiiiiiiiiMiiiMiiiuuitisíw.PUimMMiMonmiumHöieíjsi. '.: . . .................................................... I JakiM - .............................................................................in.............................................................................................................................................................................................................tavin». > ••••{; ■ М шЛ Ш Sri Пп fff ’r4 QT» a н..ИгЛ ErVv cž>l и JиЛЈч k ......... .............................................. Hz ember teljes szabadsága a szocializmus legszebb eszméje Tito jajcei beszédének nemzetközi visszhangja Tito elnöknek pénteken Jajcéban elhangzott beszéde élénk nemzetközi visszhangot keltett. A Tanjug prágai jelenté­se szerint a csehszlovák rá­dió és televízió részletesen beszámolt a beszédről. A rá­dió kiemelte, hogy Tito fog­lalkozott Jugoszlávia fejlő­désével, és méltatta a JKSZ-vezette munkásosztály szerepét. Az önigazgatási rendszer fejlesztésével kap­csolatban Tito elnök kije­lentette, hogy a szocializ­mus legszebb eszméje az ember teljes szabadsága. A prágai rádió és tévé idézték a nemzetközi hely­zetről és a nemzetközi mun­kásosztály állapotáról el­hangzott gondolatokat. Ki­emelték Tito elnöknek azo­kat a szavait, amelyek sze­rint egyenrangú viszonyt kell kiépíteni a szocialista országok közt, és véget kell vetni a belügyekbe való be­avatkozásnak. Tito elnököt aggodalommal töltik el azok a kísérletek, amelyeknek célja korlátozni a népek ön­rendelkezési jogát. Idézték Tito elnöknek azt a monda­tát is, amely szerint minden országnak sajátos feltételei vannak, a sajátos feladatok teljesítése pedig hozzájárul a szocializmus általános fej­lődéséhez. Párizsban is igen élénk érdeklődést keltett a be­széd. A rádió híradásá­ban hangsúlyozta, hogy Tito elnök aggódik a bé­kéért, és minden ország függetlenségét szorgal­mazza. A francia tévé es­ti műsorában kitért Ju­goszlávia megalapításának 25. évfordulójára és elnö­künk beszédére. A hírma­gyarázó szerint Tito nem titkolta a nemzetközi helyzet fölött érzett ag­godalmát. A washingtoni esti lapok kiemelkedő helyen számol­tak be a jajcei beszédről. Az Evening Star kivonatosan közölte Tito beszédét. Hang­súlyozta, a jugoszláv elnök figyelmeztette a világot, hogy újabb válságok és ne­hézségek következnek, ha nem tartják tiszteletben minden nép önállóságát. New York rádióállomásai több híradásban is közölték, hogy Tito elnök aggodalmát fejezte ki a nemzetközi helyzet lényeges rosszabbo­dása fölött. A Svédországban dolgozó jugoszlávok a stockholmi té­vé jóvoltából pénteken este első ízben hallották szerb­­horvát nyelven Tito elnök beszédét. A tévé ugyanis néhány percen át idézte a jajcei beszéd legfontosabb részleteit. ц|нј | Rade Koncar I . VILLAMOSSÁGI FELSZE- • : KELESEK GYÁRA VA­­­­A­LAMINT BERENDEZÉSE­­S ; KÉT SZERELŐ ÉS TÉR-­­ : vező vállalat : ZÁGRÁB : - Eladási osztály Zágráb • : Ilica 1. postafiók 02-304. : : telefon: 36-854. távirat- * : cím: Koncar-prod. Zág- ; • ráb teleprinter: 21-159 . ; - Eladási osztály — Rt­ • : Jeka, Slaža Palića 7 . S Telefon 25-217. : — Képviseletek: • BEOGRAD 7 Jula 26. : Tel. 625-481 telepr. 11-208. : : LJUBLJANA Titova C. 22. t : Tel. 22-241 • NÖVI SAD Ké! M. Pijade 1 : : Tel. 57-865 : : SARAJEVO. JNA 5». • Tel 26-661 : SKOPJE. Patras SlsiSte ! : o. b : • Tel 621 -866 telepr 11-208 •

Next